Kultúra
2016. 12. 28. - Márk Lukács

Szilveszteri szokások és babonák

 

Legtöbbünknek a szilveszterről a féktelen bulizás jut eszébe, teljesen jogosan, hiszen ilyenkor általában még az is részt vesz valamilyen rendezvényen, aki a hétköznapokban nem szokott, vagy csak ritkán. Joggal mondhatjuk, hogy a szilveszter az egyik, ha nem a legnagyobb buli az évben. Viszont a szórakozás mellett nem árt szót ejteni a különböző hiedelmekről, babonákról és szokásokról. Tudjuk, hogy a babonák nem igazak, de azért mégsem tudunk ebben teljesen megbízni: figyeljük mikor esik péntekre a hónap 13. napja és lekopogjuk az asztalon a még nem teljesen biztos jó hírt, mert sosem lehet tudni. Ezen szokások közös célja eredendően az, hogy a következő évre egészséget, bőséget, boldogságot és szerencsét varázsoljanak. Az alábbiakban megpróbáltam összegyűjteni a szilveszterhez kapcsolódó babonákat, hiedelmeket és szokásokat.


Kezdeném pár dologgal, ami talán Magyarországon is eléggé ismert, és sokan közületek is hasonlóan kezditek az újévet, vagy pedig búcsúztatjátok az óévet. Étkezésnél például a szemes terményeket kell előnyben részesíteni (pl: lencse, rizs), mert a sok apró mag pénzbőséget jelent az elkövetkezendő évben, viszont nagyon fontos, hogy pontban éjfélkor az asztalra kerüljön. Szintén szerencsés lesz az ember, ha újév napján malacot eszik. Tudniillik a malac előre túrja a földet, vagyis „kitúrja a szerencsét”. Ez a nagy fogadalmak ideje is, amiket ideig-óráig meg is szoktunk tartani, de aztán feledésbe merülnek. Ilyen például, hogy a karácsonyi eszem-iszom után megszabadulok pár kilótól vagy, hogy ez az utolsó szál cigi. Gondolom ezek a kijelentések sokaknak ismerősek. Talán azt is többen ismerhetik, hogy pontban éjfélkor az összes ajtót ki kell nyitni, hogy az óév távozhasson, ugyanis ha nem távozik, akkor az újév nem tud bejönni. Január első napján pedig semmit nem szabad kiadni a házból, mert ha ezt tesszük, sok kiadásunk lesz az évben.

A magyarországi szokások és babonák után, pár külföldit is próbáltam összegyűjteni a teljesség igénye nélkül.

Dánia
Törött edénykupacok a ház előtt, ettől a boldogságot és a szerencsét várják az ottani emberek. Így kívánnak egymásnak jó szerencsét és felhőtlen boldogságot, ugyanis minél nagyobb a kupac valaki háza előtt, annál szerencsésebb lesz.

Olaszország
A piros alsóneműk ünnepe. Az ottani szilveszteri babona szerint, aki ezen a napon piros fehérneműben van, arra szerelemmel teli új esztendő vár. Fiúk és lányok egyaránt tartják ezt a szokást.


Oroszország
A szilveszter az év első és legfontosabb ünnepe, ezen az estén állítják fel a karácsonyfát és ajándékozzák meg szeretteiket. Tradicionális szilveszteri ételük a sózott heringtál céklával, tojással és hagymával, amely mellé pezsgőt fogyasztanak.

Spanyolország
A spanyol újévi szokások szerint éjfélkor minden egyes harangozásnál bekapnak 1-1 szőlőszemet, hogy szerencsét hozzanak az újévre. Ha elszámolják magukat, balszerencse vár rájuk.

Bulgária
Bulgáriában az óraütést követő 2-3 percre leoltják a villanyt, szabad teret adva az újévi csókoknak. Ezt követően a háziasszony felvágja a meglepetéseket tartogató tortát. Az, aki pénzérmét talál a tortaszeletében, egész évben bőségre és gazdagságra számíthat.

Kuba
A kubaiak szilveszter napján minden kéznél lévő edényt teletöltenek vízzel, amelyet éjfél után kiöntenek az ablakon. Ezzel kívánnak tiszta, sima lefolyású évet. A spanyolokhoz hasonlóan náluk is elterjedt a szőlőevés.

Miért éppen pezsgőt iszunk szilveszterkor?
Ez a kérdés talán már felmerült pár emberben. A pezsgő nagyon sokáig csak a leggazdagabbak itala volt. Dom Perignon szerzetes az 1600-as évek végén állított elő először borból pezsgőt, természetesen nem szándékosan. A szilveszteri szokás lényege tehát az, hogy ha drága, úri italt iszunk, a folytatás is gazdag, úri és fényűző lesz.

Végül pedig ezúton is kívánok mindenkinek kellemes szilvesztert, és boldog, illetve szerencsés új évet!

További cikkek
Top