Suli
2013. 02. 17. - Taylor

Módszertani útikalauz

Nem mondok újdonságot, ha azt állítom: a legtöbb külkeres életét az itt töltött 3 (4-5-6…) év során leginkább a módszertani tantárgyak keserítik meg. A szorgalmi időszakban zh-k sorával, majd a vizsgaidőszakban minden bizonnyal a legnehezebb vizsgával ”kedveskedik” a tanszék, amely miatt sokunknak volt, és lesz is jó néhány álmatlan éjszakája. Pedig amennyi időt fordítottunk már arra, hogy kiboruljunk az integrálás, a standardizálás vagy teszem azt a normalizálás ”szépségei” miatt, legalább ugyanennyi erőfeszítésbe kerülne, hogy végre vegyük a fáradtságot, és ne utolsó pillanatban kapjunk a fejünkhöz.

A fentiek persze könnyen hangzanak egy olyan szájából, aki már túljutott többek között a matek, a stat, valamint a számtech útvesztőjén is, de ezen tapasztalatoktól felbuzdulva, valamint főleg az elsősökre és az ide jelentkezőkre való tekintettel megosztanék néhány információt és tippet, hogy tudjátok, mi is vár rátok az elkövetkezendő években.
Aki középiskolában sem szerette a reáltárgyakat, annak elárulom: nem a Külkeren fog rádöbbeni arra, hogy egy matematikus veszett el benne. Ha hadilábon álltál a számolgatós, definíciókat bemagolós éneddel, valószínűleg nehéz szemeszterek várnak még rád. Saját példámból kiindulva azonban semmi sem lehetetlen: nem szerettem a matekot, gimnáziumi tanulmányaim során gyomorgörccsel ültem be minden órára, és ez végigkísérte mind az öt, ott eltöltött évemet. Azonban jött a főiskola, tiszta lap, új barátok, új tanárok – végre nem leszek beskatulyázva -, és megmutathatom, hogy megérte az a plusz két óra emelt matek, simán átmegyek analízisből. Ehhez nem csak szilárd elhatározásomnak, hanem főiskolánk pár kiváló oktatójának is köze volt, hisz úgy értettem meg a gazdasági matematika 1-et, hogy még az érettségi előtt is beletört a bicskám egy egyszerű függvényelemzésbe.

A továbbiakban azonban evezzünk komolyabb vizekre a módszertani buktatók tengerében, hogy kronológiai sorrendben haladva adjak pár hasznosabb tanácsot azoknak, akik még épp csak belekóstoltak kedvenc tanszékünk ”specialitásaiba”.

Gazdasági matematika 1

Az a tárgy, melyet nagy valószínűséggel a legtöbb külkeres már maga mögött tudhat, holott az egyik legnehezebb módszertani alapozóról van szó. Az egyetlen ráhangolódási lehetőség a felzárkóztató matek kurzus, amely komolyabb segítség volt azoknak, akiket mindenféle előzetes tapasztalat nélkül dobtak bele az analízis mélyvizébe. A félév során a legtöbb módszertani testvéréhez hasonlóan a három zh-ra (nulladik, első, és második) épülő, majd a vizsgaidőszakban kollokviummal záruló matematika első része folyamatos készülést igényel. Ha nem csinálod meg az óráról órára feladott házi feladatokat (a legtöbb tanár nem is kéri számon, így saját magadtól kell, hogy kellően motivált legyél), akkor az aláírás megszerzésével is gondjaid lehetnek. Az órán leadott anyag sajnos – bár ez tanárfüggő is – sokkal nehezebben szívódik fel, ha otthon nem vesszük elő, legalább heti egyszer. 10 pontot teljesíteni a 30-ból ugyan nem hangzik olyan szörnyen, de mivel kénytelenek vagyunk vizsgázni, érdemes már az első héten túlesni rajta, és megírni a 70 pontos dolgozatot. Ráadásul erre épül a gazdasági matematika 2, így a jó helyekre könnyebb lecsapni, ha már teljesítettük az előfeltételét.

