Gazdaság
2022. 04. 07. - Bence Cserhalmi

Milyen gazdasági kihívások elé néz a következő kormány?

Vasárnap lezárult egy szakasz. Hosszú, talán túlságosan is hosszú kampányidőszakon van túl az ország. A versenyből ugyan ismét a Fidesz került ki győztesen, de szusszanni ezután sem tudnak majd egyet, ugyanis rengeteg teendő vár a kormányra a gazdasággal kapcsolatban. Ahogy azt már láthatjuk, a 2020 elején kezdődött koronavírus járványt közel sem egy csendes időszak követte, begyűrűzött a válság, majd a háború. Ezek nyomán számos olyan jóléti intézkedés került bevezetésre, ami viszonylag megvédte a lakosságot a piac fejvesztett ingadozásaitól, azonban a valóságot nem lehet már sokáig a falakon kívül tartani. Nézzük is meg, milyen kihívásokkal kell a hamarosan újra alakuló kormánynak szembenéznie.

Az Európai Unió számos gazdasági szankciót vezetett be a háború kitörése óta Oroszország megfékezésére. Azonban ki kell jelenteni, hogy ezek a szankciók egyaránt visszahatnak régiónk gazdaságára is, ahogy azt a forintárfolyam március eleji elszabadulása nyomán is láthattuk. Továbbá az energiaszektor orosz multinacionális vállalatainak kikerülhetetlensége vagy éppen a Sberbank hazai leányvállalatának csődje sem segít a helyzeten. Emellett fontos megemlíteni, hogy Ukrajna is számos Európai ország nagyvállalata számára nyújtott kapacitást, szerelt össze termékeket, vagy éppen kölcsönzött háttérszolgáltatásokat a nyugati IT szektor számára.

Az elmúlt év folyamán az infláció folyamatosan növekedett, részben a koronavírus-válság okozta akadozó ellátási láncok miatt, részben pedig a válságot enyhíteni próbáló gazdaságélénkítési csomagok miatt. Ezt a mostanáig tartó időszakot a 6-8%-os infláció jellemezte, azonban itt nem állt meg ennyiben az eseménysor. Az Ukrán válság okozta sokk, valamint a nyersanyagárak rohamos emelkedése elemzők szerint nem zárja ki a 10-12%-os emelkedést sem. A nyersanyagárak emelkedése kapcsán egyre több szakértő világít rá arra, hogy a rezsicsökkentés és különböző árszabályozó intézkedések fenntartása nehézkessé válhat, hiszen az egyetemes gázár egyre távolabb kerül a piaci áraktól. Idén 1000 milliárd forintba is kerülhet az állami tulajdonú MVM szolgáltatónak a különbözet megfizetése. A költségvetési hiány kiigazítása is elengedhetetlen kérdés lesz a következő években. Itt a már említett MVM 1000- és az MNB 100 milliárdos vesztesége mellett az állampapírok hozamainak emelkedése fogja nehezíteni a tervezett 5%-os hiány kialakítását.

forrás: Portfolio

A forintárfolyam már a járvány kitörése előtt is komoly lejtőre helyezkedett, ezt azonban a háború sokkszerűen tovább rontotta, majd március 7-én a lélektani 400-as határt is megsúrolta. A forint árfolyamának stabilitása elengedhetetlen annak érdekében, hogy a lakosság ne veszítse el bizalmát benne és ne váltsák át tömegesen pénzüket forintról euróra. Az ingadozás és az emelkedés a külkereskedelemnek sem kedvez, drágább termékekhez és nehezebb tervezhetőséghez vezet. Nem túl kedvező az sem, hogy a Magyarország ellen folyó jogállamisági eljárás miatt az európai helyreállítási alapnak csak a 13%-át 326 milliárd forintot tudott lehívni a kormány. A fennmaradó közel 2200 milliárd forintot csak az eljárás lezárultával lehet kérelmezni. Ez azonban fontos lenne a költségvetési hiány csökkentéséhez, így a kormány további egyezkedésekre kell, hogy kényszerüljön az EU-val.

Sokan szintén régóta húzzák a vészharangot a különböző árstoppok, bérplafonok tekintetében, talán jogosan is. Ennek egyik legérdekesebb eleme a 2021 októberi szinten rögzített változó kamatozású lakossági jelzáloghitelek kamatai, ami jelenleg is a jelzáloghitelek 36%-át teszik ki és körülbelül 470 ezer embert érint. A rögzítés pontjához képest jelenleg a kamatok 8-10-szeresükre is emelkedhettek, így a kamatstop kivezetése sokak számára fatális lehet és minél később történik ez meg, annál rosszabb lesz. Természetesen még nincs minden veszve. A bankszektornak és a kormánynak is egyaránt megvannak az elképzelései a helyzet megoldásáról, itt az érdekellentétek feloldása jelent majd kihívást. További problémát okoz a kereskedők számára az élelmiszer árstop, ehhez ugyanis ők nem kapnak semmilyen támogatást. Május elsejével pedig az árstop termékei csatlakoznak a piaciáras termékekhez, amik az elmúlt időszakban is komoly dráguláson mentek át. Ennek részben egy másik plafonáras termék, a gázolaj árának emelkedése, részben pedig az orosz-ukrán konfliktus miatt megakadó mezőgazdaság az oka. A gázolaj árát maximalizáló rendelet is hamarosan hatályát veszti, ezzel rászabadítva a piacra a valódi olajárat, további nehézséget okozva az átlagembereknek és a hazai mezőgazdaságnak egyaránt.

A kérdés már csak az, vajon meg fog tudni gyürkőzni egy ilyen sokrétű, összetett válsággal a következő Orbán-kormány?

További cikkek
Top