Category Archives: Tudomány

Legkárosabb ételeink

Te is gondolkoztál már azon, hogy vajon teljesen egészségesen étkezel-e? Biztosan olyan ételeket eszel, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy hosszú, gondtalan életet élj? Következő cikkemben válaszokat kaphatsz ezekre a kérdéseidre.

Először is meg kell határoznunk, hogy mik azok az ételek, amelyek károsnak számítanak, ez azonban nem egyszerű feladat. Az orvosok és a tudósok abban viszont egyetértenek, hogy azok az ételek, amelyek sok cukrot, szénhidrátot, transzzsírt tartalmaznak, azok hosszútávon árthatnak az emberi szervezetnek, szívproblémákhoz, cukorbetegséghez vezetnek.

Következő cikkemben bemutatom azt a top 5 ételt, amelyet egy egészségtudatosabb élet reményében jobb, ha elkerülsz.

Forráskép megtekintése

Fehér lisztből készült ételek – kenyér, tészta

A finomított szénhidrátokból készült ételek az egyik legártalmasabbak, hiszen amiből készülnek, azok már feldolgozott és minden értékes tápanyagtól megszabadítottak. A finomított lisztből készült ételek, például a tészta vagy kenyér hirtelen megemelik a vércukorszintedet, és olyan hormon szabadul fel, mely gátolja a zsírégetést.

Forráskép megtekintése

Sültkrumpli

Tanulmányok kimutatták, hogy a sültkrumpli a súlygyarapodás fő okozója. A sültkrumpli és más, ehhez hasonló gyorskaják kalória, zsír és szénhidráttartalma az egekben van, cserébe viszont nem ‘táplálnak’ a szó legszorosabb értelmében, hiszen sem vitamin, sem ásványi anyag nincs bennük.

Feldolgozott húsáru

A feldolgozott húsáru nagyon gyakori eleme a táplálkozásunknak. Itt nagyrészt azzal van a probléma, hogy tulajdonképpen nem is vagyunk tisztában azzal, mit fogyasztunk. Például a boltban vásárolt virsli, illetve kolbász tele van olyan adalékanyagokkal, amelyek nagyon károsak az egészségünkre, ezért arra sem árt odafigyelnünk, hogy milyen húsételeket fogyasztunk.

Müzlik, gabonapelyhek

Az egészségtelen müzliket és gabonapelyheket az emberek nagy része egészségesnek gondolja, így rendszeresen fogyasztja, és ezt adja a gyerekeinek is. Ezek nagy része azonban tele van cukorral, liszttel és egy csomó olyan adalékanyaggal, amelyek egyáltalán nem tesznek jót a testednek.

Forráskép megtekintése

Üdítők

Ha valaki szeretne odafigyelni az egészséges életmódra és szeretne helyesen étkezni, annak nem árt arra is figyelni, hogy egy-egy főétkezés mellé milyen italt fogyaszt, hiszen a cukros üdítők és gyümölcslevek rengeteg üres kalóriát tartalmaznak, azaz hizlalnak, de nem táplálnak. A gyümölcslevek, noha egészségesnek vannak álcázva, egyáltalán nem azok. Ezek helyett fogyasszunk inkább vizet, teát vagy legrosszabb esetben édesítőt tartalmazó italokat, hiszen még akkor is jobban járunk, mint cukros változataikkal.

Forráskép megtekintése

Tehát összességében ezek azok az ételek, amelyek a legkárosabbnak mondhatóak. Nyilvánvalóan itt is a mértékletességen van a hangsúly, de ezen felsorolt ételekből semmiképpen nem jó, ha túl sokat fogyasztasz.

A Nazca-vonalak rejtélye

A pár méterestől a több száz méterig terjedő vonalrajzok máig tisztázatlan céllal rendelkeznek, de a felszínre karcolt csodák közel kétezer éve vannak ott rendületlenül.

A Nazca-vonalak Peru déli részében találhatóak, Limától mintegy 400 kilométerre, és 450 négyzetkilométer felületet fednek le a Río Grande vízgyűjtő sivatagi síkságain. A különböző méretű geoglifák akár egy domboldalról is észrevehetőek, de legjobban levegőből láthatóak át. Emellett sokféle alakzatot is felvesznek – leghíresebb ezek közül az „asztronauta”, a majom, a kolibri vagy éppen az egyedüli tengeri állatot ábrázoló kardszárnyú delfin. De ezeken kívül megtalálhatunk geometriai formákat, trapézokat, háromszögeket és spirálokat vagy csak vonalakat, amik nem egy esetben keresztezik is egymást.

A Nazca-vonalak földrajzi elhelyezkedése

A Nazca vonalak kapcsán egyelőre nagyon sok minden homályba vész, de annyi bizonyos, hogy a Kr.e. 200 – Kr.u. 700 között virágzó Nazca-törzs alkotta meg, akik gazdag kultúrájuknak saját maguk vetettek véget.

Több mint kétezer évvel ezelőtt a mai kietlen, szélfútta sivatagi vidék burjánzó erdőségeknek adott helyet. Az ott letelepedett törzs virágzása azonban nem tartott sokáig, saját földművelésük vetett véget történelmüknek. Mivel a környék a folyónak és az éghajlatnak köszönhetően erdős területnek örvendett, a nazcák azért, hogy növeljék termőterületeiket, kivágták fáikat, így akarva-akaratlanul is elindítva egy kiszáradási folyamatot a térségben. A fák nélkül nem volt ami megfogja a Csendes-óceán felől érkező erős szeleket, nem volt, ami megkösse a talajt az áradások esetén, és megtartsa a termékeny felsőbb rétegeket, így a vidék idővel elsivatagosodott, a folyó kiszáradt, a föld megművelhetetlenné vált, és a törzs nem tudott megküzdeni a klímaváltozás következményeivel.

De az elsivatagosodott táj, a kevés eső, a szél és az erózió tette lehetővé, hogy a Nazca-vonalak megmaradjanak kétezer éven keresztül, szinte érintetlenül és változatlanul.

