Gazdaság
2013. 07. 09. - Palika

Munkanélküli fiatalok milliói Európában


Közép-Európában reng a föld, vagy inkább csak a gazdaság dübörög? A kérdés jogos. Nem csak a kontinens szívében, hanem nyugaton is egyre kilátástalanabb a helyzet a fiatal munkavállalók körében. Az Európai Unió által kiadott munkanélküliekről szóló statisztika tévesen lett meghatározva. Átvertek? A választ mi magyarok is a saját bőrünkön tapasztalhatjuk.

Az elmúlt hetekben az Eurostat munkanélküliségi mutatója mondhatni biztató jelekkel szolgált, az európai államok többsége stagnált. Azonban július 2-án a szervezet kiadott egy közleményt, amelyben kijelentették, hogy a francia adatok betöltése során hibát követtek el, pontosabban rossz mutatószámokkal kalkuláltak. Így már nem olyan rózsás a helyzet, bár pánikra még így nincs okunk. A korábbi adatokhoz képest 0,1 százalékkal nőtt mind a két régió esetében a ráta. Így az eurózóna munkanélküliségi rátája 12,2 százalékra, míg az EU-27 esetében 11 százalékra változott. A korrekció elsőre talán kicsinek tűnhet, de valójában a munkanélküliség havi változása általában 0,1 százaléknál is kisebb szokott lenni. Ráadásul az új adatok értelmében, az EU-27 esetében sem beszélhetünk stagnáló munkanélküliségről. Az előző hónapok 11,9 százalékos szintjéről 12 százalékra emelkedett Európában az állás nélküliek száma.

revised_ue_may-20130702

A legmagasabb munkanélküliséget Spanyolországban mérték, ahol 26,9 százalékra emelkedett a mutató. Őt követi Görögország 26,8 százalékkal, bár az ő esetében késleltetett adatokkal állunk szemben. Az előző évhez képest az EU-27 országából 17 esetében nőtt a munkanélküliség és pusztán 10 esetében csökkent. A legnagyobb növekedést Ciprus produkálta, aki 11,4 százalékról egészen 16,3 százalékig tudta feltornászni a munkanélküliségi rátát egy év leforgása alatt. Most következzen az enyhe ellenpélda, azaz mi, Magyarország. 2013 első negyedévét, ha minimálisan is, de sikerrel zárta hazánk, a március és május között mért adatok szerint 25 ezer fővel, azaz a munkanélküliségi rátán mért 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

demot_munkanelkuli

Hagyjuk az unalmas statisztikai adatokat, a pozitív és negatív irányba mozduló mérlegeket, inkább vonjuk le a pontos következtetéseket. A címben is olvasható, hogy a fiatalok munkanélküliségén van a hangsúly. Számunkra igen csalókák ezek a mutatók, ugyanis a fiatalok évről-évre egyre nehezebben tudnak munkát találni, de legfőképp elhelyezkedni a szakmájukban. Utóbbi kijelentésekkel már Dunát lehetne rekeszteni, ugyanis nap mint nap hallhatjuk a friss diplomások panaszait, hogy képtelenek a szakmájukban munkát találni. Ilyenkor marad a gyorséttermi meló, a takarítás, “szórólapozás”, miegymás. A külföldi munkavállalás szakmán belül pedig igen alacsony, idegenben is csak a fent felsorolt állásokat tölthetjük be, persze jóval magasabb bérezéssel. Az éremnek mindig két oldala van: léteznek olyan tálentummal megáldott fiatalok is, akiknek külföldön is gyerekjáték az elhelyezkedés a szaktudásuknak köszönhetően. Több “nagy hatalmú” nyugati ország is bejelentette, hogy 2013-tól igyekszik visszaszorítani az idegen munkavállalókat, ezzel is erősítve saját gazdaságát. Ilyenkor tesszük fel a kérdést, hogy az ambiciózus magyar fiataloknak mi marad, ha nem megfelelőek a hazai munkalehetőségek és bérezések? A kérdés természetesen költői, a jelenlegi gazdasági helyzetben lehetetlen megválaszolni.

Europe-unemployment

Sajnos más Közép- és Nyugat-európai államokban is nehézkes a 18 és 25 év közöttiek elhelyezkedése. A mediterrán térségben (Spanyolország, Olaszország, Görögország) egyre katasztrofálisabb a helyzet, a 2008-as válság óta folyamatosan növekszik az állás nélküliek száma. Hogy érkezik-e a megoldás? Nem tudhatjuk. Felesleges olyan közhelyekbe bocsátkozni, hogy “bizakodnunk kell”, vagy “majd megoldódik a probléma, csak türelmesen kell várnunk”, továbbá “Amerikában már növekszik a gazdaság, akkor majd itt is ugyanúgy fog”. Pesszimizmus vagy optimizmus, pozitív vagy negatív statisztikák, igyekezzünk objektíven hozzáállni a jelenlegi viszonyokhoz.

Források: Eurostat, KSH

 

További cikkek
Top