BGE
2017. 04. 17. - dmate11

“Nálunk mindig szólt a zene…”


Ezúttal interjúalanyom Debre Zoltán, volt Külkeres hallgató, aki nem kisebb vállalkozást vezet, mint a
 Budapest Calling. Zoltán az élő példa rá, hogy hogyan lehet valakiből közgazdász diplomával, tőzsdeipart megjártan partyszervező. Munkájában sikeres évek állnak mögötte, és remélhetőleg a jövő sem tartogat számára rosszabbat.

Szeretett főiskolánk – vagyis egyetemünk – tanulója voltál. Hogy élted meg azt a pár évet? Már akkor tudtad ”mi leszel, ha nagy leszel”?

Fantasztikusak voltak a fősulis évek, szerettem a Külkerre járni, nekem az is volt megjelölve az első helyen, oda is akartam menni. Ez volt a cél, de hogy utána mit akarok magammal kezdeni arról fogalmam sem volt. Aztán 20 évesen már tudtam, hogy tőzsde-pénzintézetek szakirányt fogom választani, és onnan már biztos volt, hogy ezzel akarok foglalkozni. Akkoriban olvastam pár könyvet André Kosztolányitól, aki egy híres magyar származású tőzsdeguru. Bejárta a fél világot, élt Franciaországban, Amerikában, Ausztriában is és tele volt jó sztorikkal. Miatta kattantam rá a tőzsdére, nagyon intelligensen és humorosan fogalmazott és megszerettette velem a tőzsdevilágot. Van egy nagyon jó barátom, Tolnay Lajos és együtt vágtunk bele ebbe a szakirányba és a tőzsdézésbe. Emlékszem, hogy én adtam be a jelentkezést helyette is, mert ő pont a családjával nyaralt. A témaválasztásunk úgy volt, hogy mindenki egyesével írta a dolgozatot, nekem meg mondta a tanár, hogy „jó, mivel a barátod nincs itt, te választasz helyette, de akkor együtt írjátok meg.” Onnan már neki se volt visszaút. A szakirány alatt folyamatosan képeztem magam a témában, és a Külker után 2,5 évig kereskedtem tőzsdén, majd vállalati pénzügyekkel foglalkoztam és közel 3 évet eltöltöttem bankban is, mint kockázatelemző.

Közgazdász diplomával az éjszakai életben dolgozol. Mennyire tudtad hasznosítani a Külkeren, illetve az utána következő munkahelyeiden tanultakat?

Igen, nevezhetjük éjszakai életnek, izgalmasan hangzik, de maga a buliszervezés fázisai mind nappal zajlanak, és ugyanolyan munka, mint bármelyik másik. Tehát egy party előtt bőven van több hónap rákészülés, ami magába foglalja a bookingot (fellépők foglalását, szerződéskötést, levelezéseket), marketinget, social media menedzselést, reklámozást és a logisztikát (utazásszervezés, transzferek, szállásfoglalás). Ami éjszaka történik az mindössze az a 8 óra, amikor a rendezvény zajlik. Hogy a buliszervezéshez mennyit segített a diplomám, azt nehéz megítélni. Természetesen a pénzügyi szférában egy nagyon jó kiindulóalap és előfeltétel is volt a diploma. Amit az előző munkahelyeimen tanultam, az felbecsülhetetlen érték számomra a szervezettséget, strukturális gondolkodást és az alkalmazkodást illetően. Ennek nagyon sok hasznát veszem a mai napig, mivel össze tudok rakni egy használható költségvetést, fel tudom mérni a kockázatokat, megtanultam tárgyalni, és a megbeszéléseken hitelesebben tudok odaállni a partnerek elé pénzügyes múlttal a hátam mögött.

A zene és buliszervezés mindig aktív részét képezték az életednek, már fiatalabb korodban is. Gondoltad volna, hogy később ez lesz a munkád?

