Gazdaság
2013. 10. 25. - Reka

Made in China

Made in China – olvassuk lépten-nyomon, legyen szó ruháról, cipőről, elektronikai cikkről, vagy szinte bármiről. Mára már közismert tény, hogy a világ ipari termelésének súlypontja az elmúlt évtizedekben teljesen átrendeződött, hiszen manapság “minden Kínában készül”, legyen szó márkás árukról vagy piaci gagyikról. Ennek a tendenciának az elsődleges oka az ottani termelés olcsóságában rejlik, azt azonban kevesen tudják, hogy mégis kik és hogyan állítják elő számunkra ezeket a termékeket.

Sokat hallottunk már a kínai gyárakban lévő embertelen körülményekről, de valóban tudjuk azt, hogy milyen borzalmakon mennek keresztül ezek az emberek, miközben a legújabb cipőnket készítik? Az alapvető munkavállalói jogokat teljesen sutba dobva az óriáscégek a végletekig dolgoztatják munkásaikat. Gyakran a megengedett túlóra ötszörösét, vagyis 36 helyett közel 200 óra pluszmunkát is teljesítenek egy hónapban, tehát általában 11 vagy több napot dolgoznak egyhuzamban. Sőt, legjobb esetben is heti egy, de az sem meglepő, ha havi egy szabadnapjuk van. Ez az erőszakos munkatempó az egyre növekedő nyugati igény kiszolgálására vezethető vissza.

Ehhez képest legtöbbjük meg sem kapja a túlóráért járó plusz jövedelmet, ugyanis a gyár dolgozóival aláíratnak egy nyilatkozatot, amelyben kevesebb ledolgozott óraszám szerepel a valósnál. Így a nevük aláírásakor elismerik, hogy az általuk ledolgozott plusz órák nem is léteznek.

Maga a munka napi 15-16 órában zajlik, végig állva, általában azt sem engedélyezik, hogy leüljenek pár percre, ha már nem bírják tovább. Sokan arra panaszkodnak, hogy a műszak végén maga a járás is nehezükre esik. Nem csoda, hisz 2 óránként csupán 10 perc szünetet kapnak.

foxconn_1287158851Egy 2005-ös tanulmány szerint a keresetük átlagosan a kínai minimálbér 59%-át éri csak el, így nem csoda, hogy az alapvető megélhetéshez ilyen fokú megfeszített munkára van szükség. A legszomorúbb azonban, hogy még így is többet keresnek, mint saját kis falujukban, ezért vállalják a borzalmakat is. A családok elszakadnak, a családfők éjt nappallá téve dolgoznak messze a családjuktól. A keresetüket hazaküldik, hogy otthon legyen miből ételt vásárolni, ők pedig nyomorogva, túlzsúfolt szállásokon élik le életüket. A rossz körülmények a higiénia romlásához vezetnek, így a fertőzések és súlyos betegségek is fenyegetik életüket. A nők szintén hasonló körülmények között dolgoznak, sokszor a fizetés csupán maga az étel, amit elfogyasztanak. Amint betöltik a 30. életévüket elbocsátják őket, helyükre pedig fiatalabb lányokat vesznek fel.

k20

A munka gyors tempóban folyik, egy mobiltelefon-tartó összeszerelésére például 5 másodpercük van, ha ez nem sikerül, nem ritkán szóbeli vagy fizikai bántalmazás éri őket, még sincs hova fordulniuk segítségért. Szerencsére egyre inkább jellemző a legszegényebb rétegre, hogy inkább felmond az üzemekben, mintsem tűri az embertelen körülményeket és bánásmódot, már ha teheti.  Nemrégiben napvilágra került a hír, miszerint egy kínai munkajogi szervezet csaknem 200 munkást interjúvolt meg titokban, amiből kiderült, hogy a munkáltató kénye-kedve szerint kobozza el személyi okmányaikat, visszatartja béreiket, vagy fizetés nélküli túlórára kényszeríti őket, ha esetleg úgy döntenek, hogy munkát váltanának.

