Category Archives: Közérdekű

Fülöp herceg 99 éve

Fülöp herceg az idei év júniusában töltötte volna 100. életévét. Mint, ahogy azt már internet-szerte olvashattuk és a brit uralkodó, II. Erzsébet királynő is bejelentette, férje, Edinburgh hercege 2021.04.09-én Windsorban békésen elhunyt. Habár hosszú életének 73 évét a brit királyi család tagjaként töltötte, az biztos, hogy unatkoznia sem a királyi esküvő előtt, sem után nem kellett.

Fülöp 1921. június 10én született Görögországban, Korfun. Akkor még dán és görög hercegi rangot viselt, ugyanis apja görög herceg, anyja pedig dán hercegné volt. Születési helyzete lehet kellemesen hangzik a külső szemlélő számára, viszont a valóság nem éppen volt rózsás. Még kétéves sem volt, mikor egy háború következtében családjával menekülnie kellett a görög szigetről, ebben a brit királyi család és a brit haditengerészet volt segítségükre – a kis herceget egy narancsos-ládába rejtőztették el.

Menekülésük utáni első tartós lakhelye Párizs volt, ahol iskoláztatása is megkezdődhetett. Tanulmányait elkövetkezendő éveiben az Egyesült Királyságban, Németországban, valamint Skóciában folytatta. 18 éves korában korábbi segítői között kötött ki, mikor is 1939-ben felvételt nyert a Brit Királyi Haditengerészeti Akadémiára, ahol egy év elteltével mint a „Legjobb Kadét” végzett. Nem sokkal később már aktívan tevékenykedett haditengerészként, bevonták a II. világháború műveleteibe. A háború évei alatt hadnagyi, századosi és elsőtiszti rangokat ért el, munkája elismert volt. Ám a tengerészet nem csak megbecsülést hozott neki, hanem a szerelmet is itt találta meg, ami életének „második felét” hozta el számára.

A királyi család 1939-ben ellátogatott a dartmouth-i tengerészeti akadémiára, ahol Fülöp éppen képzési évét töltötte és éppen rá esett a választás, hogy a két hercegnő – Erzsébet és Margit – kisérője legyen.  Erzsébet hercegnő még csak 13 éves volt, de a fiatal tengerész-tanoncot nem tudta kiverni fejéből. A herceg távolléte alatt levelekben váltottak szót, majd a háború után megkérte a királytól lánya kezét. Az akkori németellenes állapot nem könnyítette meg helyzetét testvérei általi német vonatkozása miatt, így a hivatalos bejelentés egy évet még váratott magára, mialatt Fülöp lemondott dán és görög hercegi címéről és, mint friss brit állampolgár felvette a Philip Mountbatten hadnagy nevet. Így tarthatták meg esküvőjüket 1947. november 20-án, amit kicsik és nagyok vártak és hallgattak élő közvetítésben szerte a világon. Ezen a napon ajándékozta neki az egykori király a Edinburgh hercege, Merioneth grófja és Greenwich bárója rangokat.

Ekkor még úgy hitték, hogy bőven lesz idejük, mielőtt Erzsébetnek követnie kell apját a trónon és így Fülöp további időt tud eltölteni a haditengerészetnél, mielőtt teljesítenie kell a királynő férjeként rá háruló feladatokat, kötelességeket. A sors fintora, hogy VI. György király – aki Fülöpöt a „munkára” megfelelőnek tartotta – öt évvel lánya és az akkor már edinburghi herceg esküvője után egészségügyi állapotának súlyosbodása következtében elhunyt, így helyét a már eddig is sok feladatot átvállaló és a felelősségvállaláshoz hozzászokott Erzsébet vette át a trónon. Ez az esemény frusztrálta a herceget, időbe telt megbarátkoznia vele. Kereste helyét, szerepét a királyi örökös mellett. Ám a feszült helyzet idővel helyre állt. Fülöpöt a királynő segítőjének, támaszának érezte az élet minden területén.

August 1951: Princess Elizabeth with her husband Prince Philip Duke of Edinburgh and their children Prince Charles and Princess Anne. (Photo by Keystone/Hulton Archive/Getty Images)

Lehet, hogy helyének meglelésében szerepe volt a lovaspólónak is, melyet egy baleset végett a 70-es években a fogathajtás váltott fel. A sportágban a herceg európai- és világbajnoksági sikereket ért el.

Világéletében sportos személyként volt ismert, egészségével a 2010-es évek elejéig nem volt probléma, utána viszont több műtéten is át kellett esnie és a kórházat is többször látogatta. A közélettől 2017-ben visszavonult Fülöp herceg ezen év április 9-én elhunyt. Gyászolja őt a királyi család, négy gyermeke, és a megözvegyült királynő.

1998-ban még így nyilatkozott: “In the event that I am reincarnated, I would like to return as a deadly virus, in order to contribute something to solve overpopulation.”. Azért én remélem, hogy az elmúlt év történései után már nem így vélekedett.

Fenntartható divat

Az utóbbi években egyre nagyobb teret nyert a fenntarthatóság, legyen szó divatról vagy az energiaforrásokról, napról napra többet halljuk ezt a kifejezést. De mit is jelent ez?

A fenntartható divat célja, egy olyan rendszer létrehozása, amely határozatlan ideig támogatható a környezetre gyakorolt emberi tevékenységek által és a társadalmi felelősség szempontjából is.

Szemétből táska?

