Kultúra
2016. 03. 08. - Boglárka Kiss

Tedd vagy ne tedd – avagy a közösségi média befolyása a munka világára


Manapság szinte már majdnem mindenki tagja valamiféle közösségi oldalnak, mint például a Facebook, Twitter, vagy az Instagram. Ezeket nap mint nap megnézzük, hogy információkhoz jussunk a nagyvilágról, a legjobb barátunkról, vagy épp a kiszemelt srácról/lányról. Minden jelentős eseményről tudomást szerezhetünk ezen portálok által, például ha egy ismerősünk férjhez megy, vagy netán elkezd dolgozni egy munkahelyen. De álljunk csak meg egy pillanatra! Ha mi le tudunk csekkolni másokat, ez fordítva is igaz lehet, akár a főnökünk is megnézheti, hogy épp hol nyaralunk, vagy hogy milyen új tetoválást csináltattunk.

Bizony a mai világban az internet és ezzel együtt a közösségi oldalak olyan központi szerepet kaptak, hogy szinte alig tudjuk kikerülni használatukat. Ha programot szervezünk barátainkkal, vagy ha utána szeretnénk nézni a cégnek, ahova állásinterjúra megyünk, sőt ha csoporttársainkkal osztunk meg egy tananyagot, azt is az interneten tesszük. Pont emiatt a mindennapos használat miatt meg kell válogatnunk, hogy mi az, amit kitehetünk saját oldalunkra, vagy mit tehetünk meg az online profilunkkal. Minden apróságnak jelentése van, még ha nem is gondolunk rá. Munkakeresésnél is figyelnünk kell ezekre. Állásinterjú előtt (vagy után) a HR-esek első dolga az lesz, hogy megnézzék az oldalunkat, és a legapróbb dolgaink átnézésével egy döntést hozzanak rólunk, hogy alkalmasak vagyunk-e az állásra, vagy sem.

Like-olás, kedvelés, vagy nemtetszés nyilvánítás

Pörgetjük az oldalakat, meg-megállunk egy-egy képnél, majd „lájkolunk”. Ám nem is sejtenénk, hogy ennek a kis gombnak a megnyomásával mennyi mindent árulunk el magunkról. Elmondja rólunk, hogy mi iránt érdeklődünk, mit tartunk értékesnek. Ahogy mások látják, hogy mi mit kedvelünk, úgy mi is láthatjuk, hogy másoknak mi tetszik. Jelenleg a legtöbb közösségi oldalon követhető valamilyen módon, hogy ki, és mire nyomta rá a tetszik gombot. Pont ebből kifolyólag vigyáznunk kell, hogy mit lájkolunk, vagy mit nem, ugyanis félre is érthetik az emberek. Például, ha nem kedvelted leendő munkahelyed oldalát, azt gondolhatják rólad, hogy nem leszel hűséges hozzá. Hasonló a helyzet olyankor is, amikor már egy ideje a cégnél dolgozol, ugyanis azt hihetik, hogy nem szereted a munkádat, munkaadóidat.

Chat, üzenetküldés, kommentek, emotikonok

Lassan már nem is tudunk anélkül élni, hogy virtuálisan üzenjünk barátainknak, munkatársainknak. A chat egy átmenet a szóbeli és írásbeli kommunikáció között, hiszen egy időben tudunk kommunikálni, azonban megmarad, vissza tudjuk keresni, és lehetünk akár a világ két különböző pontján is. Sokkal közvetlenebb, mintha egy e-mailt írnánk. Általában a barátainknak üzenünk, de ha véletlen a főnökünk írna, nála azért tartsuk be az illemszabályokat (köszönés, nem személyeskedő hangnem, elköszönés, stb…), nehogy udvariatlannak tartson minket. Ha már az írásnál járunk, nem szabad megfeledkeznünk a kommentekről sem. Ugyanis nem mindegy, hogy hova írunk megjegyzést és milyen jellegűt. Ha kollégáink, munkatársaink láthatják ezeket, nem írhatunk le mindent, ami az eszünkbe jut, moderálnunk kell magunkat. A hozzászólásokhoz és a chat üzenetei mellé is lehet emotikonokat csatolni. Ezek általában a hangulatunk kifejezésére szolgálnak, valamint arra, hogy a beszélgetésben pótolják a gesztusokat és az arckifejezéseket. Figyelj oda, hogy mikor milyen hangulatjelet használsz, hiszen ezekkel önmagukban is üzensz mások felé.