A nazcák, hogy megalkossák ezeket a motívumokat, a felszínen lévő vörös kavicsokat felásták, így hozzájutva az alatta rejlő sárgásabb agyaghoz. A kavicsokat a gödrök mellé tették, majd precízen haladva bővítették a gödröket 30-40 centis szélességig, így hozva létre ezeket a mértani csodákat.

Ezek a vonalak ugyanis, mint megállapították, kilométerenként csak 1-1 métert tértek el, ami abban az időben kisebb szenzáció volt. A nazcák saját, három botból álló eszközeikkel szinte ugyanolyan pontos méréseket tudtak végezni, mint mi a mai mérőeszközökkel.

Híresebb ábrák

Na de milyen célt szolgáltak ezek a minták?

Erről még mindig nincs egységesen kialakult nézet, de több hajmeresztő teória is felszínre került logikusabbnak tűnő érvek mellett is.

Erik von Daniken, svájci szerző azt állította, hogy a mintákat alienek készítették, hogy könnyebben tudjanak landolni a Földön. Mivel ez volt az első elmélet a Nazca-vonalakkal kapcsolatban, ami ekkora népszerűségre tett szert, ez alapozta meg a rajongók elképzelését a vonalak eredetéről.

Maria Reiche ezzel szemben egy jóval hihetőbb elmélettel állt elő: a német archeológus, aki ötven évet töltött a jelenség tanulmányozásával, azt mondta, hogy a megszámlálhatatlan sok vonal csillagászati megfigyelés alapjául szolgált. Úgy gondolta, hogy a különböző geoglifák a csillagok, valamint a Nap és a Hold mozgását nyomon követő térképet tettek ki. Ezen felül a minták az évszakok változását jósolták meg, ami segített a mezőgazdaságban. Később azonban bizonyítékok cáfolták a teória hitelességét.

Ezeken kívül közkedvelt elmélet, hogy az ábrák vallásos célt szolgáltak, akár szabadtéri templomok képében, ahol nagy számban lehetett részt venni a szertartásokon, akár a papok és szerzetesek rituális sétájához használandó labirintusok képében. Ehhez kapcsolódik az az elképzelés is, hogy a minták összefüggtek a vízzel. Az ábrázolások az istenek számára végzett rituálé részét képezték: egy-egy állatminta az eső, a víz vagy a termékenység szimbólumaként szolgált, kérve a szükséges csapadékot isteneiktől.

Néhány minta azonban további kérdéseket vet fel, ugyanis felfedeztek olyan állatokat, főként madarakat, amik nem őshonosok azon a területen, elméletben lehetetlenné téve azt, hogy tudjanak a létezésükről – külső kapcsolatok nélkül. Egyik ilyen például a Remetekolibrinak felismert rajz, ami a távoli Észak-Peru erdeiben honos madárfaj.

A kolibrit ábrázoló rajz

Ezek a tények további kérdéseket vonnak maguk után a Nazca-nép eredetét és funkcióját tekintve. Jogosan töprenghetünk el azon, hogy vajon a törzsnek volt sokkal nagyobb kiterjedésű kapcsolati hálózata más törzsekkel, vagy esetleg ők maguk voltak az a vándorló nép, akik távoli vidékekről hozták magukkal hiedelemvilágukat egzotikus madarak és állatok képében? És persze megmarad a máig megválaszolatlan kérdés: miért csinálták ezeket az ábrákat, mi célt szolgált nekik mindez kétezer évvel ezelőtt?

Borzongások völgye

Nemrég botlottam bele a kifejezésbe az interneten és túl érdekes volt ahhoz, hogy ne nézzek utána jobban – és ami elsőre úgy tűnt, hogy csak egy figyelemfelkeltő, klisé név, az valójában, a szó szoros értelmében ugyanannak tekinthető – papíron. Tényleg egy borzongások völgyéről van szó, azzal a kivétellel, hogy nem fizikai, valós és látható völgy, hanem sokkal inkább grafikonon létezik, mégis a hatása ugyanaz – borzongás és kényelmetlen érzés.

Az elméletet egy japán robotika tudós dolgozta ki, akit mindig is lenyűgöztek a robotok, és mint most is, akkor is mindenkinek, köztük Masahiro Morinak is az volt a vágya, hogy minél tökéletesebb robotokat alkosson. Ebbe a tökéletességbe az is beletartozott, hogy minél emberszerűbbé tegyék a robotokat. Ám miközben ennek elérése volt a cél, a folyamat közben inkább érdekes reakciókat váltottak ki az emberekből ezek a robotok. 

Mori végül észrevételeit összefoglalva diagramon ábrázolta. Megfigyelése lényegében azt mondta ki, hogy ha egy robot, bábu vagy éppen android minél emberszerűbb, minél jobban hasonlít ránk, annál inkább szimpatizálunk velük és kedveljük őket – egy bizonyos pontig. Ez a pont, ez az egyenletes növekedése a szimpátiánknak ott ér véget, amikor a robotok már túl emberszerűvé válnak – de még meg tudjuk mondani, hogy nem emberek. Itt a szimpátiánk a robotok felé annyira lecsökken, hogy az előző magas adatok miatt úgy néz ki, mintha egy völgy keletkezett volna. Majd folytatva a hasonlósági rátát, a szimpátiánk felível, amikor embereket, vagy hozzánk nagyon hasonló dolgokat észlelünk (például rajzfilmbeli emberek).

Borzongások Völgye Masahiro Mori szerint

Az egyik legismertebb ilyen eset, ami kapcsolódik a Borzongások Völgyéhez – és valószínűleg mindenki ismeri is – az Shrek egyik szereplőjéhez, Fionához kapcsolódik. Amikor az első Shreket készítették, tartottak egy előzetes vetítést, hogy lássák, a közönség hogyan reagál a filmre. Főleg kisgyerekes családok vettek részt ezeken a vetítéseken, ámde akárhányszor Fiona megjelent a vásznon, a gyerekeken úrrá lett a szorongás és félelem, és több esetben sírva is fakadtak. Ez betudható volt a Borzongások Völgyének, mivel az eredeti, első változatú Fiona karaktere pont abba a mezsgyébe esett, ahol épp csak nem volt kellemes ránézni és diszkomfortot váltott ki. Végül megváltoztatták Fiona kinézetét, hogy egy sokkal “kellemesebb” látványt nyújtson, így élvezhetőbbé és nézhetőbbé téve a filmet.

