2015. 12. 14. - maxi.grein

Egyetemmé válunk!

BGE. Elég furcsán hangzik, de lassan szoktathatjuk a füleinket és nyelvünket az új monogrammhoz. Lehet – sőt valószínű – , hogy iskolánk mindannyiunknak örökre BGF marad, azonban az óév búcsúztatásával nem csak az újévet köszönthetjük, hanem egyetemünket is.

A Budapesti Gazdasági Főiskola története egészen 1857-ig nyúlik vissza, amikor is megalapították elődjét, a Pesti Kereskedelmi Akadémiát. A Főiskola vagy januártól Egyetem – kinek, hogy tetszik – jelenlegi formája 16 éve jött létre a KVIK, a PSZF és a Külker integrációjával. Az intézmény több, mint 18 ezer hallgatót számlál, és ezzel a mai napig is Magyarország legnagyobb Főiskolája.

A Külkereskedelmi Kar története 1957-ben kezdődött. Ekkor jött létre a hazai külkereskedelem számára a nyelveket beszélő, magasan kvalifikált szakembereket képző Külkereskedelmi Levelező Iskola. Az iskola 1962-ben átalakult önálló Felsőfokú Külkereskedelmi Szakiskolává. 1971-ben az intézmény Külkereskedelmi Főiskola elnevezéssel főiskolai rangot kapott. 1992-ben kezdődött meg nemzetközi együttműködésben az angol és francia nyelvű szakmai oktatás. Jelenleg mintegy 4000 hallgató tanul a Kar különböző típusú képzési programjain.

Mindez a múlt, amelyre büszkék lehetünk, de mire is számíthatunk a jövőben, illetve milyen okból válhattunk egyetemmé?

Szeptember elsején szavazták meg az új felsőoktatási törvényt, amelynek folyományául iskolánkat az alkalmazott tudományok egyeteme kategóriába sorolták. Ezt Sándorné Kriszt Éva rektor szorgalmazta. Az eduline.hu-nak adott interjújában elmondta, hogy a főiskola öt képzési területen, összesen 12 alap-, egy osztatlan és nyolc mesterképzési szakán jogosult képzés folytatására. A július 31-i adatok alapján a teljes munkaidős oktatók és kutatók 60,6 százaléka (a 315-ből 191-en) rendelkezik tudományos fokozattal, a teljes és részmunkaidős oktatók és kutatók körében 60,1 százalék a minősítettség aránya (333-ból 200-an).

Az új törvény több változást is hoz magával. Egy kis összefoglaló:

Két félév, 18 kredit
Az egyik legfontosabb változás az, hogy azokat az állami (rész)ösztöndíjas hallgatókat, akik két félév átlagában nem szereznek minimum 18 kreditet, átsorolják önköltséges képzésre.

Ki – és be: csak felmérőkkel
A 2016/2017-es tanévtől kompetenciatesztet kell kitölteniük a hallgatóknak az egyetemre bekerüléskor és a kikerüléskor, hogy felmérhessék, az egyetem vagy főiskola mit tett hozzá a tudásukhoz.

Nyilvántartásba veszik a nyelvvizsgát
Az is egy változás, hogy ezentúl az Oktatási Hivatal vezetni fogja a nyelvvizsgák nyilvántartását.

Jogok és kötelességek

Kiegészítették a hallgatók jogairól és kötelességeiről szóló részt is, belevették, hogy kötelesek vagyunk betartani az egyetemünk szabályait, tisztelnünk kell az intézmény hagyományait, valamint bekerült egy passzus az emberi méltóságról is.

Lehetünk mi főiskola vagy egyetem, abban egyetérthetünk, hogy mindannyian a BGF-re jelentkeztünk anno, és ez is fog megmaradni az emlékezetünkben. Viszont a másik oldalról szemlélve lehet, hogy a munkáltatóknál ez egy pluszpontot fog jelenteni.