Többféle megközelítés jött létre a fenntarthatóság elvén, vannak tervezők, akik a szemétből készítenek olyan darabokat, amelyekről soha nem mondanád meg, hogy valamikor még egy szeméttelepen kallódtak. Ilyen például az orosz tervező Olesya Kulik is, aki a 99Recycle márka egyik designere. Egy 3D-s nyomtató segítségével szinte bármit el tudnak készíteni újrahasznosított műanyagból; a táskáktól a gördeszkáig, a határ igazából a csillagos ég! Ezzel ugye csökkentve a napjainkban nagy problémát jelentő felhalmozott műanyagmennyiséget.

Az etikus munka és túltermelés

Egy másik szempont, ami gyakran feljön amikor a fast fashionről, vagy éppen a fenntarthatóságról van szó, az az etikus munka. Bizonyára mindannyian tudjuk, vagy legalábbis sejtjük, hogy a ruhák, melyeket az olcsó divatipar napról napra önt ki magából nem biztos, hogy etikus módon lettek előállítva. Legyen szó a Forever 21-ról vagy a H&M-ről, vagy ne talán a Nike-ról, mind kihasználják a Keleten található végtelenül olcsó munkaerőt nem törődve azzal, hogy kik és hogyan állítják elő termékeiket. Világszerte több, mint 170 millió gyerek dolgozik ma is veszélyes körülmények között, gyakran 14-16 órát egy nap, legtöbbször csupán néhány dollárért.

Nem véletlen tehát, hogy az etikusan elállított divatáruk jóval drágábbak, mint a fast fashion által kidobottak. Éppen ezért ma szinte lehetetlen elkerülni a fast fashiont, pont a megfizethetősége miatt. És ez teljesen érthető! Viszont gyakran feláldozzuk a fenntarthatóságot a divat oltárán, hiszen mindenki igyekszik lepést tartani az éppen aktuális trendekkel és a fast fashion ez ki is használja! Megfizethetősége miatt roppant egyszerű minden szezonra teljesen átalakítani a ruhatárad a villámgyorsan változó aktuális trendeket követve.

Egy másik következtetés, amely az olcsó munkaerőből fakad, az a túltermelés. A hatalmas kooperációknak nem érdeke azzal törődni, hogy pontosan mennyit lenne szükséges előállítani, hiszen a munkaerő olyan olcsó, hogy szinte lényegtelen, hogy egy darabból 10.000 vagy 15.000 lesz elkészítve. Azonban a Föld szempontjából igenis lényeges, hiszen az ily módon előállított ruhák nagy része soha nem kerül eladásra, így a szeméttelepen végzi nagyjából 80%-a. Másrészről, a textilipar 9,3 milliárd tonna vizet használ fel évente, ami szinte elképzelhetetlen. És nem utolsó sorban a divatipar felelős a globális széndioxid kibocsátás 10%-ért.

Azt például tudtad, hogy nem csak a luxus divatházak, de gyakran az olcsó divatipar is a túltermelés miatt az el nem adott ruhákat inkább megsemmisíti, minthogy alacsonyabb áron adja el, vagy éppen eladományozza a nélkülözőknek? Ugye nyilván sértené a Gucci imázsát, hogyha nem csak a felső 10.000 hordaná a ruháikat.

Hogyha érdekel, ezen az oldalon meg tudod nézni, hogy Te milyen ökológiai lábnyomot hagysz magad után a gardróbod alapján: https://www.thredup.com/fashionfootprint

De akkor mit tehetünk?

Ahhoz, hogy a fast fashion által okozott károkat globális szinten csökkentsük, hatalmas társadalmi összefogás lenne szükséges, többet között a fogyasztói társadalom felszámolása. De ugye ez egyértelmű, hogy nem fog bekövetkezni, viszont ettől függetlenül, mint egyén, Te is sokat tehetsz egy fenntarthatóbb jövőért! Magamból kiindulva tudom, hogy gyakran megfizethetetlen egy-egy kézzel készített darab megvásárlása egy egyetemista számára, viszont nem csak ez az egy módja van a tudatosabb vásárlásnak. Sokak örömére a Secondhand boltok és a turik egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a környezetbarát vásárlásban, hiszen ott az alapdarabok mellett igazi kincsekre bukkanhat az ember, amellett, hogy megmenti a ruhákat attól, hogy a szeméttelepen kössenek ki. Nem mellesleg jóval alacsonyabb áron lehet hozzájutni akár márkás, alig használt darabokhoz is. Úgyhogy én mindenkit bátorítanék, hogy látogassatok el a helyi turitokba, lehet, hogy a végén kellemesen csalódtok!

Emellett ne felejtsük, hogy vásárolhatunk hazait is! Legyen szó a Tisza cipőkről, vagy a Zoe Phobic táskákról, vagy a Süel kötött áruiról, mindenből létezik fenntartható magyar alternatíva! 

Szeretnél (Ál)híres lenni?

– Na és, mi leszel, ha nagy leszel?
– Influenszer – válaszolja rengeteg fiatalkorú manapság. Azt azonban kevesen tudják, milyen valójában influenszernek lenni, és sokan nem is gondolnak bele, főleg gyermekfejjel, hogy a szinte tökéletes Instagram-fotók mögött milyen titkok rejtőzködnek. Ennek a napjainkban igencsak elterjedt társadalmi jelenségnek a kulisszái mögé enged belátást a február elején debütáló HBO dokumentumfilm Álhíres (Fake Famous) címmel. És bár rengetegen vagyunk olyanok, akik nem dőlünk be könnyen a hamisságnak, a film alkotóinak mégis sikerül az influenszerkedés azon oldalait bemutatni, amelyekre talán álmunkban sem gondoltunk volna.