De hogy más példát is említsünk, 2004-ben megjelent a “Polar Expressz” című rajzfilm, aminek a karakterei egytől egyig ezt a nyugtalanító érzést váltották ki a nézőkből. Valamint, többen is állítják, hogy Mark Zuckerberg is ugyanazt az érzést váltja ki belőlük – mintha nem is ember lenne. De voltak olyanok is, akik például Michael Jacksont hozták fel példaként, vagy éppen csak néhány túl realisztikusra sikerült babát.

Masahiro Mori kutatásában még azt is állította, hogy bár az fontos, hogy mennyire hasonlít az emberre egy élettelen tárgy, azonban sokkal lényegesebb annak mozgása, valamint a kettő összhangja. Minél emberszerűbb egy robot kinézete, annál magasabb az elvárás, hogy úgy is mozogjon, mint egy ember. Ámde, ha a mozgás és a kinézet nem hangolódik össze – egy túl realisztikus arcnak a mozgása darabos, gépies – akkor a diszkomfort és a bizalmatlanság annál hatványozottabban fog jelentkezni.

A téma kutatásánál felmerült a kérdés, hogy vajon honnan ered ez az érzés? Mi késztetett minket arra, hogy ez az erős ösztön kialakuljon? Mi történhetett az evolúció során? Történt egyáltalán valami vagy ez csak dajkamese? És itt veszik kezdetét a találgatások, mivel ez egy olyan ritkán kutatott terület, ahol konkrét, ténybeli bizonyítékok nem tudják alátámasztani a hatást. Sőt, sokan vannak olyanok, akik tagadják ennek létezését. Akik viszont hisznek benne, azok nem kevés hajmeresztő hipotézissel álltak elő.

kislány a Polar Expressz című filmből

Az egyik ilyen hipotézis a túlélési ösztönünkhöz kapcsolódhat. Ez egy úgynevezett “patogén vagy kórokozói elkerülési hipotézis”, ami azt állítja, hogy az évezredek során, túlélésből vezérelve megtanultuk elkerülni a holttesteket, mivel ezek kórokozókat, betegségeket hordoztak, amik az élő szervezetre halálosak. Ez az ösztön kapcsolódhat be a mostani eseteknél is, amikor regisztráljuk, hogy valami nagyon emberit látunk, ami mégsem teljesen mi vagyunk, elkerülésre és óvatosságra intve bennünket. De ezen kívül több, kevésbé népszerűbb elmélet is létezik, amik már tényleg csak spekulációnak adnak helyet, kevés ténybeli adattal alátámasztva.

Mindenesetre a téma izgalmas és még kutatásra vár, tele kérdésekkel, hogy vajon honnan eredhet az a bizonyos Borzongások Völgye? Tényleg lehet ennek evolúciós magyarázata, vagy csak egy újabb szüleménye a képzeletnek? 

Színek: többek, mint gondolnánk

Mostanában kicsit beleástam magam a spirituális, és egyéb gyógyító, illetve nyugtató módszerekbe, mert igazából már pont elég kétségbeesett voltam ehhez (köszi, vizsgaidőszak). Úgyhogy a mai cikkben elhoztam nektek a színeket és azoknak különböző hatásait a szervezetre, hátha valakinek hasznos lesz ez ilyen stresszes időkben. Vagy csak hasonlóan kétségbeesett, mint én.

A színek tudományosan

A magasabb rendű élőlények a fényt nem kizárólag a látásra használják, hanem a szervezet működésének szinkronizálásához is elengedhetetlen. A besugárzó fény mennyisége szoros összhangban áll a lélektani tünetekkel, a hosszúra nyúló sötétség depresszív hatást okozhat. Ezért vagyunk lényegesen lehangoltabbak és nyomottabbak a tél beköszöntével.

Mint körülbelül minden a Földön, a színek is a Napból eredő fénytől függenek. A színes fényalkotórészek hullámhosszukban eltérnek egymástól, ezek az elektromágneses hullámok pedig hatással vannak az élő szervezetekre, a szemen és a bőrön keresztül egyaránt. Ezt a hatást vizsgáló tudomány már legalább 200 éves, akkoriban jelent meg Johann Wolfgang von Goethe műve a színek pszichológiájáról. Azonban a színek pontos hatásáról napjainkban is vitatkoznak a pszichológusok és a kutatók, abban viszont kevesen kételkednek, hogy jelentősen befolyásolják a viselkedésünket és az érzéseinket.

A legtöbb kutató szerint a színérzékelés központja az agyunk legprimitívebb része, azaz a limbikus agy. Ez azt jelenti, hogy szorosan kapcsolódik a színek megélése a tudatalattinkhoz és az érzéseinkhez. Egy példa erre: egy szobába besétálva a falak rögtön hatást gyakorolnak ránk, még akkor is, ha pontosan nem tudjuk meghatározni ennek természetét. Ezek az asszociációk visszavezethetők kulturális okokra is, ugyanakkor lehetnek biológiai jellegűek, amik akár akarjuk, akár nem, ott vannak.

A fantasztikus négyes

A négy elsődleges szín hat a szervezetünkre a legerősebben: a vörös, a kék, a zöld és a sárga. Ezeknek a keveréséből erednek a további színek, amiket meleg és hideg színekre szokás bontani. Érdekes módon, ha a belső terekben a meleg színek jelennek meg, kisebbnek és barátságosabbnak, míg ha hideg színek, akkor nagyobbnak és hűvösebbnek érzékeljük a helyiséget.

vörös: uralkodó szín, ezt vesszük észre a leggyorsabban és felejtjük el a legnehezebben. Energiát, szenvedélyt sugároz, az erőt és a hatalmat szimbolizálja. Nagyon óvatosan kell vele bánni, mert könnyen lehet vele félelmet, valamint dühöt kiváltani. Élénkítő hatású, meleg érzetet kelt és úgy tartják, hogy fokozza az étvágyat is, így éttermekben gyakran használják.

kék: nyugtató szín, gondolatainkat és érzéseinket a nyugalom és a békesség felé tereli. Ellazít, ezáltal könnyebben megy a koncentráció is, ez pedig növeli a termelékenységet. Kreativitást igénylő helyiségekbe tökéletes szín.

zöld: harmonikus szín, a természetet, az egészséget, a fiatalságot jelképezi. A zöld a legkevésbé megterhelő a szemünk számára, így ez fáradtság esetén a legpihentetőbb és legharmonikusabb szín. Nyugtató, frissítő hatású és egyensúlyt teremt.

sárga: a nap univerzális szimbóluma, örömmel, energiával és pozitivitással kapcsoljuk össze. Élesíti a memóriát és a gondolkodást, így a kreativitás serkentéséhez ez is kiváló.