Gazdasági matematika 2
A kombinatorika és valószínűségszámítás világába vezet be a külkeres matek második része. Többen is állítják, hogy könnyebb, sokkal inkább emészthető ez a témakör, mint az első félévben megismert analízis. Tény, hogy a feladatok hétköznapibbak, valamivel életszerűbbek, ám itt sem lehet kikerülni például a deriválást és jó pár hosszú levezetést. Továbbá próbáljunk megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy ismét tucatjával kell elsajátítanunk száraz definíciókat a zh-kra és a vizsgára. Elődjéhez hasonlóan a három évközi dolgozat + kollokvium rendszere játszik a „valszámnál” is, és a feladatgyűjteményben található gyakorló feladatok nélkül nehéz megszerezni a többség által hőn áhított, görbülő jegyet. Azonban ha bejársz minden órára, már fél siker: nem sok olyan tanszék van, aki ennyire ismeri a hallgatókat, így ha látják rajtad, hogy igyekszel, az mindenképpen pozitívum lehet a pontok osztogatásánál.

Statisztika 1

Az első évesek megkezdték második szemeszterüket, ami egyben a statisztika tantárgy felbukkanását is jelenti. Nem árulok zsákbamacskát, ha azt mondom: félévük leginkább embert próbáló feladata lesz a tárgy abszolválása. Élő példái vannak azonban annak, hogy igenis teljesíthető a statisztika első része, bár hozzáteszem, nem irigylem, ami most rátok vár, kedves elsősök. Ha rám hallgattok a következőkben, sok álmatlan éjszakától megkímélhetitek magatokat. Az első, és legfontosabb: ne törődjetek bele, ha rosszul sikerül az első, vagy a második zh, javítani van esély a harmadik, 50 pontos dolgozattal. Higgyetek nekem: nem ajánlatos odáig jutni, hogy vizsgázni kelljen statból. Ha évközben folyamatosan lépést tartasz, és amennyit tudsz, gyakorolsz, az aláírást sem lesz nehéz megszerezni. Ehhez erősen ajánlott bejárni előadásra, hisz Ilyésné jó pár ”kulisszatitkot” megoszt a hallgatósággal, melyek tudatában nem okoz majd gondot a minimum 80% teljesítése a teszten. Magam is azt vallom, hogy sokszor felesleges a kötelező irodalom beszerzése, ha van belőle jó jegyzet. Na, ez a stat esetében nem igaz, Ilyésné tanárnő könyve nagyon is a barátotok kell, hogy legyen. Nem nehéz hozzá jutni, mert ez az a kötet, aminek a legtöbb idejáró már hasznát vette. Érdeklődjetek felsőbb éveseknél, de a könyvesboltban is megvehetitek, azt a 3 ezer forintot inkább erre költsétek, mint az uv díjakra.

Számítástechnika 2, alkalmazott számítástechnika

Szándékosan hagytam ki a számtech 1-et, bár tapasztalataim alapján az előbbi igen csak felbolygatta a mostani elsősök hangulatát. Sajnos a számítástechnika 2-vel sem lesz ez másképp, bár itt a szokásos – mínusz pontokkal „feldobott” – teszten kívül a papíralapú normalizálás és az Access a tananyag. Aki még életében nem találkozott ilyesmivel – mint én -, annak kemény féléve lesz, ha nem jár utána a dolgoknak. Az órákon a legtöbb tanár sajnos magától értetődőnek veszi, hogy a hallgatóknak megvan az alapvető rálátásuk az MS Office szoftvereire. Nos, ez a számtech 1 eredményeiből látszott, hogy nem így van. Az Access használata pedig nem bonyolult, de egy informatikailag analfabéta megrettenhet ettől a programtól. Bennem is felmerült, mire jó mégis, és mi értelme van például a kereszttáblás lekérdezéseknek. Mai napig nem tudom, és a leckekönyvemben ott figyelő 3-as sem tükrözi a valóságot. Ha ti sem vagytok profik, kérjétek bátran informatikus (beállítottságú) ismerőseitek segítségét, mert az órákon sajnos nem a szájbarágós rendszert alkalmazzák. Ugyanez vonatkozik az alkszámtechre is. Mind amellett, hogy vágni kell a statot (az 1 előfeltétele is, de a 2 sem árt hozzá), még pluszban visszatér rémálmainkból a számtech 1, a maga Excel részével. Tanácsos itt is összekapni magunkat szorgalmi időszakban, így energia- és pénzügyileg is megspórolhatjuk a további uv-kat.