A Külker alatt elég aktívan jártunk bulizni Morvay Zalán barátommal, akivel évekig együtt is laktunk. Állandóan zenét hallgatott, valahonnan szerzett egy bitang hangcuccot is az albérletbe, és hobbiból zenélgetett is (amit azóta is csinál, bár már több, mint hobbi). Aztán odaköltözött hozzánk Miska, aki drum and bass és breakbeat DJ volt. Vele elég sokat jártunk fellépésekre, ismert mindenkit, akik ebben a szcénában híresek voltak itthon. Akkoriban főleg d’n’b és breakbeat bulikba jártunk, a house és a techno háttérbe szorultak. 14-24 évesen ez a két műfaj állt hozzám a legközelebb. Akkoriban végig jártam az összes partyt, ahol a legnagyobbak léptek fel, például Bad Company, Andy C, DJ Fresh, Noisia, Pendulum, Black Sun Empire és még sorolhatnám hosszasan. Nekem akkor ezek a bulik óriási élmények voltak, élőben hallani a kedvenceket, akiket otthon hallgatok. 17-18 évesen vidékről jöttünk Budapestre barátokkal egy-egy kedvenc fellépő miatt, felszálltunk délután a vonatra, elmentünk bulizni a Pachaba, Mokka Cukaba, Citadellára, Homeba, A38-ra, vagy éppen a tököli repülőtérre, aztán hajnalban haza. A zene szeretetéből indult az egész, ez egy szenvedély a mai napig.

debrezoli
Miután összeköltöztünk a DJ sráccal a Külker alatt, sok minden megváltozott, még közelebb került a zene, mivel szó szerint egész nap szólt. Ezt úgy képzeld el, hogy átjött a haverja, és egész éjszaka, de előfordult hogy két napig ugyanazt az ütemet hallgattuk. Végül készült olyan zenéjük is, ami meg is jelent, ráadásul egy elég jó kiadónál, szóval valamilyen szinten sikeresek voltak. Minden bizonnyal ez is nagyban hozzájárult a jövőm alakulásához, hiszen körülöttünk egy csomó srác nagy szenvedélye volt a zene. Lényeg a lényeg: mindig volt a környezetünkben olyan ember, aki ezzel foglalkozott. Egy biztos, aki átjött hozzánk, annak számolnia kellett azzal, hogy nálunk reggeltől estig megállás nélkül szól valami. Elkezdtünk házibulikat szervezni, amik évről évre csak nagyobbak lettek, a végén már muszáj volt kibérelni egy egész kocsmát, alagsorral együtt, ami ott volt mellettünk az Íjász utcában. Az egyik házibuliba eljöttek nyolcvanan, és már azon paráztunk, hogy mit fognak szólni a szomszédok, vagy megint kihívják a rendőröket. Végül inkább kivettük a kocsmát, hívtunk DJ-t, szereztünk hangcuccot, keverőt, mindent ami kell. Aztán elindult a buli péntek este és egy vasárnap estig tartó házibuliba csapott át. Voltak akik egyenesen Nyíregyházáról jöttek fel a bulik miatt, mert hallották a lakótársamtól, hogy óriási banzáj lesz. Tényleg jó pár durva hétvégét eltöltöttünk a 16.kerületi albérletben. Igazából nem tudom, hogy ebből indult-e a buliszervezés. 20-21 évesen poénból csináltuk a partykat, de nem gondoltam volna, hogy én a jövőben ezzel akarok majd foglalkozni. Egyszer csináltunk egy hajós bulit is Zalán barátommal. Nem volt Facebook, vagy Instagram hirdetés akkoriban, ezért szórólapozni kellett, barátokat felhívni. Egyik éjszaka bejártuk a helyeket, és ott osztogattuk a szórólapokat. Ismerős DJ-ket hívtunk el zenélni, leginkább lakótársunk haverjait. Breakbeat, d’n’b és electro szólt, és elég komoly kis line up-ot hoztunk össze szerintem, live acttel kiegészítve. Valójában csak poénból csináltuk, 500 Ft-os belépőt szedtünk, de el kellett érni megadott fogyasztási limitet. 90-100 ember jött el körülbelül, de a fogyasztás nem volt meg, úgyhogy a belépők árát is piára költöttük, itattuk az embereket, hogy elérjük a limitet.