Színárnyalatok

Az alapszínekből jönnek további színek, amiket általában a következőkre bontanak:

narancs: csak úgy, mint a vörös, ez is egy elég figyelemfelkeltő szín. Barátságos és meleg érzést ad, éberebbé és barátságosabbá tesz minket. A narancs hatására is megnőhet az étvágyunk, így ezt a színt is előszeretettel használják ételhez köthető helyiségekben.

lila: régen a királyok viselték, ezért gyakran a hűséget és gazdagságot párosítják hozzá. Kedvező hatással lehet a szívműködésre. A gyerekek általában kedvelik a lilát, úgyhogy például iskolai környezetbe remekül beleillik.

türkiz: hűvös szín, a frissességet és a tisztaságot jelképezi. Mivel ez a kék egy árnyalata, a kékhez hasonlóan nyugtató hatással bír. A leggyakrabban ezt a színt a strandoknál és fürdőknél, illetve az orvosi cégeknél láthatjuk.

rózsaszín: barátságos, biztonságot nyújtó szín. Vidámító, nyugtató hatású, általában olyan helyiségekben alkalmazzák, ahol nyugalmat szeretnének sugározni.

barna: ugyan alapvetően ez egy meleg, barátságos, nyugtató szín, a túl sok barna szomorú, tompa hangulatot is áraszthat. Pihenésre vagy koncentrálásra szolgáló környezetben használják. Az optimális hatásért érdemes alapjáraton vidám színekkel kombinálni.

Plusz érdekesség

Az öngyilkosságok jelentős részét teszi ki a metró, illetve a vonat elé való beugrás. Az igen magas öngyilkossági rátával rendelkező Japánban kb. 10 évvel ezelőtt elkezdtek a peronok fölé kékfényű lámpákat elhelyezni, hogy észrevétlenül, mégis tudatosan befolyásolják az emberek lelki világát. Mivel a kék szín nyugtató hatással bír a szervezetre, a lámpáktól azt várták, hogy a zaklatott állapotban lévőket hamarabb megnyugtassa. Ugyanarról folyamatos vita folyik, hogy ez okozta-e az öngyilkosságok számának csökkenését vagy sem, a kedvező eredmények láttán azóta már több országban is alkalmazzák a kékfényű lámpákat.

Alvásparalízis – álom és ébrenlét között


Mindenki szokott álmodni, még azok is, akik váltig állítják, hogy nem. Bizony ők is, csak épp másnapra teljesen elfelejtik álombeli képeik forgatagát, egyedül az extrém pszichológiai zavarokban szenvedő betegek esnek a kivételek zónájába, ugyanis még a vakok is szoktak álmodni. Azok az emberek, akik születésük után vesztették el a látásukat, természetesen látnak képeket álmukban, azok azonban, akik eleve vakon születtek, bár képeket nem látnak, de egyéb érzékszerveiknek köszönhetően ugyanolyan intenzitású álmokat élhetnek meg. Na de mi a helyzet azokkal, akiket egy olyan különös dolog is utolér, mint az alvásparalízis?

Az imént említett kifejezés nem más, mint az egyik legrémisztőbb alvásprobléma, melyet az emberek nagyjából negyven százaléka tapasztalt már legalább egyszer élete során. A jelenség egyfajta alvási bénulás, mely közben az alanyok gyakorlatilag olyanok, mintha ébren élnék át az esetek túlnyomó többségében rémálmaikat, úgy, hogy közben nem tudnak mozogni. Általában elalvás előtt vagy ébredés után jelentkezik azon a cérnavékony határmezsgyén, ami az ébrenlét és az alvás között húzódik. Leggyakrabban és leginkább azokat érinti, akik megfosszák magukat a megfelelő mennyiségű, nyugodt alvástól, holott egy átlagos felnőttnek napi 7 és fél – 8 óra alvásra lenne szüksége. Bár az alvásparalízis nem nemhez kötött, ha azonban kor alapján kéne behatárolni, akkor leginkább a tinédzserek és a fiatal felnőttek körében üti fel a fejét először, megesik, hogy a későbbi éveikben is folytatódik, azonban annak is megvan az esélye, hogy az illető egy idő után maga mögött hagyja ezt a hajlamot.

Alapvetően az emberi agy többlépcsős fázisokon megy keresztül, mielőtt eljut a gyors szemmozgással kísért úgynevezett REM (Rapid Eye Movement) fázisba, az aktív alvás szakaszába. Azonban az alvásparalízis esetében az agy nem futja végig a szokásos kört, hanem rögtön a REM-szakaszba toppan, vagy épp abból ébred fel, ilyenkor pedig a tudat összezavarodik annak kapcsán, hogy alszunk vagy ébren vagyunk-e már, és a kettő sajátos elegyében marad. Így, bár az elme felébredt, a test még nem.  Noha az izombénulás a REM szakasz egyik természetes velejárója, a szervezet azért áll le mindenféle izommozgással, hogy ne kezdjünk el álmunkban mozogni, vagy szélsőséges esetben kárt tenni magunkban. Ez az ijesztőnek ható jelenség egyes esetekben tényleg pánikszerű élményt okozhat.

