Közérdekű
2014. 11. 22. - MGabor

,,A jövő a tiétek, ti fogjátok írni!”- Bölcskei Mónika Workshopja

Nem bírod ki, hogy ne nézz rá a telefonodra óra közben? Kielégíthetetlen az információéhséged, mégis kevés téma tud magával ragadni? Mindig van egy új ötleted? Akkor TE az Y generáció tagja vagy! A generáció jellemvonásai párhuzamot mutatnak a figyelemzavaros hiperaktivitással. Ez egy betegség, vagy csak idomult életforma folyton pörgő életünkhöz? Erre és számos más kérdésre találhattok választ és tanácsokat Bölcskei Mónika workshopja nyomán.

De mi is az a figyelemzavar?

Az ADHD (Attention Deficit-Hyperactivity Disorder) fő tünete, hogy nehéz fókuszálni a gondolatokat, és bár egy ilyen zavarral rendelkező ember képes párhuzamosan több dologra figyelni, teljesen elmélyülni azonban  csak nagyon ritkán, erős motiváció esetén tud.

„Nem szeretem ezt a szót, hogy tünet, mert a betegségtudatot erősíti,

és én az ADHD-t nem tartom betegségnek.”

– jegyezte meg Bölcskei Mónika, ADHD coach.

Ez egy genetikai hajlam, amivel születünk. Nagyon nehéz diagnosztizálni és ha nem ismerjük fel időben, akkor egy olyan körforgást indíthat el, aminek a végállomását a drogok és pótcselekvések világa jelenti. Ez a velünk született hajlam csak a környezet hatására bontakozhat ki, maximum 6-7 éves korig. Akiben eddig nem alakul ki, akkor később már biztosan nem lesz ADHD-s. A diagnosztizálás ezért már gyerekkorban elkezdődik az első osztályos kisgyermekek körében. Általános iskolában ha a tanár feltesz egy kérdést, és a diák nem tud rá válaszolni – mert épp elkalandozik a figyelme – , akkor jön a megbélyegzés, hogy a gyerek buta. Ez egy csorbult önkép kialakulásához vezet.

„Itt csak válaszok vannak a magyar oktatásrendszerben,

tanításválaszok.”

 

Az ilyen gyerekek másfajta figyelmet igényelnek, de ezt az általános oktatás keretein belül nem tudják megkapni. Folyamatosan le kell kötni minden érzékszervüket, be kell vonni őket a tanulás folyamatába, hogy koncentrálni tudjanak. Az itthoni általános oktatásban csak az auditivitásra helyezik a hangsúlyt. Amerikában korábban felismerték az ADHD-t, kialakult az az oktatási rendszer, ahol az órák több interaktivitást követelnek, vitákat kezdeményeznek és folyamatosan ‘éberen’ tartják  a diákot.

Az így kialakult megfelelési kényszer következtében jelentkeznek másodlagos diszfunkciók, amik a tényleges problémát jelentik. Ilyen például a tartósan fennálló önértékelési zavar, amely az élet minden területére kihat és depresszióhoz vezethet. Ezek pótcselekvéseket szülnek és az illető rosszabb esetben a drogokhoz nyúl.

De hogyan kapcsolódik ide az Y generáció?

Folyamatosan “támadják” az Y generációt, hogy türelmetlenek, semmit sem tisztelnek, azonnal akarnak mindent. Volt már veled is olyan, hogy nem bírtad megvárni az óra végét és rápillantottál a telefonodra hátha jött valami értesítés? Pontosan ezt nevezik impulzivitásnak, az agy képtelen kivárni, hogy plusz információhoz jusson és ez még a tanulást is meggátolja. Amíg nem nézel rá a telefonodra, van benned  egy bizonyos gátlás, ami miatt az órára sem tudsz koncentrálni. Viszont amint megnézted, újra visszatér a tanóra a figyelem fókuszába. Akik az előző generációkhoz tartoznak, azaz a tanáraink, ezt másképpen értelmezik. Tiszteletlenségnek veszik, sok esetben elveszik a telefont is akár, amivel a feszültséget csak tovább növelhetik.

