Category Archives: Gazdaság

Hallyu – a koreai hullám

Az 1990-es években útjára indult dél-koreai kulturális jelenség, az úgy nevezett koreai hullám, nemzetközileg ismert nevén hallyu, főképen a helyi populáris kultúra terjeszkedését jelenti. Elsődleges fogyasztói az ázsiai országok, azonban a jelenség egyre nagyobb terjedést mutat Európában és az USA-ban is. Sikere mögött számos tényező áll, úgy mint az elvárásoknak eleget tevő színvonalas tartalom, kedvező gazdasági helyzet és persze jól megtervezett okos marketingjük. Ahogy azt az indianai Notre Dame Egyetem professzora is monda „esztétikai szempontból vonzó, gazdasági szempontból jövedelmező, kulturális szempontból impozáns, kifinomult technológiát használ és ideológiai szempontból önelemző.”

Még a K-pop témakörében laikusok is hallhattak a 2012-ben berobbant Gangnam Style-ról, ami igencsak erős löketet tett erre a hullámra, tovább vitte az ívet a 2018-as téli olimpiai játékok, de rásegített az Élősködők című Oscar-díjas film, és a Squid Game is. Ezeken kívűl a hallyu-t folyamatos energiával látják el az egyre népszerűbbé váló K-pop bandák is, úgy mint például a közismert BTS és BlackPink akik nap mint nap döntögetik a világrekordokat, röpke huszonnégy órák leforgása alatt. Tulajdonképpen a hallyu egy másik vonzó tulajdonsága, hogy mindenki megkaphatja azt az impulzust amire szüksége van, legyen szó tehetséges és mutatós női és férfi előadókról, a kultúráról, az ország természeti szépségeiről, vagy egy új izgalmas nyelvről. Dél-Korea kíváncsivá teszi az embert és úgy tűnik, hogy ez nagy kulturális előnyt hordoz magában a számukra.

A koreai hullám másik fontos exportja a zene mellett – az egyre populárisabb – koreai filmek és sorozatok. Bár az 1999-es Shiri című filmet emlegetik mint nagy úttörő, nem lehet figyelmen kívül hagyni, a nem kevesebb mint négy Oscar-díjas, magyarul Élősködők névre hallgató filmet. Bong Joon-ho történelmet írt filmjével, ezzel újra felhívva a figyelmet koreai hullámra, és arra, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni az idegennyelvű alkotásokat. Továbbá remekül táptalajt teremtett a nem sokkal utána berobbanó szintén a társadalmi rétegek egymástól való elszakadását tematizáló Squid Game című sikersorozatnak.

Hwang Dong Hyuk 2008-ban írni kezdett és 2009-re befejezett forgató könyve 10 évet váratott magára mire végre szárnyra kaphatott és berendelte a Netflix. A Squid Game elképesztő népszerűséget zsebelt be magának. Noha hallani lehetett a rémhíreket, hogy a sorozat korhatárán aluli gyerekek nem megfelelő dolgokat lestek el, a szülői felelőtlenségtől eltekintve, elképesztő magaslatokba csapott az a bizonyos hullám. Lányok ezrei vágattak olyan hajat, mint amilyet Hoyeon Jung is viselt, és még ennél is többen kezdtek otthon dalgona cukor készítésbe, hogy ők is próbára tegyék magukat. Arról nem is beszélve, hogy a sikerének egyik titka, hogy nincsen ehhez hasonló sorozat a világon. A Sqid Game-ben szereplő játékok szabályai olyan egyszerűek, hogy nem vonják el a figyelmet a karakterek viselkedéséről, reakcióiról. 456 versenyzőről beszélünk a társadalom különböző rétegéiből, ezzel azt sugallva, hogy bárkit utolérhet az eladósodás. A karakternek nagyon precízen kidolgozott személyiséget adtak, ezzel elérvén, hogy valamilyen módon kötődni kezdjünk hozzájuk, ahogy a történet beindul. Az egész már önmagában komoly szimbolikával bír, hiszen a szereplőkön keresztül nem egy morális vagy társadalmi téma kerül górcső alá. Az epizódról epizódra realisztikusan ábrázolt erőszak, és a gyerekjáték felhőtlenségének megszűnése megspékelve és az élet vagy halál kérdésével töménytelen mennyiségű feszültséget generál a nézőkben. Görbetükröt mutat a kapitalista világrendnek és beleszövi a Dél-Koreaikra jellemző hiperkompetivitását is.

