Kultúra
2016. 03. 11. - Deni

Üzleti kultúrák más országokban

 

Mikor kilépünk az egyetem kapuin, bizonyára ezt egy diplomával fogjuk megtenni, és a tanultakat hasznosítanunk is kell az életben. Mivel mi egy gazdasági egyetemre járunk, így leginkább a nyelv, a kommunikáció és a kapcsolatszerzés az, ami fontos számunkra a későbbiekre nézve. Lehet adódik olyan lehetőség, hogy külföldre küldenek, egy-egy üzlet lebonyolítására, vagy egy új partner szerzése a cél. Fontos tisztában lenni az adott ország üzleti kultúrájával, hogy milyen formális követelmények vagy éppen szokások vannak az országban, ezáltal elkerülve a kellemetlen helyzeteket, illetve ezzel is megtisztelve a másik felet, mutatván, hogy számunkra is fontosak a hagyományok.

Japán

A szigorú munkaerkölcs hagyománya nagyon fontos a japánoknál. A viselkedéskultúrában nem az a fontos, hogy mit tesz, hanem, hogy hogyan teszi. A vallási gyökerek hatására az ún. intim zóna a japánoknál „kőből” van, így még a kézfogás sem alakult ki, helyette meghajlással köszöntik egymást. Persze ilyen elvárás nincs a külföldiekkel szemben, de ha már elmegyünk hozzájuk, miért ne kedveskedjünk nekik ezzel a gesztussal.

A japán szállodák modernek, borravalót nem szeretnek elfogadni. A megszólításnál igyekezzünk minél teljesebb ranggal szólítani partnerünket, de a magunk rangját ne mondjuk ki. Ha üzleti partnerünk középvezető, vagy ennél magasabb rangú, a neve elé feltétlenül jár a sama (úr, úrnő) vagy a sensei (tanár) megszólítás. Az üzleti megbeszélést hetekkel előre elő kell készíteni, és a megtárgyalandó kérdéseket is meg kell adnunk partnerünknek. Az irodaházba lépéskor vessük le a kabátunkat. A köszöntést sokszor a névjegy cseréje előzi meg, és annak kell mélyebbre hajolnia, aki alacsonyabb rangú. Fontos, ha többen megyünk, akkor a főnök lépjen be elsőnek és fogjon kezet először a fogadó delegáció vezetőjével. A japánok a harmóniára törekszenek, komolytalanná és veszélyessé válhat az a partner, aki előttük vitatkozik a munkatársával. A tárgyalások nagyon elhúzódhatnak, nem szabad sürgetni, a döntés mindig időigényes. A legfelső vezetővel történő találkozás nem a legjobb ómen, mert a döntések középvezetői szinten történnek. Az üzleti élet a férfiak felsőbbrendűségét tükrözi, emiatt nővel nagyon ritkán találkozhatunk itt. Nagyon fontos az üzleti ajándék, amit a tárgyalás után kell szépen becsomagolva átadni. Kapott ajándékot nem illik kibontani, de feltétlenül meg kell köszönni írásos módon. Orrot fújni mások előtt még diszkrét módon is sértő. Ha egy rendezvényre sok embert hívunk meg, és ott van a japán partnerünk is, ne vigyük be a tömegbe, számukra nagyon fontos az intim zóna tiszteletben tartása, ezért nem javasolt hosszan valaki szemébe sem nézni.

Argentína

Mind a hétköznapi, mind az üzleti viselkedési szokásaik közelebb vannak az európaihoz, mint a latin világhoz. A dél-amerikai országokra jellemző a halogatás, ráérős tempó, itt nem igazán ez dominál.

Ennek ellenére azért a pontosságot tágan értelmezik: az üzleti életben betartják, és egyes társasági rendezvényeken, ahol elvárják ezt, az időpont után odaírják, hogy hora americano. De egy vacsorameghívásnál legalább 30 percet illik késni. Argentínában a vacsora fél 10-től kezdődhet. Az argentínok viszonylag közel állnak meg hozzánk, de ne hátráljunk ki, mert azt barátságtalan mozdulatnak tekintik. Soha ne tegyük a kezünket csípőre, mert azt fenyegetésnek érzik. A zsebre dugott kéz sem elegáns, amerikai mozdulatnak tartják, és nem igazán szeretik az amerikai hatásokat.

