Gazdaság
2013. 05. 05. - Sándor Krisztián

Hódítanának a törökök, ha lehetne…

Az Európai Uniónak megvannak a sajátos problémái, egyes elemzők a felbomlásáról beszélnek, mások pedig egy egységes Európai Egyesült Államokban látnak fantáziát. Egy kérdés azonban már egy jó ideje vitatott és állandó: lesz-e közük a törököknek a jövő Európájához?

Törökország csatlakozása mellett és ellen is számtalan érvet hallhattunk az elmúlt pár évben politikusoktól, elemzőktől. Nem csoda, hogy az Európai Unió 2005. október 3-án megkezdett csatlakozási tárgyalásai Ankarával túl nagy előrelépést nem hoztak, most már közel 8 éve.

Egyelőre Brüsszelben sem tudják, hogy mit is kezdjenek a török-kérdéssel, amely továbbra is bizonytalanságba tartja a törököket, akik már pár évtizede szeretnék, hogy európaiként tekintsenek rájuk. Ez a megosztottság uralkodik az Unió néhány országában is, akik tűnődve nézik, hogyan tovább.

Mi hátráltatja a csatlakozást?

Törökország mérete hatalmas, a törökök száma pedig egyre inkább nő. Az ország jelenlegi 71 milliós népessége is komoly dilemmát okoz, hiszen az Európai Unió második legnagyobb állama lenne a delegált európai parlamenti képviselők arányát tekintve. Az ENSZ demográfiai becslései alapján 2030 felé, közel 90 millió lakossal, Törökország lehetne az Európai Unió legnépesebb országa és egyben az EU döntéshozásának központi elemévé válhatna, ezzel is megelőzve Németországot. Ebből kifolyólag előtérbe került a migráció kérdése. Ahogy Németországban is kettős érzést vált ki a török munkaerő bevándorlása, úgy további kérdéseket vet fel, hogy Törökország jövőbeni csatlakozása mennyi bevándorlót jelentene az Uniónak, hányan élnének a szabad letelepedés és munkavállalás jogával.

22189944

Nem csak a törökök száma az, ami kételyeket támaszt csatlakozásukat illetően, hanem az ország földrajzi elhelyezkedése is. Törökország egy tranzitország, amely, ha lehet ezt mondani, „melegágya” az illegális bevándorlóknak és menekülteknek, továbbá esetleges csatlakozásuk eredményeként az Európai Unió keleti része Szíriáig, Irakig és Iránig nyúlna, mely az EU részéről komoly biztonságpolitikai kérdéseket vetne fel.

Törökország gazdaságát tekintve szegény ország, viszont jól teljesít. Könnyebben átvészelte a hitelválságot, mint néhány európai társa. A több mint 70 millió fős lakosságú ország jóval több, mint fele mély szegénységben és nyomorúságos körülmények között él. A hivatalos adatok derűlátóbbak, a munkanélküliség aránya 8.2% volt a tavalyi évben. Európában sokan attól félnek, hogy csatlakozás esetén törökök hadai lepik el majd a munkaerőpiacot a fejlettebb tagországokban.

chart

Egy EU-elemzés szerint az Uniónak 2025-ig évi 30 milliárd eurójába kerülhet az ország felzárkóztatása, de léteznek ennél optimistább és pesszimistább jelentések is. Egyes politikusok szerint Európa összeroppanna egy ilyen méretű ország súlya és nyomása alatt. Ezt az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) által publikált dokumentum cáfolta és a büdzsét tekintve vállalhatónak nevezte a törökök csatlakozását.

A gazdaság mellett a politikai és emberi jogok biztosítása újabb feladatott állíthat Ankara elé. Utóbbiak terén Törökország súlyos lemaradásban van az EU-tagországokhoz képest. A szólásszabadság, a kisebbségek védelme, továbbá a rendőrség és más hatalmi szervek által elkövetett  visszaélésének száma aggodalomra ad okot. Ankara az elmúlt években reformokkal próbálkozott és a „zéró tolerancia elvét” követte, ám a gyakorlatban számottevő változás, javulás nem volt észlelhető. Az EU-tagság feltételrendszere gyorsíthatja a jogfejlődést és erősítheti az állam demokratikus működését, viszont a jelenlegi közvélemény-kutatások eredményei nem arra utalnak, hogy a török lakosság nagy többsége könnyedén elfogadna egy „uniós alkotmányt”.

Végül talán az egyik leginkább zavaró, ám kimondatlan ok az európaiak körében, hogy Törökország egy muszlim vallású ország, amely az Unió „keresztény klubjába” nehezen illik bele, annak ellenére, hogy ez sehol nincs kikötésként leszögezve.

Mi ad okot a törökök Uniós csatlakozására?

Talán az egyik legsürgetőbb probléma az elöregedő európai társadalmak munkaerő-problémáinak a megoldása. Európának 15 éven belül több millió bevándorlóra lesz szüksége a munkaerőpiacon a jelenlegi demográfiai előrejelzések alapján. Az öregedő európai lakosság hátrányban van a fiatal török lakossággal szemben, amelynek harmada 25 éven aluli. Egy 70-80 millió fős fiatal és dinamikus ország belépése mindenképpen kedvező hatással lenne az Unió gazdaságára.

Age pyr

A második gyakorta hangoztatott érv, hogy egy egyszerre európai, ázsiai és közel-keleti Törökország, amely a NATO 2. legnagyobb hadseregét biztosítja, stratégiailag is hasznos lenne a világpolitikát tekintve.

Az érvek és ellenérvek is a szakértők megosztottságára utalnak, viszont egy dologban mindenki egyetért: előbb vagy utóbb pontot kell tenni a törökök ügyének végére, mert az EU könnyen el is veszítheti Törökországot. Tavaly év végén jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török kormányfő, hogy ha Ankara nem csatlakozhat legkésőbb 2023-ig, akkor felhagynak a próbálkozással.

Törökország 2023-ban ünnepli a köztársaság megalakulásának 100. évfordulóját. Ezidáig is megvolt az Unió nélkül. Vajon Európa is meglesz nélkülük?

Írta: Sándor Krisztián

További cikkek
Top