Category Archives: Politika

Milyen gazdasági kihívások elé néz a következő kormány?

Vasárnap lezárult egy szakasz. Hosszú, talán túlságosan is hosszú kampányidőszakon van túl az ország. A versenyből ugyan ismét a Fidesz került ki győztesen, de szusszanni ezután sem tudnak majd egyet, ugyanis rengeteg teendő vár a kormányra a gazdasággal kapcsolatban. Ahogy azt már láthatjuk, a 2020 elején kezdődött koronavírus járványt közel sem egy csendes időszak követte, begyűrűzött a válság, majd a háború. Ezek nyomán számos olyan jóléti intézkedés került bevezetésre, ami viszonylag megvédte a lakosságot a piac fejvesztett ingadozásaitól, azonban a valóságot nem lehet már sokáig a falakon kívül tartani. Nézzük is meg, milyen kihívásokkal kell a hamarosan újra alakuló kormánynak szembenéznie.

Az Európai Unió számos gazdasági szankciót vezetett be a háború kitörése óta Oroszország megfékezésére. Azonban ki kell jelenteni, hogy ezek a szankciók egyaránt visszahatnak régiónk gazdaságára is, ahogy azt a forintárfolyam március eleji elszabadulása nyomán is láthattuk. Továbbá az energiaszektor orosz multinacionális vállalatainak kikerülhetetlensége vagy éppen a Sberbank hazai leányvállalatának csődje sem segít a helyzeten. Emellett fontos megemlíteni, hogy Ukrajna is számos Európai ország nagyvállalata számára nyújtott kapacitást, szerelt össze termékeket, vagy éppen kölcsönzött háttérszolgáltatásokat a nyugati IT szektor számára.

Az elmúlt év folyamán az infláció folyamatosan növekedett, részben a koronavírus-válság okozta akadozó ellátási láncok miatt, részben pedig a válságot enyhíteni próbáló gazdaságélénkítési csomagok miatt. Ezt a mostanáig tartó időszakot a 6-8%-os infláció jellemezte, azonban itt nem állt meg ennyiben az eseménysor. Az Ukrán válság okozta sokk, valamint a nyersanyagárak rohamos emelkedése elemzők szerint nem zárja ki a 10-12%-os emelkedést sem. A nyersanyagárak emelkedése kapcsán egyre több szakértő világít rá arra, hogy a rezsicsökkentés és különböző árszabályozó intézkedések fenntartása nehézkessé válhat, hiszen az egyetemes gázár egyre távolabb kerül a piaci áraktól. Idén 1000 milliárd forintba is kerülhet az állami tulajdonú MVM szolgáltatónak a különbözet megfizetése. A költségvetési hiány kiigazítása is elengedhetetlen kérdés lesz a következő években. Itt a már említett MVM 1000- és az MNB 100 milliárdos vesztesége mellett az állampapírok hozamainak emelkedése fogja nehezíteni a tervezett 5%-os hiány kialakítását.

forrás: Portfolio

A forintárfolyam már a járvány kitörése előtt is komoly lejtőre helyezkedett, ezt azonban a háború sokkszerűen tovább rontotta, majd március 7-én a lélektani 400-as határt is megsúrolta. A forint árfolyamának stabilitása elengedhetetlen annak érdekében, hogy a lakosság ne veszítse el bizalmát benne és ne váltsák át tömegesen pénzüket forintról euróra. Az ingadozás és az emelkedés a külkereskedelemnek sem kedvez, drágább termékekhez és nehezebb tervezhetőséghez vezet. Nem túl kedvező az sem, hogy a Magyarország ellen folyó jogállamisági eljárás miatt az európai helyreállítási alapnak csak a 13%-át 326 milliárd forintot tudott lehívni a kormány. A fennmaradó közel 2200 milliárd forintot csak az eljárás lezárultával lehet kérelmezni. Ez azonban fontos lenne a költségvetési hiány csökkentéséhez, így a kormány további egyezkedésekre kell, hogy kényszerüljön az EU-val.