Miután a Dél-Korea felé egyre csak növekvő érdeklődés okán az Élősködők és a Squid Game is kapott magyar szinkront a Netflix új üdvöskéje a Money Heist: Korea esetében még csak várni sem kellett rá, már a kezdetektől megtekinthető volt magyar hanggal. Ne kerteljünk, aki látta A nagy pénz rablást, az igen erőteljes deja vu-t fog tapasztalni a Money Heist: Korea képkockái közben. Felröppen a kérdés, hogy akkor még is mivel igyekeznek megragadni a nézők figyelmét, hiszen minden megtalálható benne ami az eredeti ibériai sorozatban is. Nos, a koreaiak egyik nagy belső drámáját csempészték bele a történetbe, ami egész pontosan az Észak- és Dél-Korea közötti konfliktust jelenti. Ezzel a cselekmény máris egy több szempontból izgalmas kontextusba került, ugyanis a Money Heist: Korea a jövőben- egészen pontosabban 2026-ban – játszódik, amikor a két Korea békét kötött volna, hogy egy közös gazdasági térséget alakítson ki. Azt hiszem ennyi beharangozó pont elég is lesz azok számára, akik még nem látták volna.

Egy szó mint száz, a hallyu hulláma továbbra is magasan jár, újabb és újabb sikereket tudva a háta mögött. A koreaik önmagukat adják a saját értékeiket szemelőt tartva és képviselve, még is körítésképpen azt kínálják mellé, amit a világ látni akar.

A Terra Luna-botrány a kriptopiacon

Amikor kriptovalutákról van szó, kétféle emberrel találkozhatunk: a bizakodókkal és a kételkedőkkel. Az elmúlt hónapokban, hetekben nagy valószínűséggel az utóbbiak tábora erősödött, hiszen október óta egy lefele ívelő trendben találhattuk magunkat, aminek a szomszédunkban zajló háborús helyzet okozta rossz pénzügyi hangulat sem kedvezett.

Ennek a helyzetnek a közepén következett be egy héttel ezelőtt a kriptopiac elmúlt időszakának mélypontja. De mielőtt a probléma kiváltóokáról beszélnék vessünk egy pillantást a Bitcoin Fear & Greed Indexére, azaz a félelem és kapzsiság indexére, ami azt mutatja meg, milyen a piaci hangulat: A 100-as skála május 6. óta 25 alatt tartózkodik, ami extrém piaci félelmet jelent, magyarán nagyon sokan válnak meg befektetéseiktől a további áreséstől való félelem miatt. A Bitcoin történetében már volt korábban példa hasonlóra, és extrém kapzsiságra is egyaránt. Míg a nagy tömegek a félelem idején adnak el, és kapzsiság idején vásárolnak, addig Warren Buffet szerint mindig érdemes ezzel ellentétesen vásárolni vagy éppen eladni.

Bitcoin Fear & Greed Index. www.alternative.me/crypto/fear-and-greed-index/

Nézzük is meg, mitől rettent meg a piac és mi idézte elő a 30-40% vagy akár ennél is extrémebb zuhanásokat. A problémát a Terra Luna kriptoprojekt – ökoszisztéma okozta. Itt kettő, egymáshoz rögzített kriptovaluta gyakorlatilag teljesen megsemmisült. A Luna 99%-os, és a hozzá kapcsolódó Stablecoin, a UST pedig 75%-os zuhanást élt meg. Ez az ökoszisztéma egy stablecoin rendszer alapját szolgálta, azaz egy olyan rendszert hozott létre, ami kivédi a kriptopénzek volatilitását. A konstrukció különösen vonzó, 20%-os kamatozást biztosított, ami szakértők, de még a Luna alapítója szerint is hosszútávon fenntarthatatlan lett volna. Ezzel a vonzalommal építették ki felhasználóibázisukat, felkúszva a top kripto és stablecoinok közé. Ezután már alacsonyabb kamatokat szerettek volna bevezetni, ha az már nem befolyásolta volna a felhasználóbázisuk méretét különösebben. Erre azonban már nem tudtak sort keríteni.

