Gazdaság
2018. 12. 12. - Márkus Bálint

Donald Trump politikája az elmúlt két évben

 

Donald J. Trump diadalmaskodott a 2016-os amerikai elnökválasztáson Hillary Clinton felett. Barack Obamát váltva, az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke lett. Trump alapvetően nem politikusként vonult a média színe elé, ugyanis sikeres üzletemberként már jóval korábban ismertté vált. Üzleti karrierje után, 2015-ben jött a nagy bejelentés, indul a 2016-os amerikai elnökválasztáson. A közönség Trump megválasztása után is megoszló maradt, és folyamatos kritika éri, egyfelől vagyona, másfelől pedig politikai nézetei miatt.

Trump gazdaságpolitikájának fő célkitűzései a munkahelyteremtés, a hadsereg fejlesztése, valamint a teljes körű infrastrukturális fejlesztések. Utóbbihoz tartozik például a légiirányítás magánkézbe kerülése, vagy az autópályák és repülőterek fejlesztésére fordított egymilliárd dollár. Gazdasági intézkedéseinek egyik fontos eleme a Csendes-óceáni Partnerségből való kilépés, melynek fő oka, hogy Trump szerint ez számos munkahelyet sodorhat veszélybe. Számottevő intézkedése az űrkutatás fejlesztésére létrehozott Space Council nevű szervezete is.

Az amerikai kormány számára mindig is fontos kérdés volt a migráció. Ezt onnan is láthatjuk, hogy 2000 és 2010 között 14 millió bevándorló lépett be az Egyesült Államokba. Ezért Trump politikájának egyik fő irányelve lett az illegális bevándorlás megszüntetése. Ennek példájára ígéretet tett, hogy a mexikói határra falat építtet, a bűncselekményt elkövető illegális bevándorlókat azonnali hatállyal kitoloncolja és ideiglenes beutazási tilalmat rendelt el hét közel-keleti országgal (Szíria,Jemen,Irán,Irak,Szudán,Líbia,Szomália) szemben.Ezt a rendeletet viszont 2 napra a bejelentés után felfüggesztette a szövetségi bíróság. Szeptember 5-én került bejelentésre, hogy megszünteti a DACA nevű programot, amit egyébként Barack Obama hozott létre. A program célja, hogy az USA-ba érkező fiatalkorú bevándorlóknak ad esélyt, munkalehetőséget kínálnak nekik és két évvel megújítható deportálási késleltetést. Trump legelső visszavonási határozata azonban az egészségügyet érintette, ugyanis az Obama által felépített egészségbiztosítási rendszert eltörölte. Sokak azzal érveltek, hogy a biztosítás munkanélküliekre és bevándorlókra való kiterjesztésével a középosztály adóterhei nőnek meg.

Sok interjúban és beszédben hallhatjuk, hogy Trump nem éppen a klímaváltozás “nagykövete”, sőt leginkább ellene van, ugyanis egyenesen azt vallja, hogy a klímaváltozás egy hamis tény amit a tudósok elrettentésképpen alkottak meg. Ez az állásfoglalása abban is jelentkezik, hogy költségvetési tervezetében jelentősen korlátozza a környezetvédelemre és klímaváltozásra szánt kutatási forrásokat. Trump január 1-jén bejelentette, hogy az USA kilép a párizsi klímaegyezményből. Drágának és igazságtalannak tartotta az egyezményt az USA felé. Ezzel sokan nem értenek egyet, éppen ezért az esedékes kilépés 2020 körül történhet meg valójában. Olyan dolgok is előkerültek, hogy Trump olyannyira nem elfogadó a témával kapcsolatban, hogy a mezőgazdasági minisztérium egyik ügynökségén az “éghajlatváltozás” kifejezés helyett az “időjárási szélsőségek” kifejezést kell használniuk.

Donald Trump külpolitikailag hasonló irányokat vesz fel, mint George Bush kormánya, amely neokonzervatív-neoliberális eszméket vall. Viszont  ez az irány szembemegy Obama korszakának irányelveivel, ugyanis Trump nagy hibának tartja például az Irakból való teljes kivonulást. A közel-keletet érintő probléma is számos beszédében elhangzott, gyakran az iszlám állam teljes megsemmisítésének ígéretével példálózik. Szerepet vállal az iszlám állam elleni koalíciókban is. A távol-keleten a legnagyobb hangok Észak-Korea felől jönnek, ugyanis Trump kissé tartott Korea nukleáris fegyverkezésétől, ezért is következett be az a történelmi esemény miszerint 2018. június 12-én Trump találkozott Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel Szingapúrban. A találkozó utáni beszédén az elnök azt mondta, hogy a jól sikerült találkozó eredményeként Korea ígéretet tett nukleáris programjának leállítására.

Európai külpolitikájában Trump rájött, hogy rendeznie kell az USA kapcsolatát az európai országokkal. Viszont nehézségekbe ütközött, ugyanis Angela Merkel német kancellár menekültpolitikáját bírálta. Merkel pedig Trump vetélytársa, Clinton mellett volt a kampány során. Ezek után egy közös találkozón vettek részt amely eléggé feszült hangulatban telt el, a két fél közötti ellentétet fokozta az is, hogy Németország exportjait erősítené, az USA pedig saját iparát. Ezen kívül még fontos tény Trump és a NATO kapcsolata. Eleinte Trump irrelevánsként tekintett a szervezetre, ugyanis a terrorelhárítás nem működik hatékonyan és a tagállamok nem vesznek elegendő részt az egyezményben.

További cikkek
Top