Sokan szintén régóta húzzák a vészharangot a különböző árstoppok, bérplafonok tekintetében, talán jogosan is. Ennek egyik legérdekesebb eleme a 2021 októberi szinten rögzített változó kamatozású lakossági jelzáloghitelek kamatai, ami jelenleg is a jelzáloghitelek 36%-át teszik ki és körülbelül 470 ezer embert érint. A rögzítés pontjához képest jelenleg a kamatok 8-10-szeresükre is emelkedhettek, így a kamatstop kivezetése sokak számára fatális lehet és minél később történik ez meg, annál rosszabb lesz. Természetesen még nincs minden veszve. A bankszektornak és a kormánynak is egyaránt megvannak az elképzelései a helyzet megoldásáról, itt az érdekellentétek feloldása jelent majd kihívást. További problémát okoz a kereskedők számára az élelmiszer árstop, ehhez ugyanis ők nem kapnak semmilyen támogatást. Május elsejével pedig az árstop termékei csatlakoznak a piaciáras termékekhez, amik az elmúlt időszakban is komoly dráguláson mentek át. Ennek részben egy másik plafonáras termék, a gázolaj árának emelkedése, részben pedig az orosz-ukrán konfliktus miatt megakadó mezőgazdaság az oka. A gázolaj árát maximalizáló rendelet is hamarosan hatályát veszti, ezzel rászabadítva a piacra a valódi olajárat, további nehézséget okozva az átlagembereknek és a hazai mezőgazdaságnak egyaránt.

A kérdés már csak az, vajon meg fog tudni gyürkőzni egy ilyen sokrétű, összetett válsággal a következő Orbán-kormány?

Mi lenne az orosz gáz nélkül?

Oroszország a világ harmadik legnagyobb olaj exportőre, globálisan körülbelül 10% részesedése van a teljes olajkivitelben. Az utóbbi 10 évben annyira jelentős lett az olaj és földgáz export, hogy a kormány teljes jövedelmének 43%-át teszi ki. Az orosz gáz legnagyobb felhasználója pedig természetesen az EU; az orosz export mintegy 48%-a az Unió országaiban kerül felhasználásra.

Azonban a jelenleg is dúló háború megnehezíti az Unió olaj- és gázellátását. Az EU jelenlegi álláspontja a konfliktus békés, diplomáciai úton történő elsimítása. Ezt gazdasági lépésekkel, szankciókkal próbálják elérni eddig nem túl sok sikerrel. Azonban minden éremnek két oldala van: ha nem Oroszországból, akkor honnan jönne az energia?

Rekord az üzemanyagárakban  

A Kormány 2021. novemberében először február 15-ig, majd jelenleg május 15-ig meghosszabbította az üzemanyagárakra vonatkozó stopot. Jelenleg 480ft/l átlagáron juthatunk hozzá a benzinhez és a gázolajhoz. A mostani állás szerint a benzinár 23,7 százalékkal magasabb, a gázolaj pedig 20 százalékkal magasabb, mint tavaly ugyanekkor.

Sokkoló, de a vasarlocsapat.hu számításai szerint, ha a Kormány nem határozta volna meg az árplafont, akkor 2022.03.04-től az átlagos literenkénti benzinár 537, a gázolaj pedig 555 forint lenne.

Az orosz-ukrán háború erre is rányomta a pecsétjét, Európa szerte újabb és újabb rekordokat döntenek meg az gázolaj árak. A kőolaj hordónkénti ára 2014 óta először haladta meg a 105 dollárt. Ez hatalmas gondokat jelent a globális energiaellátásban, többek közt ezért is félnek szigorúbb szankciókat hozni az orosz energetikai cégek ellen.

Mi lesz az Északi Áramlat-2-vel?

A több milliárd eurós befektetést részben az orosz állami kézben lévő Gazprom, részben német befektetők finanszírozták. Az orosz bevonulást követően azonban sok problémába ütközhet a projekt.

A gázvezeték azonban még nem kapta meg a működésre szóló engedélyt, az eredeti tervek szerint sem került volna 2022 nyara előtt használatba, viszont a konfliktusnak köszönhetően ez az időpont még tovább kitolódhat. Németország egyelőre felfüggesztette a tervet.  

