Kultúra
2014. 12. 13. - Adrienne

Kiktől színesebb a város?

A Színes Város mozgalom munkáival már bizonyára többen találkoztatok, csak nem voltatok vele tisztában, hogy miért is kerültek azok a művészi alkotások a terekre, tűzfalakra. A kezdeményezés célja, hogy a kopár, szürke közterületeket és falakat színesebbé és ezáltal vidámabbá varázsolják. Rengeteg művész és eltökélt munkatárs dolgozik azon, hogy a jelenleg kb. 16.000 négyzetméternyi általuk kiszínesedett falfelület tovább növekedjen.

A főtitkárral, Flór Péterrel volt szerencsém beszélgetni, aki engedett egy kis bepillantást a csapat életébe.

Miként indult ez a projekt, hogy találtatok egymásra?

A Színes Város egy baráti társaságból alakult Megyeri András kezdeményezésére. Az első időszakban – 2012-ig – saját csapattal dolgoztunk. Amikor az egészet elkezdte András, és beadta a Norvég Civil Támogatási Alaphoz a pályázatot, már eleve voltak körülötte olyan emberek, akikről tudta, hogy képesek falra festeni.  Aztán később ezt kiterjesztettük, és elkezdtünk bevonni egyre több művészt. Ez úgy zajlott – meg a jövőben is így fog -, hogy egy kurátor segítségével, és a már meglévő kapcsolatrendszerünknek köszönhetően elkezdtük kiszélesíteni a ,,művészi tábort”, vagyis egyre több művészt kezdünk el bevonni a köztérszínesítés műfajába, ahogy ez egy ilyen szervezettől elvárható, mint a Színes Város.

A kezdeti baráti társaság még mindig megvan? Szoktatok találkozni?

Az a baráti társaság, ami a kezdetek kezdetén volt, abban a formában már nem dolgozik együtt. Természetesen a barátság, jó kapcsolat megvan és volt egy csomó más ember is, aki bekapcsolódott, vagy lemorzsolódott, de az a társaság, akik akkor együtt voltak és jóban voltak, azok a mai napig összetartanak!

Minden munkatársatok a művészetek valamilyen irányzatában képezte magát?

Nem vagyunk művészek, például Megyeri Andris a Laluz nevű fényfestő céget irányítja, egyébiránt a Corvinuson végzett. Én még most is tanulok szintén a Corvinuson. A kurátorunk, Nádudvari Noémi szól bele leginkább abba, hogy mi legyen a falakon, ő egyrészt esztéta, másrészt a galériás világból érkezett. Sokáig élt Londonban, ismeri az ottani street art közeget is, szóval neki azért van egy nemzetközi rálátása erre a területre. Illetve az eredeti szakmája és végzettsége is kötődik ehhez.

Van olyan művész, aki a hétköznapokban valami teljesen mással keresi a kenyerét?

Egy ilyen művésszel dolgoztunk együtt talán, Taker, aki a Kádár utcai Tukánt festette. Ő egyébként programozó és a fotóreálban törekszik arra, hogy minél valósághűbbek legyenek a rajzai. Ő amolyan hybrid művész.

Tukán

A Színes Városon kívül is láthatjuk a művészek munkáját, például a Való Világ 5 szériájában Petykáét, a többiekével hol találkozhatunk?

Az az igazság, hogy mindegyik művész munkáját láthatjuk valahol máshol. Petyka pont a Való Világ miatt is lehet érdekes, de minden egyes művészünknek visszaköszönnek a munkái, multicégektől az óriásplakátokig. Van olyan, aki menő reklámügynökségnél dolgozik, és rendszeresen multik ismert grafikáit tervezi, vannak, akik külföldi falfestéseket is csinálnak üzletszerűen és külföldön komoly nevük van.

Próbáltam kicsit utánuk keresni, de szinte csak Petykára bukkantam. A többiek alkotásait miért ilyen nehéz megtalálni?

Szerintem nem nehéz, csak többet kell keresni! : )

Az alkotásokat mindig előre megtervezik a művészek?

