Szubjektív
2013. 08. 07. - Genge

Megfőni a saját lében

Úgy gondolom, nem túlzok, ha azt mondom két hete tart már ez az őrületes hőség. Lassan megszokjuk, hogy folyamatosan ömlik rólunk a víz, leégünk míg elsétálunk a boltba és az ágyneműnknek három nap után tesi öltöző szaga van. Megismerjük egy légkondicionált műszaki bolt csábító erejét, az árnyékok meseszerű ritkaságát,  valamint a csapból folyó hideg vizet is harmadik világiként kezdjük tisztelni. Egy ideig még nem szabadulunk ezektől, hiszen legalább péntekig marad ugyanez a klíma, így ha minden igaz csütörtökön sem kell a szomszédba mennünk a 40 fokért.

Tetőtér, 36 fok, klíma az időközönkénti enyhe huzat és a kerti pancsoló hőfoka is 30 Celsius felett van. Nem is nehéz olyan dologról írni, amit éppen megél az ember. De mivel az elmúlt két hétben mindenki legalább egyszer kilépett a légkondiból, tisztában van vele milyen jó idő van. Így nem is próbálnám részletezni. Nézzük inkább mire számíthatunk még hőség téren, és hogyan enyhíthetünk gyötrődésünkön.

HŐSÉGRIADÓ!

Mit is takar ez pontosan? Miért riadózunk? Kivonul a TEK és agyonveri a meleget? Hőségriadót, megyékre osztva a meteorológia szolgálat és az ÁNTSZ előrejelzései alapján, az országos tiszti főorvos rendelhet el. Három fokozatot ismer mind az OMSZ mind az ÁNTSZ.  A két skála hasonló paraméterekkel dolgozik:

  1. az ÁNTSZ első foka a figyelmeztető jelzés, amely azt mutatja, hogy egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25 fokot – ez az OMSZ sárga jelzése
  2.  a riasztás, ekkor a napi középhőmérséklet legalább három napon át haladja meg, vagy éri el a 25 celsius fokot – ez az OMSZ narancssárga jelzése
  3. a skála  legmagasabb foka, a hőségriadó, ennek feltétele, hogy a meteorológiai előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon elérje a 27 fokot – OMSZ piros jelzése

 

Az ország nagy részére (11 megye) hétfő éjfélig piros, azaz harmadfokú riasztás volt kiadva, de mivel az időjárás  előreláthatólag nem változik péntekig, így a tiszti főorvos meghosszabbította a riasztást. A riadóztatás az mellett, hogy figyelmeztetés a lakosság számára, magába foglalja a felkészüléshez szükséges információkat, a mentőszolgálatok készenlétét és sok más egyéb dolgot. Így előírás például az ingyenes vízosztás, amit az államnak és a munkáltatóknak kötelező biztosítaniuk. Egyéb munkavédelmi előírásokat hőségriadóra-esetére  itt találhattok.

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy folyamatosan halljuk „megdőlt a hőségrekord…”, „utoljára 1708-ban mértek ilyen meleget…” és a többi. Bennem is felmerült a kérdés, hogy ha így haladunk hamarosan meggyulladunk. Globális felmelegedés, klímaváltozás, megsül vagy éppen megfagy a Földünk. Tudományos tény, hogy a bolygónk belülről és az ózon rétegen lévő lyuk miatt kívülről is melegszik. A nagy meleg rekordok talán köszönhetően ennek, azonban a hosszú ideig tartó forróságoknak nem sok közük van hozzá. Mika János éghajlat kutató szerint a Föld melegedése ugyan emeli a hőmérsékletet, de régen is voltak ilyen időszakok és lesznek is. 30-40 éves ciklikusság jellemzi az időjárást, így időnként túl meleg aztán túl hideg van. Az idei év még mindig nem hasonlítható mondjuk a 2007-es szezonhoz, amikor 42 Celsius fokot mértek Kiskunhalason. Idén sem maradt szégyenben az éltető napunk ereje, hiszen a napokban Budapesten megdőlt az 1921-es 37,6 fokos nappali meleg rekord, Újpesten majdnem egy fokkal többet mértek (38.5).  A Baja-Csávoly állomáson pedig  40 fokot mértek, így  1,2 fokkal dőlt meg a több mint százéves rekord.