Honnan jött az ötlet? Mikortól mondhatjuk, hogy Budapest Calling?

2013 januárjában jött a hirtelen ötlet zenehallgatás közben, hogy kellene csinálni egy bulit. Nagyon sokat hallgattam deep house-t, akkorra már mondhatni „lenyugodtam” és a pörgős zenék helyett áttértem a lágyabb house ütemekre. Akkor találkoztam először David K. nevével, pontosabban a ’Meet you’ című zenével és rögtön beleszerettem. Sajnos tudtam, hogy valószínűleg soha senki nem fogja elhívni hazánkba, mivel ahhoz nem elég ismert. A Külker után pár évvel a Philip Morris-nál dolgoztam a pénzügyi osztályon, és a marketing büdzsé tartozott hozzám. Anno ott voltunk az összes szórakozóhelyen, valamint nagy fesztiválon támogatóként. A PM-n ismertem a srácokat, akik a szórakozóhelyekkel és fesztivál szervezőkkel tartották a kapcsolatot. Rajtuk keresztül jutottam el az Akvárium Klubbig, ami akkor még Gödör Klub néven futott. Úgy volt, hogy oda szervezem a partyt. Ráírtam Facebookon David K-ra, megkérdeztem, hogy jár-e erre valamikor, van-e valamilyen megkeresése, mert ha nincs, akkor csinálhatnánk közösen egy bulit. Nagyon örült neki, továbbított az ügynökéhez, akivel el is kezdtem megbeszélni a részleteket. Január vége fele már tudtam, hogy április 26-án lesz az esemény, jön David K a menedzserével Németországból, de még se a helyszín nem volt elintézve, se semmi. Az Akvárium sajnos nem jött össze, és már csak másfél hónapom maradt kitalálni, hogy akkor mi tévő legyek, mivel a szerződés alá volt írva. Sokat jártam akkoriban a mára már legendás Andrássy úti Urimuriba, így már jól ismertem ott a srácokat. Blatti kérdezte, hogy nem akarom-e oda szervezni a bulit. Végül így történt, és annyira jól sikerült, hogy utána egyből mondták, hogy ezt folytatni kell,  menjünk előre!

A névnek van köze a Paul Kalkbrenner-féle Berlin Callinghoz? 

Igen, hajaz a Berlin Callingra, ezt sosem tagadtam. Ennek a vonalnak, a könnyed, dallamos deep housenak – amit mi is képviseltünk – az egyik megteremtője Paul Kalkbrenner volt. Ő kezdte el behozni ezt a köztudatba: a Sky And Sand, az Aaron, mind olyan zenék, amiket szinte minden elektronikus zene rajongó ismer. Azok közül az előadók közül, akiket mi hívtunk, több is mondta, hogy Paul inspirálta őket zeneszerzésre. Úgy gondoltam legyünk kicsit nemzetköziek, hiszen a célközönség egy része is külföldi, többnyire német, így legyen Budapest Calling a projekt neve. Budapest, mert imádjuk a várost, imádunk itt élni; Calling, mert ide csábítjuk a nemzetközi fellépőket. Budapest egyre vonzóbb a külföldieknek, abszolút jól érzik itt magukat, és ennek én személy szerint is nagyon örülök.

Kik segítettek neked akkoriban? Kik voltak az első fellépők?

