Kultúra
2014. 02. 25. - viki

Heje-huja vigalom!

Nem tudom, hogy Ti hogy vagytok vele, de én szeretek érdekes infókat keresgélni a neten az aktuális ünnepekről, néphagyományokról vagy egyáltalán feleleveníteni, hogy tulajdonképpen mit is ünneplünk egy-egy jelesebb alkalomkor. Mivel lassan a farsang farkához érünk, összeszedtem pár érdekességet az ünnephez kapcsolódó itthoni és a külföldi szokásokról.

A farsangi időszak hivatalosan vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a húsvét előtti 40 napos böjt kezdetéig tart. Ne ugorjunk viszont ennyire előre. Maga a szó német eredetű, a “faseln” szóból származik, melynek jelentése: fecsegni. A farsang a pogány kori népmulatságokból nőtte ki magát és helyet foglalt a katolikus naptárban is, habár vallási vonzata különösebben nincs, inkább a gazdag néphagyományokra épül. A 16-17. században az egyház tiltotta és üldözte a heje-huja, eszem-iszom mulatságokat, amelyek a vallásos nézetek szerint az ördög művének számítottak. A tiltás nem volt sikeres, ezért már a középkorban meghonosodtak a farsangi szokások.

carneval maszkabálFarsang és böjt harca a 16. században.

A korábbi századokban a farsangi dínom-dánom nem csak a tél elűzését, a tavaszvárást vagy -köszöntést jelentette, de spirituális töltete is volt. A farsang ősi, pogány kori gyökerei ugyanis szoros kapcsolatban állnak a termelékenységgel, a bőséggel és a varázslattal, továbbá ez volt egyben a párkeresés és az udvarlás ideje is. A telet záró időszakban sokfelé rendeztek bálokat, táncmulatságokat, melyek jelentősek voltak a társasági életben, tudniillik ekkor vezették be a társaságba az eladó leányokat és a házasulandó legényeket. Tulajdonképpen a bál a kézfogók és az eljegyzések színterévé vált. A legtöbb lakodalmat is ekkor tartották, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt a tánc és a vigadalom. Farsang idején az étkek körében a húsételek, a kocsonya, a káposzta és a szalagos fánk dukált az összes magyar háztartásban, melyek közül néhány a mai napig a terítéken van.

A legismertebb farsangi népszokások:

Asszonyfarsang
Az asszonyfarsangot leginkább a farsang farkának középső napján, vagyis hétfőn tartották. Ezen a napon a nők annyit ihattak, amennyit nem szégyelltek, zenéltek, nótáztak és férfi módra mulattak. (Külker Hétfő??)

Álarcos felvonulások – alakos játékok
A nagyobb falvakban a farsang farkán, azaz a farsang utolsó napjaiban tartottak maszkabált és jelmezes felvonulást, amely nagyon népszerű volt a falu lakói között. Mindenki kicsődült az utcákra és együtt nevettek, bohóckodtak a jelmezesekkel, akik leginkább álmenyasszonynak, álvőlegénynek, cigánynak, koldusnak és vándorárusnak öltöztek be. Gyakran még muzsikusok is kísérték a mulatós bagázst.

carnivalbusójárás
Busójárás

A busójárás
A legismertebb alakoskodó szokás a Mohács mellett tartott busójárás, mely hazánk egyik legérdekesebb népszokása. Eredetileg sokác néphagyomány, mára viszont nélkülözhetetlen eleme a hazai farsangi programnak. A hagyományok szerint a busó öltözet szőrével kifordított bundából, szalmával kitömött gatyából, bocskorból és az elengedhetetlen fűzfából faragott, állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarcból áll. Ennek a rémisztő jelmeznek is az a szerepe, hogy elriassza a telet az erre szolgáló eszközökkel, mint például a kereplő vagy a marhakolomp.
Érdekesség: Mivel az álarcok a szereplőknek inkognitót biztosítottak, viszonylag gyakran került sor verekedésre vagy akár nők molesztálására.

Farsangi köszöntők
Általában a gyermekek, ritkábban fiatal férfiak jártak házról-házra jókívánságaikat átadni a háziaknak, akik cserébe szalonnával, tojással és zsírral honorálták ezt a szép gesztust.

Farsangtemetés
Gyakori volt a téltemetés, mely a tél végleges elűzését szimbolizálta. Általában egy szalmabáb vagy koporsó személyesítette meg a telet, melyet elégettek vagy hóba temettek.

