Élővilág
2021. 12. 15. - Eszter Brandhuber

Vadállatok a nappalimban

Napjainkban rengeteg vadállat tölti egész életét fogságban: papagájok, hüllők, vadmacskák és még lehetne sorolni. A legtöbben ketrecben születnek és halnak is meg, soha nem tapasztalják meg az igazi szabadságot, soha nem találkoznak fajtársaikkal.  

Az USA-ban egyedül több tigris él fogságban, mint a világon összesen szabadon. Persze, az lehetne egy érv a veszélyeztetett állatok otthon vagy állatkertben tartása mellett, hogy így legalább a fajt fenntartjuk, de milyen áron?

Az Államokban

Érdekes módon az USA-ban Magyarországtól teljesen eltérő szabályozások vannak, mármint ezt úgy értem, hogy a kanyarban sincsenek. Az Államokban az egzotikus állatokra vonatkozó korlátozások, mint egyébként minden más szabályzás is, államonként változik. Viszont a legtöbb államra igaz, hogy szinte bármilyen vadon élő állatot tarhatunk engedéllyel. Persze az változó, hogy ezt az engedélyt mennyire nehéz megszerezni, de összességében senkinek sem lehetetlen. A leglazább szabályozások a déli államokban vannak, például Texasban, ahol nincsen különösebb szabályozás a majmok, tigrisek, de az oroszlánok tartására sem. Oklahomában ugyan szükséges az engedély igénylése a nem háziasított állatok tartásához, viszont nincs olyan vadállat, amelynek tartása teljesen tiltva lenne, mint háziállat.

Ha szabad, akkor kell is?

A laza szabályozások viszont elég sok teret adnak a vadállat fanatikusoknak. Így volt például lehetséges a Greater Wynnewood Exotic Animal Park létrehozása is Joe Exotic által a 2000-es években. A különös ’kis’ állatkert nagyjából 700 állatnak adott otthont, melyből legalább 200 vadmacska volt, köztük a tigrisek, oroszlánok és az ún. ligerek és tigonok, amelyek lényegében e két faj hibridjei. Valakinek még lehet tetszik is az ötlet, hogy többszáz 200 kilós vadmacskával lakjon együtt, viszont ez sem az állatok, sem az emberek szempontjából nem bizonyult működőképesnek. Egy tigrisnek minimum 15 km2 területre van szüksége, egy oroszlánnak ennél még kicsivel többre is, hogy, fogalmazzunk úgy, „állat lehessen”. Nos, az állatkert összterülete megközelítőleg 65.000 km2 volt. Még úgysem jön ki a matek, hogyha ezt a területet kizárólag a vadmacskákénak tekintjük. Tehát az első probléma a kis ketrecekbe összezsúfolt tigrisek és oroszlánok.

Egy másik lényeges akadály, amellyel szembe kell néznie egy hasonló intézménynek, már ha ezt tekinthetjük annak, az állatok etetése. Évente több ezer vagy akár tízezer dollárba fájhat egy vadmacskatulajdonosnak a kiskedvencek táplálása. Tehát elég emberes feladat akár egy vadmacska tartása is, a hatalmas felelősségről nem is beszélve.

Ha Téged is foglalkoztat a fogságban tartott nagymacskák helyzete, akkor ajánlom figyelmedbe a Tiger King c. docuseries-t Netflixen, amellyel nagyobb betekintést nyerhetsz a témába.

Illegális egzotikus állatkereskedelem

Viszont, mint minden másnak, a különleges állatoknak is megvan a saját feketepiaca. Sajnos ezalatt nem csak az élő állatokat érjük, hanem az értékes részeikért lemészároltakat is.

Hiába a sok korlátozás, a multimilliárd dolláros piac napjainkban is virágzik, hiszen a közösségi média hatására az utóbbi években egyre nőtt a kereslet az egzotikus állatok felé. Az állatok ellen elkövetett kimondhatatlan kegyetlenségek mellett rettenetesen veszélyes is egy-egy ragadozó szállítása, nem csak az ember számára. Sajnálatos módon, az állatok nagy része már az utazás során életét veszti, egy másik részük pedig egy éven belül fogságban. Statisztikák szerint 5-ből nagyjából 4 állat él túl.

Az USA-ban a büntetés a vadkereskedelemre vonatkozóan nem mondható szigorúnak: a legtöbb kereskedőt pénzbírsággal sújtják, viszont a jogi tér megadja a lehetőséget a súlyosabb ítéletek kiszabására is. Azonban az elítéltek csupán 6%-a kap tényleges letöltendő börtönbüntetést.

Mi a helyzet itthon?

Magyarországon szerencsére viszonylag szigorú törvények szabályozzák az egzotikus állattartást. A magyar jogszabály három csoportba sorolja a különleges, nem hétköznapi állatokat: különösen veszélyes, közepesen veszélyes és elővigyázatosságot igénylő fajok. A különösen veszélyes kategóriába tartozó állatok, például az oroszlán, az orángután, zsiráf vagy elefánt tartásáról egészen biztosan le kell mondanunk, ha csak nem cirkusz- vagy állatkerttulajdonosok vagyunk.  Érdekes módon viszont módunkban áll tartani „a veszélyes állatfaj háziasított fajjal, illetve háziasított alfajjal alkotott legalább ötödik generációs hibridjeit”.

A második kategória, azaz a közepesen veszélyes állatok tartása már feltételekhez kötött. Például a jövendőbeli gazdinak engedélyt kell kérnie a természetvédelmi hatóságoktól, nemcsak a tartásra, de a megvételre és a szállításra is. Természeten a tartásuk is szigorú szabályok közé van szorítva. Viszont, ha valakinek sikerül átrágnia magét ezen a procedúrán, akkor egészen nyugodtan tarhat otthon a cica-kutya mellett tigrispitont, kengurut, farkast és rengeteg kígyó félét.  Valami oknál fogva a jogszabály a kecskét is ebbe a kategóriába sorolja.

Az elővigyázatosságot igénylő állatok tartására vonatkozóan vannak a leglazább szabályok, ide tartoznak például a disznó félék és a strucc. Kíváncsi lennék, hány vidéki hátsókertben szaladgál ebben a pillanatban is egy strucc.

Érdekesség: a strucc hús a vöröshúsok kategóriájába tartozik és kilója 3000-4000 forintért kapható, leginkább strucc farmokon.

Összességében, akármilyen aranyos is egy kismajom vagy egy kölyök tigris, a vadállatoknak a természetben van a helye, nem az ágyunkban vagy a hátsókertünkben. Nem csak állatkínzás, de óriási felelőtlenség az ilyen állatok otthon tartása, amely már nem egy katasztrofális eseményhez vezetett.

További cikkek
Top