Az ukrán elnök, Volodymyr Zelensky egy nyilatkozatában „veszélyes geopolitikai fegyvernek’ nevezte a projektet. Itt azonban azt is érdemes megjegyezni, hogy az új vezetékrendszer miatt – amely teljesen elkerüli Ukrajnát – az ország nagyjából 2 milliárd dollár bevételtől esne el. Épp emiatt Lengyelország is a szigorúbb szankciók pártján áll, hiszen ő a másik, aki magas tranzitdíjak fejében engedi saját területén át a gázt.

Ugyan az Atlanti-óceán másik partjáról, de az Egyesült Államokat is elég nehéz helyzet elé állította a konfliktus. Biden nyíltan az Északi Áram-2 ellen volt, szintén félve az EU növekvő orosz függőségtől, azonban a német befektetőket sem szabad elfelejteni. Az érdekellentétek egyre csak duzzadnak, az USA pedig a diplomáciai kapcsolatait féltve nem hozott érdembeli döntést. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy Németország kicsit sem burkoltam jelezte a Kongresszus felé, hogy nem szeretne további szankciókat.

Hogy jön a képbe Elon Musk?

Nagyjából egyébként sehogy, viszont az amerikai multimilliárdos a Twitter-en kijelentette, hogy akármennyire is negatívan érinti a Teslát, kénytelen növelni a gáz és olaj előállítását. Azt is hozzátette, hogy a fenntartható energiaforrások egyelőre nem lennének képesek helyettesíteni az orosz gázt.

Tehát Mr. Musk is beszáll az földgáz és olaj ellátásba, viszont így sem valószínű, hogy megszorítások nélkül át tudjuk vészelni ezeket az időket.

A fenntartható források lehetősége

Az EU évek óta igyekszik növelni a megújulóenergia forrásait. Az Unió országait átlagolva, jelenleg körülbelül a felhasznált energia 20%-a származik megújuló forrásokból. Azonban hatalmas eltérések figyelhetők meg országonként: még Finnországban az energia mintegy 43%-a származik megújuló forrásokból, addig Hollandiában ez az érték csupán 8%. Az EU 2030-as céljai közé tartozik, hogy 20%-ról 30%-ra növelje a megújuló források felhasználást.  

Nem kell sokat matekozni, hogy megállapítsuk, hogy az orosz források nélkül nem sokáig bírnánk, nem csak a gazdaság roppanna bele, de a lakosság között is hatalmas elégedetlenséget váltana ki, ha akár egy napra is energia nélkül maradnánk.

2021 Recap

Szélsebesen közeleg a karácsony, az Újév, és még annál is gyorsabban a vizsgaidőszak. Ennek alkalmából kikapcsolódásként elhoztam néhány komolyabb és kevésbé komoly eseményt, amik meghatározták az idei évünket. Sokan hittük azt, hogy a koronavírus idén már talán itt hagy minket, de ez nem így alakult. Ennek ellenére az élet nem állt meg, és mint minden év, ez is egy méterrel feljebb tette az ingerküszöbünket.

Joe Biden Amerikája

Ugyan a választás nem idén zajlott, de korántsem volt olyan biztos, hogy a Twitterről és Facebookról is kibannolt Donald Trump valóban lemond az elnöki pozícióról, hiszen még decemberben is rengeteg fanatikus támogatója rohamozta meg a Capitolium épületét, hogy kifejezzék nemtetszésüket. Végül januárban Joe Biden beiktatásával véget ért Trump ámokfutása (vagy mások szerint aranykorszaka), és talán ismét egy józan ember vezetheti a szabad világot.

A Nasa reneszánsza a Marson

A szintén 2020-ban kezdődött Mars 2020 programban megérkezett Preservance Mars-járóról áprilisban felemelkedett az Ingenuity helikopter. Ezzel az Ingenuity vált az első ember alkotta eszközzé, ami egy másik bolygón ilyen repülést hajtott végre.

Utópikus Salvador

Szeptemberben El Salvador lett az első ország a világon, amelyik egy kriptovalutát, a Bitcoint tette meg hivatalos fizetőeszközének. A hír nem érte váratlanul a lakosságot, azonban mostanra körülbelül a 90%-uk nem tartja jó ötletnek egy ilyen volátilis valuta bevezetését. Ám a jövő valószínűleg a kriptovalutáké lesz és hosszú távon fog eldőlni, jó vagy rossz döntést hozott az ország.