Többnyire igen! Jakócs Dorka és Tripó majdnem 100%-ig előre megtervezték, amit felfestettek a Dob utcában. Olyanról tudok esetleg beszámolni, mint az újpesti főtávvezetéknél, amikor nem mi terveztünk, hanem volt egy like gyűjtő Facebook kampány, és a legtöbb like-ot kapó tervet kellett felfestenünk a csőre. Ott nem kellett terveznünk.

dob utca

Tervezitek, hogy vidéken is mutattok majd többet magatokból vagy inkább a budapesti falak a célok?

Volt már vidéki munkánk például Sopron, Pécs, Zirc. Ennek ellenére inkább Budapestre korlátozódik a tevékenységünk nagy része, hiszen mindenki Budapesten él és ezekkel a falakkal találkozunk nap mint nap. Ha van egy külön kérés, akkor megyünk vidékre, de nincs ilyen típusú szponzori kérés, hogy kimondottan ebben és ebben a városban dolgozzunk. Jó lenne de még nem jött el az ideje, ezért csak pár vidéki munkánk van. Volt már olyan vidéki város, ahol szerettünk volna dolgozni, de aztán az engedélyeztetés és egyéb problémák miatt meghiúsult az eredeti elképzelésünk.

Vannak külföldi alkotó barátaitok, akikkel tartjátok a kapcsolatot, motiváljátok egymást?

Egy csomó van, ne viccelj! Eleve a Színes Város ihlete is Ghánában pattant ki Megyeri András fejéből, ahol egy Color Message nevű programon vett részt, amelyben gyerekekkel tűzfalakra festettek és innen jött az ötlet 2008-ban, hogy ezt Magyarországon is meg kéne csinálni.
Élő és állandó külföldi kapcsolat egyértelműen Lengyelországgal van, akikről azt kell tudni, hogy iszonyatosan jó, világszínvonalú dolgokat csinálnak, mi is szeretnénk eljutni arra a szintre ahová ők.

Idén volt egy nagyobb fesztiválotok is a Strongbow-val, jövőre is számíthatunk hasonló megjelenésre?

A fesztivál keretében tíz tűzfalat festettünk meg idén, minden szempontból pozitív volt a projekt sorozat. A nyár végén mindenki elégedett volt velünk, de mivel én elég babonás vagyok, erre most még nem válaszolnék. Ha megcsináljuk újra, sok minden változni fog, de a koncepció lényege, a gerince az nem. Ez volt az első fesztivál – az első fecske – le kell vonnunk a gyermekbetegségekből fakadó tapasztalatokat, és amin tudunk, azon változtatunk, ennek megfelelően alakítjuk ki a következő éves koncepciót.

Ezen kívül terveztek még nagyobb lélegzetvételű megmozdulást?

Persze! Jó pár más helyszínen nagyobb szabású projektjeink is lesznek, nyilván ezekről most nem beszélhetek, de szinte be van osztva melyik hónapban mi lesz, nagyjából összeállt már a 2015-ös év. Figyelni kell a Facebook oldalunkat és a sajtót, de úgyis szembe fognak jönni az újabb falak.

Láthattunk Tőletek több szobrot is a tűzfalak mellett, ezt az irányvonalat is folytatjátok még?

Fontos azt tudni, hogy amikor a Színes Város elkezdődött, akkor tűzfalfestéssel és város színesítéssel indult, de folyamatosan törekszünk arra, hogy ezek ne pusztán városi falfestésekre korlátozódjanak. A szinesvaros.hu-n található projektjeinknek körülbelül a fele tűzfal, ezen kívül van még aszfaltfestés és köztéri szobrok is. Mi szponzorokból, támogatókból tartjuk fent magunkat, tehát általában olyan típusú projektekbe kezdünk, amihez van megfelelő mennyiségű szponzoráció. Amire nagyon büszkék vagyunk, például a QB projekt (Varga Szilvia Marcella és Varga Dávid alkotás), ami sokáig ott volt az Erzsébet téri gödör tetején. Ez egy színes kockákból álló, köztéri üzenőfal szerűség. Szeretnénk jövőre ismét egy ilyen forgalmas helyen fölállítani, valahol azon a környéken.

