BGE
2022. 05. 03. - Olivér Szórádi

Mi van körülöttem? 1. rész – Budapest és a Millennium

Biztosan mindenki hallotta már – ha máshol nem is – töriórákon a Millennium szót. A száraz 11.-es anyagban azonban sokkal több rejlik, mint amit anno elmondtak nekünk. A honfoglalás ezredik évfordulójának alkalmából ugyanis egész Budapest megújult és a hatalmas építkezések olyan helyszínekkel gazdagították a várost, amik nélkül a mai ember fel sem ismerné. Ezekből nézünk meg párat, mert higgyétek el, sokkal jobb úgy járkálni, hogy tudjátok: mi van körülöttünk.

A millenniumi emlékmű
Vajdahunyad vára

Kezdjük is az egyik legszebb helyen utunkat: igaz, hogy a városligetet már a középkorban emlegették, mai formáját a Királyi Szépítő Bizottmány segítségével érte el az 1800-as évek első felében, majd a Millennium során építették oda majdnem az összes gyönyörű épületet: a Műjégpálya, a Hősök tere, a Műcsarnok, Vajdahunyad vára, és ha még megengedőek vagyunk, az egy évtizeddel később épült Szépművészeti Múzeumot is idesorolhatjuk. A múzeumot egyébként mindenkinek jó szívvel ajánlom, akár egy egész délutános programnak is tökéletes, ahol a magyarok által alkotott emlékek mellett akár ókori görög, római és még egyiptomi kincsekkel is találkozhatunk.

Innen az Andrássy úton továbbhaladhatunk, ami már magában is említésre méltó, hiszen a Millennium alkalmával az egészet át kellett alakítani, ugyanis innen haladva épült meg Európa 3. (a szárazföldi Európa első) metrója. Néhány megszűnt és néhány új megállón kívül nem nagyon változott azóta sem, nem is véletlenül a világörökség része. A legérdekesebb állomás talán az Állami Opera megállója lehet. Ha még nem találtátok volna ki, igen, az Opera épülete is körülbelül ilyenkor épült, egy picivel előbb, az 1870-es években a híres Ybl Miklós tervei alapján. Ugyanilyen szépséges állomás és látogatnivaló a Széchenyi fürdő is, bár ide a millenniumi év és a kiállítás élvezője még nem juthatott el, hiszen a pancsolni vágyókat csak 1913-tól várta.

A Millennium

Ha már ennyi szép helyet tudunk, ideje megismerni magát az eseményt is, aminek alkalmával felhúzták az előbb felsoroltakat, és még számos épületet. A Millennium a Habsburg-magyar kiegyezés után, a magyarok Kárpát-medencébe való bejövetelének ezredik évfordulóját ünnepelte. Az 1896-os év a csodálatos épületek mellett egy olyan széleskörű és egész éves programsorozatot ajánlott a látogatók számára, hogy napjaink fesztiválszervezői csak irigyen figyelnek elődjeikre. A május 2-án tartott megnyitó ünnepségen az egész királyi család megjelent. Ettől a naptól kezdve pedig egészen november 3-áig az egész ország úszott a díszmenetekben, új épületek, szórakozóhelyek, kávézók, stb. megnyitásában. Mindezt tetőzte a Városligetben az események végéig nyitva tartó Ezredéves országos kiállítás (520 000 négyzetméternyi területen!), ahol 240 pavilonban csakis magyar eredetű műalkotásokkal, tárgyakkal és érdekességekkel ismerkedhetett meg a közönség. A kiállítás része volt a már említett Vajdahunyad vára és környezete, amely a Magyarországon is jellemző, régebbi építészeti stílusokat mutatta be (nagyon szép, az udvarba ingyen be lehet menni, aki nem tette még, menjen el, ott van az Anonymus szobor is).

Az egész országban tartó eseménysorozatot pedig november 3-án a rendezvény igazgatója Schmidt József, majd Dániel Ernő (politikus) zárták le beszédjeikkel. A 126 éve történtek viszont nem tűntek el nyomtalanul. Az épületek, az utak, és az emberek milyensége is visszhangozza, hogyan alakult át a Millennium alatt Budapest, és ennyi esztendővel is később látszik a munka, ami arra ösztönöz minket, hogy tudjuk, mi van körülöttünk.

További cikkek
Top