BGE
2017. 04. 09. - Krisztina Boda

Tippek állásinterjúhoz

Egyetemistaként bizonyára már senki számára sem ismeretlen az állásinterjú fogalma. Legyen a cél egy laza, nyári diákmunka a Balatonon, vagy „vérre menő” küzdelem egy felkapott multi cég gyakornoki posztjára. Nem árt felkészültnek lennünk, tehát összeszedtünk nektek néhány pontot, amelyek nélkülözhetetlenek egy sikeres állásinterjú érdekében.

Megjelenés:

Bármilyen típusú céghez indulunk, annak reményében, hogy állást kapjunk, soha ne felejtsük el azt, hogy az első benyomás egyszeri és megismételhetetlen. Akármit felvehetünk vagy magunkra aggathatunk, ápolt megjelenés nélkül ez mit sem ér. Vagyis, ha az előző esténket a Humbák Művek “lenyűgözően impozáns” környezetében töltöttük, nem árt egy frissítő zuhanyt vennünk, mielőtt kilépünk az ajtón. Egy alapos fogmosás sem árthat, hiszen elég kellemetlen, ha az interjúztató felek előbb érzik meg a felőlünk áradó tokaji borvidék esszenciáit, mint hogy meglátnának minket. Ez a szabály vonatkozik a cigaretta esetére is. A megjelenéssel szervesen összefügg még a haj és a köröm ápoltsága, illetve lányoknál a smink. Nem kell fejest ugranunk a palettánk mélyébe, sokkal hatásosabb egy természetesnek ható, magabiztosságot árasztó enyhébb make-up is. A megfelelő öltözetről se feledkezzünk meg. Az, hogy milyen stílusú ruhában jelenünk meg, nyilván függ a cég profiljától is (nem ugyanúgy öltözik fel egy designer, vagy egy menedzser jelölt). Általánosságban viszont elmondható, hogy a tiszta és vasalt ruha kötelező. Az üzleti életben, egy komolyabb interjú esetén, férfiaknál az öltöny, nőknél a kosztüm a standard viselet.  Mindig olyan ruhát kell válasszunk, mely passzol hozzánk, és a legjobb oldalunkat mutatja meg, valamint olyat, amiben nem feszengünk véletlenül sem.

Felkészültség:

Mielőtt jelentkezünk egy állásra, tisztában kell lennünk azzal, hogy az adott vállalat mivel foglalkozik, és megfelelünk-e a posztra, amit meghirdettek. Miután a jelentkezés sikeresen megtörtént, érdemes utánanézni a cég történetének, jelenlegi helyzetének, és főbb irányvonalainak. Azért fontos ez, mert az interjú során bármire rákérdezhetnek, és szinte biztosak lehetünk abban, hogy pluszpontként könyvelik el, ha tájékozottak vagyunk a potenciális jövőbeni munkahelyünkkel kapcsolatban. Rendkívül szükséges átgondolnunk azt is, hogy magunkkal kapcsolatban mit tartunk lényegesnek megemlíteni, hiszen erre irányuló kérdéseket is bőven nekünk szegezhetnek. A jelentkezéskor pontosan meg kell néznünk, hogy milyen dokumentumokat kérnek tőlünk. Legtöbbször magunkkal kell vinnünk: a kinyomtatott önéletrajzunkat (akkor is, ha azt már előzőleg átküldtük az illetékeseknek), különböző szakmai referenciákat (pl.: ajánlólevél az előző főnökünktől), bizonyítványokat és okleveleket (diploma, nyelvvizsga bizonyítványok, stb). Kreatívabb tudást igénylő munkák esetén (a marketing is ilyen terület) kérhetnek tőlünk portfóliót, vagy (ha van) szakmai előadásaink anyagát is. Önéletrajzunk lehet vázlatos, illetve fogalmazásszerű. Manapság inkább a vázlatosat szokták kérni, hiszen az áttekinthetőbb és világosabb.  Ebből a fajtából a legpraktikusabb az Europass önéletrajz, mely Európában egységesen elfogadott. Lényege az egyöntetű formanyomtatvány, ami minden fontos információt összefoglal rólunk, mellesleg rendkívül könnyen kitölthető.  (http://europass.hu/europass-oneletrajz).

Az interjúztatók kérdései legtöbbször egymásba vágnak, bármilyen cégről is legyen szó.

A leggyakrabban előforduló kérdések:

Miért érdekli ez az állás?

Mit talál ebben a munkában a legvonzóbbnak és a legkevésbé vonzónak?

Mit tud a cégünkről? Miért akar eljönni mostani munkahelyéről?

Mit gondol, hogyan tud hozzájárulni a vállalat sikereihez?

Mit tart az erősségének és mit a gyengéjének?

Mit csinál a szabadidejében?

Miért Önt vegyük fel?

Hová szeretne eljutni 3-5 év múlva?

Hozzáállás:

Az ilyesfajta megmérettetések minden esetben lelki felkészülést is igényelnek, melynek legfontosabb eleme a hozzáállásod. A legnagyobb hiba, hogy ilyenkor hajlamosak vagyunk önmagunkat lebecsülni, és eleve úgy megérkezni, hogy már „eltemettük” magunkat. Fontos rögzítenünk az agyunkban, hogy ez egy lehetőség számunkra, amit esélyünk van megkapni, ha magabiztosan állunk a szituációhoz. Az interjúztató felek és mi egyenrangú társak vagyunk, ennek okán még véletlenül se érezzük magunkat alárendelt helyzetbe (persze a ló másik oldalára sem szabad átesnünk). Ők megfogalmaztak egy igényt (betöltendő pozíció formájában), mi pedig minden szakmai tudásunkat bevetve azon vagyunk, hogy ezt kielégítsük. A túlzott izgulás csak felesleges stresszt generál bennünk, ami rontja a teljesítményünket. Helyette próbáljunk meg magabiztosak lenni, és a non-verbális kommunikáció rejtelmeit kihasználva sugározni ezt. Húzzuk ki magunkat, és miközben beszélünk, egyenesen, a kérdező felek szemébe nézve, határozattan válaszoljunk a feltett kérdésekre. Ne feledd!  A pozitív szemlélet már fél siker.

 

 

További cikkek
Top