Operációkutatás

3. illetve 4. féléves tárgy, így mire ide jutunk, elméletileg már túl vagyunk a matekokon és a stat 1-en/2-n is. Ha sikerrel teljesítettük az előbb említetteket, nem leszünk rosszban az opkuttal sem. Bár rémisztően hangozhat a tárgy neve, és a témakörök is (mátrixalgebra, lineáris programozás, hálótervezés…), azonban az első pár szeminárium (elmélet nincs!) után rá fogunk döbbenni: nem is kell nagy boszorkányságra gondolni, az indexszámítás vagy a parciális integrálás után sokkal emészthetőbb, és logikusabb tananyaggal ismertetnek meg minket módszertanis tanáraink. Egy órával a hátam mögött egyelőre ennyit tudtam felvázolni, de társaim tapasztalata biztató, és ez az utolsó tárgyam a módszertani alapozó modulból, így nyugodtan megállapíthatom: a neheze már a hátam mögött van.

Statisztika 2

Nem véletlenül hagytam a végére a külkeres tárgyak Antikrisztusát, az ösztöndíj átlagok legnagyobb ellenségét, a diploma megszerzésén fáradozók mumusát, a STATISZTIKA 2-t. Így, nagybetűvel. A legtöbb hallgató haragosa, még a legjobbakon is sokszor kifogó, messze földön híres matematikai statisztikáról van szó. A stat 1-nél megismert rendszer (zh-k+teszt) mellett itt sajnos elkerülhetetlen a további számonkérés. Elődjével ellentétben nem csak szorgalmi, hanem vizsgaidőszakunkat is meg fogja keseríteni a korreláció-, regresszió-, vagy trendszámítás. Talán erre a tárgyra kell a legtöbbet tanulni külkeres esztendőink során, és azt tanácsolom, ne hagyjátok utolsó pillanatra a készülést. Sok esetben egy hét sem elég rá, ha évközben ki sem nyitottuk a füzetet. Folyamatosan kell gyakorolni, így a vizsga előtti napokon már nyugodtabban alhatunk. Hallottam már olyanról, aki hallott olyanról, hogy 5-ös lett a stat 2-je… Megnyugtatok mindenkit, erre valószínűleg születni kell, vagy már túl lenni előtte jó pár vizsgán, és rengeteg tapasztalattal rendelkezni. Nehéz tárgy, efelől kétség sincs, mégis inkább az idő szűkössége lehet a legnagyobb probléma az eredményeket látva. Ezért is fontos, hogy minden típus rutinból menjen, és vizsgán ne vesztegessük az időnket arra, hogy rájöjjünk, egy-egy feladathoz hogy kell egyáltalán hozzáfogni.

Remélem ez a kis módszertani feltérképezés nem ijesztett el nagyon, és nem döntesz amellett, hogy jövő héttől inkább otthagyod iskolánkat. Sokan túléltük már a fent említett tárgyakat, és bár sokszor éreztük magunkat úgy, mintha kivégzésre mennénk, szerintem még ígyis áldjuk az eget, hogy nem BME-sek vagyunk. Igaz, hogy a többi tárgyhoz képest többet szentségelünk a módszertaniak miatt, de utólag visszagondolva mégis ezek az évek lesznek életünk legszebb momentumai.

További cikkek
Top