Gazdaság
2022. 01. 26. - Bence Cserhalmi

Miért ilyen olcsók a fapados járatok?

Ahogy egyre többször keresgéltem repülőjáratokat, úgy tűnt fel, hogy mennyi hihetetlenül olcsó ajánlat érhető el Európában. Az egyik ilyen keresgélés alkalmával bukkantam rá a kiwi.com karácsonyi akciójára, amikor is Máltára 490Ft-ba került egy repjegy. De békeidőben is bőven találni retúrjáratokat 10.000Ft alatt. Mégis, hogy lehet, hogy amit a nagy légitársaságok 50-60.000 forintért kínálnak, egy fapados légitársaságnál csak a töredékébe kerül?

Néhány évtizeddel ezelőtt a repülés még inkább amolyan luxus utazási formának volt tekinthető, ahol az utasok tágas utastérben kényelmes ülések, finom ételek és nagyobb csomagok kíséretében tehették meg utazásaikat. A repülésben a 2001 szeptember 11-i események után sok minden megváltozott. Az újonnan bevezetett szigorú ellenőrzések, szabályozások ellenére azonban az utasok száma jelentősen csökkent ebben az időszakban, rengeteg légitársaságnak kiesést okozva és leépítéseket eredményezve. Ebben az időben terjedtek el a fapados légitársaságok, akik felismerték, hogy a költségek csökkentésével, a luxus letekerésével hatalmas piacra tehetnek szert és ezzel Európában egy újfajta turizmust is beindítottak

Kiszolgálás a Lufthansanál az 1960-as években.

Ezen időszak egyik éllovasa volt a Ryanair akik kapva az alkalmon 153 vadonatúj 737-est rendeltek a Boeingtől és a rendelés méreténél fogva jelentős alkupozícióval rendelkeztek a vásárlás során. Azt gondolnánk, hogy a fapados légitársaságok inkább régebbi, olcsóbban beszerezhető gépekkel üzemelnek, azonban hosszabb távon sokkal jobban megéri újabb gépeket beszerezni, hiszen az új repülők nagyon hatékony üzemanyag felhasználással rendelkeznek. Az kerozin nagyon fontos kérdés egy légitársaság életében, általában az összes költségnek közel a harmadát csak az üzemanyag teszi ki. Annak érdekében, hogy az üzemanyagár változásából fakadó kockázatokat kiküszöböljék, ármegállapodásokat kötnek a szolgáltatókkal, akik szintén nagy rizikófaktorral rendelkeznek, de még így is nagyobb biztonságot és tervezhetőséget eredményeznek. A repülőgép kiválasztása is fontos tényező a költségek csökkentésében. Például a Ryanair csakis Boeing 737-eseket használ, így a legénységet, szerelőket, földi személyzetet kizárólag egyféle repülőre kell kitanítani. Ha már személyzet: A legtöbb fapados társaság gyors, és csak alapvető képzést nyújt, általában pályakezdő légiutas kísérőket alkalmaz. Emellett a személyzet több feladatkört is ellát, így spórolva annak méretén és a bérköltségeken is. A kiképzésnek egy része van, amin nem lehet spórolni, ez pedig a biztonság. Ez a költségeknek az a része amire nagyon ügyelni kell, hiszen a legkisebb hiba is nagy veszteségeket tud okozni egy vállalatnak, legyen szó rövid távon a kompenzálásról vagy hosszabb távon a vállalat hírnevéről.

Visszatérve a repülőkhöz: aki már utazott fapados járaton és nem érte az a szerencse, hogy legelöl, vagy a vészkijárathoz sorsolta a helyfoglaló rendszer, annak nem kell bemutatni mennyire szűk a lábtér, ezzel is növelve a gép befogadóképességét és jobban elosztva a költségeket. Emellett az ülések nem dönthetőek, így olcsóbb, valamint nincsenek tasakok az ülések hátulján, hogy gyorsabban ki lehessen takarítani a repülőt. Természetesen az alapárban se bőrönd se étel nincsen, azokért magas árat kell fizetnünk. Egy másik út, ahol a fapados járatokon spórolni lehet az a repterek. A repterek és a légiirányítás adói teszik ki általában a másik harmadát a teljes költségeknek, ezért azok csökkentése stratégiai kérdés. A kevésbé ismert, nagyvárosoktól távolabb fekvő, alulhasznált repterek “megszállása” olyan alkupozíciót alakít ki egy-egy légitársaságnak, hogy a reptér számára élet-halál kérdéssé válhat ha egy fapados légitársaság úgy dönt elhagyja a repteret a túl magas díjak miatt. Tehát az olcsó járatért cserébe néha többet kell utazni az adott város centrumába. Ha a légitársaság nem tud választani több reptér közül, mint például Budapesten, akkor a kevésbé forgalmas idősávokat, így a hajnali vagy késő esti érkezéseket, indulásokat választják. Ezzel a két módszerrel a repterek kereslet-kínálaton alapuló díjazása könnyen kijátszható.

És ezzel még nincs vége. A repülőket gyakorlatilag megállás nélkül üzemeltetik, egy nap akár 10-szer is megfordulnak és mindössze 25-30 percet töltenek el egy reptéren. Nincsenek átszállások, és így késésekhez sincsenek kötve, a lehető legtöbb desztinációt próbálják elérhetővé tenni. Emellett lehetőséget adnak helyjegy, nagyobb táska, repülőtéri transzfer és tucatnyi szolgáltatás igénybevételére, nem kis összegért. Az utolsó és egyben egyik legfontosabb eszköz a maximális költséghatékonysághoz maga az árazási/jegyeladási szoftver. Ezek a szoftverek annyira jól működnek, hogy a fapados légitársaságok nagyobb arányú nyereséget képesek elérni, mint a hagyományos légitársaságok.

Végül pedig néhány tipp, hogy hogyan keressünk olcsó járatokat: Használjunk Google Flightsot vagy valamilyen árösszehasonlítóoldalt, például: Skyscanner, Kiwi, Kayak… Fontos, hogy nagyon rugalmasak legyünk a dátumválasztást illetően, kerüljük a hétvégét és az ünnepnapokat. Elvileg általában a kedd és a szerda a legolcsóbb nap az utazásra. Ahogy közeledik egy dátum egyre olcsóbbak lehetnek a repjegyek, de használhatunk árfigyelőt is. Végül pedig azon is spórolhatunk, ha csak egyirányú jegyeket vásárolunk. Nektek milyen tapasztalataitok vannak a fapados járatokkal, hogyan vásároltok jegyeket?

További cikkek
Top