Kína óriásai: Tencent

Sokan úgy gondolják, hogy Kína, mint egy szocialista állam, a tervgazdasággal nagyon komolyan szabályozza az országban működő vállalkozásokat és nem tűri el egy vállalat monopol helyzetét. Ez részben valóban így is van, de ha valaha rendeltél már bármit is az Alibaba-ról vagy ismerősen cseng a Bytedance vállalat neve a TikTok kapcsán, esetleg hallottál a Xiaomit övező 2020-as botrányról, akkor sejtheted, hogy ez nem teljesen így van. Ennek az az oka, hogy ha egy vállalat a kínai állam javára tud válni, akkor szemet lehet hunyni akár a monopólium felett is. A Tencent Kína második legnagyobb vállalata, mégis az európai, nyugati köztudatban aligha jelent valamit (kivéve, ha olvastátok a következő cikkeket tőlünk: Kik profitáltak a koronavírusból? A milliárd dolláros twitter üzenet, akkor már lehet némi ismeretetek). Kicsit olyan, mintha előttünk és mögöttünk is egy-egy mamut állna, de csak az előttünk lévőt (Amazon?) vesszük észre. Ebben a cikkben beszéljünk a Tencentről!

A céget a mára már Ázsia Szilikon-völgyeként emlegetett Shenzhen-ben alapította meg 1998-ban becenevén Pony Ma kínai informatikus néhány egyetemista barátjával. A Hong-Konghoz közeli kis halászváros azután indult rohamos fejlődésnek, hogy az akkori pártfőtitkár, Teng Hsziao-ping a területet különleges gazdasági övezetté nyilvánította. Hamar technológiai fellegvárrá vált a város, ahol időről időre egy jó trend meglovaglásával tudott a kis cég előre lépni.

1. szint: Azonnali üzenetküldők

Izraelben ekkoriban már elindult egy nagyon népszerű instant messenger applikáció, az ICQ, amit később az AOL, az amerikai internetóriás vásárolt meg. Ma és barátai nem csináltak mást, gyakorlatilag teljes egészében lemásolták ezt az applikációt és ingyen adták Pagerekre, valamint internetkávézók számítógépeire. Pechükre, mivel OICQ-nak nevezték el, az AOL hamar észrevette és pert is indított ellenük, amit megúsztak némi bírsággal és egy névváltoztatással (QQ). A cégnek azonban, mivel gyakorlatilag teljesen ingyen adta a szoftvert és 9 hónap után már egymillió felhasználója volt, tetemes költségekkel kellett szembenéznie. Az utolsó pillanatban, a 100 milliomodik felhasználó környékén lépett be az ajtón egy dél-afrikai vállalat, akik 40%-os részesedés megvásárlásával húzták ki Ma-t a szorult helyzetből.

Nem sokkal ezután már fel tudtak venni olyan szakembereket is, akik értettek az üzlethez, ennek nyomán született meg egy freemium modell, amiben havi 1 dollárért lehetett avatárokat öltöztetni, VIP felhasználóként pedig ajándékokat küldeni és státuszszimbólumokat gyűjteni.

2. szint: Egy app mindenek felett

Amikor az Apple bejelentette az iPhone-t, és amint megjelentek az olcsó okostelefonok milliói Kínában, a Tencent ismét tudta, hogy itt az idő lépni. Az okostelefon lesz a jövő. A lehetőség pedig nem sokkal az Appstore bevezetése után vált valósággá: 2 hónap alatt a Tencent lefejlesztette azt az appot, aminek ma 1,2 milliárd felhasználója van és gyakorlatilag Kína operációs rendszerének is lehet nevezni: a WeChat-et. A WeChat az évek során számos olyan funkciót kapott, ami által kiérdemelte ezt a címet. 2013-tól pénzt lehetett küldeni a kontaktjainknak, majd online és offline vállalkozásoknak is. Gyakorlatilag ma Kínában, aki nem fogadja el a WeChatPay-t, az halálra van ítélve. Az app 1,5 év alatt lépte át a 100 millió felhasználót (ehhez a Facebooknak 5,5 év kellett) és 2015-re már fél milliárd felhasználója volt. 2017-től lehet igazán szuper appnak nevezni, amikor is ezernyi miniprogram került az applikációba kijátszva az Appstore szabályozásait és mára oda jutott, hogy gyakorlatilag a számláktól kezdve a biztosítást, a rendelt ételt, a taxit és a parkolást is ezen lehet elintézni.

3. szint: Vásárolj be!

Ha már egyszer ekkora sikereknek örvend a vállalat és hatalmas bevételeket szerez, miért is ne szálljon be más iparágakba? Így történt az is, hogy (noha korábban is csináltak videójátékokat) annyi videójáték fejlesztőt és kiadót vásároltak fel, hogy a Tencent lett a világ legnagyobb kiadója, nagyobb, mint a Sony vagy a Nintendo. De az Epic Games, Riot Games, Activision részvények mellett számos más nyugati vetélytársnál is van részvényük: Universal és Warner studios, Snapchat, Reddit, Tesla, Spotify… Naphosszig lehetne sorolni a Tencent portfólióját, amivel a csápjait az egész világra kinyújtja.

WeChat nélkül nincs Kína és WeChat se lenne Kína nélkül. Az Amnesty International kérdőívében Kína nem tagadta, hogy hozzáférése lenne az 1,2 milliárd felhasználó minden adatához, ezért is értékelték az adatvédelmi felmérést 0 pontra a 100-ból. Sokan gondolják úgy, hogy a vállalat csak azért nőhetett ekkorára, mert az állam számára kedvező a létezése.

Ti mit gondoltok, milyen lenne itthon egy app, ami egyesítené a Facebookot, Woltot, Instát, Airbnb-t, Teamset, BudapestGot…?