Bár nagyon ritka, de akadnak olyanok, akiknek alvásparalízisük, néha önkéntelen átbillen tudatos álomba. Legtöbbször ez egy kis „rásegítést” igényel, ami egyet jelent azzal, hogy a bénultan fekvő alany tudatosítja magában, hogy ami vele történik az lényegében nem több egy rossz álomnál, de az esetek többségében, a fokozott érzelmi aktiváció erejét nem tudja felülmúlni a tudatosság. A két állapot között a kapcsolatot a REM fázis normálistól eltérő működése képezi. A tapasztalatok is arról számolnak be, hogy a tudatos álmodók sűrűn élnek meg alvásparalízist, de ennek fordított verziója is beigazolódhat. Így akik a tudatos álmodás rejtelmeit feszegetik, jobb, ha számolnak az a már hosszan taglalt jelenség kockázatával.

Nehéz megállapítani, hogy pontosan mi okból alakul ki, de az eddigi kutatások alapján olybá tűnik, hogy a gyanúsítottak listájára írható a stressz, a rendszertelen alvás, a narkolepszia (az alvás-ébrenlét szabályozásának egyik zavara), a kialvatlanság és a szorongás, azonban mégsem emelhető ki egyértelműen egyikőjük sem tettesként. Kétségtelen, hogy az alvásparalízis nem épp egy kellemes élmény, és bár rémülettel telve térhetünk magunkhoz belőle, nem szükséges pánikba esnünk és rögtön szakemberhez rohannunk, hiszen egy életmódváltással is csökkenteni lehet előfordulását. A rendszeres testmozgás, az egészéges étrend és a megfelelő mennyiségű, kiszámítható alvás tökéletes vértezet a csaknem már paranormálisnak ható jelenséggel való harcban. Nem elhanyagolható a stresszszintünk csökkentése sem, hiszen magától értetődő, hogy az ember nem tud igazán jót aludni, ha feszült és ideges. Ha azonban az alvásparalízist rendszeresen, egymáshoz közelebb eső időpontokban tapasztaljuk, akkor egy alvásspecialista tudja a legmegbízhatóbb tanácsokat adni az ügyben.

2021 Recap

Szélsebesen közeleg a karácsony, az Újév, és még annál is gyorsabban a vizsgaidőszak. Ennek alkalmából kikapcsolódásként elhoztam néhány komolyabb és kevésbé komoly eseményt, amik meghatározták az idei évünket. Sokan hittük azt, hogy a koronavírus idén már talán itt hagy minket, de ez nem így alakult. Ennek ellenére az élet nem állt meg, és mint minden év, ez is egy méterrel feljebb tette az ingerküszöbünket.

Joe Biden Amerikája

Ugyan a választás nem idén zajlott, de korántsem volt olyan biztos, hogy a Twitterről és Facebookról is kibannolt Donald Trump valóban lemond az elnöki pozícióról, hiszen még decemberben is rengeteg fanatikus támogatója rohamozta meg a Capitolium épületét, hogy kifejezzék nemtetszésüket. Végül januárban Joe Biden beiktatásával véget ért Trump ámokfutása (vagy mások szerint aranykorszaka), és talán ismét egy józan ember vezetheti a szabad világot.

A Nasa reneszánsza a Marson

A szintén 2020-ban kezdődött Mars 2020 programban megérkezett Preservance Mars-járóról áprilisban felemelkedett az Ingenuity helikopter. Ezzel az Ingenuity vált az első ember alkotta eszközzé, ami egy másik bolygón ilyen repülést hajtott végre.

Utópikus Salvador

Szeptemberben El Salvador lett az első ország a világon, amelyik egy kriptovalutát, a Bitcoint tette meg hivatalos fizetőeszközének. A hír nem érte váratlanul a lakosságot, azonban mostanra körülbelül a 90%-uk nem tartja jó ötletnek egy ilyen volátilis valuta bevezetését. Ám a jövő valószínűleg a kriptovalutáké lesz és hosszú távon fog eldőlni, jó vagy rossz döntést hozott az ország.

2020-as 2021-es Tokiói Olimpia

1944 óta először történt meg, hogy egy olimpiát el kellett halasztani. Ez úttal természetesen nem a második világháború okozta a problémát, hanem a koronavírus járvány miatt volt erre szükség. Az olimpiát rendező Japán, Tokió nagy reményeket fűzött a 32. Újkori játékokhoz. A 15 milliárd dollárba kerülő és több mint 11 000 sportolót megmérkőztető eseményen a magyarok 6 aranyat és 7-7 ezüst és bronzérmet zsebelhettek be.

Ki-, bevonulás Afganisztánba

Az év egyik legnagyobb geopolitikai eseménye talán az Egyesült Államok kivonulása volt Afganisztánból. A több, mint két évtizeden át húzódó háborúzásból való kiszállást gyakorlatilag minden elnök megígérte már, de végül Trump kezdte el és Biden fejezte be. A megszállás a 2001-es terrortámadás után kezdődött meg és sok elemző úgy tartja, hogy a mostani kivonulás nyomán nem változott a térségben semmi. Az ellenség nem szűnt meg, sőt néhány hét alatt visszafoglalta gyakorlatilag a teljes országot, az amerikaiak által otthagyott fegyvereket és járműveket is előszeretettel használják.

Megérkezett a Voyage album

Az ABBA zenéi sose mennek ki a divatból, kicsik és nagyok egyaránt imádják őket. Ha ti is voltatok már olyan buliban, ahol nem tudtatok közös nevezőre jutni a zene ügyében (pl. techno vagy magyar trash), akkor szinte biztos vagyok benne, hogy nálatok is előkerültek a jó kis ABBA számok. És most idén 40 év kihagyás után, mint derült égből villámcsapás érkezett meg egy teljesen új album, a Voyage. Rengeteg országban azonnal a toplistákra tört az album, de szerintem sokan egyet értenek velem, hogy ez az album már sose lesz olyan mint az előző 8.

Keresztbe parkoltak a Szuezi-csatornán

Márciusban egy homokvihar közepén a Szuezi-csatornán átkelni próbáló Ever Given, ultranagy konténerszállító felett elvesztette annak kapitánya az iránytást és egyszerűen keresztbeállt. A hét napig tartó blokkolást az egész világ szemmel követte. Az eset megmutatta, mennyire törékeny is a világot átszelő globális ellátási láncunk. A tengeri szállításban súlyos összegekbe kerül minden perc, és a feltorlódásban várakozó hajóknak dönteniük kellett, hogy mi éri meg jobban: megkerülni Afrikát vagy megvárni, amíg kiássák a fogyasztói társadalom egyik szimbólumát.