Korábban az emberek úgy válhattak híressé, ha valamiben tehetségesek voltak. Manapság a tehetség nem feltétlen szükséges ahhoz, hogy ismertté váljunk. Híresnek lenni ma már csak egy szám: mennyi követőd van, hányan lájkolják és kommentelik a képeid. Az emberekben kialakult az úgynevezett „híresség-mánia,” ezért fotókon keresztül próbálják másokkal elhitetni, hogy milyen befolyásos, drága közegben mozognak, és ha valaki hasonló életet szeretne élni, muszáj őt követnie a közösségi média platformjain.

Paul Smith tervező által festett rózsaszín fal Los Angelesben, amely látogatók ezreit vonzza a tökéletes Instagram-fotók érdekében.

Filmünk alapja tulajdonképpen egy kísérlet, amelynek során több ezer jelentkező közül kiválasztanak három fiatal felnőttet, hogy teszteljék, milyen gyorsan törnek ki a pár száz követővel rendelkező átlagos életvitelből és válnak ismert influenszerekké. Természetesen a három fiatal mögött egy profi csapat áll: fodrászok, sminkesek, fotósok segítik őket, hiszen a tökéletes megjelenés elengedhetetlen ehhez a „szakmához.” Mindemellett pedig a film rendezője, Nick Bilton az, aki folyamatosan ellátja őket instrukciókkal és tanácsokkal. Ő a kísérlet fő mozgatója. Ötletei által szemtanúi lehetünk például annak, hogy az otthonunkat el nem hagyva hogyan üldögéljünk egy befolyásos hotel medencéjének szélén, vagy túrázzunk a kaliforniai Redwood parkban.

Új barátok pár dolcsiért

Bizonyára minden Instagram-felhasználó észrevette már, hogy az oldalon nagyon elterjedtek a hamis profilok és az ezekkel járó szintén hamis, programozott lájkok és kommentek is. Ezek az úgynevezett botok, amelyek algoritmusok alapján működnek és rengetegen fizetnek értük. Bármilyen hihetetlennek tűnik, bárki könnyen vásárolhat magának hamis követőket, ezzel is látszólagosan növelve rajongótáborát. Nem csak feltörekvő influenszerek, hanem elismert hírességek – énekesek, színészek, sportolók – is gyakran használják ezt a módszert, hogy az értük való rajongás semmiképp se hagyjon alább. Nick Bilton is ezt hívja tehát segítségül, hogy beindítsa alanyai influenszer karrierjét és emellett részletesebben beszámol ennek a folyamatnak a működéséről.

Nevezhetjük az influenszerkedést karriernek?

Azt biztosan nem mondhatjuk, hogy az influenszerek nem csinálnak semmit. Valójában ez az életforma sok munkával és fáradalommal jár. A különbség az, hogy az ember általában nem fizikálisan, vagy agyilag merül ki, hanem sokkal inkább a mentális, illetve érzelmi egészség rovására megy a munka. Ami az elején csak szórakozásnak tűnik, az hosszabb távon könnyen válik teherré. Hamar ráébredhetünk, hogy a szépség és a luxus csak pár perc, óra, vagy fotó erejéig tart, és ezt filmünk főszereplői is gyorsan észreveszik.

Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy mindennek két oldala van, így az influenszerkedés is jelenthet néhány pozitívumot. Az egyik legfontosabb, hogy az emberek képesek hallatni a hangjukat és felhívni a figyelmet olyan fontos témákban, mint például a nemek közti egyenlőség, környezetvédelem, vagy más emberi jogokért való küzdelem. A már egy éve tartó koronavírus elleni harc során is rengeteg pozitív energiát nyerhettünk közösségi média-kedvenceinktől.

Ha ez a kis összefoglaló felkeltette az érdeklődésedet, akkor mindenképpen érdemes időt szánni a filmre, hiszen még több érdekes titok és trükk szemtanúja lehetsz, amelyek segítenek, hogy ezentúl más szemmel láthasd az influenszerek világát.

„A hírnév sejtelmes, furcsa dolog. Nem lehet megfogni, mégis hatalmasabb, mint majdnem minden más a világon.”

Környezetvédelem kicsiben

Napjaink egy nagy problémája a környezetünk pusztulása, a Föld elhanyagoltsága, a klímaváltozás. Rengetegen igyekeznek megragadni az alkalmat, hogy felhívják a népesség figyelmét az ezek hatására a jövőben bekövetkezhető katasztrófákra, valamint, hogy ideje tenni valamit és változtatni – hogy pár nevet megemlítsek: David Attenborough, Greta Thunberg. Sokakban merülnek fel ilyenkor kérdések, mint például: „Mégis hogyan?” és „Nem a multiknak, országoknak és nagy vállalatoknak kéne erről gondoskodniuk?”.