Idézetek, kiírások, állapot megjelenítése

Állapotunk frissítésénél mindig ott látjuk azt a bizonyos kérdést: Mi jár a fejedben? De ettől még nem kell mindent kiírni. Mások akár vissza is élhetnek azzal, ha tudják milyen érzelmi állapotban vagy.  Vagy akár betörők is megfigyelhetnek és a kiírásaid alapján tudhatják, mikor nem vagy otthon. Ha valakivel bajod van, ne nyilvánosan szidd a munkahelyed, főnököd, stb. Arra sincs szükség, hogy a legapróbb dolgaidat nyilvánosságra hozd pl. mit reggeliztél, mikor mész orvoshoz, vagy merre jársz. Ezekre a posztokra tudnánk használni leginkább a „kit érdekel?” gombot, már ha lenne ilyen.  Az sem célszerű, ha posztolod, hogy netán munkaidőben mész valahová, a lógás miatt akár ki is rúghatnak.

Fényképek, videók, megosztások

Oda kell figyelni milyen képet posztolsz magadról, mert könnyen félre érthetik és esetleg negatív véleményt alkothatnak rólad. Ha valaki a képeivel, videóival túlságosan a lájkvadászatra megy, az arról árulkodhat, hogy túl alacsony lehet az önbecsülése. Munkakeresésnél így nem biztos, hogy megkapja az állást, mert a HR-esek kiszűrik az elutasító, pesszimista jegyeket. Fontos, hogy ne a lájkvadászat legyen a lényeg, hanem hogy való önmagadat mutasd, főleg álláskeresés alatt. A profilkép jó, ha rólad készül, így az első pozitív benyomás lehetőségét megadtad magadnak, azonban ha nem rólad készült kép van kinn, hanem valaki másról, az szintén az alacsony önbecsülésedre mutathat.

Kapcsolati státusz, életesemények, személyes információk

Vannak a tipikus időszakos bejegyzések, ilyen a Karácsony, a Valentin-nap, amikor mindenki el van jegyezve, és így tovább. Nem kell mindig nyilvánosságra hozni, akármennyire is boldog vagy. Gyakori hiba, hogy az emberek szerelmi életük 80%-át a közösségi oldalakon élik. A HR-esek azt is nézik, hogy milyen gyakran váltogatsz partnert, és ezt milyen gyakran hozod nyilvánosságra.  Ha sűrűn váltasz munkahelyet, az sem mutat szépen, figyelik a profilod aktivitását. Ezek alapján pedig téves következtetéseket vonhatnak le. A személyes információnak valósnak kell lennie rólad, amelyet megadsz. Nem vagy köteles leírni mindent magadról a közösségi portálokon, de a legfontosabbakat, mint a neved, stb… ezek mindig legyenek valódiak!

Ismerősök, csoportok

Bizonyos közösségi oldalakon az sem mindegy, hogy milyen ismerőseid vannak, vagy kiket követsz, esetleg milyen csoportokban vagy benne. Sokszor megnézik, hogy milyen baráti körrel rendelkezik az ember, valamint azt is, hogy hány ismerőse van. Szokták mondani, hogy akinek a facebookon túl sok barátja van, a való életben csak alig. Figyelj oda arra, hogy milyen emberek jelölését hagyod jóvá, hiszen a privát körödbe fogadod őket. A HR-esek azt is megnézik, hogy hány ismerősöd van a konkurens cégtől. Ha túl sok, arra következtethetnek, hogy ők küldtek. Ez igaz a csoportokra is, megnézik, hogy milyen jellegű köröknek vagy tagja, majd ezekből is következtethetnek arra, hogy milyen ember lehetsz valójában.

Mindezeket egybevéve a lényeg az, hogy nagyon figyeljünk arra, hogy mikor, mit, és hova posztolunk ki, valamint mennyi időt töltünk a közösségi portálok látogatásával. Előfordultak olyan esetek a nagyvilágban, amikor a túl sok internetezés miatt rúgtak ki embereket, de olyan is, amikor a főnök az oldal látogatásával tudta meg alkalmazottja kihágását. Mindenesetre gondolkodjunk, mielőtt posztolunk valamit, használjuk felelősségteljesen a saját online felületünket!

Bogi & Lami

További cikkek
Top