Elvált Amerika legjelentéktelenebb házaspárja

A reality showból ismert 40 éves Kim Kardashian és a botrányhős-énekes Kanye West 2014 óta tartó házassága sosem volt fenékig tejfel, a médiának mindig volt miről beszámolni és ez nem volt másképp idén sem. Az i-re a pontot Kanye kezelhetetlen viselkedése, internetes ámokfutásai és hangulatingadozásai tette. A válás hírével párhuzamosan kezdtek el terjedni pletykák arról, miszerint Jeffree Starral hűtlenkedhetett a rapper, de Kimet sem kell félteni, hiszen már hivatalosan is Pete Davidsonnal szűri a levet.

Tarol a TikTok

Idén a TikTok átlépte az 1 millárd felhasználót ezzel a 7. legtöbb felhasználóval rendelkező közösségi média felület lett a világon. A videómegosztó – amit Kína trójai falovának is hívnak – őrült nagy népszerűségnek örvend minden korosztály közelében. Én a TikTokról éppen leszokók körét erősítem, de úgy gondolom, hogy ez a növekedés még jó pár évig biztosan kitart, talán egy nap a 2,8 milliárd felhasználóval rendelkező Facebookot is lekörözi.

Ez volt néhány esemény, ami emlékezetes volt számomra ebből az évből, egy szubjektív felsorolás. Kíváncsiak vagyunk, Nektek mik voltak a legizgalmasabb történések 2021-ben.

Mezőgazdaság 4.0

Világszerte több, mint 800 millió ember éhezik nap, mint nap és ennek többszöröse azoknak a száma, akik nem tudják bevinni a megfelelő mikrotápanyagokat, mert nem férnek hozzá alapvető élelmiszerekhez. A globalizált világunk mezőgazdasága nagyon összetett rendszerré vált rengeteg nem várt hátránnyal, aminek most a megoldásán világszerte dolgoznak együtt termelők, tudósok és az informatika mágusai. Ez az új zöld forradalom, amit úgy is emlegetnek, hogy Mezőgazdaság 4.0.

Mi a helyzet most?

               Jelenleg a Föld népessége a 8 milliárd főhöz közelít. Ilyen népesség mellett, ha mindenki úgy étkezne, mint ahogy Egyesült Államokban szokás, akkor a ma elterjedt technológia mellett minden egyes négyzetméteren növényeket és állatokat kellene termelni és tenyészteni, és még így is 38%-os hiány lenne. Ugyan, ez a veszély jelenleg nem áll fenn, de a feltörekvő országok lakói és nagyvárosokba költözők, akiknek a jövedelme folyamatosan növekszik, előidézhetnek hasonló állapotokat. Gondoljunk csak Kínára, ahol ez több száz millió embert jelent és fog még jelenteni. Arról nem is beszélve, hogy a születést szabályozó különböző programok ellenére a Föld népessége 30 év múlva 2- , 80 év múlva pedig további 3-6 milliárd fővel is emelkedhet.

               A mezőgazdaságunk a mostani formájában nem tartható fenn túl sokáig. Számos kihívással kell szembenéznie ma egy gazdának. A klímaváltozás szélsőséges időjárási helyzeteket eredményezett: tovább tartó szárazságokkal, özönvíz szerű esőzésekkel, kemény telekkel és váratlan tavaszi jégesőkkel is meg kell küzdeniük. És akkor még nem is beszéltünk a felmelegedés miatt egyre északabbra eljutó tájidegen kártevőkről, akik ellen vagy nem hatnak a vegyszerek, vagy annyira sokat kell alkalmazni belőlük, hogy tönkretehetik a talajt. Ugyanez igaz a műtrágyára is. A növekvő igény miatt kevesebb ideig maradhat ugaron a föld és a koncentrált igények miatt a 10.-es töriből visszacsengő vetésforgóra sincs lehetőség.

               Egyszóval a földek kimerültek. Az előző zöld forradalom megoldásai, mint az erdőírtás, és az új vegyszerek kifejlesztése a mai környezettudatos világnézetünkkel már nem összeegyeztethető. Ezért a mezőgazdaság megmentésére ismét a tudományt és újonnan az informatikát kell segítségül hívni. Növelni kell a termelés hatékonyságát, hogy lépést tudjon tartani a növekvő igényekkel. Számos innováció áll lehetőségre és még több válik elérhetővé a közeljövőben. Nézzünk meg kettő olyan példát, ami már elkezdte meghódítani a földet.

Vertikális farmok

               Szerintem az egyik legmegosztóbb és ugyanakkor legizgalmasabb fejlesztést a vertikális farmok adják. Ahogy a nevéből is sejlik, a termelés hatalmas raktárakban sűrűn egymás felé elhelyezett polcokon történik. Az ilyen létesítményekben már gyakorlatilag bármilyen növény előállítható bizonyos fajoknál akár 100-390-szeres termelékenység mellett. Az ilyen farmok számos új technológiát foglalnak egybe: a magyarul hidroponiának nevezett eljárás révén a növényeknek gyakorlatilag nincs szüksége hagyományos talajra, elég mindössze valamilyen gyapot vagy kavics, amit könnyen át tud járni egy olyan tápfolyadék, ami azt a tápanyagot tartalmazza és olyan mennyiségben, amennyi éppen kell. Az eljárás révén 95%-kal lehet csökkenteni a vízfelhasználást. A kívánt hőmérséklet és napfényszükséglet a klímaberendezések és LED-fények segítségével folyamatosan fenntartható, így évszaktól függetlenül lehet termeszteni. Vegyszerek alkalmazására pedig az izolált környezet miatt semmi szükség nincs. A vertikális farmok egyik nagy előnye, hogy gyakorlatilag bárhol lehet alkalmazni, a külső környezet egyáltalán nem számít.