Valóban nagyobb ráhatásuk van ugyan ezekre a folyamatokra, de nem véletlenül születtek meg olyan közmondások, mint a „sok lúd disznót győz”, vagy a „sok kicsi sokra megy”. Bizony, ha mindenki azt mondja, hogy ez nem az ő felelőssége, a másik sem így csinálja, akkor a változás hamar elakadhat. Hinnünk kell benne és cselekednünk kell, hisz rengeteg apróbb dolog van, amivel zöldebbé tehetjük hétköznapjainkat. Ezzel ösztönözhetünk másokat is, így azok már nem azt fogják mondani, hogy „ő sem így csinálja”, hanem hogy „ő így csinálja, lehet nekem is így kéne”.
A zöldebbé válás elkezdhető kisebb szokásainkon való változtatással, valamint otthonunk kisléptékű ’megreformálásával’. Elsőre lehet nem sikerül mindent betartani, ez is egy amolyan odafigyeléssel és türelemmel kövezett út – főleg, ha az embernek egy háztartáson belül többekhez is igazodnia kell, de a példa láttán még lehet ők is elgondolkodnak azon, hogy belefognak, ha eddig nem tették.
Az egyik talán legkönnyebben bevezethető és megszokható hétköznapi dolog, ami már szó szerint a csapból is folyik, az a kulacs. Egyre többféle közül van lehetőség válogatni, akár a boltok polcain nézelődünk, akár az interneten. Jön mindenféle színben, méretben, formában, ezáltal mindenki megtalálhatja a magának megfelelőt, így nem csak kevésbé ártunk a környezetnek, de még esztétikusabbnak is hat, nem úgy, mint műanyag, egyszer használt, majd kukába dobott palackok.

Ha megvan a kulacsunk, akkor indulhatunk is bevásárolni, ám mielőtt a zöldséget, a gyümölcsöt és a különböző pékárukat a nekik kihelyezett nejlonzacskókba kezdenénk adagolni, nézzünk jól körül, hátha találunk valami alternatív megoldást a nejlon helyett. Több helyen is találunk péktermékeknek szánt papírzacskókat kisebb és nagyobb méretekben, valamint a zöldség/gyümölcspultnál is gyakran helyeznek ki többszöri használatra szánt anyag-zsákokat párszáz forintos áron. Ha még nem rendelkezünk ilyennel, akkor ott helyben be is szerezhetjük, hogy a következő bevásárlást már ezek kíséretében ejthessük meg. Persze ezekből is akad bőven választék, beszerezhetünk olyat is, ami alapjában véve a frissen tartásra szolgál, ezáltal nem kell aggódnunk, hogy kiszárad a kakaós csigánk. Természetesen nem csak ezeknél a termékeknél figyelhetünk oda a csomagolásra, több márka is kínál például csomagolásmentes árut, vagy használ újrahasznosított, esetleg újrahasznosítható csomagolóanyagot.
Miután csomagolásaink kiürültek, ne csupán arra fordítsunk figyelmet, hogy a kukába kerüljenek, hanem hogy a megfelelőbe. Otthonunk kényelmében is könnyedén gyűjthetjük külön a papír, a fém, az üveg, a műanyag és a szerves, valamint egyéb szemetet, amiket aztán a környéken található szelektív hulladékgyűjtőkbe dobhatunk. Vannak külön erre a célra kialakított otthoni szemetesek, amikben több, – általában kettő – elkülönített rekesz szolgálja a környezettudatosságot. A szerves hulladéknak magunk is alakíthatunk ki képességeinkhez mérten egy külön gyűjtőpontot – komposztáló helyet. Udvarral rendelkezőknek ez egyszerűbb lehet, de házon belül is szánhatunk efféle ambíciónknak egy kisebb-nagyobb méretű zárható dobozt. Tartalmát később hasznosíthatjuk kertészkedés közben, amiért még a szobanövényeid is jobban fognak szeretni.

Egy egyre elterjedtebb zöld alternatíva az egyszer használatos műanyagszívószálak helyett a nemesfémből vagy bambuszból készült többször használatra alkalmas szívószál, melyeket kisebb csomagokban, tisztítókefe kíséretében tudunk megvásárolni. Ezeket elsősoran otthoni használatra lehet elképzelni, de mivel kicsi, így nincs nagy helyigénye, ezért akár egy italozás, találkozó alkalmával is jó társunk lehet, ha a táskánkba, nagyobb méretű zsebünkbe csúsztatjuk. Ha ez a megoldás nem szimpatikus, akkor sem kell aggódnunk, sok helyen már papír, vagy más, a műanyagnál kisebb lábnyomot hagyó anyagból készült szívószálakat tartanak.

Én magam sem vagyok a téma nagy hozzáértője, de szívesen tanulok és alkalmazok apróbb trükköket, amik segítségével számomra szinte észrevétlenül, nagyon kicsi erőfeszítéssel, de segíthetem a környezetemet a fenntarthatóság jegyében és szeretnék mindenki mást is erre inspirálni, hogy egyszer talán ők is inspirálhassanak másokat. Lehet, hogy nem tűnnek ezek nagy tetteknek és tény, hogy ennél ezerszer többet lehetne tenni, de szerintem hihetünk a régi magyar mondásnak, miszerint: „Sok kicsi sokra megy”!

A TikTok tényleg fenyegeti az online biztonságunkat?

Gondolom senkinek nem kell bemutatnom a TikTokot, hiszen kétségkívül napjaink egyik legfelkapottabb alkalmazása. A kínai kézben lévő közösségi oldal 154 országból, több mint 600 millió felhasználóval rendelkezik. Népszerűségéhez nagyban hozzájárult a Koronavírus kitörése is, hiszen a karantén kezdetén, 2020 márciusában a legtöbbet letöltött „non-game” app volt több, mint 115,2 millió letöltéssel.

Nem sokkal a széleskörű elterjedése után olyan hírek láttak napvilágot, hogy a kínai kommunista párt a TikTokon keresztül gyűjt információkat az amerikai felhasználókról, és ezzel az amerikai kormányról. Ez persze hatalmas felháborodást és aggodalmat váltott ki az emberekből és még inkább az ország vezetőiből. Arra talán még mind emlékszünk, hogy Trump az applikáció betiltásával fenyegetőzött. Ez természetesen kudarcba fulladt, hiszen ilyen könnyen nem lehetne eltüntetni a föld színéről a „Z generáció kedvenc appját”.


