Gazdaság
2013. 05. 17. - Akos

Egy érme mind felett

Egy érme kegyetlen, egy a hálóba zár, Bitcoin az egyetlen.

Nos, nem véletlen, hogy a Gyűrűk ura jut legelőször eszembe, ha belegondolok, milyen lehetőségek is leledzenek ebben a pixelcsillogtató elektronikus fizetőeszközben. Nem uralja senki, sokan igéző szemeket vetnek rá, reménykednek, mint az örök élet elixírjében, de a valódi „énjét” kevesen ismerik.

Magát a Bitcoin rendszert egy Satoshi Nakamoto (ál)nevű ember/csoport találta ki 2009-ben, de mivel alig ad életjelet magáról, nem gondolják, hogy valódi személy lenne. Szóval létrehozott egy rendszert, melynek lényege a titkosság a bizalom helyett, pusztán matematikai alapon.

Hogy miért is a titkosság a lételeme a hálózatnak? Mert senki sem szereti kiteregetni a pénzügyeit, sem a bankoknak, sem az ellenőrző szervezeteknek. Hát, akkor legyen egy olyan rendszer, melyben egyik sincs! Mondani sem kell, hogy ez pont azok számára éri meg, akik felé még kíváncsiskodnak is a hatóságok.

A rendszer alapjában véve laikus szemmel a torrenthez hasonlítható. Nincs központi szerver, minden számítógép egyenrangú. A számítási erőforrásait is a felhasználók gépei biztosíthatják, amiért cserébe bizonyos időközönként a felhasználónak 25 bitcoin (BTC) ütheti a markát. Sajnos ezt már egyre nehezebb elérni, vagyis lehetőleg ne elsődleges jövedelemforrásként tekintsük a rendszert, mert annak kicsit magas villanyszámla lenne a vége.

Akkor szerezzünk máshogy érméket. Ezt megtehetjük úgy is, hogy valaki átutal a gépen levő számlánkra. Ekkor nem feltétlen ismerjük az utaló kilétét, csak egy kódot jelöl a rendszer, mely minden számlához más és más (sőt, akár tranzakcióként is különbözhet), és matematikai alapon úgy van kódolva, hogy még a küldő fél országát sem deríthetjük ki, pusztán a kód alapján. Aki bővebben kíváncsi a kódolás és a rendszer részleteire, ajánlom a Bitcoin honlapján nyíltan elérhető részletes leírást!

Ha nem találunk olyan embert, aki adakozó kedvében lenne felénk, marad a jól bevált tőzsde. Ez úgy működik (szinte), mint a nagy nemzetközi tőzsdék (Budapesti Értéktőzsde, New Yorki Tőzsde), kifejezetten bitcoinra specializálódva, vagyis értéket értékért a piac (vagyis a kereslet és a kínálat) által behatárolt áron. Vagyis odamegy a kedves vásárló pl. a Mt.Gox színterébe, és eurót, dollárt, japán jent lobogtatva a kezében bitcoint igényel. Személyes vélemény, de szerintem ehhez aztán nem kis bizalom szükségeltetik!

Az árfolyam is egy érdekes kérdés, ugyanis mivel semmilyen állami felügyelő szervezet nem ellenőrzi, a legvadabb árfolyamugrásokra képes, szintén piaci alapon. Emiatt még az is lehetséges, hogy míg egyik nap 1 bitcoin 200 dollárt ér, addig a másik nap csak 120-at, pusztán a spekuláció és a vásárlások miatt. Jó, mi? Mellesleg az okosok azt mondják, hogy minél többen szállnak be a játékba, annál stabilabb lesz az árfolyam, ami megfigyelve a trendet, nem is tűnik veszett ötletnek: míg 2011 májusában 4 USD volt egy bitcoin, a cikk megírása kori árfolyama 118 USD/BTC, ami 2950%-os növekedés 2 év alatt. Ez aztán a defláció!

Persze mit ér a vásárolt bitcoinunk, ha nem tudunk vele vásárolni? Tartalékolt pénzt, „lenyomozhatatlan” átutalást 0.01 BTN díjért cserébe, meg persze „fuck the system” életérzést. Oké, de a másik lényege az, hogy vannak olyan kisebb boltok tőlünk nyugatabbra, akik nagy örömmel fogadják az ebben fizetett ellenértéket az eladott áruiért cserébe. Lehet szó szolgáltatásról (hajvágás), termékről (péksütemény) vagy a kettő egyvelegéről (szobaszervíz). Ilyenkor az eladó „Bitcoin-számlaszáma” adott, a miénket megadva pedig azt igazoljuk, hogy mi utaltuk az összeget. Nagyon paranoiások a tranzakció után nyithatnak ingyen egy új számlát, ha még lenyomozhatatlanabbak kívánnak lenni.

A rendszer üzemeltetése egyébként azért érheti meg a boltokban, mert ha kártyával fizetünk valamelyikben, akkor a bolt fizeti meg a kártyatársaságok felé a tranzakciós díjat, ami egy „csöppet” több, mint amennyit a Bitcoin esetében kell fizetni. Ezért persze a kártyatársaságok átvállalnak bizonyos kártyával kapcsolatos kockázatokat, ami azért nem jön rosszul egy machinált kártya esetén a boltos számára.

Érdekes módon a Bitcoin hátránya pont ugyanaz, mint ami az előnye. Lenyomozhatatlan és visszafordíthatatlan. Ha egy tranzakció elkezdődött és eltelt 10 perc, akkor végérvényesen lezárult. A 10 percre azért van szükség, mert a peer-to-peer rendszerbe (lásd: torrent) kapcsolt gépek átlagosan ennyi idő alatt hitelesítik egymás tranzakcióit. Ez azért kell, hogy még véletlenül (és direkt) se történjen dupla utalás a rendszeren belül egy tranzakcióval. (A pontos okok csúnya matematikai és kriptográfiai indíttatásúak, melyekre ha kíváncsi vagy, a fentebb említett részletes leírást ajánlhatom.)

Jelen írásom nem reklám, nem részletekbe menő disszertáció és még a világbékét sem szolgálja. A szándékom ezzel a cikkel pusztán egy új fizetési metódus bemutatása, mely valószínűleg nem törli el a készpénzt a Föld színéről, de lehetőséged ad az érdeklődés felkeltésére és arra, hogy bár egy kockázatos, de az elmélete szerint a legtisztább fizetési módozattal gazdagodhassunk. Pont úgy, mint anno az arany korában.

További cikkek
Top