Tudomány
2021. 01. 17. - Laura Szabó

Emberi klónozás – igen, vagy nem?

A tudomány manapság bármire képes, és vannak olyan témák, vagy jelenségek, amelyek rengeteg ember számára szinte felfoghatatlanok. Ide tartozhat a klónozás, többek között az emberi klónozás tudománya is. Bizonyára sokan hallottunk már erről a témáról, de mégsem vagyunk biztosak abban, hogy hol is tart ma a klónozás folyamata, milyen veszélyeket, vagy éppen előnyöket tartogat az emberiség számára. Amit biztosan tudunk: a klónozás már nem egy sci-fi film, hiszen állatokon már többször is sikeresen végrehajtották a folyamatot. Jöhet akkor az emberek klónozása?

Az 1996-os év áttörésnek számít a klónozás történetében, hiszen ekkor született meg Dolly a bárány, az első klónozott emlős. Ezt követően már csak pár lépés kellett, hogy a tudósok tulajdonképpen bármilyen élőlényt, akár az embert is klónozni tudják. Már hét éve képesek vagyunk arra, hogy emberi embriókat másoljunk, azonban ez – a világ tudomása szerint – még nem történt meg. Vajon mi ennek az oka? Az elképzelés, hogy szemtől szemben állj a klónoddal elég izgalmasnak hangzik, ennek ellenére nehezen található ésszerű ok arra, hogy emberi klónokat alkossunk.

Dolly, a bárány

Ahhoz, hogy Dolly megszülessen, a tudósok közel 300 embriót használtak fel. Habár a kor fejlődésével kb. 10%-kal nőtt az emlősök sikeres klónozásának aránya, még így is inkább eredménytelenek ezek a kísérletek. Az állatokon könnyebben hajtják végre a próbálkozásokat, de amint egy emberi életről van szó, már kényesebb a helyzet. Az emberklónozás kutatásához jelentősen nagy mennyiségű embrió adományra lenne szükség, és természetesen önkéntes vállalkozókra is, akik ezeket méhükben kihordják. Ennek a folyamatnak nagy a kockázata: vagy maga az embrió, vagy az azt kihordó személy kerül veszélybe.

Felmerül így a kérdés: jó-e egyáltalán bármire is egy emberi klón? A válasz nagyobb arányban a nem, de mint mindig, ebben a témában is jelen van egy elbizonytalanító feltételezés, amely a nagy elméket további kutatásokra, kísérletezésekre készteti. Maga a klónozás egy kiváló megoldás különböző testi szervek pótlására, de ehhez nem kell megalkotni egy egész embert, elég csak a kívánt szervet. Ezt az eljárást gyógyászati klónozásnak nevezzük, amely során a az embrió nem kerül beültetésre az anyaméhbe, csupán őssejtek kivonására szolgál. Az őssejtek nagy segítséget nyújtanak új kezelések és szervi megbetegedések gyógyítása során. Azonban ezek kis mennyiségben állnak rendelkezésre, és csak 3-5 napos embriókból nyerhetőek ki. Illetve sokszor előfordul az, hogy ezek az őssejtek ellenállást váltanak ki az emberi testtel szemben, amelybe beültetésre kerültek. Egyes kutatók ezért úgy vélik, hogy a klónozott test kevésbé lenne ellenálló az őssejtekkel szemben. Ez a feltételezés persze folyamatosan kutatás alatt áll, így ez egyelőre nem elég ahhoz, hogy az emberklónozás valóban megtörténjen.


A klónozás helyessége továbbá olyan pároknál merül fel, ahol fennáll a terméketlenség problémája, ezáltal nem lehet gyermekük. És ha már említettük a szervek pótlását, mi a helyzet a végtagokkal és egyéb testrészekkel? Egy elveszített ujj, kar, esetleg lábszár esetén klónunk boldogan rendelkezésünkre állna, hogy felajánlja sajátját? Egy klón emellett komoly társadalmi előnyökkel is járhat: lehetne kettő Cristiano Ronaldo, hogy tudásával egyszerre két csapatot segítsen, vagy kedvenc előadónkból is lehetne több, hogy fellépéseinek száma megsokszorozódjon, így semmiképpen sem csúsznál le álmaid koncertjéről.

Akármennyire is jónak hangzik ez a pillanat erejéig, valószínűleg nem lenne a valóságban ilyen egyszerű, és hosszútávon ijesztő következményekkel kellene számolnunk. Elvégre, miért zavarjuk meg a természet folyamatát? Klónok nélkül is születnek újabb és újabb tehetségek az élet minden területén. Erkölcsileg is vitatható az emberklónozás folyamata, hiszen az emberi embriókkal való kísérletezés nem egy könnyen elfogadható dolog, így természetesen már számos szabály kontrollálja ezeket a folyamatokat, főleg olyan nagyhatalmaknál, mint például az Egyesült Államok. Egyes vélemények szerint a társadalom nem áll készen az emberi klónok megszületésére, ezért ezek létrehozása inkább végzetes lenne, mint áttörő a tudóskarrierek számára.

Összességében tehát nem valószínű, hogy a közeljövőben szemben állunk majd saját magunk klónjával, de sosem lehetünk elég biztosak abban, hogy mit rejteget számunkra a jövő.

További cikkek
Top