Ha eddig nem sikerült kellőképpen felborzolni a kedélyeket, akkor a következőkben leírtak alapján szerintem ez nem lesz tovább kérdéses.

Egyre “divatosabb” a kiskorúak alkalmazása, sokszor veszélyes körülmények között, és meglepő, de legálisan, mivel ilyenkor a gyárak gyakornokokként veszik fel a gyerekeket. Mégis hogy történhet ez meg napjainkban? Hiszen minden embernek vannak alapvető emberi és munkavállalói jogai is, akkor mégis hogyan lehet, hogy egy ilyen fejlett országban ennyire elmaradottan, embertelenül bánnak a dolgozóikkal?

Mindez természetesen lelkileg is nagyon megviseli az embereket, hatalmas botrányt kavart nemrégiben, hogy az egyik vállalatnál 13 dolgozó kísérelt meg öngyilkosságot és ebből sajnos 10 ember sikerrel is járt. A legszörnyűbb, hogy több fiatalkorú is volt a halálesetek között. Szerencsére a vállalat is felmérte a következmények súlyosságát, így azon nyomban cselekedett is… Védőhálókat szereltetett fel a dolgozók barakkjai alá, így akadályozva meg az öngyilkosságok számát. Nagyon tapintatos megoldás, igaz? Egy másik vállalat, ahol hasonló esetek történtek, nem a munkásszálló és az életkörülmények javításával próbálta meggátolni a tragikus haláleseteket, hanem kényszerrel igyekezett véget vetni – az őket természetesen rossz fényben feltüntető – öngyilkossági kísérleteknek. Tulajdonképpen egy megszeghetetlen nyilatkozatról van szó, melyben a dolgozók elismerik, hogy nem ölik meg magukat és ezentúl megbecsülik életüket. Szomorú, de ezek a megoldások a jobbak közé tartoznak, mivel akad olyan vállalat is, aki kibújik a felelősség alól, így nem hajlandó észrevenni az összefüggést az embertelen körülmények és az öngyilkosságok között – egyszerű dominóeffektusként könyveli el.

article-2092277-117966E4000005DC-774_634x462

Azonban nem csak így vesztik életüket a munkások. A legtöbb cég ugyanis nem teljesíti a biztonsági szabályoknak megfelelő kritériumokat. Ez azonban visszafordíthatatlan következményekkel járhat – és járt is. Pár évvel ezelőtt 140 dolgozó súlyos sérülést szenvedett, amikor mérgező anyaggal dolgoztak. Ugyancsak 75 ember sérült meg egy robbanás következtében, amely 4 áldozatot követelt. Az említett tragédiák szerencsére felhívták Kína népének figyelmét a helyzetre, és egyre több forrásból hallani, hogy a munkások fellázadnak, ráadásul sikerrel is járnak az életkörülmények javítása és a béremelés kapcsán, azonban még így is mérhetetlenül kevés fizetést kapnak a rengeteg emberpróbáló munkáért.

1394909_668815389825223_1152353109_n

Ezek a sokkoló képek járták be nemrégiben az internetet, egy játékgyárban készültek. A méregdrága, jobbnál jobb játékokat ilyen körülmények között állítják elő…

k23                                               A játékok 75%-a Kínában készül.

k19                                    A legtöbb munkás hetente hat napot dolgozik.

k17Nem kapnak védőfelszerelést még akkor sem, ha huzamosabb ideig festékkel dolgoznak.

Szerencsére egyre többen ébrednek rá, hogy mi folyik titokban a gyárakban, és próbálnak segíteni, cselekedni. Akik azonban igazán tudnának tenni ezekért az emberekért, legtöbbször –  látva a borzalmakat – csupán elfordítják a fejüket….

                                                                                           Írta: Jőrös Viktória és Bathó Réka

További cikkek
Top