De vajon akkor tényleg fenyegeti az online biztonságunkat a TikTok?

Az első dolog, amit érdemes megemlíteni az appról, az a cenzúra eltérő használata a nyugati országoktól. Az alkalmazás sokkal kevésbe szűri meg a felhasználói által feltöltött tartalmakat, mint például a Youtube, ami egy családbarát környezetet teremt meg. Ebből következik, hogy TikTokon olyan tartalmak lelhetőek fel, amelyeket a többi népszerű közösségi oldal soha nem engedélyezne. Annak ellenére, hogy rengeteg olyan videó átmegy a szűrőkön, amelyek NSFW vagy erőszakos tartalmat mutatnak, a kínai kormányt kritizáló, vagy a Tajvan és Thaiföld függetlenségét hirdető videókat rögtön törli az alkalmazás.

A TikTok algoritmusa, mint bármelyik másik közösségi oldalé, személyre szabott főoldalt kínál, azaz a rólad összegyűjtött adatok alapján állítja össze a végtelenségig görgethető oldalt. Ebből következik, hogy az app óriási mennyiségű adattal rendelkezik: tudják a korod, a barátaid, az érdeklődési köreid, a telefonod típusát, a nemzetiséged, a lakóhelyed. Lényegében mindent, ami ahhoz kell, hogy órákig pörgesd az appot. Viszont ilyenkor felmerül a kérdés, hogy mi történik ezekkel az adatokkal? Hol tárolják? Illetve kinek adhatják ki?

A TikTok állítja, hogy a felhasználói adatokat kizárólag Szingapúrban és az Egyesült Államokban tárolja, azonban ezzel nem mindenki ért egyet. A Penetrum LLC által végzett kutatások rámutattak arra, hogy az alkalmazáshoz tartozó IP címek mintegy 30%-a az Egyesül Államokon kívül, Kínában van. Ezen kívül ugyan az alkalmazás csapata állítja, hogy az adatokhoz nincs semmilyen cégnek, vagy kormánynak hozzáférése, egy kiskapu mégis van: a TikTok adatvédelmi irányelvei nyitva hagyják a kormányzati kérések megválaszolását, anélkül, hogy meghatároznák, melyik kormányokat. Ez a következőképpen szól: „Hívásokra, bírósági végzésekre, jogi eljárásokra, bűnüldözési kérelmekre, jogi követelésekre vagy kormányzati kérdésekre válaszolva adhatjuk ki az Ön adatait.” Tehát lehet nem is telne nagy erőfeszítésbe kiadatni a felhasználói adatokat az alkalmazás vezetőivel. Nem véletlen, hogy az Egyesül Államok kormányának dolgozóknak meg van tiltva az app letöltése a szolgálati eszközeikre.

2020 júliusában Hongkong is kereszttűzbe került: egy új szabály értelmében a Hongkongban tevékenykedő üzleti vállalkozásokat Kína kényszerítheti az adatok kiadására, ezért az applikációt letörölték az AppStoreból és a Google Play áruházból is.

Ki nyeri az adathalászatot?

Azt mind tudjuk, hogy senki nem ismer úgy minket, mint Mark Zuckerberg, éppen ezért tényleg abnormálisan sok adatok gyűjt rólunk a TikTok? Bizonyos szempontból a TikTok kevesebb személyes adatok halmoz fel, mint a Facebook. A legnagyobb különbség talán az, hogy a Facebook még akkor is nyomon követi a felhasználóit, amikor azok nem használják az alkalmazást, vagy ki van kapcsolva a készülékük. A TikTok esetén egyelőre nem derült fény ilyen jellegű tevékenységre. A Facebook viszont az FTC-vel is szembement, ideértve az adatvédelmi szabályok megsértéséért járó 5 milliárd dolláros bírságot, ami egyebként az FTC történetének valaha kiszabott legnagyobb bírsága. Mindezek ellenére viszont a kínai applikáció sokkal nagyobb energiát fordít arra, hogy az összegyűjtött adatok sorsát titokban tartsa.

És mit tehetünk az adataink védelme érdekében?

Legegyszerűbb, hogyha az alkalmazáson belül kikapcsoljuk a „személyre szabott hirdetések” funkciót. Ez ugyan megakadályozza azt, hogy az adatainkat hirdetések céljára használja fel, viszont nem szünteti meg a TikTok elsődleges adatgyűjtését. Ezen kívül igyekezzünk minél kevesebb személyes adatot megosztani az alkalmazással, de ennél többet sajnos nem tehetünk.

Te mit gondolsz, valóban kémkedik utánunk a TikTok?

BP szebbik arca

Személy szerint nem vagyok szerencsémre tériszonyos típus. Mondjuk lehet hozzá köze, hogy panelban nőttem fel, és főleg annak, hogy mindezt a kilencediken tettem. Meg hát emberből is vagyok, és mint oly sokan, imádom a kilátást, és azokat a helyeket, melyekről letekintve egy gyönyörű várost láthatok. Ahol felnőttem sajnos elég szocreál (putri ha úgy jobban tetszik), de esküszöm, a kilencedikről még az is jól nézett ki.

Világéletemben imádtam társaságban krúzolni eldugottabbnál eldugottabb helyekre, ahonnan zavartalanul lehetett élvezni a kilátást, bár én legfőképpen a városokra nyíló helyeket szerettem, még ha pár kilométer híján szinte balatoni gyerek is vagyok.

