Szubjektív
2013. 12. 27. - Scheier

„A megfigyelt ember sohasem szabad” – titkosszolgálatok munkássága napjainkban

„A megfigyelt ember sohasem szabad” – ez a jelmondata annak a kiáltványnak, melyet kedden közölt 32 újság, és amiben 80 ország 562 írója tiltakozik az online média megfigyelése ellen. Úgy vélik, hogy az ENSZ-nek el kell ismernie, hogy a polgári jogoknak különleges jelentőségük van a digitális korban, és ki kell dolgoznia a digitális jogok nemzetközi egyezményét. Mindenkinek biztosítani kell a részvételt a személyes adatainak gyűjtéséről, tárolásáról és felhasználásáról szóló döntésekben, és lehetőséget kell adni mindenkinek arra, hogy törölhesse az illegálisan gyűjtött és tárolt személyes adatait. 

A következőkben bővebben kifejtett titkosszolgálatok az évtizedek során viszonylag békésnek tűntek, az átlagember számára nem sok vizet zavartak. Egy-két gyilkosság után röppentek fel hírek, hogy az eset hátterében ez meg az a titkosszolgálat állt, de ezek sosem lettek bizonyítva. Más volt persze a diktatúrák alatt sanyargók helyzete, hiszen ott pont ellenkezőleg folytak a dolgok: a titkosszolgálatok mindenhol ott voltak, tehát az ember mindennapjainak részévé váltak. A diktatúrák nagy része azonban megdőlt, a technológia pedig fejlődött, így manapság sokkal összetettebb képünk van ezekről a mindannyiunk életébe befurakodó szervezetekről.

megfigyeltek
Csupán a fontosabb manapság lehallgatott városok, térképen ábrázolva

Azt követően, hogy Edward Snowden egykori alkalmazottként idén júniusban kipakolt a Guardiannek az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési tevékenységéről, és annak sötétebb, addig kevésbé ismert oldaláról, megkezdődött a bűnüldöző szervek teljes letapogatása a sajtó részéről. Kiderült, hogy a britek erre szakosodott kormányszerve a 2009-es londoni G20-as csúcs minden tagjának telefonját lehallgatta, és e-mailjeiket is pásztázta. Az NSA kínai sms-ek millióit figyelte hasonló technikával. A Der Spiegel magazin június végén arról számolt be, hogy az USA titkosszolgálata az Európai Unió washingtoni és New York-i ENSZ-képviseleteinek irodáiban is poloskákat helyezett el. Brüsszel a parlament és a bizottság elnökén keresztül üzent a tengerentúlra, hogy jobb, ha az NSA azonnal tisztázza a helyzetet. Az, hogy a német, majd a brit titkosszolgálat is elismerte a korábban nem ismertetett adatszerzési módszereket, már sehol sem verte ki a biztosítékot.

nsa

1)      NSA

Szerintem nem kérdéses, hogy az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség áll a listám élén. Az NSA az USA Védelmi Minisztériumának alárendelt, rádióelektronikai felderítéssel (SIGINT) és kriptográfiával foglalkozó titkosszolgálata. Októberben robbant ki az Angela Merkel lehallgatásával kapcsolatos botrányuk, de igazából éjjel-nappal emberek ezreit figyelik vagy terrorizmus vádjával, vagy egyéb ürügyekkel. A legjobb az egészben, hogy ők ezt az egészet teljes mértékben jogszerűnek tartják.
A legújabb Snowden-dokumentumok szerint az NSA és brit megfelelője, a GCHQ megfigyelte az online stratégiai játékokat játszó közösségeket is. Mondjuk ki tisztán és érthetően: TITKOSSZOLGÁLATOK EMBEREI WOWOZTAK ÉS SECOND LIFEOZTAK azért, mert szerintük a terroristák minden bizonnyal ezeken a platformokon kommunikáltak egymással. A szövegből az is kiderül, hogy olyan sok ügynök tevékenykedett a játékokban, hogy külön csoportot hoztak létre koordinálásukra, hogy véletlenül se egymás ellen kémkedjenek, vagy hátráltassák egymás munkáját.

gchq-logo

2)      GCHQ

A britek sem szeretnek kimaradni semmi mókából, így persze – mint fent is említettem –ők is belemerültek az online szerepjátékok világába – biztos, ami biztos alapon. Merkel telefonjait is lehallgatták az amerikai kollégákkal együtt, de alkottak egyedit is.
A GCHQ világszerte több mint 350 szálloda online szobafoglalási rendszerébe férkőzött be a szigorúan titkos királyi portás projekt részeként, és az adatbázisokból kigyűjötte a kormányzati – „.gov” kiterjesztésű – e-mail címeket. Ezek alapján előre tudják jelezni diplomaták, hivatalos állami küldöttségek utazásait. A foglalásokat elemző szakértők az információkat továbbítják az úgynevezett technikai osztálynak (TECA), amely megteszi az előkészületeket a fontosnak tartott szállodavendégek fogadására, egyebek között a szobatelefon lehallgatására.

mossad

3)      Moszad

Na igen. Ők aztán valamit tényleg jól csinálnak, mert még lebukni sem nagyon szoktak –az amerikai konkurenciával szemben –, viszont tény, hogy mindenütt ott vannak, és rendesen szerzik Izraelnek az infókat.
Egy elég komoly ügyben viszont lehullott a lepel, mégpedig a francia elnökválasztáson. Az izraeli kormány szóvivője a Le Monde-nak nyilatkozva ezt állította: „Izrael barátja, szövetségese és partnere Franciaországnak, és nem folytat ott semmiféle ellenséges tevékenységet, amely veszélyeztetné az ország biztonságát.” Viszont valljuk be, hogy nekik nem sok ember hisz.

north_korea

4)      Észak – Korea titkosszolgálatai

Hát ők nem kispályások. Phenjan kapásból négy vagy öt titkosszolgálatot működtet, ezek elsősorban Dél-Koreáról és a környező országokról gyűjtenek információkat. A hagyományos hírszerzésen túl a nemzetközileg elszigetelt Észak-Korea a titkos ügynökségeken keresztül szerez pénzt külföldön. A pénz fegyverkereskedelemből, illegális kábítószer-ügyletekből vagy valutahamisításból származik – állítja a Dél-koreai Egyesítési Minisztérium.

TEK-Logo_Kerek

5)      TEK

Igazából ők azok, akik a legnagyobb mértékben érintenek minket. Persze meg sem közelítik az eddig említett szervezeteket, de azért mégiscsak ideraktam a listára, hogy legyen valami hungarikum is. Sajnos ők a hasznos munka helyett (úgy alakult, hogy nem hemzsegnek terroristák az országunkban) képzeletbeli “neonáci” rendezvényeket próbálnak feloszlatni, Jedinek öltözött egyetemistát „fegyvereznek le”, valamint az átlagembert zaklatják. Ha tudni szeretnétek, hogy mi mindenre van joguk, nézzetek rá erre a cikkre, mindenesetre a legfontosabbak itt találhatóak:

• lakások titkos átkutatása, az ott észleltek rögzítése,
• lehallgatás vagy rejtett kamerás megfigyelés magánlakásokban,
• levelek felbontása, az olvasottak rögzítése,
• telefonlehallgatás,
• internetes adatforgalom megfigyelése, behatolás számítógépekbe.

A TEK-nek emellett felhatalmazása van arra, hogy „bármely adatkezelési rendszerből” adatokat kérjen le, illetve külső engedély nélkül, bármikor bekérheti a bankok, biztosítók és telefontársaságok által tárolt adatokat is.

TEK

További cikkek
Top