Városi farmok

               2050-re az előrejelzések szerint a népesseg 2/3-a városokban fog élni. Sok szempontból előnyös lehet, ha a városokban is elterjed a termesztés. A nagyvárosokban kialakuló hősziget csökkenthető, ha a házak tetejét növényekkel fedik be, a kihasználatlan rozsdaövezetekben is hatalmas terület áll rendelkezésre.  Berlinben például egy régi gyár területén üvegházakban akvapónia segítségével hetente 9500 cserép bazsalikomot nevelnek fel. Az akvapónia igazából egy ősi eljárás, már a maják is alkalmazták. A kis medencékben éldegélő aranyhalak képzik a tápanyagban gazdag vizet, amit aztán a hidroponikus rendszerbe vezetve eljuttatnak a palántákhoz, akik végül kiveszik a nekik szükséges tápanyagokat, és így a víz ismét tisztán visszakerül a halakhoz. A városban termelt növényeknek sokkal kevesebbet kell utaznia a boltokig, így olcsóbban is lehet őket árusítani.

Hollandiában a beltéri termesztés már az össztermelés 35%-át teszi ki annak ellenére, hogy az ország mindössze 1%-át foglalják el ilyen épületek. Természetesen, hátulütője is van az új technológiának. Ez pedig az energia és tudásigény, ami végsősorban a költségeken mutatkozik meg. Egy ausztrál cég, a Sundrop azonban a napenergia segítségével minden energiaköltségét képes például fedezni.

Az új technológia telepítése azonban így is költséges marad, ami sokakat visszatart a fejlesztéstől. Ennek kiküszöbölésére némi szemléletmódváltásra és hosszútávú víziókra van szükség. A kormányoknak és a nagybefektetőknek fel kell ismerniük az ebben rejlő lehetőségeket. Állami támogatások és kölcsönök nélkül nem indulhatunk meg nagy léptékben a körforgásos gazdaság és a fenntartható mezőgazdaság útján. De az esélyek szerintem elég jók. Úgy, ahogy az elektromos autók trendjére is felültek a befektetők és az államok, úgy válhat a következő nagy őrületté a mezőgazdaság 4.0 is.

Touchdown! – Sikeresen landolt a Perseverance

Magyar idő szerint február 18-án, csütörtök este 21 óra 57 perckor sikeresen landolt a Marson a NASA Perseverance nevű eszköze, ezzel pedig ismét történelmet írt az űrügynökség. A Perseverance, mely az űrkutatási hivatal eddigi legfejlettebb eszköze, egy marsi évet fog eltölteni a bolygón, ami 687 földi napnak felel meg. A marsjáró legfontosabb küldetése, hogy az egykori élet nyomait vizsgálja a vörös bolygón.

A Perseverance Rovert a NASA Jet Propulsion Laboratory fejlesztette ki a vörös bolygó felszínének tanulmányozására, így a rover mintákat is gyűjt majd, egy másik eszköz pedig lehetővé teszi, hogy a tudósok azonnal elemezni tudják a gyűjtött kőzetmintákat. A Perseverance elnevezés (magyarul állhatatosság, kitartás, becenevén Percy) Alexander Mather hetedik osztályos diák ötlete, melyet a NASA 28 ezer jelentkező névötlete alapján választott ki.

Ez idáig hat rover járt a Marson, az első kettő a szovjeteké volt 1971-ben, de ebből csak az egyik érte el a bolygót, azonban azzal is megszakadt a kapcsolat a leszállást követően, a többi szerkezet (Pathfinder, Spirit, Opportunity, Curiosity) az amerikai űrügynökségé volt. Így a 23 kamerával felszerelt Perseverance az ötödik amerikai marsjáró, leszállási helyének 2018 novemberében a szakértők 28 lehetséges helyszín közül választották ki a 250 méter mély Jezero-krátert. A leszállási hely kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy az itt található üledékes kőzetek vizsgálatával kimutatható, hogy volt-e valaha élet a vörös bolygón. A rovert 2020. július 30-án indították útjára egy Atlas V hordozórakétával, leszállását pedig 2021. február 18-ára tervezték, ez sikeresen meg is valósult. A Jezero-krátert az eddigi elméletek szerint 3,5 milliárd évvel ezelőtt víz boríthatta, így arra is van esély, hogy mikrobiális élet alakult ki itt.

A Jezero-kráter

A legmodernebb technológiával felszerelt marsjárónak földi irányítás nélkül kellett leereszkednie a Mars felszínére, ez a folyamat pedig rendkívül komplex és veszélyes, több korábbi misszió is a hibás landolás miatt hiúsult meg. A leereszkedést a szakértők a rettegés hét percének nevezik, ez a félelem most is jelen volt, amikor a légkörbe történő belépés közben keletkezett plazma miatt megszakadt a kommunikáció a leszállóegységgel, de szerencsére sikeres volt a landolás. A Perseverance körülbelül egy hét múlva áll munkába, addig műszaki kontrollon esik át.

A tervezett 687 napos küldetés hosszának üzemeltetési költsége 300 millió dollár körül mozog, míg a NASA a rover megépítésére és indítására 2,4 milliárd dollárt költött. A roverben utazott még az Ingenuity kísérleti robothelikopter, amelynek tesztrepüléseit a tervek szerint 1-2 hónap múlva követi majd a rover a kameráival. Amennyiben a működése sikeres, ez lesz az első ember alkotta szerkezet, amely egy idegen bolygón képes repkedni. Tehát ha a napenergiával hajtott, 2 kilós helikopter túlélőképes lesz a hideg marsi éjszakákkal szemben, akkor a jövőbeli küldetéseket levegőből végzett vizsgálatokkal is lehet bővíteni.