2020-as 2021-es Tokiói Olimpia

1944 óta először történt meg, hogy egy olimpiát el kellett halasztani. Ez úttal természetesen nem a második világháború okozta a problémát, hanem a koronavírus járvány miatt volt erre szükség. Az olimpiát rendező Japán, Tokió nagy reményeket fűzött a 32. Újkori játékokhoz. A 15 milliárd dollárba kerülő és több mint 11 000 sportolót megmérkőztető eseményen a magyarok 6 aranyat és 7-7 ezüst és bronzérmet zsebelhettek be.

Ki-, bevonulás Afganisztánba

Az év egyik legnagyobb geopolitikai eseménye talán az Egyesült Államok kivonulása volt Afganisztánból. A több, mint két évtizeden át húzódó háborúzásból való kiszállást gyakorlatilag minden elnök megígérte már, de végül Trump kezdte el és Biden fejezte be. A megszállás a 2001-es terrortámadás után kezdődött meg és sok elemző úgy tartja, hogy a mostani kivonulás nyomán nem változott a térségben semmi. Az ellenség nem szűnt meg, sőt néhány hét alatt visszafoglalta gyakorlatilag a teljes országot, az amerikaiak által otthagyott fegyvereket és járműveket is előszeretettel használják.

Megérkezett a Voyage album

Az ABBA zenéi sose mennek ki a divatból, kicsik és nagyok egyaránt imádják őket. Ha ti is voltatok már olyan buliban, ahol nem tudtatok közös nevezőre jutni a zene ügyében (pl. techno vagy magyar trash), akkor szinte biztos vagyok benne, hogy nálatok is előkerültek a jó kis ABBA számok. És most idén 40 év kihagyás után, mint derült égből villámcsapás érkezett meg egy teljesen új album, a Voyage. Rengeteg országban azonnal a toplistákra tört az album, de szerintem sokan egyet értenek velem, hogy ez az album már sose lesz olyan mint az előző 8.

Keresztbe parkoltak a Szuezi-csatornán

Márciusban egy homokvihar közepén a Szuezi-csatornán átkelni próbáló Ever Given, ultranagy konténerszállító felett elvesztette annak kapitánya az iránytást és egyszerűen keresztbeállt. A hét napig tartó blokkolást az egész világ szemmel követte. Az eset megmutatta, mennyire törékeny is a világot átszelő globális ellátási láncunk. A tengeri szállításban súlyos összegekbe kerül minden perc, és a feltorlódásban várakozó hajóknak dönteniük kellett, hogy mi éri meg jobban: megkerülni Afrikát vagy megvárni, amíg kiássák a fogyasztói társadalom egyik szimbólumát.

Elvált Amerika legjelentéktelenebb házaspárja

A reality showból ismert 40 éves Kim Kardashian és a botrányhős-énekes Kanye West 2014 óta tartó házassága sosem volt fenékig tejfel, a médiának mindig volt miről beszámolni és ez nem volt másképp idén sem. Az i-re a pontot Kanye kezelhetetlen viselkedése, internetes ámokfutásai és hangulatingadozásai tette. A válás hírével párhuzamosan kezdtek el terjedni pletykák arról, miszerint Jeffree Starral hűtlenkedhetett a rapper, de Kimet sem kell félteni, hiszen már hivatalosan is Pete Davidsonnal szűri a levet.

Tarol a TikTok

Idén a TikTok átlépte az 1 millárd felhasználót ezzel a 7. legtöbb felhasználóval rendelkező közösségi média felület lett a világon. A videómegosztó – amit Kína trójai falovának is hívnak – őrült nagy népszerűségnek örvend minden korosztály közelében. Én a TikTokról éppen leszokók körét erősítem, de úgy gondolom, hogy ez a növekedés még jó pár évig biztosan kitart, talán egy nap a 2,8 milliárd felhasználóval rendelkező Facebookot is lekörözi.

Ez volt néhány esemény, ami emlékezetes volt számomra ebből az évből, egy szubjektív felsorolás. Kíváncsiak vagyunk, Nektek mik voltak a legizgalmasabb történések 2021-ben.

Top