Íme néhány tanács, amivel jobban figyelhetsz órán:

  1. Tűzz ki konkrét célokat az órára! Bármilyen furcsán is hangzik, tudatosítsd előre, hogy mit fogsz megtanulni. Jobban összpontosíthatsz, ha van célod, a figyelem tartósabban fenntartható, ha van motiváció. Ha nincs, bármi el tudja vonni a figyelmedet!
  2. Tegyél fel kérdéseket! Írj össze magadnak kérdéseket és tedd fel, lehetőség szerint, ha megkaptad a választ, vonj le következtetéseket.
  3. Vigyél magaddal mindig elegendő vizet! Kortyolgasd akkor is, ha nem vagy szomjas! A figyelem tartósabb tud lenni, ha a szervezetünkben megfelelő mennyiségű H2O van.
  4. Rágózz! A rágás folyamata a jobb és bal agyfélteke közötti szinapszisokat segíti, összehangolja azokat, emellett a stresszt is oldja.
  5. Jutalmazd meg magad! Sose csinálj úgy semmit, hogy a végén nem jutalmazod meg magad, mert soha többé nem leszel képes ugyanazt csinálni, ha a pokolra kívánod. Bármilyen pici lehet ez a jutalom, akár maga az utána következő 5 perc pihenés is.

Hasonló okokra vezethető vissza számos munkahelyi konfliktus és feszültség. Mivel eltérő generációk találkoznak, akik mást és mást tartanak fontosnak, más információkat osztanak meg vagy esetleg hallgatnak el, azért mert nem találják lényegesnek. Fontos tehát, hogy tiszta és közérthető célokat tűzzünk ki mindenki számára, ennek részletezzük lépéseit és a határidejét, az is legyen világos, hogy ki ezekért a felelős.

„Az új szabályokat Ti írjátok! A jövő szakmáit Ti formáljátok.”

 

Fontos, hogy rengeteg pozitívum is van az Y generációs gondolkodásmódban, elsősorban a kreativitás. Mindenki szeretné önmagát megvalósítani az általa kitaposott ösvényen és teljesen új utakat felfedezni. Nem véletlenül jelent meg egy innovatív vállalkozási forma: a startup. Itt folyamatosan a jelenlegi helyzethez kell alkalmazkodni és egy nagyon nyitott gondolkodásmódot követel. Számos új munka most formálódik, amik a jövő szakmáit fogják alkotni. Ki gondolta volna, hogy a szociális háló vagy egy videóportál a mindennapi megélhetést biztosíthatja?!

Ehhez társul a teljesítményorientáltság, egy nagyon erős belső kényszer, hogy bizonyíthassunk, megfeleljünk magunknak. További pozitívum a spontaneitás. Nincs olyan helyzet, hogy ne tudd kidumálni magad, mert a jelenben élsz és cselekszel. Biztos veled is történt már olyan, hogy saját magad is meglepted, amikor kényszerhelyzetben kellett cselekedned, esetleg becsúszott egy nem remélt ’közepes’ szóbeli felelet.

Bölcskei Mónika egyedi véleménye szerint a fiatalabb generációk körében (Y, Z) egyre több az ADHD-s jellemző. Ennek a magyarázata abban keresendő, hogy az agyi fejlődés leköveti a világ változásait. Amilyen felpörgetett tempóban élünk, az agynak alkalmazkodnia kellett ezekhez a változásokhoz, mert különben kihalna az emberiség. Mi alakítjuk a környezetünket, a környezet pedig bennünket.

„Szerintem jó dolog Y generációsnak lenni, mert a jövő a tiétek, ti fogjátok írni, aki nem ilyen, nem fog tudni lépést tartani ezzel a gyors, impulzív és kreatív gondolkodással.”

MIlyen gyakran nézel rá a telefonodra órán?

Nem szoktam órán telefonozni, nem ezért járok iskolába
Attól függ mennyire köt le az óra
10-15 percenként
Mármint milyen gyakran nézek rá az órára, amikor telefonozok?

További cikkek
Top