A landolás előtti pillanatok
Forrás: NASA/JPL-CALTECH

A landolást követően nem sokkal később a Perseverance meg is küldte első, ekkor még fekete-fehér felvételét a Mars felszínéről, kevesebb, mint egy nappal később pedig már a színes képek is megérkeztek. Az első közvetített képen a marsi táj látható. A második képen a szerkezet egyik kereke, valamint a marsi talaj és néhány érdekesebb formájú kőzet figyelhető meg. Illetve a landolás előtti pillanatról is készített felvételt az a leszállóegység, amely segítségével a rover a Mars felszínére ereszkedett, ez a kép látható a bekezdés felett. Illetve a MRO műhold is közzétett egy képet a marsjáróról. Továbbá a NASA elmondása alapján az egy hetes műszaki kontrollt követően panorámafotó is érkezik majd a környezetről, illetve további kép- és hanganyagokat küld majd haza a rover a leszállás folyamatáról.

A marsi terep
Forrás: NASA/JPL-CALTECH

Emellett érdemes megemlíteni, hogy a Perseverancenek saját Twitter oldala van, illetve akik érdekeltek a témában, azoknak érdemes követni a NASA Facebook, valamint Instagram oldalát, illetve február 22-én a NASA/JLP Mars2020 csapata élőben közvetített sajtótájékoztatót tart, ahol eddig nem látott fotókat és videókat tesznek közzé a landolásról.

Emberi klónozás – igen, vagy nem?

A tudomány manapság bármire képes, és vannak olyan témák, vagy jelenségek, amelyek rengeteg ember számára szinte felfoghatatlanok. Ide tartozhat a klónozás, többek között az emberi klónozás tudománya is. Bizonyára sokan hallottunk már erről a témáról, de mégsem vagyunk biztosak abban, hogy hol is tart ma a klónozás folyamata, milyen veszélyeket, vagy éppen előnyöket tartogat az emberiség számára. Amit biztosan tudunk: a klónozás már nem egy sci-fi film, hiszen állatokon már többször is sikeresen végrehajtották a folyamatot. Jöhet akkor az emberek klónozása?

Az 1996-os év áttörésnek számít a klónozás történetében, hiszen ekkor született meg Dolly a bárány, az első klónozott emlős. Ezt követően már csak pár lépés kellett, hogy a tudósok tulajdonképpen bármilyen élőlényt, akár az embert is klónozni tudják. Már hét éve képesek vagyunk arra, hogy emberi embriókat másoljunk, azonban ez – a világ tudomása szerint – még nem történt meg. Vajon mi ennek az oka? Az elképzelés, hogy szemtől szemben állj a klónoddal elég izgalmasnak hangzik, ennek ellenére nehezen található ésszerű ok arra, hogy emberi klónokat alkossunk.

Dolly, a bárány

Ahhoz, hogy Dolly megszülessen, a tudósok közel 300 embriót használtak fel. Habár a kor fejlődésével kb. 10%-kal nőtt az emlősök sikeres klónozásának aránya, még így is inkább eredménytelenek ezek a kísérletek. Az állatokon könnyebben hajtják végre a próbálkozásokat, de amint egy emberi életről van szó, már kényesebb a helyzet. Az emberklónozás kutatásához jelentősen nagy mennyiségű embrió adományra lenne szükség, és természetesen önkéntes vállalkozókra is, akik ezeket méhükben kihordják. Ennek a folyamatnak nagy a kockázata: vagy maga az embrió, vagy az azt kihordó személy kerül veszélybe.

Felmerül így a kérdés: jó-e egyáltalán bármire is egy emberi klón? A válasz nagyobb arányban a nem, de mint mindig, ebben a témában is jelen van egy elbizonytalanító feltételezés, amely a nagy elméket további kutatásokra, kísérletezésekre készteti. Maga a klónozás egy kiváló megoldás különböző testi szervek pótlására, de ehhez nem kell megalkotni egy egész embert, elég csak a kívánt szervet. Ezt az eljárást gyógyászati klónozásnak nevezzük, amely során a az embrió nem kerül beültetésre az anyaméhbe, csupán őssejtek kivonására szolgál. Az őssejtek nagy segítséget nyújtanak új kezelések és szervi megbetegedések gyógyítása során. Azonban ezek kis mennyiségben állnak rendelkezésre, és csak 3-5 napos embriókból nyerhetőek ki. Illetve sokszor előfordul az, hogy ezek az őssejtek ellenállást váltanak ki az emberi testtel szemben, amelybe beültetésre kerültek. Egyes kutatók ezért úgy vélik, hogy a klónozott test kevésbé lenne ellenálló az őssejtekkel szemben. Ez a feltételezés persze folyamatosan kutatás alatt áll, így ez egyelőre nem elég ahhoz, hogy az emberklónozás valóban megtörténjen.


A klónozás helyessége továbbá olyan pároknál merül fel, ahol fennáll a terméketlenség problémája, ezáltal nem lehet gyermekük. És ha már említettük a szervek pótlását, mi a helyzet a végtagokkal és egyéb testrészekkel? Egy elveszített ujj, kar, esetleg lábszár esetén klónunk boldogan rendelkezésünkre állna, hogy felajánlja sajátját? Egy klón emellett komoly társadalmi előnyökkel is járhat: lehetne kettő Cristiano Ronaldo, hogy tudásával egyszerre két csapatot segítsen, vagy kedvenc előadónkból is lehetne több, hogy fellépéseinek száma megsokszorozódjon, így semmiképpen sem csúsznál le álmaid koncertjéről.

Akármennyire is jónak hangzik ez a pillanat erejéig, valószínűleg nem lenne a valóságban ilyen egyszerű, és hosszútávon ijesztő következményekkel kellene számolnunk. Elvégre, miért zavarjuk meg a természet folyamatát? Klónok nélkül is születnek újabb és újabb tehetségek az élet minden területén. Erkölcsileg is vitatható az emberklónozás folyamata, hiszen az emberi embriókkal való kísérletezés nem egy könnyen elfogadható dolog, így természetesen már számos szabály kontrollálja ezeket a folyamatokat, főleg olyan nagyhatalmaknál, mint például az Egyesült Államok. Egyes vélemények szerint a társadalom nem áll készen az emberi klónok megszületésére, ezért ezek létrehozása inkább végzetes lenne, mint áttörő a tudóskarrierek számára.

Összességében tehát nem valószínű, hogy a közeljövőben szemben állunk majd saját magunk klónjával, de sosem lehetünk elég biztosak abban, hogy mit rejteget számunkra a jövő.

Top