Suli
2013. 01. 31. - Taylor

ERASMUS 2013 – Jelentkezz!

Gondoltatok már arra, mi lesz velünk, ha megkapjuk a diplomát? Merre menjünk? Mit csináljunk? Maradjunk az országban bezárva, vagy adjunk igazat azoknak, kik csak ismételgetik: itt lehetetlen boldogulni, bezzeg a külföld! Ott aztán sajtból van a sövény is! Valószínű nem, de azért csak kacérkodunk a gondolattal, ugye? Csak van vele egy kis baj. Ha örökre világgá megyünk (elvándorlunk), akkor sajnos azt a magyar gazdaság is megérzi. Nem lesz értelmiség, az átlagéletkorra meg dobunk legalább egy tízest. Akkor mi lenne, ha úgy mennénk ki, hogy biztos visszajövünk és még jól is járunk? És mi lenne, ha mindezt még főiskolásként tehetnénk egy másik ország iskolájában tanulva? És akkor mi lenne, ha ott még tandíjat sem kéne fizetni? Nos, erre itt a lehetőség a különböző csereprogramok révén, melynek legismertebb fajtája az ERASMUS.

Az ERASMUS diákcsereprogram lényege szögegyszerűen az, hogy egy EU tagország diákja eltölthessen egy félévet (hivatalosan 3-9 hónapot) egy másik EU ország főiskoláján/egyetemén, mindezt a helyi intézmény tandíja nélkül. Ezt az EU nem kis összegekkel támogatja, már ameddig van miből. (Az EU költségvetése jelenleg a 2007-től 2013-ig tartó időszakra biztosította a programhoz kapcsolódó forrásokat, tehát érdemes még idén élni a lehetőséggel!)

Az EU számára mindez azért éri meg, mert így a mobilitást a határain belül biztosítja, a frissdiplomásai mélyebb tudással és nyelvi képességekkel tudnak rendelkezni, sőt, a kulturális különbségekkel sem csak a tankönyvekben fognak találkozni, mint multikulturális környezetbe belépő dolgozók. Tegyük hozzá, hogy teljesen más egy kéthetes nyaralás alatt megérezni mindezt, mint ha fél évig ott élne az ember.

Persze nem véletlenül említettem a nyaralást, hiszen hasonló maradandó élményekkel gazdagít, csak még jobban elmélyítve. Ahogy a nyaralási úticélok, úgy a tanulmányi desztinációk is különböznek. Az alábbi táblázatban röviden bemutatom a pályázható országokat, összehasonlítva a hozzájuk kapható havi pénzösszeggel (2012-13-as adatok), melynek késésére külön felhívják a figyelmet:
tálblázat

 

 

Fontos megemlíteni, hogy a pályázók közül az, akinek az alacsony pontszám miatt nem jut ösztöndíj, kiutazhat „label” hallgatóként Erasmus-státussal, persze ekkor sem kell tandíjat fizetni.

Hűha, én is akarok menni! – Jöhetne az őszinte kinyilatkoztatás a monitor elől. Igen ám, de sajnos nem mindenki jelentkezhet a programba. Aki ugyanis nem felel meg a feltételeknek, a pályázatát sajnos csak az elutasítottak mezején láthatja viszont. Alapvető feltétel (itt a Külkeren) a magyar állampolgárság (vagy tartózkodási/letelepedési engedély), a nappali tagozatos BSc/MSc jogviszony illetve egy lezárt félév. Ez így még talán nem is sok, de! BSc-s tanulmányokat folytatók közül csak az első és másodévesek jelentkezését várják, master hallgatók viszont egyedül az első évükben nyújthatnak be érvényes pályázatot.

Sajnos a gondolatmenet folytatódik, jönnek a számunkra még jobban észrevehető korlátozások: csak egyetlen egyszer lehet tanulmányi ERASMUS-ra jelentkezni (és egyszer ERASMUS szakmai gyakorlatra), továbbá a NEPTUN-ban szereplő Átlagok oszlop átlagának el kell érnie a 3,0-s értéket. Na, itt azért már szoktak problémák lenni. Ha viszont még ezen is sikerrel átlendülünk, akkor jön a sokak számára legnehezebb, de – valljuk be –, leglogikusabb korlát: a nyelvi feltétel.

