Filmek
2022. 07. 03. - Anna Amina Klinovics

Hallyu – a koreai hullám

Az 1990-es években útjára indult dél-koreai kulturális jelenség, az úgy nevezett koreai hullám, nemzetközileg ismert nevén hallyu, főképen a helyi populáris kultúra terjeszkedését jelenti. Elsődleges fogyasztói az ázsiai országok, azonban a jelenség egyre nagyobb terjedést mutat Európában és az USA-ban is. Sikere mögött számos tényező áll, úgy mint az elvárásoknak eleget tevő színvonalas tartalom, kedvező gazdasági helyzet és persze jól megtervezett okos marketingjük. Ahogy azt az indianai Notre Dame Egyetem professzora is monda „esztétikai szempontból vonzó, gazdasági szempontból jövedelmező, kulturális szempontból impozáns, kifinomult technológiát használ és ideológiai szempontból önelemző.”

Még a K-pop témakörében laikusok is hallhattak a 2012-ben berobbant Gangnam Style-ról, ami igencsak erős löketet tett erre a hullámra, tovább vitte az ívet a 2018-as téli olimpiai játékok, de rásegített az Élősködők című Oscar-díjas film, és a Squid Game is. Ezeken kívűl a hallyu-t folyamatos energiával látják el az egyre népszerűbbé váló K-pop bandák is, úgy mint például a közismert BTS és BlackPink akik nap mint nap döntögetik a világrekordokat, röpke huszonnégy órák leforgása alatt. Tulajdonképpen a hallyu egy másik vonzó tulajdonsága, hogy mindenki megkaphatja azt az impulzust amire szüksége van, legyen szó tehetséges és mutatós női és férfi előadókról, a kultúráról, az ország természeti szépségeiről, vagy egy új izgalmas nyelvről. Dél-Korea kíváncsivá teszi az embert és úgy tűnik, hogy ez nagy kulturális előnyt hordoz magában a számukra.

A koreai hullám másik fontos exportja a zene mellett – az egyre populárisabb – koreai filmek és sorozatok. Bár az 1999-es Shiri című filmet emlegetik mint nagy úttörő, nem lehet figyelmen kívül hagyni, a nem kevesebb mint négy Oscar-díjas, magyarul Élősködők névre hallgató filmet. Bong Joon-ho történelmet írt filmjével, ezzel újra felhívva a figyelmet koreai hullámra, és arra, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni az idegennyelvű alkotásokat. Továbbá remekül táptalajt teremtett a nem sokkal utána berobbanó szintén a társadalmi rétegek egymástól való elszakadását tematizáló Squid Game című sikersorozatnak.

Hwang Dong Hyuk 2008-ban írni kezdett és 2009-re befejezett forgató könyve 10 évet váratott magára mire végre szárnyra kaphatott és berendelte a Netflix. A Squid Game elképesztő népszerűséget zsebelt be magának. Noha hallani lehetett a rémhíreket, hogy a sorozat korhatárán aluli gyerekek nem megfelelő dolgokat lestek el, a szülői felelőtlenségtől eltekintve, elképesztő magaslatokba csapott az a bizonyos hullám. Lányok ezrei vágattak olyan hajat, mint amilyet Hoyeon Jung is viselt, és még ennél is többen kezdtek otthon dalgona cukor készítésbe, hogy ők is próbára tegyék magukat. Arról nem is beszélve, hogy a sikerének egyik titka, hogy nincsen ehhez hasonló sorozat a világon. A Sqid Game-ben szereplő játékok szabályai olyan egyszerűek, hogy nem vonják el a figyelmet a karakterek viselkedéséről, reakcióiról. 456 versenyzőről beszélünk a társadalom különböző rétegéiből, ezzel azt sugallva, hogy bárkit utolérhet az eladósodás. A karakternek nagyon precízen kidolgozott személyiséget adtak, ezzel elérvén, hogy valamilyen módon kötődni kezdjünk hozzájuk, ahogy a történet beindul. Az egész már önmagában komoly szimbolikával bír, hiszen a szereplőkön keresztül nem egy morális vagy társadalmi téma kerül górcső alá. Az epizódról epizódra realisztikusan ábrázolt erőszak, és a gyerekjáték felhőtlenségének megszűnése megspékelve és az élet vagy halál kérdésével töménytelen mennyiségű feszültséget generál a nézőkben. Görbetükröt mutat a kapitalista világrendnek és beleszövi a Dél-Koreaikra jellemző hiperkompetivitását is.

Miután a Dél-Korea felé egyre csak növekvő érdeklődés okán az Élősködők és a Squid Game is kapott magyar szinkront a Netflix új üdvöskéje a Money Heist: Korea esetében még csak várni sem kellett rá, már a kezdetektől megtekinthető volt magyar hanggal. Ne kerteljünk, aki látta A nagy pénz rablást, az igen erőteljes deja vu-t fog tapasztalni a Money Heist: Korea képkockái közben. Felröppen a kérdés, hogy akkor még is mivel igyekeznek megragadni a nézők figyelmét, hiszen minden megtalálható benne ami az eredeti ibériai sorozatban is. Nos, a koreaiak egyik nagy belső drámáját csempészték bele a történetbe, ami egész pontosan az Észak- és Dél-Korea közötti konfliktust jelenti. Ezzel a cselekmény máris egy több szempontból izgalmas kontextusba került, ugyanis a Money Heist: Korea a jövőben- egészen pontosabban 2026-ban – játszódik, amikor a két Korea békét kötött volna, hogy egy közös gazdasági térséget alakítson ki. Azt hiszem ennyi beharangozó pont elég is lesz azok számára, akik még nem látták volna.

Egy szó mint száz, a hallyu hulláma továbbra is magasan jár, újabb és újabb sikereket tudva a háta mögött. A koreaik önmagukat adják a saját értékeiket szemelőt tartva és képviselve, még is körítésképpen azt kínálják mellé, amit a világ látni akar.

További cikkek
Top