Ezen a szálon tovább indulva pedig szerintem gyönyörű fővárosunk itthon erre a legszebb példa. Itt, most már büszke budaiként szerencsére ezekért a helyekért nem kell sokat autózni, hamar elérhetőek. Szerény véleményem szerint, sokkal többek csak néhány insta sztorinál, mondhatni lelkük van, főleg éjszaka, mikor már csak a mesterséges fényeket látni… Bármennyire is bölcsész dumának hangzik, tényleg így gondolom.

Ebben a leélt COVID időszakban, mivel minden zárva, heti néhány óra shoppingnál, és pár “muszájokvagyunk ottéjszakázni” eseménynél az ember sokkal több kikapcsolódásra/aktív pihenésre nem számíthat, ezek a helyek számomra (és sokak számára) valóságos menedékek.

Összeszedtem ezeket a kedvenc, nem túl mainstream helyeimet BP környékén, prioritásba pakolva, hogy ne kelljen hőn szeretett autónkat elengednünk hosszú kilométerekre.

Guckler Károly – kilátó

Abszolút az egyik, ha nem a leginkább favorit helyem, még ha kicsit messze is van. Ha nem éppen egy tejfehér szmogfelhőt láttat magából a város, akkor lehet nappal, vagy éjjel brutálisan szép látványt nyújt.

A Normafa

Ez a hely kicsit szerteágazóbb, hiszen egy nagyobb szelet tájegységről beszélünk. Megközelítésre már egyszerűbb, mondjuk megállni már annál kevésbé. Viszont sok kis ösvény, kitaposott utak, és ilyen-olyan kilátó pontok jellemzik, abszolút kedvenc ez is.

Filozófusok Kertje

Ha valaki nem ismeri a helyet, csak egy mini térképet lát róla, talán el sem tudja képzelni, hogy a város szívében, egy ilyen szép kilátású zöld övezet van. Annak ellenére, hogy a Duna közelségében van, nem mondható zsúfoltnak, csak ha már említettem a Normafánál a parkolást, itt csak annyit mondanék róla, hogy meggondolatlanságommal és egy szerényebb összeggel megtámogathattam az I. kerületi önkormányzatot.

Kilátópont – Thomán István utca

Ha éppen most hoztad ki a szalonból a vadi új autódat, és flexelnél vele egy kört a neten, akkor meg is van a perfekt hely. Késő este már a busz sem jár ide, és mivel ez nem egy kilátó, hanem egy buszforduló, ezért nem fog zargatni senki nyálcsorgatás közben. De amúgy a kilátás is brutál.

Kertvárosi-kilátó

Hogy maradjon valami a pesti oldalnak is, a végére oda is jutott egy kedvencem. Ráadásul ha már BGE-KKK, ez még a sulitól is csak egy köpésre van.

Innen nagyon közel vannak a panelok, már csak azért is nagyon „urban” a hatása, illik felkeresni.

Lezárult az Új Kezdet Program

Sikeresen zárult a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar, Káldor Miklós Szakkollégiumának „Új kezdet – tehetséggondozó programok támogatása a Külker Szakkollégiumban” projektje.

Az eredetileg 2019. szeptember–2020. június közé tervezett szakmai és közösségi programokkal tűzdelt, a Nemzeti Tehetségprogram és az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával létrejövő projekt a 2020-as koronavírus járvány miatt végül 2020. decemberében zárult.

Az Új Kezdet Program keretein belül több fajta szakmai programmal találkozhattunk a karon és az online térben egyaránt: egyedi szakkurzusokkal, REFLEKTOR beszélgetésekkel és vitaestekkel.

A Szakkollégium az őszi félévben banküzemtan, bankmarketing, valamint vezetői készségek nyílt szakkurzusokat tartott meghívott oktatók segítségével. A Külker REFLEKTOR beszélgetéssorozat alkalmain egy-egy oktató szakmai életútját ismerhettük meg, ezzel pedig új módját találták meg az oktatók és a hallgatók közti kapcsolatteremtésnek, valamint párbeszédnek. Mindezek mellett a program részeként még két témában szerveztek vitaestet, az Euró bevezetéséről Dr. Ferkelt Balázs, tanszékvezető úrral, illetve a milleniumi és Z generációs különbségekről Liptai Ritával, a Karrier Iroda kari koordinátorával.

A Program legnagyobb rendezvénye a 2020. szeptember 26-án, online tartott Külker+ Szakmai Nap volt, melyre a szervezők elmondása szerint több, mint 240 érdeklődő regisztrált és volt jelen a tizenegy szakmai előadáson. A hallgatók (és maga a Szakkollégium is) olyan kapcsolatokat alakíthattak ki és olyan tudást szerezhettek, amelyek biztosan segíthetnek majd a jövőben.

A program indulása óta a Káldor Miklós Szakkollégium is sokat változott, a BGE első minősített szakkollégiumaként pedig 2021-ben készülnek a Szakkollégium alapításának 10. ünnepi évére.

Rappay Bence

A végtelenbe és tovább!

Az év végére ráfordulva, karnyújtásnyira a karácsonytól úgy gondoltuk, egy olyan témával szeretnénk megalapozni az ünnepi hangulatotokat, ami amellett, hogy az idei év sikeresebb megmozdulásai közé tartozott, még egy izgalmasabb jövő ígérete is benne van. Szóval nincs más dolgotok, mint bevackolni egy adag bejglivel, mert a következő sorokban lehozzuk nektek a csillagokat.