A nyelvi feltételt bizony ebben az évben emelték meg. Míg korábban elfogadták azt, hogy a kitűzött képzés célnyelvéből egy B2-es általános középfokú nyelvvizsgával rendelkezzen a pályázó, most már a szakmai középfokú nyelvvizsga a minimum, mely mellett/helyett a C1-es felsőfokú általános is elfogadott. Ha valaki úgy van, mint a jelen cikk írója, miszerint csak egy „mezei” általános középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, azok számára a jelentkezés után egy nyelvi meghallgatás is vár, három kimenetellel:

Ha a meghallgatáson valaki bebizonyítja, hogy nem a papír számít, és nyelvi szintje hozza a szakmai középfokú szintet, akkor maximum 8 ponttal honorálják a meghallgatáson. Ha ennyire nem brillíroz az aktuális idegen nyelv szókincsével, de úgy látják a meghallgatói, hogy nem csak az Activity-társasjátékot fogja tudni gyakorolni a célországban, akkor engedhetik a jelentkezését, ellenkező esetben viszont hiába a pontszám, hiába a pluszpont, hiába mindenféle latin ima mormolása (sajnos a Vatikánba nincs efféle csereprogram), a jelentkező pályázatát elutasítják.

Ahogy az előbb látszott, itt is vannak pluszpontok a jelentkezésnél. Díjazzák a TDK helyezést és részvételt, a további nyelvvizsgákat, a diákszervezeti részvételt illetve a sporttevékenységet is különböző pontszámokkal. Természetesen minden pluszpontról igazolást kérnek, szóval igyekezzünk nem a pályázat során kiélni a számtani kreativitásunkat.

A pontszám természetesen csak ott számít, ahol többen jelentkeznek egyazon helyre, de mivel csak egyetlen helyet lehet megpályázni, ez a lehetőség előfordulhat. Ha valakit „beelőznek”, akkor számára a Nemzetközi osztály olyan helye(ke)t ajánl fel, ahová a jelentkező nyelvi feltétele megfelelő, és a hely biztosítható számára. Itt természetesen lehet mondani, hogy „nem áll az alku”.

Most viszont tegyük fel, hogy mindkét fél számára áll az alku. Benyújtjuk személyesen a pályázatot, feltöltjük az adatainkat a Nemzetközi Osztály adatbázisába. Ezek után ki kell alakítani egy egyéni tanrendet. Ez abból áll, hogy egy egyéni beszámolási kérelemmel végigrohanjuk a tanszékeket, majd egy kreditbeszámolási kérelemmel megtoldva intézkedünk a TO-n, hogy mi bizony különleges beszámolással fogjuk a félévet teljesíteni. Ennek a részleteit mindig az adott tanszék állapítja meg. Fontos és ide tartozik, hogy bár az ERASMUS-program tandíjmentes, de ha valaki a Külkeren költségtérítéses státuszban van, aktív félévre bejelentkezett hallgatómként ki kell fizetni a féléve díját.

Ha a magyar viszonylatban kész van az ember, akkor következik a kinti intézmény. Meg kell nézni a helyi határidőket, fel kell venni legalább 15 kreditnyi tárgyat (ha nem teljesít valaki 15 kreditet kinn, akkor vissza kell fizetnie a kapott ösztöndíját a suli felé), majd belecsöppenhet a másik világba. A kinti boldogulást szerencsére sokan foglalták hazaérkezésükkor írásba, melyeket egytől egyig, évekre visszamenőleg végig lehet olvasni a Nemzetközi Osztály Sharepoint oldalán. Én mindenképp ajánlom!

Kedves kiutazni vágyók! Remélem senkit nem rettentettem el a részletes (és olykor ijesztő) leírással, mert szerintem ez egy olyan lehetőség, melyet mindenkinek, aki teheti, ki kell próbálnia! Új világ, új emberek, sőt, akár egy új élet is megnyílik előttetek, ha ti is nyittok felé! Sajnos piszkosul költséges, sok kezdőtőkét igényel, de akik részt vettek benne, ők azt mondták: „Teljesen megérte!”

A pályázással kapcsolatos információk megtalálhatók a BGF KKK Nemzetközi Osztályának hirdetőtábláján (D ép. F. 18. szoba mellett). Valamint elérhető az a KKK Sharepoint/Erasmus/Erasmus pályázat menüben.

A BGF KKK intézményi ERASMUS programfelelősei (Forrás Katalin tel: 467780/377-es mellék, Pásztorné Felföldi Ágnes Nemzetközi Osztály, tel: 4677800/898-as mellék, e-mail: forrask@kkfk.bgf.hu, pasztornefa@kkfk.bgf.hu, valamint Magyar Anikó, e-mail: magyar.aniko@kkfk.bgf.hu adnak felvilágosítást arról, hogy a Kar mely országokban, milyen intézményekkel kötött kétoldalú szerződést a LLP/ERASMUS programon belül.

További cikkek
Top