Gazdaság
2013. 04. 18. - Aronka

Mi a helyzet Cipruson?

Ciprus: napfény, pálmafák, buli. Sajnos az elmúlt időkben nem erről volt híres a szigetország. A ciprusi mentőcsomag elfogadásával sikerült elkerülni az azonnali katasztrófát, az intézkedés azonban minden bizonnyal tartós károkat okozott a ciprusi gazdaságnak. Pénzükért közvetlenül csak a nagybetétesek aggódhatnak, ők akár vagyonuk hatvan százalékát is elveszthetik, a megszorítások viszont minden ciprusi ember életére komoly kihatással lesznek.

De mi is történt a szigetországban?

Március közepe, az euróövezeti országok pénzügyminiszterei több mint tízórás tanácskozás után megállapodásra jutottak: tíz százalékponttal emelték Ciprus társasági adóját, a bankbetéteket pedig egyszeri illetékkel és kamatadóval sújtották, az egyszeri illeték százezer euró felett 9,9 százalék, az alatt pedig 6,75 százalék lett. A mentőcsomag fő rendeltetése volt, hogy segítsen tőkéhez juttatni a ciprusi bankrendszert, amelyet súlyosan érintett a görög adósság tavaly elhatározott részleges leírása. A csomag értéke kevesebb volt a vártnál. Ciprus korábban 17 milliárd eurónyi szükségletről tett említést, amelyből számításai szerint 10 milliárd lenne csak a banki konszolidációra szánt összeg.

 A megosztott (görög-török) lakosságú ország tavaly nyáron fordult pénzügyi támogatásért a nemzetközi hitelezőkhöz, de a belpolitikai fejlemények – mindenekelőtt a nemrégiben tartott elnökválasztás – hátráltatták a tárgyalásokat. Görögország, Írország és Portugália után Ciprus a negyedik euróövezeti ország, amelyet nemzetközi hitelcsomaggal segítenek a pénzügyi válság következményeinek elhárításában. Nicosia támogatása a zóna tagjainak azért is kiemelten fontos, mert ellenkező esetben csökkenhetne a befektetők bizalma az egész euróövezettel szemben.

Ciprus pénzügyi krízise

Külön segítette Ciprust a legnagyobb hitelezői közé tartozó Oroszország is, amely nemrégiben bejelentette, hogy öt évvel meghosszabbítja hitelprogramját, és várhatóan csökkenti a hitelre kért kamatokat is. A Nemzetközi Valutaalap – IMF – hozzájárulása is kedvezett a helyzetnek Cipruson, közel egymilliárd euróval.

A mentőcsomag fejében ugyanakkor az országnak több kötelezettséget is vállalnia kellett, egyebek mellett azt, hogy lényegében a banki betéteket egyszeri illetékkel kell megterhelnie, emellett kamatadót kell bevezetnie (és tíz százalékkal növelnie kell a társasági adót).

Következmények:

Nikosz Anasztasziadisz kormányfő  azt mondta: ő sem akarta a betétek adóztatását, ugyanakkor ez még mindig jobb, mint az államcsőd. „Ciprus tragikus helyzetben van. … A kevésbé fájdalmas lehetőséget választottam és viselem ennek politikai költségeit is azért, hogy a lehető leginkább mérsékeljük a következményeket a gazdaságra és ciprusi embertársainkra nézve.”

Pár nappal később sem sikerült döntést hozni. Miután a parlament elutasította a bankbetétek lefaragását, a ciprusi vezetők lázasan keresték a megoldást  az államcsőd elkerülésére . Nem sikerült elfogadni olyan B, C vagy D tervet, amely biztosította volna a betétcsökkentés elvetése miatt hiányzó 5,8 milliárd eurót. A B terv azzal számol, hogy felhasználnák az állami ellenőrzés alatt lévő vállatok nyugdíjalapjait, amelyek 2-3 milliárd eurós forrást biztosítanának − tudta meg a Reuters egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrástól. Emellett a külföldi bankok Cipruson tevékenykedő leányvállalataihoz fordulnának − vélhetően tulajdonrészt ajánlva nekik a helyi pénzintézetekben −, végül a szigetország ortodox egyháza felajánlotta, hogy jelzáloghitelt vesz fel ingatlanjaira, amiből állampapírokat vásárolna. A Guardian értesülése szerint az EU−ECB−IMF trojka nem támogatja ezt a megoldáscsomagot. Egyetértés abban mutatkozott, hogy a ciprusi bankokat esetleg a hét végéig zárva tartsák. Az ATM-ekből korlátozott összegeket vehetnek fel az ügyfelek. Ha mégis kinyitnának a bankok, akkor a kormány − egyfajta D tervként − limitálhatja az országból kivihető összegeket.

Cyprus' President Nicos Anastasiades leaves the European Council building in Brussels

Az “utolsó pillanatban” megszületett egyezség értelmében: felszámolják a Laiki néven is ismert Popular Bankot, az ország már eddig is hatalmas veszteségeket elszenvedő második legnagyobb pénzintézetét, s az ott lévő, 100 ezer eurónál kisebb betéteket áthelyezték az ország vezető bankjába, a Bank of Cyprus-ba. A 100 ezer eurónál nagyobb, az EU jogszabályai értelmében nem biztosított betéteket befagyasztják, s ezekből fizetik majd ki az adósságokat.

Következő lépés a bankok zárolása volt, ahol hosszú sorok várakoztak. Amit egyébként viszonylag békésen tűrtek az emberek, komolyabb összetűzések nem történtek.

Mi van most?

A bankok mára már kinyitottak. Az Európai Bizottságnál folyamatban van egy olyan direktíva kidolgozása, amely a befektetői felelősség kérdését belefoglalná a tagállami törvényekbe. Ciprus március végén állapodott meg az euróövezeti államokkal egy mentőcsomagról, amelynek keretében Ciprus 10 milliárd eurós mentőhitelt kap. A nicosiai kormánynak cserében át kell alakítania bankrendszerét, amelynek részét képezi a száz ezer eurónál nagyobb összegű bankbetéteket érintő egyszeri értékleírás. A ciprusi jegybank szerint a veszteségleírás a megtakarítások akár 60 százalékát is érintheti.

További cikkek
Top