Gazdaság
2014. 05. 10. - Egergo

Gazprom – az orosz gáz története

Mostanában sokat hallani az oroszországi gázról. Nézzünk picit utána, hogy hogyan is kezdődött ez. Hogy megismerhessük az orosz gáz eredetét és történetét, picit vissza kell kanyarodnunk az időben. A rendszerváltás után minden volt szocialista ország rengeteg lehetőséget rejtett magában. Nem volt ez máshogy Oroszországban sem. 1989-ben, a magántulajdon engedélyezése idején, “aki közel ült a tűzhöz” kapcsolatrendszerét minimális tőkeráfordítással komoly befolyássá tudta transzformálni.

A Jukosz és Hodorkovszkij

Mihail_HodorkovszkijEbben a történetben kiemelten fontos szerepet játszik Mihail Hodorkovszkij orosz oligarcha. Hodorkovszkij a ’90-es években Borisz Jelcin holdudvarához tartozó üzletemberként kezdte. 1989-ben az első orosz magánbank elnöke volt. 1990-ben eladta bankjának részesedését és átnevezte Menatep-Invest-nek. 1992-1993 között energetikai és üzemanyag miniszter, majd 1993-tól a Jukosz olajipari vállalat fő részvényese. 1993-tól 2003-ig tudhatta magáénak a világ egyik legnagyobb cégének irányítását, ugyanis 2003-ban 8 év szabadság vesztésre ítélték. A vád: Csalás, pénzmosás, sikkasztás. Valójában ennél sokkal komolyabb dolgok álltak a háttérben. A másik pályán a ’90-es évek közepén megjelent egy feltörekvő politikus. Volt KGB kém, ex-szentpétervári polgármester-helyettes és éppen a KGB vezetője. Később Oroszország elnöke-miniszterelnöke. Hodorkovszkij-nak két fő vétsége volt. A választások előtt nyíltan állást foglalt Putyinnal szemben, kommunista és liberális pártok kampányait pénzelte. A másik, hogy az akkor még többségében tulajdonában lévő Jukosz-t amerikai, valamint európai érdekcsoportoknak szándékozta eladni. Hodorkovszkij-t 2003 októberében letartóztatják, 2005 májusában nyolc év “szibériai kiruccanásra” ítélték.

A Gazprom – születés

1989 júliusában Mihail Gorbacsov javaslatára hozták létre. A történet a rendszerváltás idején kezdett komollyá válni. A tervezet szerint, ukrán-belarusz-orosz menedzsmentnek kellett volna irányítani a vállalatot, ám Jelcin úgy határozott, hogy Kijev és Minszk kiszorul az üzletből.

Az emelkedés útján, Európa felé

1994-ben az orosz vezetés úgy dönt, 40%-os állami tulajdon megtartása mellett az alkalmazottak kedvezményes áron vásárolhatják meg a részvények 15 százalékát, a maradék 45 százalékot külső vagy külföldi befektetőknek ajánlják fel. Akkoriban az összeomlás szélén táncoló orosz gazdaságban a Gazprom jelentette az egyedüli felüdülést a külföldi befektetők szemében. 1998-ban a kormány a Gazprom nyereségéből (adóelmaradás címszóval) finanszírozta magát, így sikerült elkerülni az államcsődöt. 1999 decemberében Vlagyimir Putyin dolgát “felvitte az Isten”. Egyik pillanatról a másikra, az orosz hatalmi piramis csúcsáról nézett le Ázsiára. A cég életére is nagy hatással volt. Újabb privatizálások kezdődtek, valamint a cég is stabilizálta önmaga helyzetét. Több külföldi céggel, kormánnyal stratégiai partnerséget kötöttek, így az európai gazdaság sokkal nagyobb függőségbe került az oroszoktól, mint valaha. 2005-ben Hodorkovszkij-tól elvették az összes részvényét, vagyonának nagy részét, a Jukosz olajtársaságot pedig államosították, beolvasztották a Gazpromba.

492px-Yukos_Logo.svg

Zárásként azért 1-2 érdekes adat még idefér. Független nyugati elemzők a Gazprom értékét 350 MILLIÁRD dollárra becsülték. Ez a vállalat adja az orosz adóbevételek több mint 25 százalékát, valamint az orosz GDP majdnem 10 százalékát. Az olajiparon kívül érdekeltségei vannak az építőiparban, mezőgazdaságban és a bankszektorban is.

További cikkek
Top