Az első stablecoinok úgy érték el a FIAT pénzekhez való stabilitásukat, hogy minden banki tranzakció mögött volt valódi fedezete egy bankban a stablecoin kiállítójának. Az újgenerációs stablecoinok azonban egy algoritmus alapján hoznak döntéseket az árfolyam fenntartása érdekében. Az UST stablecoin (TerraUSD) fix 1$-os árfolyamát a dinamikus arbitrázs rendszerrel hozzákötött kriptovaluta, a LUNA adta. Például amennyiben az UST értéke 1.01$-ra emelkedik, úgy az algoritmus lévén továbbra is 1$ értékű LUNA-t lehetett 1.01$-t érő UST-re váltani. Ilyenkor a rendszer egyensúlya érdekében, a felhasznált LUNA-t kivonták a forgalomból, és a megszerzett 1.01$ értékű UST-t pedig átválthattuk dollárra, keresve ezzel 0.1 dollárt.

A folyamat mindkét irányba működött, illetve a nagyobb 1$-tól való eltéréseket is hamar visszahozta a rendszer, hiszen olyankor többen is nyerészkedtek rajta. Így az UST mindig 1$ körül tudott maradni. A LUNA árfolyama pedig rohamosan növekedett, és ekkor már több, mint 14 milliárd dollárra vonatkozott a 20%-os kamatot kínáló konstrukció.

A látszólag stabilnak hitt rendszert egy jól időzített, vasárnapi, 300 millió dollár értékű UST kiutalással kezdett megtörni. Ekkor más plaformokra, illetve más kriptopénzekre váltották át a UST-t. Az egész nem lett volna különösebb probléma, hiszen annak ellenére, hogy ez egy jelentős eladási nyomást helyezett a UST rendszerére az könnyű szerrel ki tudták volna védeni, ha a 3 milliárd dollár értékű tartalékát a Terra ekkor nem csoportosította volna át egy hétfőn induló másik projektje miatt. A pangó időszaknak számító hétvégi szerencsétlen egybeesés sokak szerint nem is annyira véletlen, inkább egy tervezett támadás volt a kriptopiacok ellen. Az eladások értéke miatt, a UST dollárhoz való stabil 1:1-hez köteléke szakadozni kezdett. Ez volt az a pont, ahol az algoritmus sem tudott megbírkózni a helyzettel és a UST, LUNA tulajok elkezdték kivenni pénzeiket a rendszerből. Az így létrejövő újabb és újabb eladások egy már jól ismert negatív öngerjesztőfolyamatot hoztak létre, melynek vége a stablecoin és a LUNA teljes összeomlása lett. Csütörtök reggel pedig már arra ébredtünk, hogy nem csak a Terra LUNA, de a kriptovilág más népszerű valutáit is magával húzta az eseménysor. A Terra vezetője szerint van esély a rendszer újjáélesztésére, de nem lesz egyszerű és rövid folyamat sem.

A kriptovilágban számos példát találunk féktelen nyereségekre és napok alatti meggazdagodásra, azonban az előző héten megláthattuk mindennek a másik oldalát is. Ha befektetésre adjuk a fejünket, mindig tájékozódjunk alaposan és csak annyi pénzt fektessünk be, amennyit nem sajnálunk elveszteni.

Milyen gazdasági kihívások elé néz a következő kormány?

Vasárnap lezárult egy szakasz. Hosszú, talán túlságosan is hosszú kampányidőszakon van túl az ország. A versenyből ugyan ismét a Fidesz került ki győztesen, de szusszanni ezután sem tudnak majd egyet, ugyanis rengeteg teendő vár a kormányra a gazdasággal kapcsolatban. Ahogy azt már láthatjuk, a 2020 elején kezdődött koronavírus járványt közel sem egy csendes időszak követte, begyűrűzött a válság, majd a háború. Ezek nyomán számos olyan jóléti intézkedés került bevezetésre, ami viszonylag megvédte a lakosságot a piac fejvesztett ingadozásaitól, azonban a valóságot nem lehet már sokáig a falakon kívül tartani. Nézzük is meg, milyen kihívásokkal kell a hamarosan újra alakuló kormánynak szembenéznie.

