Kultúra
2017. 12. 29. - Pogácsás Péter

Tetoválás vs. Karrier

Manapság a tetoválások soha nem látott népszerűségnek örvendenek. A 18-25 évesek körében, a felmérések eredményei szerint, átlagosan tízből hét fiatal szeretne tetoválást. Amerikában a 30 évesek körében tízből négy ember bőrén található valamilyen „festmény”. A tetováltak tisztában vannak vele, hogy a tinta egyfajta függőséget okoz, így aki egyszer magára varratott valamit, nagy valószínűséggel nem tud megálljt parancsolni. Ámde, a céltudatos fiataloknak, a felsőoktatásban eltöltött, zárthelyikkel és vizsgákkal  tarkított évei után, van egy álma, mégpedig, hogy megkapják azt a munkát, amire mindig is vágytak. Cikkünkben utánajártunk, hogy hogyan egyeztethető össze  a bőrünkön viselt műalkotás és a karrier a mai világban. 

A tetoválások történelme az első ismert kultúrákkal egyidős, így a több mint 8000 éves múmia leletek néhányán is találhatóak kezdetleges bőr alatti mintákra utaló nyomok. Emellett, több tízezer éves, tetoválásra alkalmas eszközöket és tetoválásra hajazó motívumokkal díszített szobrokat is találtak a feltárások során. Sok bennszülött kultúrában a tetoválás az erő és a férfivé válás jele volt. Európában is felbukkantak itt-ott tetoválások, mint például a római katonákon a harci jelzések, vagy a keresztes hadjáratok harcosaira varrt keresztek, melyek a hősi halált halt lovag keresztény szertartás szerinti temetését voltak hivatottak előidézni. A tetoválás, mint divat, az újvilág felfedezésével egy időben érkezett kontinensünkre. A gyarmatosítás során felfedezett kultúrák hatásait magukkal (ez esetben magukon) hoztak a matrózok Európába. Eleinte negatív megítélésük volt, főleg az előkelőbb körökben, ám titokban sok emberen ott lapultak a ruha alatt, és nemcsak a felfedező hajók legénységén, hanem még bizony a brit Viktória királynőn is.

A tetovált emberek elítélése több ágról fakad. Az egyik történelmi esemény, ami sötétre színezi a tetoválások múltját, a második világháború, mivel a harc alatt elhurcolt zsidókat számtetoválásokkal azonosították. Pár száz évvel korábban, pedig a rabszolgákat jelölték meg maradandó tintával, ezáltal lehetetlenné téve felszabadulásukat és szökésüket. Talán a legmélyebben rögzült negatívum, a Japán jakuza csoport, mivel a bűnöző szervezet tetoválásokkal jelöli meg a gyilkos csoporthoz tartozó tagokat. A sztereotípiák nyomai, sajnos a mai napig érződnek és befolyásolhatják a munkáltatókat is.

Bár a liberális 21. században elvileg mindenki egyenlő, ha egy tetovált ember egy „tiszta” emberrel szemben indul egy állásért ugyan olyan képesítéssel akkor sajnos nagyon kevés esélye van. A probléma ellen sokan küzdenek, akár peres úton is de kevés sikerrel, hiszen arra nincs törvény, hogy külső alapján nem lehet diszkriminálni az embereket, tehát a munkaadóknak, úgymond szabad keze van. Ha egy vállalatnál zéró tolerancia vonatkozik a “bőrdíszekre”, kézenfekvő megoldás lehet egy kifejezetten tetoválások takarására kifejlesztett alapozó használata, mellyel a kisebb motívumok letakarhatóak. A ruhával fedhető, rejtett helyen lévő és kevésbé feltűnő mintákat, akár be sem kell vallanunk, mivelhogy senki sem látja. Ebből a szempontból kedvező, hogy a legtöbb business szférában lévő munkahelyen öltöny, valamint kosztüm a „dresscode”, így azért meglehetősen sok bőrfelület jut az önmegvalósításnak. Szerencsére, napjainkra egyre több cég képvisel szabadabb felfogást és elfogadóbb a témában. A reklám, illetve különböző kreatív vonalon mozgó cégeknél általában már átsiklanak a tetoválások felett, mivel ez is egyfajta kreatív önkifejezés. Vannak olyan munkalehetőségek is, ahol nincs személyes ügyfélkapcsolat, vagy éppen “home office” révén is megoldható a munka, így senkiben nem kelthet bizalmatlanságot egy koponya a kézfejen vagy egy könny tetkó a szem alatt.

Ezek felett, a legtöbb szakmában és kétkezi munkában sem jelent akadályt a tetkó viselése, pláne, ha valakinek saját vállalkozása van, így tulajdonképpen a saját maga ura. Vannak olyan melóhelyek is, ahol a tetoválás kifejezetten illik a munkához, ilyenek a borbélyok, vagy éppen a bárpult mögött álló, Full Rojál menüt öntő hősök.

Az állásinterjún ellőhető „szerepek” a munka érdekében: az őszinte, amikor egyből kérdés nélkül bevalljuk hogy tetováltak vagyunk esetleg meg is mutatjuk, így a munkáltató láthatja a jóindulatot és hogy (remélhetőleg) a tetoválás nem kifogásolható, vagy az előbb említett füllentés így ha nem mondjuk el a rejtett mintát vagy esetleg letagadjuk akkor végig rejtegetnünk kell, amire máskor igenis büszkék vagyunk. Van olyan lehetőség is, hogy a cég felajánlja a munkát amennyiben előtte eltávolíttatja a dolgozó a tetoválást. A legelterjedtebb és leghatékonyabb eltávolítási módszer a lézeres eltüntetés amely rendkívül fájdalmas de kifizetni még ennél is jobban fáj ugyanis egy 3×3 centis tetoválás eltüntetése körül belül 10 ezer forint.

Szerencsére a világ egyre elfogadóbb és remélhetően szépen lassan el fog tekinteni a látható tetoválások felett is. Addig is minden tetováltnak kitartást kívánunk a  negatív sztereotípiák eloszlatásában és kívánjuk, hogy találja a saját álommelóját!

 

További cikkek
Top