Kultúra
2015. 10. 18. - Abel

Sorozatok térhódítása

 

Vágási Feri, Jockey Ewing, Joey Tribbiani, a kegyetlen Berényi család, Al Bundy. Mi lehet közös bennük azon kívül, hogy mindegyiket úgy ismerjük, mint a tenyerünket? Mi változott meg napjainkban a sorozatgyártás piacán? Mitől lettek ennyire népszerűek a sorozatok az utóbbi 4-5 évben főleg a fiatalok körében? Miért lettek az emberek sorozatfüggők?

A fent említett sorozatfenoménok még egy más korszak szereplői voltak, de hasonlóan nagy kaliberrel rendelkeztek, mint mai utódaik. A 2000-es évek elején a mindenki által ismert Jóbarátok, a Hősök, és a sorozat címet viselő bár az előbbiekhez nem igen méltó Barátok közt, Columbo, és sok más, főleg a könnyed szórakozásért felelős sorozat volt ismert. Ezek nagy nézettséget generálnak, még a mai napig is közkedveltek. Miben tudtak újat mutatni korunk nagy gyártói, az HBO, az AMC,és a Showtime, akik a piaci rést meglátva új szintre emelték sorozataikat.

A Game Of Thrones, a Breaking Bad és a Dexter csak egy-egy sorozat a fent említett gyártóktól, amik mára már kultikus művé váltak. Kis túlzással azt mondhatni, hogy az alapműveltség részét képezik, legfőképp a fiatal generáció körében. Ide sorolhatjuk még például a Homeland-et, a Sons of Anarchy-t és a Walking dead-et is. Az új generációs sorozatok nem csak a saját szegmensükre voltak veszéllyel, de a filmgyártásban jól megszokott, 60-90 perces, mára már tökéletesre fejlesztett formulájú filmeket, filmkészítőket, kis időlimitben mozgó gyártókat is keringőre hívták.

Persze ezen tartalmak hirtelen térhódítása sohasem fenyegette összeomlással a filmgyártást, viszont épp elég nagy kellemetlenséget okozhatnak így is. Ha egy új filmjük esetén a nézőik csak 3-4%-a nem rohan egyből a mozikba, mondván a sorozatok kielégítik igényeiket, máris komoly veszteségekről beszélhetünk. Persze csak nagyon részleges átfedésről van szó, bizonyos filmeket sosem tud kiváltani semmilyen sorozat sem. A naponta leadott részek némelyikénél már évtizedeken átnyúló, végtelenített történetszál fut. A realitástól teljesen elszakadt eseménysorozatok folytonos ismétlődése, karakterünk egész életén át ívelve, soha véget nem érő megpróbáltatások, a nyugodt élet elérhetetlen ábrándjába merülve egy újabb, a semmiből jött kis családi konfliktus kitörése és mindezeknek az eseményeknek az újra meg újra újdonságként való felismerése. Ezek azok a momentumok, amik ha esetleg jelen is vannak az előbb említett sorozatainknál, de biztos, hogy nem olyan formában, ahogy azt a kereskedelmi tv-k elénk tárják minden este csillapodni nem látszó törekvéssel.

A hosszú játékidő kulcsfontosságú, és gyakorlatilag az egyelten óriási különbség a filmekhez képest. Viszont pont emiatt a különbség miatt képesek ezek a művek dramaturgiájukban, karakterfelépítésükben és a karakterek megismerhetőségében maradandót alkotni. Mennyivel mélyebben lehet ezeket a motívumokat átadni, amikor akár több évadot szánhatunk, csak a főszereplőnk jellemének tökéletes ábrázolására. És akkor a mellékszereplőkről még nem is beszéltünk, akik egy filmnél örülnek ha 5 percet átadhatnak abból, amik. A sorozatszereplők így komplexebbek, mindegyikük egy másfajta egyéniség, így biztosítva azt, hogy minden néző számára legyen olyan személy, akivel azonosulni tud.

A sorozatok másik különlegessége a dramaturgia lassú felvezetése. Minden részben adnak belőle egy kicsit, de a cselekmény fő katarzisát az évad záró részére hagyják. Gyakorlatilag minden évad teljes egészében fenntartja a közönség érdeklődését. Így eshet meg, hogy azon kapjuk magunkat, hogy már hajnali 4 és mi még mindig csak nyomjuk be egyik részt a másik után, nem törődve azzal, hogy másnap korán kelünk.

Ezek a tulajdonságok ilyen mélységben ritkán teljesülnek a filmek terén. Tudunk pár példát mondani, de azok számon vannak tartva, és méltó helyük van a filmgyártás legmagasabb pódiumán. Véleményem szerint ilyen például: A Keresztapa, Harcosok Klubja, Oldboy (Japán), Amerikai szépség, Születésnap, és egy magyar remekmű az Ötödik pecsét is.

A cikkben felsorolt sorozatok vagy filmek közül bármelyiket nyugodt szívvel tudom ajánlani, és csak irigyelni tudom azokat, akik ezek közül még nem látták valamelyiket, hiszen előttük még ott van a felismerés, az a sok órányi teljes átszellemülés és beleélés, amit ezek a művek nyújtanak.

Sorozatfüggő vagy?

Az hát!
Nem
Néha napján elropogtatok egyet
Haza tudna vinni Tom?

További cikkek
Top