BGE
2018. 02. 14. - Asbóth Sára

Hogyan építs karriert fiatalon?

Karrierépítés. Ahogy hirtelen egyszer csak gyermekből felnőtté válunk, ez az a szó, amely később kérdéssé alakul, és egyre többször behálózza a mindennapjainkat. Ha jobban belegondolunk, valójában már egész kicsi korunk óta karriert építünk. Elkezdtük az általános iskolát, ahol az alapokat megtanultuk, majd folytattuk a már nehezebb, és nem csak az alapokkal foglalkozó gimnáziummal, és a „Nagybetűs” élet előtti utolsó szakasz, az egyetem, mely elvégzése után dől el minden. Vagy mégsem ez a teljes körfogás?

Manapság mindenki más módon fogja fel a “karrierépítés” szó jelentőségét, de egy dolog biztosan minden ember elméjében ott lapul, ha ez a szó említésre kerülne. A tanulás. Tanulni kell, hogy ne legyenek rosszak a jegyeink, melyek a bukást, avagy az iskolából történő kicsapást is okozhatják némi idő elteltével. Persze nem meglepő, hogy a fentiekben említett megszokott körforgás is valójában pontosan erről szól, az érdemjegyeinkről, amelyek megpecsételnek minket a mindennapokban, amióta elkezdtük tanulmányainkat. Nem feltétlenül igaz viszont az, hogy csak ennyi elég ahhoz, hogy aztán sikeres emberekké váljunk amikor elérkezik az idő, hogy bizonyítsunk. Természetesen szó sincs róla, hogy a tanulás ne lenne az egyik alappillére a sikerességnek, de mint minden más, a tanulás is csak egy skála, amin mindannyian próbáljuk a legjobb, legmagasabb fokozatot elérni, s így megfeledkezünk a körülöttünk zajló világról, illetve a sok változásról, amely észrevétlenül elsiklik felettünk. Íme tehát néhány tipp, vagy ha úgy tetszik, szabály, amikre érdemes a nagy rohanás és stressz mellett odafigyelni.

Nagyon fontos dolog, hogy megtanuljuk, és ezzel együtt megértsük, hogyan kell, és hogyan nem szégyen segítséget kérni. Rendkívül lényeges és hasznos, de egyáltalán nem egyszerű lecke. Emlékezzünk vissza, amikor kisebbek voltunk, korántsem tudtunk semmiről oly sokat, mint manapság, és még a szülőktől kapott leszidásnál is sokkal jobban féltünk az azt indokló hibavetések miatt. Ismerős, nemde? Sosem szabadott hibát vétenünk, mert a hiba az rossz, több hibát szül, mínusz pont volt a dolgozatban, kellemetlen helyzet egy versenyen, és ami a legrosszabb, összeveszést okozott otthon a szülőkkel. A legtöbb ilyen szituáció abból indult, hogy nem tudtuk, vagy elfelejtettük a helyes választ. Hogyan is szóltak hozzánk ilyenkor a tanárok? Ha nem tudsz valamit, inkább hagyd üresen, ne foglalkozz vele. Ez itt a probléma legnagyobb forrása. Ha nem értünk, vagy nem tudunk valamit, igenis érdemes és nagyon jó dolog segítséget kérni. Egy jó vezető sem tökéletes, ezért ha segítséget kér, azzal csupán azt jelzi, hogy ő ugyanúgy ember, és a csapat tagja, mint mindenki más.

Ha már úgy érezzük, és szinte meg is bizonyosodtunk róla, hogy elértük karrierépítésünk csúcspontját, és egy főnöki poszton a legnagyobb irodában, kényelmes bőrfotelben a „The Boss” feliratú bögrénkből iszogatjuk reggelente a kávét, elvárják majd tőlünk, hogy némi tapasztalatot és tudást adjunk át másoknak, akár óra, előadás, vagy interjú keretében. Sok ilyen eset igazolja, hogy manapság, akik magas pozíciót foglalnak el, elfelejtik, hogyan is jutottak el idáig, illetve hogy ők is ugyanannyit szenvedtek és izzadtak azért a posztért, mint bárki más és taníttatás, segítségnyújtás helyett dirigálnak vagy fölényeskednek. Ezzel pedig óriásit hibáznak. Hozzáértésünket és tudásunkat azzal tudjuk a legjobban igazolni, ha részletesen elmagyarázzuk, vagy éppen megtanítjuk a feltörekvőknek, hiszen ők nem véletlenül tőlünk várják a megváltást, így ezzel hatalmas tiszteletet nyerünk magunknak általuk.

Természetesen, ha valamit biztosra tudunk, és alig várjuk, hogy ennek hangot adjunk, az normális és érthető is. Más dolog viszont a hallgatás. Ha a sok beszéd mellett megtanulunk hallgatni, az csak az előnyünkre válhat. Ezzel tiszteletet mutatunk a másik fél felé, illetve megtanulunk több szempontból is megközelíteni egy adott szituációt, mely sokkal jobban a segítségünkre szolgál, mint azt valaha gondolnánk.

Bárkiből lehet sikeres ember, csak tenni kell érte, de a sok tanulás, rohanás és idegeskedés mellett ne feledkezzünk meg a körülöttünk lévő világról, a változásokról, és az emberekről, akiktől még sok segítséget vagy támogatást kaphatunk a megfelelő etikai hozzáállással!

További cikkek
Top