Nonprofit szervezetként működtök ugyan, de van rá példa, hogy a támogatásokból marad és pluszba jöttök ki?

Az alapítvány jellegéből fakad, hogy nem a profitért dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy nyilvánvalóan vannak üzleti megbízásaink, ami kifejezetten arról szól, hogy valaki azt mondja, én ezt kérem ide és meg is fizetem. Több lábon, több pillérből áll az alapítvány tevékenysége, és finanszírozási háttere, de mindannyiunknak van e mellett más típusú munkája és megbízása is. Ez egy szív projekt. Természetesen van hogy egy projekt jobban, vagy kevésbé jobban fizet, de ez nem egy üzleti vállalkozás, viszont vannak üzleti megbízásaink.

Térjünk át kicsit az elismerésekre! Milyen díjakat tudhattok magatokénak?

Nemrég nyertünk a Kreatív szaklap – ez a marketing kommunikációs szakma vezető magazinja – Prizma nevezetű versenyén, ahol az év legjobb PR projektjét díjazzák és a Színes Város a szponzorációs kategóriában arany minősítést kapott.

2011-ben a műcsarnokban volt egy ,,Beton és Festék” nevű pályázat, ami kimondottan középiskolás diákoknak szólt. A Pillangóhatás nevű programunkkal nyertünk, aminek az a lényege, hogy minden köztér színesítő tevékenységet diákok végeznek: festenek, terveznek, videóznak, átadási ceremóniát szerveznek. Ilyen a zirci, a Pöttyös utcai, a Kelenföldi aluljáró és a pécsi munka is. A pályázaton különdíjat kaptak a diákok a Pöttyös utcai falfestésre, azt hiszem az egy közös eredmény volt. Később az első diák koordinátor, Pfeffer Józsua előadott – az itthon is egyre nagyobb sikernek örvendő TEDXYouth sorozat 2011-ben megrendezett eseményén, hatalmas sikerrel. Ez mindannyiunk számára egy igazán fontos pillanat volt.

Pöttyös utca

Ahhoz, hogy sikeresek legyetek és folyamatosan fejlődjetek, mennyi időt szántok a Színes Városra?

Vannak mellékállásaink és egyéb vállalkozásaink, ami mellett igyekszünk elég időt szánni a Színes Városra, ez persze nem mindig megy. Ha lenne egy rendes, komoly, nyolc órás főállása többünknek, akkor ezt nem tudnánk csinálni. Nagyjából márciustól indul be a szezon kb. szeptember-októberig és utána van egy leállás, amit pihenőidőnek is nevezhetünk, viszont általában az a felkészülés a következő évre.

Többet vagy kevesebbet foglalkoztok ezzel mint egy normál nyolc órás munka?

Sokkal többet, hiszen ez egy szenvedély. Nem munka kategória, nincs főnök, aki azt mondja hogy ezt kell csinálni kilenctől hatig, hanem éjjel nappal ezen agyalunk, keressük az új ötleteket, állandóan beszélünk róla hétvégén, este, hajnalban, bármikor. Kicsit inkább a vállalkozói léthez hasonlít. Te osztod be az idődet, de gyakorlatilag soha semmire nincs időd. Ilyen értelemben sokkal többet vesz igénybe, mint egy normális állás, de jobban is szeretjük talán.

Ez egy tökéletes végszó! Remélem a lelkesedés továbbra is megmarad és gyönyörködhetünk a városainkat színesítő alkotásokban. Nagyon szépen köszönöm az értékes idődet és sok sikert kívánok Nektek a jövőben!

Jó kezdeményezésnek tartod Budapest falainak színesebbé varázslását?

Nagyon egyetértek az egésszel, tök jó ötlet
Sajnos nem nagyon láttam ebből még semmit
Szép, szép, de szerintem nem illik fővárosunkhoz
Kifejezetten rossz ötletnek tartom

További cikkek
Top