Honti Dani barátommal kezdtük a Budapest Callingot, őt még a Külkerről ismertem. Az első 2-2,5 évben együtt csináltuk a bulikat, időközben csatlakozott még egy-két barátunk hozzánk rövidebb-hosszabb ideig. Danit azóta másfelé sodorta az élet, de természetesen ellátogat a Budapest Calling partykra. Két társammal csinálom most a sorozatot, Ábrahámmal és Juliannal, akik szinte a kezdetek óta ott voltak a bulikon és megkerestek, hogy szívesen segítenének a promózásban, mert nagyon imádják az egész kezdeményezést. Azóta egyre jobban belevonják magukat a szervezésbe, és már a marketing nagy részét ők viszik. Az áprilisi David K-s buli után jött Nico Push, majd Robin Schulz. Utóbbit akkor még senki sem ismerte, mikor elhívtuk.

Nemrég a Berlini Boiler Roomon találkoztam Felix-el, aki Robin akkori ügynökségénél dolgozott, és azóta is emlegetik, hogy Dani és én voltunk az elsők, akik Robin Schulz-ot Németországon kívül bookoltuk. Ez még mindig hihetetlen dolog számomra. Volt vagy 300-400 ember az Urimuriban, óriási hangulatot csináltak! Sőt, Felix Jaehnt, Alle Farbent, Nora en Puret is mi hívtuk először Budapestre, amikor még alig ismerték őket, kevésbé voltak „mainstream” előadók. Rajtuk kívül van jó pár, underground körökben ismertebb név, akik úgyszintén hozzánk köthetők. Mindig is törekedtünk arra, hogy értéket teremtsünk a zenén keresztül, mutassunk valami újat, élményt adjunk és nagyon sok mosolygós arcot lássunk a tánctéren.

Júniusban elhozzátok Magyarországra a Stil vor Talent Festivalt. Milyen a viszony a közös munkák alatt? Könnyen megértitek egymást?

Baráti a viszony, találkoztam a csapattal több alkalommal és már 3 éve hívok a Stil vor Talent kiadóhoz köthető fellépőket Budapestre. Először 2014-ben jött Klangkuenstler a Raqpart nyitóhétvégéjére, ő volt az első külföldi fellépő a helyen. Utána érkezett Kellerkind, majd megint Klangkuenstler, Teenage Mutants-al együtt egy Stil vor Talent Showcase keretében a Teslaba. Tavaly októberben hoztuk el a főnököt, Oliver Koletzkit és hatalmas bulit csinált az Akváriumban, teli volt a Nagyhall. A fellépése után Olival leültünk beszélgetni, és megállapodtunk, hogy elkezdjük tervezni az első SVT fesztivált Magyarországon.

daynight
Tavaly november- december körül már megvolt a pontos dátum, hogy június 10-én, sőt kész volt a line-up is. A margitszigeti Raktár Beach homokos plázsára tervezünk egy kellemes napközbeni party, éjszaka pedig az Akvárium Nagyhallba egy kicsit keményebb zenei felhozatallal készülünk. Moonwalk és Reinier Zonneweld is először lesz Budapesten, tőlük egy brutális szett várható, zseniálisak a srácok. Egytől egyig minden előadó nagyon izgalmas zeneileg, szenvedéllyel csinálják a dolgot és öröm velük együtt dolgozni. A Stil vor Talent csapat mindenben segíti a munkánkat, támogatnak minket, hiszen mi vagyunk az elsők, akik elhozzák a Stil vor Talent Festivalt Németországon kívülre.

Ez mind a két félnek egy nagyon jó kezdeményezés. Budapest egyre inkább kezd felkerülni az európai partytérképre, nagyon komoly a felhozatal hétről-hétre. Mostanra már nehéz feladat belenyúlni új dolgokba. Hosszútávon inkább abban látom a potenciált, hogy fel kell építeni 2-3 jó projektet, mint például a Stil vor Talent Festival, és közösen elindítani egy nemzetközi szintű eseményt. Ilyen például az Anjunadeep Budapest nevű party is, amit a londoni kiadóval közösen hívtunk életre.