2020 május 30-án, három nappal az eredeti tervezett kilövés után sikeresen útjára indult a Crew Dragon űrhajó a Space X Falcon-9 rakétájának a segítségével. Ez az esemény azért is volt történelmi jelentőségű, mert csaknem 9 évet kellett várni rá, hogy újra amerikai földről, amerikai űrhajóval küldjenek embereket az űrbe. Emellett meg kell említenünk azt is, hogy ez volt az első olyan küldetés, amit magáncég hajtott végre emberi személyzettel a fedélzeten. A két veterán asztronauta: Robert Behnken és Douglas Hurley több mint két hónapot töltött a Nemzetközi Űrállomáson és augusztus 2-án sikeresen landoltak a Földön. Azért is számít nagy teljesítménynek ez a küldetés, mert a Space X csupán 18 éve létezik és ennyi idő alatt sikerült elérniük, hogy az űrutazást forradalmasítva olyan rakétákat alkossanak meg, amelyeket többször is fel lehet használni. Azonban a cég vezérizgatójának, Elon Musknak ennél grandiózusabb tervei vannak a nem is olyan távoli jövőt nézve. A következő lépés a Starship nevű űrhajó, illetve az ezt útjára bocsájtani képes Super Heavy rakéta rendszer kifejlesztése és tesztelése. Ezek az eszközök már képesek lesznek a Holdra vagy akár a Marsra is eljutni. A Starship decemberi teszt kilövése során sikeresen végrehajtotta az emelkedést 12,5 km-es magasságig és utána a visszatérés is sikeres volt egészen a landolásig, akkor ugyanis egy kisebb meghibásodás miatt felrobbant, viszont a teszt elsődleges célja az adatgyűjtés volt. Tehát sikeres volt a projekt és a cél a jövő évre, hogy Föld körüli pályára állítsák az űrhajót. Ugyan jelenleg sci-fi be illő elképzelésnek hangzik, hogy embert juttassunk a vörös bolygóra, azonban Musk ennél is tovább megy, ugyanis a fő célja az, hogy megalkossa a technikai háttért a Mars kolonizálására és ezt a missziót sikerre is vigye belátható időn belül.

Visszatérve a Holdra, a NASA által meghirdetett Artemis program célja, hogy 2024-ben újra ember lépjen a bolygó felszínére. A Space X mellett a másik érdekes cég, ami részt vesz a programban: a Blue Origin nevű vállalat, amit 2000-ben alapított a világ leggazdagabb embere: Jeff Bezos. Jelenleg még pár lépéssel az imént említett versenytársuk mögött járnak a fejlesztéssel, azonban, ami miatt érdemes megemlíteni őket, azok itt is a rövid, illetve a hosszú távú célok. Első körben nem csak eljutni szeretnének a Holdra, de maradni is és űrbázist létrehozni, valamint megkísérelni a bolygón rendelkezésre álló nyersanyagok kinyerését és hasznosítását. Mivel Bezos vérbeli üzletember, ezért nem meglepő, hogy őt elsősorban az űrben fellelhető erőforrások kiaknázása érdekli. A hosszútávú célja olyan hatalmas űrbázisok létrehozása, ahol akár több millió ember élhet, illetve olyan új, jelenleg még elképzelhetetlen iparágak kialakítása, amikkel az űr lehetőségeit kihasználva tudjuk biztosítani a fajunk fennmaradásához szükséges nyersanyag igényeink kiszolgálását.

Ha már űrversenyről van szó, akkor nem szabad megfeledkezni Kínáról sem, főleg, hogy ők a harmadik nemzet, akik asztronautát voltak képesek küldeni az űrbe. A helyzet azért is izgalmas, mert 2011 óta ki vannak tiltva a Nemzetközi Űrállomásról, ezért saját űrállomás létrehozásán dolgoznak. Sok információ nincs arról, hogy pontosan hol tartanak a saját technológiájuk fejlesztésével. Amit viszont lehet tudni, hogy nemrég indították útjára a Mars expedíciójukat, ami várhatóan jövő év februárjába ér célba a marsjáróval a fedélzetén és megkezdi a bolygó légkörének és kérgének az elemzését, valamint az élet nyomainak a kutatását. Túl vannak az első sikeres teszt kilövésen az általuk fejlesztett űreszközzel, ami vissza tud térni a kilövés után a Földre és újra felhasználható. Várhatóan ez hatalmas lökést fog adni a kínai űrprogramnak.

A hidegháború után lelassult az emberiség azon törekvése, hogy meghódítsa az űrt, azonban ahogy látjátok, ez a következő években nagyon úgy néz ki, hogy változni fog és minden eddiginél nagyobb sebességre fognak kapcsolni az ezzel foglalkozó szervezetek. Búcsúzóul pedig szeretnénk nektek Boldog Karácsonyt és Kellemes Ünnepeket kívánni az egész Külker Online nevében!

Hovatartozás

Mikor az ember egyetemre megy, különféle dolgok fogalmazódnak meg benne. Milyen lesz a légkör, mennyi lesz az ismerős, bírni fogja-e majd az iramot, lesz-e ideje dolgozni mellette, és ha sikerül (ugyan nyílván) merre tovább.

De talán a legfontosabb az persze, hogy mikor bekerülünk a körforgásba, legyen kihez fordulni. Az egyetem egy közösség, amely több kisebb közösséget foglal magába. Persze ezeket lehet úgy is tekinteni, hogy a pillanatnyi gólyák egy közösség, a felsőbbévesek, pedig ismét egy közösség, de ezek nehezen mondhatóak homogén közösségeknek, hisz rengeteg emberről talán ki sem derül, hogy kicsoda, és semmi közünk nem lesz hozzá.