Túlélni

Taktikák és praktikák mindig is léteztek a szélsőséges időjárási körülmények túléléséhez. Itt a kontinentálon évről évre küzdünk a fagyhalállal és az agyhalállal egyaránt. Az olyan extrém időjárási körülményt, mint a mostani hőség, testünk nem tud feldolgozni, így óvintézkedésekkel kell védenünk azt. Természetes hűtőrendszerünk, az izzadás, ilyen körülmények között már nem elegendő a testhő szinten tartásához. Ha felforrunk jön az ájulás, a rosszullét és a hőguta. Ennek enyhébb fokozata a hőkimerülés. Ilyenkor az izzadást okozó folyamat játszódik le, de fokozottan. A bőrbe jutó vér mennyisége annyira megnő, hogy a belső szervekbe nem jut elegendő, ami könnyen ájuláshoz vezethet. Ha az izzadással elvesztett folyadékot nem pótoljuk megfelelően, hőguta lép fel, testünk egyszerűen túlhevül. Hőguta esetén a bőr már nem tud izzadni, így teljesen kiszárad, a testhőmérséklet 39-40 Celsius-fok köré emelkedik, zavarodottság, eszméletvesztés is felléphet. Ritkább tünetei még a kánikulának a hőkiütések az izomgörcsök. Előbbi  akkor alakul ki, ha a verejtékmirigyek bőrfelszínre vezető útja eldugul, ezt megfelelő ruházkodással könnyen elkerülhetjük. Az izomgörcsök kialakulásáért testünk só vesztesége felelős, azonban kis odafigyeléssel, megfelelő folyadék és só utánpótlással megelőzhetőek. Folyadék fogyasztás során, bármennyire is nehéz, kerüljük az alkoholos italokat és a koffeint, mivel vízhajtó hatásuk gyorsítja a folyadék veszteséget – mondják a hozzáértők. Személyes véleményem, hogy egy korsó hideg sörnek több a pozitív hatása mint a negatív, így attól azért nem kell tartanunk.

A  nagy hőségben az agy vegyi anyagainak egyensúlya is felborul, ami többek között az ítélőképességünket is befolyásolja. Ez az oka annak, hogy kánikula idején sokkal ingerlékenyebbé válunk.  E mellett fáradtabbak is leszünk, lustának érezzük magunkat mivel lelassul az agy, az idegek és a gerincvelő működése. Ennek a levertségnek, figyelmetlenségnek az oka, hogy nagy melegben több a baleset az utakon.

Télen fűtünk, nyáron hűtünk. Mivel azonban éghajlatunkra nem jellemző a huzamos idejű kánikula, így hűtésrendszer nincs kiépítve minden háztartásban.  A légkondicionáló rendszerek nem a legolcsóbbak, így nem is mindenki engedheti meg magának. Marad az éjszakai szellőztetés, nappali sötétítés, a ventilátor és a hideg zuhany. Ezek se nem tartós, se nem túl hatásos módszerek, de ló büdzsébe ki lehet húzni velük a pokolban. A ventilátor azonban csalóka jó barát, hiszen csak a szubjektív hőérzeten javít. Szelet fúj az arcunkba, de gyakorlatilag a forró levegőt keringeti a szobában, így egy idő után inkább árt, mint kedvez.  A huzat miatt nem vesszük észre, hogy megizzadunk, és bár a légmozgás és az izzadás együttese kellemes, hűsítő hatást kelt, ilyenkor sok víz távozik a szervezetből, és ez kiszáradáshoz vezethet.

Van egy olyan segítségünk is ebben tikkasztó melegben, ami szinte mindenkinek a rendelkezésére áll, de hajlamosak vagyunk megszabadulni tőle. Ez nem más, mint a testszőr. “Talán sokak számára meglepő, de a szőrszálak egyik funkciója éppen az, hogy a verejtékcseppeket elvezessék a bőrünkről, mert így – a különböző műszaki eszközöknél alkalmazott hűtőbordákhoz hasonlóan – nagyobb hőleadó, illetve párologtató felület keletkezik.” – mondta az Indexnek dr. Gödölle Zoltán, az Árpádházi Szent Erzsébet Rehabilitációs Szakkórház kardiológus főorvosa. „Az északi népeknél, ahol hidegebb az éghajlat, az emberek testén vékonyabb, puhább és ritkásabban elhelyezkedő szőrszálak nőnek. Minél délebbre megyünk, annál erősebb és drótszerűbb az ott élők szőrzete, hiszen az egyenlítőhöz közeledve egyre nagyobb hűtőfelületre van szükség.” Ezzel nem mellszőr növesztésére sarkallanám a hölgyeket, inkább testünk nagyszerű hűtőrendszerére hívnám fel a figyelmet.

Strand, légkondi és töménytelen mennyiségű folyadék. Ha ez a három van, nem is olyan katasztrófa ez a hőség. Ha esne az eső, akkor az lenne a baj, hogy nem lehet strandra menni. Ha nem sütne a nap, akkor az, hogy nem lehet napozni. Biztos, ami biztos  a nyár eleji ijesztgetések, hogy idén nem lesz igazi nyár, erős kacsának bizonyult és az is biztos, hogy januárban a második és a harmadik pulcsi felvétele között visszasírjuk majd ezt a meleget.

További cikkek
Top