BGE
2018. 03. 28. - Pogácsás Péter

Húsvéti hagyományok

A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb ünnepe. Jézus Krisztus feltámadásának ünnepéhez rengeteg hagyomány kapcsolódik. Ezeknek az ősi szokásoknak nagy része nem feltétlen a katolikus valláshoz köthető, inkább a népszokások dominálnak. Ez abból is látszik, hogy a húsvétot vallástól függetlenül majdnem mindenhol ünneplik, minden nép a saját hagyományai szerint. A népszokások a termékenység, tavaszvárás és újjászületés köré fonódnak és a húsvét szimbólumai is általában ezzel kapcsolatosak.

Ilyen például a locsolkodás, ami egy ősi hagyomány. A víz termékenységvarázsló és tisztító hatására vezethető vissza. Régebben ez a hagyomány nem csak húsvét hétfőn és nem csak lányokra korlátozódott, nagypénteken például az állatokat vitték az emberek füröszteni a jószág egészsége érdekében. A locsolkodás szokása sokat változott az évek elteltével. A falusi szűk közösségekben a legények a falu összes lányát meglocsolták egy pár vödör vízzel és emellé mindig hosszú locsolóverseket is mondtak, de később az emberek úgy gondolták, hogy már nem illendő vízzel locsolni, így jött be a köztudatba a kölni és a hagyományos locsolkodás.  Pár szódás szifonos „hagyományőrzőn” kívül szinte teljesen kiment a divatból, a versek is rövidebbek és inkább humoros hangvételűek lettek. Az Y generáció legújabb locsolási formája egy telefonos alkalmazás, amely a kiválasztott verset felolvassa aztán érintésre a parfüm szisszenését imitálja megkímélve ezzel a lányokat a 3 napig kölni szagú hajtól.

A barkaszentelés is fontos része az ünnepnek, amely keresztény eredetű hagyomány, a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. Jézust pálmalevelekkel köszöntötték a jeruzsálemi bevonulásakor, de a magyar éghajlatnak köszönhetően nálunk ennek a jelképe a barkaág lett. A húsvéti szentmisék fontos részei az ünnepnek, itt szentelik meg az ételeket, amik később az asztalra kerülnek. Ezek a szertartások gyakran körmenettel végzőnek.

A húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt, a várakozás és a megtisztulás az ünnep előtt mind testben mind lélekben. Régebben a böjtölésnek nagyon szigorú szabályai voltak, de ma már ezek elhalványodni látszanak, vagy teljesen megszűntek. Ma már egyedül a nagypénteket szokták szigorú böjtöléssel tölteni az emberek, ami teljes húsmegvonást jelent. A régen tartott 40 napos húsmentes böjtből ered az ünnep neve is, a hús-vét.  De amiben mindenki egyet ért, önmegtartóztatás ide vagy oda, hogy a böjt utáni húsvéti lakomáknak nincs párja. Régen a húsvéti bárány kérdés nélkül az asztalra került. Ez az ünnep egyik legjellegzetesebb bibliai származású étele. A tizedik csapással hozható kapcsolatba és az Istennek bemutatott áldozattal, illetve magával Jézussal, aki önmagát áldozta fel. Ennek a szerepét ma már a legtöbb családnál átvette a húsvéti füstölt sonka. Jellegzetes húsvéti étel még a torma, pászka, tojás és kolbász.

A húsvét két ismert szimbóluma a piros tojás és a húsvéti nyuszi, de miért is a nyuszi hozza a tojást, és miért pont tojást? A tojás a legtöbb kultúrában nagyon fontos szerepet tölt be. A magyar hiedelemben a termékenység, örök megújulás, elpusztíthatatlan élet szimbóluma. A görög-római mitológia szerint az istenek tojásból születnek és a finnek nemzeti eposza szerint az egész világ egy tojásból lett. A tojás, mint szimbólum fontossága miatt az ajándékozásának és díszítésének oka már nem is kérdéses. Régebben csokitojások híján sokkal nagyobb figyelmet fordítottak a tojások díszítésére és festésére, ami mesterséges festékek nélkül nagyon nagy ügyességet és hozzáértést igényelt. Minden tájegységnek megvolt a rá jellemző tojás hímzési technikája. A nyuszi, mint szimbólum később épült be az ünnepi hagyományba, Németországból vettük át ahol valószínűleg egy egyszerű félreértés és a gyöngytyúk szó félrefordítása miatt lépett be a nyúl a köztudatba.

Ti mennyire veszitek komolyan a Húsvétot?

  • Locsolkodás és csoki! (0%, 0 szavazat)
  • Kőkeményen! (0%, 0 szavazat)

Összes szavazó: 0

További cikkek
Top