
Mezőgazdaság 4.0
Világszerte több, mint 800 millió ember éhezik nap, mint nap és ennek többszöröse azoknak a száma, akik nem tudják bevinni a megfelelő mikrotápanyagokat, mert nem férnek hozzá alapvető élelmiszerekhez. A globalizált világunk mezőgazdasága nagyon összetett rendszerré vált rengeteg nem várt hátránnyal, aminek most a megoldásán világszerte dolgoznak együtt termelők, tudósok és az informatika mágusai. Ez az új zöld forradalom, amit úgy is emlegetnek, hogy Mezőgazdaság 4.0.
Mi a helyzet most?
Jelenleg a Föld népessége a 8 milliárd főhöz közelít. Ilyen népesség mellett, ha mindenki úgy étkezne, mint ahogy Egyesült Államokban szokás, akkor a ma elterjedt technológia mellett minden egyes négyzetméteren növényeket és állatokat kellene termelni és tenyészteni, és még így is 38%-os hiány lenne. Ugyan, ez a veszély jelenleg nem áll fenn, de a feltörekvő országok lakói és nagyvárosokba költözők, akiknek a jövedelme folyamatosan növekszik, előidézhetnek hasonló állapotokat. Gondoljunk csak Kínára, ahol ez több száz millió embert jelent és fog még jelenteni. Arról nem is beszélve, hogy a születést szabályozó különböző programok ellenére a Föld népessége 30 év múlva 2- , 80 év múlva pedig további 3-6 milliárd fővel is emelkedhet.

A mezőgazdaságunk a mostani formájában nem tartható fenn túl sokáig. Számos kihívással kell szembenéznie ma egy gazdának. A klímaváltozás szélsőséges időjárási helyzeteket eredményezett: tovább tartó szárazságokkal, özönvíz szerű esőzésekkel, kemény telekkel és váratlan tavaszi jégesőkkel is meg kell küzdeniük. És akkor még nem is beszéltünk a felmelegedés miatt egyre északabbra eljutó tájidegen kártevőkről, akik ellen vagy nem hatnak a vegyszerek, vagy annyira sokat kell alkalmazni belőlük, hogy tönkretehetik a talajt. Ugyanez igaz a műtrágyára is. A növekvő igény miatt kevesebb ideig maradhat ugaron a föld és a koncentrált igények miatt a 10.-es töriből visszacsengő vetésforgóra sincs lehetőség.
Egyszóval a földek kimerültek. Az előző zöld forradalom megoldásai, mint az erdőírtás, és az új vegyszerek kifejlesztése a mai környezettudatos világnézetünkkel már nem összeegyeztethető. Ezért a mezőgazdaság megmentésére ismét a tudományt és újonnan az informatikát kell segítségül hívni. Növelni kell a termelés hatékonyságát, hogy lépést tudjon tartani a növekvő igényekkel. Számos innováció áll lehetőségre és még több válik elérhetővé a közeljövőben. Nézzünk meg kettő olyan példát, ami már elkezdte meghódítani a földet.
Vertikális farmok
Szerintem az egyik legmegosztóbb és ugyanakkor legizgalmasabb fejlesztést a vertikális farmok adják. Ahogy a nevéből is sejlik, a termelés hatalmas raktárakban sűrűn egymás felé elhelyezett polcokon történik. Az ilyen létesítményekben már gyakorlatilag bármilyen növény előállítható bizonyos fajoknál akár 100-390-szeres termelékenység mellett. Az ilyen farmok számos új technológiát foglalnak egybe: a magyarul hidroponiának nevezett eljárás révén a növényeknek gyakorlatilag nincs szüksége hagyományos talajra, elég mindössze valamilyen gyapot vagy kavics, amit könnyen át tud járni egy olyan tápfolyadék, ami azt a tápanyagot tartalmazza és olyan mennyiségben, amennyi éppen kell. Az eljárás révén 95%-kal lehet csökkenteni a vízfelhasználást. A kívánt hőmérséklet és napfényszükséglet a klímaberendezések és LED-fények segítségével folyamatosan fenntartható, így évszaktól függetlenül lehet termeszteni. Vegyszerek alkalmazására pedig az izolált környezet miatt semmi szükség nincs. A vertikális farmok egyik nagy előnye, hogy gyakorlatilag bárhol lehet alkalmazni, a külső környezet egyáltalán nem számít.

Városi farmok
2050-re az előrejelzések szerint a népesseg 2/3-a városokban fog élni. Sok szempontból előnyös lehet, ha a városokban is elterjed a termesztés. A nagyvárosokban kialakuló hősziget csökkenthető, ha a házak tetejét növényekkel fedik be, a kihasználatlan rozsdaövezetekben is hatalmas terület áll rendelkezésre. Berlinben például egy régi gyár területén üvegházakban akvapónia segítségével hetente 9500 cserép bazsalikomot nevelnek fel. Az akvapónia igazából egy ősi eljárás, már a maják is alkalmazták. A kis medencékben éldegélő aranyhalak képzik a tápanyagban gazdag vizet, amit aztán a hidroponikus rendszerbe vezetve eljuttatnak a palántákhoz, akik végül kiveszik a nekik szükséges tápanyagokat, és így a víz ismét tisztán visszakerül a halakhoz. A városban termelt növényeknek sokkal kevesebbet kell utaznia a boltokig, így olcsóbban is lehet őket árusítani.

Hollandiában a beltéri termesztés már az össztermelés 35%-át teszi ki annak ellenére, hogy az ország mindössze 1%-át foglalják el ilyen épületek. Természetesen, hátulütője is van az új technológiának. Ez pedig az energia és tudásigény, ami végsősorban a költségeken mutatkozik meg. Egy ausztrál cég, a Sundrop azonban a napenergia segítségével minden energiaköltségét képes például fedezni.
Az új technológia telepítése azonban így is költséges marad, ami sokakat visszatart a fejlesztéstől. Ennek kiküszöbölésére némi szemléletmódváltásra és hosszútávú víziókra van szükség. A kormányoknak és a nagybefektetőknek fel kell ismerniük az ebben rejlő lehetőségeket. Állami támogatások és kölcsönök nélkül nem indulhatunk meg nagy léptékben a körforgásos gazdaság és a fenntartható mezőgazdaság útján. De az esélyek szerintem elég jók. Úgy, ahogy az elektromos autók trendjére is felültek a befektetők és az államok, úgy válhat a következő nagy őrületté a mezőgazdaság 4.0 is.
Balaton vagy külföld?
Szerencsére idén is elég hamar beköszöntött a strandidő, a hőmérő gyorsan elérte a 30 fokot, ami sokak számára egyértelműen meghozta a kedvet a vízpart mellett való lazításra. Családdal vagy barátokkal mindig jó ötlet egy balatoni nyaralás, de aki igazán kék…
Nyomás alatt nő a pálma – vagy mégsem?
Mindannyian tapasztaltuk már, milyen egy fontos pillanatban teljesen leblokkolni. Sportolók, szónokok, versenyzők, de még dolgozatot író diákok is ismerik a lámpaláz érzését, ami sokszor hosszú napok, hetek, de akár évek munkáját is percek alatt tönkreteheti. Legtöbben az izgulásra, idegességre fogunk…
Kolodko minijei
Az ukrán származású szobrász, Kolodko Mihály (Mykhailo Kolodko) művészetével lépten nyomon találkozhatunk akár egy rövid fővárosi séta alkalmával is, hiszen Budapest szerte 28 miniatűr alkotását helyezte már el a legkülönbözőbb helyszíneken, amikhez nemrégiben érkezett öt újabb szobra, amik Budán lelték…