Gazdaság
2014. 03. 21. - Egergo

Mi van a szomszédok kertjében?

 

Az utóbbi hetekben az internetes hírportálok “külföldi” rovatja másról sem írt, csak az éppen aktuális ukrán-orosz helyzetről. Sokan a harmadik világháború kitörésétől tartottak/tartanak. Ennél valószínűleg több eszük van a világ vezetőinek, bár soha nem lehet tudni. Gyanítom, hogy a Krím-félsziget olyan láncreakciókat indíthat, melynek komoly hatásai lehetnek egész Európára. Vizsgáljuk is meg a lehetséges hatásokat.

CrimeaflickrCrimea_Summer_05_010aA nagyobb hatalmak mindig kínosan ügyelnek arra, hogy a kisebb, önállóságra törekvő, országon belüli csoportoknak pont annyi jogot adjanak, hogy ne legyen elég erejük az elszakadásra. Általában az önrendelkezés jogának kihívása külső segítség(ek) nélkül nem is nagyon megy. Most is így volt. Az oroszoknak érdekükben állt, hogy Krím autonóm terület legyen. (Az teljesen más kérdés, hogy másnap kérelmezték, hogy vizsgálják meg a csatlakozás lehetőségét Oroszországhoz.) Politikailag és gazdaságilag is jól járt az orosz föderáció, mivel sikerült picit felrázni az európai etnikumokat, valamint egy “kisebb” gázmezőcskét sikerült magukhoz csatolni. (4100 milliárd köbméterről beszélünk.) Ez az oroszoknak több részről is jó, ugyanis Európa jobban rájuk van utalva, már ami a gázellátást illeti. Sokan attól tartottak, hogy Putyin vezette orosz medve nem fog megelégedni egy kisebb falattal, egész Ukrajnát akarja majd. Ez a tézis több sebből is vérzik. Az egyik az, hogy ezt már nagyon nehezen nyelné le a világ többi országa. Érdekükben sem nagyon áll. Nincs annyi nyersanyag, hogy megérje kilátásba helyezni egy komolyabb konfliktust. Ha jobban megfigyeljük, Ukrajna nem hiába volt független a NATO-tól és az EU-tól. Oroszországnak az az érdeke, hogy ne legyen közvetlenül határos Közép-Európával.

83839_83017_krim-felsziget

Putyin átrajzolja a határokat?

Most már majdnem biztos, hogy új földrajzi atlaszra lesz szükségem. Szerbia és Koszovó helyzete a mai napig elég kiélezett. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki a saját függetlenségét. Az ENSZ 193 tagja közül 108 ismerte el önálló államként. Az Európai Unió (mint intézmény) tudomásul vette, de nem ismerte el. Csodák csodájára Európában azon országok nem ismerték el, akiknek “vaj van a fülük mögött”: Spanyolország (a katalán helyzet miatt), Ciprus (területi vitáik miatt), Görögország (etnikai zavargások miatt), Románia (a székely helyzet miatt), Szlovákia (magyar kisebbség miatt). Ezen országok hivatalosan kijelentették: “nemzetiségi politikájukban nem akarnak kisebbségeik számára hivatkozásként szolgáló példát szolgálni.”

Bosznia Hercegovina – Szerbia
Eléggé érdekes a helyzet. A 3,8 millió fős Bosznia-Hercegovina kettő részből tevődik össze. Decentralizáltságát nagyon könnyen észre lehet venni, ugyanis az ország keleti felét Boszniai Szerb Köztársaságnak, a nyugati felét a Bosznia-hercegovinai Föderációnak hívják. Mindkét résznek saját parlamentje, minisztériumai, kormánya van, és a két részt egy külföldről, ENSZ által odanavigált ENSZ-képviselő fogja össze. Ebből a tényből is látszik, hogy mesterségesen fenntartott országról beszélünk.

Moldova és Dnyeszter Menti Köztársaság
NévtelenEz az állam a Szovjetunió felbomlása után függetlenedő Moldovától próbált elszakadni. 1990 szeptember 2-án jelentette ki függetlenségét sikeres népszavazás útján (erős orosz támogatást élveztek). A konfliktus fegyveres összecsapásokba torkollt, aminek az 1992 június 21-én aláírt béke vetett véget. Ennek értelmében a moldáv hatóságoknak semmilyen beleszólása nincs a terület politikájába.

Megjósolni elég nehéz, hogy mi fog történni, de az biztos, hogy Putyin bácsi egy olyan méhkast birizgált meg, amit lehet, hogy nem kellett volna. Reménykedjünk a dolgok békés lefolyásában. A kárpátaljai magyar kisebbségeknek is megéri ébernek maradni, ki tudja, milyen jogok kiharcolására lesz lehetőség.

További cikkek
Top