Más szemlélet pedig, ha a diákszerveket(/diákszervezeteket) vesszük, mint közösségek. Ezek már sokkal homogénebb tulajdonságokkal bírnak, mivel ide az ember nem csak úgy bekerül, hanem ide jelentkezés alapján illeszkedik bele, ha szimpatikusnak találja valamelyiket, ami mondjuk nem nehéz, hisz ki ne szeretne közösségek tagjává válni.

Ezeknek persze számtalan előnyük van, nem véletlenül van általában túljelentkezés a diákszervekbe. Nyilván az egyetem nem csak a tanulásból, és az állandó ZH – vizsga rushról szól. Van egy sokkal funabb oldala, mely talán a diákszervezeteken keresztül mutatkozik meg a leginkább. Az itteni közösségekben kötött barátságok, ismertségek egyrészt hosszú távra köttetnek, másrészt pedig végtelenül hasznosak.

A tagok, ha egymással időt töltenek, akár bent az iskolában, akár azon kívül, meghatározó élményeket szerezhetnek. Nem véletlenül mondja mindenki az egyetem előtt, hogy a „nagybetűs” életre ez a pár év nyitja majd ki a kaput.

A közös bulikkal, és váratlan helyzetekkel, tényleg ezek lesznek az ember ezen korszakának a legszebb évei, tartozzon bármely diákszervezethez is. Még az is, aki nem feltétlen ismer magára a társasági ember fogalmában, nagyon hamar fel tud oldódni, hiszen mindenki a társaság tagja, ezekben 1000%, hogy segíteni fog neki.

Persze nem mehetünk el amellett sem, hogyha szükséged lenne bármilyen információra úgymond fentről, hamar ki leszel segítve, elvégre, ha valaki már megcsinálta amit te, avagy kijárta ezt az utat, akár jegyzet, akár egy kis szakértelem társaságában bármikor a segítségedre lehet.

Mivel már a második egyetememet „koptatom” így hatványozottan tanúsíthatom, hogy ezek igaz szavak.

Bright Side?

Kíváncsi lennék, ha 2019 mondjuk… Októberében azt mondta volna nekem valaki, hogy ez a kínszenvedés lesz 2020. Fixen kiröhögtem volna, majd rágyújtottam volna az éppen friss Bring Me The Horizon albumra, mondván, hogy júniusban erre úgy is szétszedjük a VOLT-ot.

„Surprise”, nem így lett… Bár azt hiszem ez sok magyarázatra nem szorul. És hogy mit lehetett ebből profitálni? Nem sokat: gazdasági ágak szerveződtek át, míg más ágak kis híján megszűntek.

De nem is húznám tovább ezekkel a negatív hullámokkal az időt, csak gondoltam teremtek egy olyan dark atmoszférát, mint ez az év amúgy is. De talán az ezek után következő pár gondolat ad majd kis vidámságot.

Nos az online oktatás beköszöntével egy eddig legtöbbünk számára ismeretlen, és furcsa oktatási rendszer indult el. De nem feltétlenül lett ebből egy nagy hátraarc. Oké, nem volt felkészültség erre, és kicsit amatőren is mentünk bele. De mégis csak adott egy váratlan kényelmet, és még a magunk hallgatói hanyagságával, ezt persze megfűszerezvén egy kis találékonysággal, egy igen csak ütős félévet hozhattunk ki ebből a váratlan helyzetből.

Személy szerint jómagam, és jó pár ismerősöm járt ugyanígy. Főleg mivel sokan a munkahelyünkön is home office-ba kerültünk, rá is kényszerültünk, hogy megtanuljuk kezelni, és űzni ezt, hogy most minden ténylegesen csak interneten keresztül oldható meg, és abszolválható. Később jól jöhet amúgy nem?

Meg ha már itt tartunk, nagyjából össze is raktam melyek, ami miatt megéri, és melyek miatt pedig szidhatjuk jogosan ezt az évet…

Facts:

  • Remélhetőleg úgy is felveszik, és ha BP-n jársz egyetemre, tudod milyen, ha lehetetlen beérni.
  • Olcsóbb. Mármint így nem kell utazgatnod, meg tankolnod az elvesztegetett energiádat. Vagy az autódét.
  • Kicsit az elsőre visszakanyarodva, erre felé nem igazán lakunk az iskola séta körzetében, szóval valahogyan be kell érni, ami tegyük fel Budáról nem igen lehetséges ha az iskola meg tegyük fel a XVI-ban van.
  • Meg hát így legalább nem is számít merre vagy. Csak wifid legyen, meg… kedved. (Meg ha tényleg van adj nekem is,)
  • Egyszerre melózhatsz, és tanulhatsz. Mondjuk, ha van valaki aki ezt szívesen űzi, annak mutass be kérlek, mert kitenném a falamra, mint legfőbb példakép.
  • Persze a mérleg másik nyelve is kihagyhatatlan… Elvégre is emberek vagyunk, társasági lények, és így, vagy úgy, de a szokások rabjai. Nincs személyes érintkezés, elmaradnak az ebből adódó új ismertségek. A szokások rabja dolognál pedig arra utaltam, hogy mégis ki szeretne egy ilyen kaotikus állapotot megszokni, főleg, hogy soha nem volt ilyesmiben részünk…

Végére érve pedig csak annyi, hogy habár én a hátam közepére nem kívánom ezt az évet, se pedig azt a mennyiségű kárt amit magával hozott, legalább ennyit profitálhatunk belőle, ha már minden mást keresztül húzott.

Top