A bemutatkozásnál fontos a rang ismerete, a megszólítás ugyanis rangra történik, ezért a névjegykártyánkat érdemes eleve rangok felsorolásával készíttetni, lehetőleg spanyolul. Az üzleti tárgyalásra pontosan kell érkezni, és legjobb, majdhogynem kötelező, hogy ismerős útján jussunk el az ismeretlen céghez. Ráérősen folynak a tárgyalások, biztos, hogy többször kell találkozni, és megtárgyalandó témákon kívül másról is kell beszélgetni az üzlet megkötéséhez. Fontosak számukra a személyes kapcsolatok, intenzíven törekszenek arra, hogy mindenkit ismerjenek. Feltétlenül kerüljük a Falkland-háború témáját! Az éttermekben a borravaló kötelező, sőt előfordulhat, hogy még az üzleti életben is készpénzben fejezik ki hálájukat.

Muzulmán országok

Iránba való utazásunk előtt fontos tájékozódni arról, hogy csütörtökön naplementétől szombat reggelig munkaszünet van. A ramadán időszakában csak az utolsó hét nap minősül munkaszüneti napnak. Az irániak nem igazán tartják fontosnak az időt, tehát teljes nyugalommal várakoztatják meg az üzletfelet, és még elnézést sem kérnek. A kézfogást enyhe főhajtás kíséri, és nővel csak akkor fognak kezet, ha a hölgy kezet nyújt. Illetlenség ülő helyzetben átvetni egyik lábat a másikon. Ne lepődjünk meg, ha üzletpartnerünk széttárt lábakkal helyezkedik el, hiszen náluk ez a férfias felsőbbrendűségre utaló jel.

Sikeres üzletet akkor köthet, ha előtte alaposan összebarátkozik üzletfelével. Ne siettessük partnerünket, ne szabjunk neki határidőket. Étterembe nő sohase lépjen be egyedül, a pincér a férfi kollégát fogja tisztelni.

Indonéziában nagy jelentőséggel bír a névjegy. Ügyeljünk rá, hogy két kézzel adjuk át! A kapott névjegykártyát is tartsuk két kézzel, és gondosan nézzük meg, majd tegyük el, de soha ne a farzsebünkbe!

Eszünkbe ne jusson a kapott kártyára bármit is írni! Nagyon fontos a pontosság, még ha a partner nem is biztos, hogy az. Általában az időpontok tisztelete nem az erősségük, külön maláj szót használnak erre: dzsam karet (gumiidő). Az indonézek a végletekig udvariasak akarnak maradni, így még a nemet sem mondják ki, ezért nagyon kell figyelni, hogy mikor hangzik el a nemleges válasz az efféle fordulatokkal. Ebben az országban mindenben a harmóniára törekszenek, nem tudnak mit kezdeni a hangos beszéddel, számukra ez ismeretlen, hiszen a legnagyobb szégyen, ha valaki elveszti a türelmét. A csendet jól beépítik a kommunikációba, így étkezés közben nem csevegnek.

A török üzletemberek sokkal inkább vallják magukat európainak, mint közel-keletinek. A tárgyalás időpontjának kezdetét komolyan gondolják, ezért nem késnek. Viszont nem lehet tudni, hogy az adott tárgyalás, mikor fejeződik be. A megbeszélések tea és kávé fogyasztásával indulnak, fontos az egymás megismerése.

A sikeres megállapodást apró üzleti ajándék pecsételje meg, nagyon tudnak neki örülni. Ha idős férfi lép be a helyiségbe, mindenkinek fel kell állnia, mert a törökök nagyon tisztelik az idősebb férfiakat. A megszólításnál a nevet követő bey (úr) vagy hanim (asszony) nagy tiszteletet fejez ki. Névjegykártyánk legyen angol nyelvű, az pedig külön előny, ha törökül is készíttetünk belőle egy variációt. Az üzleti öltözet európai. Férfiaknak öltöny, ing, nyakkendő. A nyugati üzletasszonyt a török partner elfogadja, egyenrangúnak tekinti mindaddig, amíg szexuális jelzést nem észlel. És ehhez elég annyi is, ha egy nő keresztbe teszi a lábát, vagy ha a hosszú haját kibontva hordja, esetleg a ruhából kivillan a válla vagy a térde. A ramadán alatt üzleti tárgyalásokat csak délelőttre tervezzen! Bárki, bárhol rágyújthat külön engedély nélkül, a dohányzás csak a mecsetekben tilos.

Fontos felkészülten indulni egy üzleti útra, ha nem akarjuk, hogy sikertelenül térjünk haza. Nem kivitelezhetetlen szokásaik vannak a különböző országoknak, csak mások, amiket tiszteletben kell tartani, ha azt várjuk el, hogy ez kölcsönös legyen a mi irányunkba is.

További cikkek
Top