Tudomásom szerint 1 éve új projektbe kezdtél. Mit lehet erről tudni?

Belemerültem a startup világba kicsit jobban, ami már évek óta nagyon vonzó számomra és tudtam, hogy valamilyen formában én is bele szeretnék vágni egy internetes vállalkozásba. Ennek az érdeklődésnek köszönhetően egy éve született meg a Breakslow. Egyre jobban kezdtek elszaporodni a reggeliző helyek, rengeteg turista érkezik a városba, és őket, valamint az itt élőket hivatott kiszolgálni a térképes reggelizőhely kereső weboldal. Akárhányszor mentünk külföldre és airbnb-ztünk, mindig néztük, hogy hova tudunk beülni reggelizni, hol van valami jó hely a környéken. Innen jött az ötlet. Volt párommal kezdtük el, aztán egyedül maradtam a sztoriban. Szerencsére azóta már van egy csodás társam, Dóri, aki nagyon sokat segít, na meg persze ott van még Laci is, a fejlesztőnk. Így hárman remek csapatot alkotunk. Igazából még csak egy éve indult az egész, teszteljük az üzleti modellt, most keresünk befektetőt rá és próbálunk növekedni. Mostanra 120 vendéglátóhely van fent az oldalon és jelentkeznek egyre többen szerencsére, szóval gyarapszik az adatbázis. Az elmúlt fél évben a TEREM Budapest miatt nem jutott rá elég időm, mivel elvállaltam a programigazgatói pozíciót és minden energiámat ez kötötte le. Ami nem is csoda, hiszen nagyon rövid idő alatt kellett felépíteni egy egész szezon programját. Majd nyáron lesz egy kis nyugi, és ismét rá akarok fókuszálni a Breakslowra. Szeretnék több lábon állni, azokkal a dolgokkal foglalkozni, ami igazán érdekel és lehet benne fejlődni folyamatosan, és a startup világ az pont ilyen.

Végül zárásként, mit üzennél a 10 évvel ezelőtti énednek, és a mostani Külkereseknek?

Nehéz kérdés, hiszen rengeteg tudással és tapasztalattal lettem gazdagabb az elmúlt 10 évben, elmondani is nehéz lenne. Egy dolgot biztosan másképp csinálnék: bánom, hogy nem mentem Erasmussal külföldre tanulni. Ha tudtok, mindenképp menjetek! Valamint a suli alatt elhanyagoltam a sportot, ami szinte rögtön a diplomázás után visszatért az életembe, és érzem, hogy sokkal energikusabb és kiegyensúlyozottabb vagyok tőle. Ezen kívül még azt üzenném, hogy tűzzetek ki célokat, legyetek proaktívak, vegyetek részt mindenben, menjetek gyakorlatra suli mellett, hogy megismerjétek képességeiteket minél jobban és ezáltal önmagatokat. Ahogy Oscar Wilde mondta, „Légy önmagad. Mindenki más már foglalt!”

Ha kedvet kaptatok bulizni, ne habozzatok. Szedjétek össze a társaságot, és tapasztaljátok meg a saját bőrötökön, milyen is egy BP Calling rendezvény valójában!

Itt egy kis programajánló a végére Nektek:

Gyertek el, és ünnepeljétek velünk a BP Calling 4. születésnapját május 5-én, Budapest egyik legújabb és legexklúzívabb klubjában a TEREM-ben! Az esemény apropóján először érkezik a Magyarországra egy hamisíthatatlan label night keretein belül az Anjuna Deep.

Ha pedig a június 10-én megrendezésre kerülő egész napos Stil vor Talent Fesztivál után érdeklődnétek, IDE kattintsatok!

 

Ott leszel a STIL VOR TALENT FESTIVAL-on?

Naná! Ott a helyem!
Benne van a pakliban
Inkább a mulatós
További cikkek
Top