Karneválok világszerte

Franciaország
Párizsban a boeuf gras-t (kövér ökör) álarcosok vezetik körül a városban, ezzel fejezik be a farsang ünnepét.

carnivalfrance
A boeuf gras vezetése

Németország
A Németország is híres az álarcos felvonulásokról és az ezekkel összekötött duhajkodásokról, náluk a húshagyó keddet bolondok keddjének nevezik (Narrenfest). Szintén német nyelvterületen szokás a Weibermühle (csodamalom). A történet szerint a fiatal férfi csúf öregasszonyt vesz feleségül, a molnár pedig kellő jutalom ellenében fiatal lánnyá “őrli vissza” az öregasszonyt.

narrentreffen-09-5Narrenfest szépe

New Orleans-i karnevál
Amerikában a legnagyobb múltú karneválnak a New Orleans-it, azaz a „Mardi Gras”-t tekintik, amelyet hagyományosan a város francia negyedében (Dixielandban) tartanak húshagyó kedden. A karnevál jellegzetességéhez tartoznak a latinos könnyed zenén kívül a félmeztelen, de olykor teljesen ruhátlan testek és a részeges, erotikus orgiába átcsapó karneváli jelenetek.
Érdekesség: A Mardi Gras idején a színes gyöngysorokhoz csupán egy csupasz cicivillantás szükségeltetik.

carnivalmardigras2
Mardi Gras

Afrika
Maga a karneváli jelenség először a Zöld-foki szigeteken jelent meg a betelepült portugál hajósok által, akik magukkal vitték a katolikus ünnepi szokásokat és tradíciókat a lakatlan szigetekre. Az első karneváli ünnepség 1857-re vezethető vissza Luandában, Angola fővárosában, amit azóta is évről évre megrendeznek szerte az országban. A karneváli csapat rendszerint egy királyból, egy királynőből, zenészekből és táncosokból áll. Nemzeti színekben, látványos jelmezben és fejdíszben pompáznak. Néha egy fehér ruhás nővér is csatlakozik a csoporthoz, aki az erkölcsösséget és a tisztaságot szimbolizálja. Ő szembát/szambát rop az uszályon és körülötte. Az általában háromnapos karneváli ünnepség végén díjjal jutalmazzák a legjobb táncosokat és jelmezeket.
Érdekesség: Az 1600-1800-as években Angola területéről származó rabszolgák honosították meg a semba/samba táncművészetet Brazíliában.

african easter eggsAfrikai húsvéti tojások

India
Indiában a Goa karnevál a legelterjedtebb, ismertebb nevén Intruz (Entrudo-ból származtatva). A 400 éves portugál uralom alatt honosodott meg az országban és színhelyét Panaji városa adja. Az első karnevált 1961-ben rendezték meg Goában. Az egymást váltogató portugál uralkodók keze alatt rengeteg szokást vettek át az indiaiak a portugál életstílusból, amely leginkább az ünnepek terén nyilvánul meg. A háromnapos karnevál Momo király megválasztásával indul, aki átadja a város kulcsát, majd hatalmas zenés-táncos fesztiválba torkollik a mulatság.
Érdekesség: A kezdeti években a goa-i karnevált egy szerepjáték jellemezte, ami szerint a gyarmatosítók és szolgáik – akiknek liszttel kellett bekenni az arcukat – szerepet cseréltek, ezzel is növelve a szórakozás élvezetét.

carnivalindia
Az indiai Goa fesztivál

Kína
A kínai kultúra merőben eltér az európaitól, és ez az ünnepi tradíciókkal sincs másképp. A holdújévet és a tavaszünnepet egyszerre ünneplik, aminek az időpontja állandóan változik, ugyanis az újév kezdetét bonyolult számításokkal határozzák meg, de az esetek többségében január és február környékére esik a 15 napos ünnep. A kínai származású családoknak szerte a világban ilyenkor nyílik alkalmuk arra, hogy összeüljenek és megajándékozzák, vagy jókívánságokkal lássák el egymást. Másrészt pedig ilyenkor búcsúztatják el az óévet és vele együtt minden rosszat, illetve ilyenkor biztosítják a jó szerencsét az újévre.
Érdekesség: A legfontosabb teendő a holdújévben az, hogy megtisztítsák a házat az óév ártalmas hatásaitól. A takarítással azonban vigyázni kell, szigorúan csak befelé söpörhetjük a szemetet a szoba közepére, hogy még véletlenül se kergessük ki a szerencsét az otthonunkból. A háznak újév előestéjén tisztán kell csillognia, és egyben el is kell rejteni a takarítószereket.

carnival china
Holdújév és Tavaszünnep egybekötve

Természetesen a legismertebb farsangi szokások közé tartozik a velencei és a riói karnevál is.

carnival venice         carnivalriodejaneiro

Bizserget még a Farsang?

ALAP! Minél jobb a jelmez, annál vadabb a buli!
Az ünneplés mehet, a maskarát nem bonyolítom túl
Kölyköknek való dolog
Kirekesztő propaganda a "nem-barna" medvékkel szemben
További cikkek
Top