Közérdekű
2015. 04. 18. - balazsreka

Láthatatlan arcok – élet az utcán II.

 

Milyen érzés lehet az, ha valaki elveszíti a lakását és hátra kell hagynia addigi életét, nincs hova hazamennie és csak az utca marad? Magyarországon a hajléktalanság az utóbbi 20 évben csaknem négyszeresére növekedett, így a nyilvántartás szerint hazánkban a regisztrált hajléktalanok száma 12 000 fő körüli értéket mutat. Általánosságban megvetően gondolunk a hajléktalanságra, de sokszor el sem tudnánk képzelni, hogyan lettek földönfutók az aluljárókban meghúzódó emberek. Előző írásunkban bemutattuk Valériát, most László (48) mesél nekünk hatalmas őszinteséggel életéről, és a hajléktalansághoz vezető útjáról.

Hogyan vált hajléktalanná?
Nagyon hamar meghaltak a rokonaim, családtagjaim. 22 évesen nem maradt senkim ezért elkezdtem inni. Ebből sikerült kigyógyulnom, volt rendes állásom is, de végeredményben elárverezték a lakásomat, mert sok tartozás volt rajta. Utána vettem egy kisebb lakást, de onnan az akkori élettársam kitúrt.

Nincs egy élő rokona sem aki tudna Önnek segíteni?
A bátyámnak van egy lánya, de nem szeretnék a terhükre lenni. Gyerekeim sincsenek, csak egy élettársam volt, de miatta kerültem ebbe a helyzetbe.

Hogyan szerez pénzt? Kéreget?
Nagyon megszerettek a környékbeliek, nagyon nem is kell kérnem, adnak maguktól is. Állandóan magyar nótákat hallgatok a rádiómon, erről is fel szoktak ismerni, idejönnek és adnak ezt-azt. Egyszer Karácsony tájékán több ezer forintot is kaptam, de ez nagyon ritkaság. Inkább ételt, ruhákat vagy takarókat kapok.

 

jó5


Mióta hajléktalanná vált keresett már állást?
Nem próbálkoztam még vele, ugyanis ha ránk néznek, egyből elutasító választ kapunk. De volt már rá példa, hogy egy kis apróért cserébe egy-egy napos munkát végeztem.

Milyen munkát végzett?
Parkettát kellett hordanom egy házfelújítás során. Egy járókelő ajánlotta fel ezt a lehetőséget, és én természetesen igent mondtam.

Az étkezést hogyan oldja meg? 
Az évek során megkedveltek az itt lakó emberek, így tőlük szoktam kapni ételt, de a szociális munkások is naponta jönnek, megkérdezik hogy vagyok, és mit adhatnak.

Volt olyan nap, hogy éhezett? 
Mióta az utcán élek még soha nem éheztem. Lehet, furcsán hangzik, de így van. Minden napra beosztom azt a kis elemózsiát, amit kapok. Persze nehéz ezt betartani, ezért vannak napok, amikor sajnos kevesebb jut.

Az emberek mit gondolnak a hajléktalanokról, mi a tapasztalata?
Vannak olyanok akik úgy néznek ránk, mintha bántottuk volna őket vagy rokonaikat, de többségben jók a tapasztalataim. Én úgy viselkedem, hogy az emberek ne tartsanak tőlem, és ezért segítenek. Én a jóságommal tudom ezt viszonozni.

Milyen végzettsége van? Mivel foglalkozott mielőtt az utcára került?
8 általánost végeztem és utána egyből munkába álltam. Édesanyám a sütőiparban dolgozott és én is követtem a példáját. Sokáig ott dolgoztam, de a leépítések végett engem is elbocsájtottak. Utána egy vállalkozónak dolgoztam.

Mi a legrosszabb élmény ami az utcán érte Önt?
Nagyon nem tudok kiemelni semmit, talán azt, hogy egyszer ellopták a holmijaimat. Körülbelül 15 éve élek az utcán, de még nem vertek meg, nem vagyok az a kötekedős típus. Persze van amikor elküldenek a “helyemről”, de sokan úgy vélekednek, hogy a város mindenkié és azért fáradoznak, hogy nekünk is jobb legyen. Én csak annyit mondanék, hogy mindenki próbálja ki milyen kint az utcán élni, aztán hozzanak olyan döntéseket, amelyek nekünk, hajléktalanoknak nem kedvezőek.

jó4

Mit ért ezek alatt a döntések alatt?
Például úgy próbálják elérni az emberek, hogy ne aludjunk épületek mellett, hogy berácsozzák ezeket a kis meleget adó helyeket.

Miért nem él hajléktalanszállóban?
Ami ott van, az nem élet. Nagyon sok hajléktalan menekül a szállókba, így el sem férünk, és sokszor egymáson alszunk. Szörnyű állapotok uralkodnak.

Ha lenne három kívánsága, mi lenne az?
Egy társat szeretnék, aki kitart mellettem, fedelet a fejem fölé, na és persze egy jól kereső állást.

Köszönjük szépen az őszinte válaszokat!

Természetesen mi sem érkeztünk üres kézzel, Lászlót a Nyakleves levesező és szendvicsező által felajánlott étellel ajándékoztuk meg. Te se felejts el segíteni!

Szoktál valamilyen úton-módon segíteni a hajléktalanokon?

Igen, minden nap 100-200 Forinttal
Kedvfüggő
Nem, de ha el lennék eresztve, akár napi több ezer forintot is "elszórnék" köztük
Csak ünnepekkor
Nem igazán viselem a szívemen a sorsukat

További cikkek
Top