Az Európai Unió számos gazdasági szankciót vezetett be a háború kitörése óta Oroszország megfékezésére. Azonban ki kell jelenteni, hogy ezek a szankciók egyaránt visszahatnak régiónk gazdaságára is, ahogy azt a forintárfolyam március eleji elszabadulása nyomán is láthattuk. Továbbá az energiaszektor orosz multinacionális vállalatainak kikerülhetetlensége vagy éppen a Sberbank hazai leányvállalatának csődje sem segít a helyzeten. Emellett fontos megemlíteni, hogy Ukrajna is számos Európai ország nagyvállalata számára nyújtott kapacitást, szerelt össze termékeket, vagy éppen kölcsönzött háttérszolgáltatásokat a nyugati IT szektor számára.

Az elmúlt év folyamán az infláció folyamatosan növekedett, részben a koronavírus-válság okozta akadozó ellátási láncok miatt, részben pedig a válságot enyhíteni próbáló gazdaságélénkítési csomagok miatt. Ezt a mostanáig tartó időszakot a 6-8%-os infláció jellemezte, azonban itt nem állt meg ennyiben az eseménysor. Az Ukrán válság okozta sokk, valamint a nyersanyagárak rohamos emelkedése elemzők szerint nem zárja ki a 10-12%-os emelkedést sem. A nyersanyagárak emelkedése kapcsán egyre több szakértő világít rá arra, hogy a rezsicsökkentés és különböző árszabályozó intézkedések fenntartása nehézkessé válhat, hiszen az egyetemes gázár egyre távolabb kerül a piaci áraktól. Idén 1000 milliárd forintba is kerülhet az állami tulajdonú MVM szolgáltatónak a különbözet megfizetése. A költségvetési hiány kiigazítása is elengedhetetlen kérdés lesz a következő években. Itt a már említett MVM 1000- és az MNB 100 milliárdos vesztesége mellett az állampapírok hozamainak emelkedése fogja nehezíteni a tervezett 5%-os hiány kialakítását.

forrás: Portfolio

A forintárfolyam már a járvány kitörése előtt is komoly lejtőre helyezkedett, ezt azonban a háború sokkszerűen tovább rontotta, majd március 7-én a lélektani 400-as határt is megsúrolta. A forint árfolyamának stabilitása elengedhetetlen annak érdekében, hogy a lakosság ne veszítse el bizalmát benne és ne váltsák át tömegesen pénzüket forintról euróra. Az ingadozás és az emelkedés a külkereskedelemnek sem kedvez, drágább termékekhez és nehezebb tervezhetőséghez vezet. Nem túl kedvező az sem, hogy a Magyarország ellen folyó jogállamisági eljárás miatt az európai helyreállítási alapnak csak a 13%-át 326 milliárd forintot tudott lehívni a kormány. A fennmaradó közel 2200 milliárd forintot csak az eljárás lezárultával lehet kérelmezni. Ez azonban fontos lenne a költségvetési hiány csökkentéséhez, így a kormány további egyezkedésekre kell, hogy kényszerüljön az EU-val.

Sokan szintén régóta húzzák a vészharangot a különböző árstoppok, bérplafonok tekintetében, talán jogosan is. Ennek egyik legérdekesebb eleme a 2021 októberi szinten rögzített változó kamatozású lakossági jelzáloghitelek kamatai, ami jelenleg is a jelzáloghitelek 36%-át teszik ki és körülbelül 470 ezer embert érint. A rögzítés pontjához képest jelenleg a kamatok 8-10-szeresükre is emelkedhettek, így a kamatstop kivezetése sokak számára fatális lehet és minél később történik ez meg, annál rosszabb lesz. Természetesen még nincs minden veszve. A bankszektornak és a kormánynak is egyaránt megvannak az elképzelései a helyzet megoldásáról, itt az érdekellentétek feloldása jelent majd kihívást. További problémát okoz a kereskedők számára az élelmiszer árstop, ehhez ugyanis ők nem kapnak semmilyen támogatást. Május elsejével pedig az árstop termékei csatlakoznak a piaciáras termékekhez, amik az elmúlt időszakban is komoly dráguláson mentek át. Ennek részben egy másik plafonáras termék, a gázolaj árának emelkedése, részben pedig az orosz-ukrán konfliktus miatt megakadó mezőgazdaság az oka. A gázolaj árát maximalizáló rendelet is hamarosan hatályát veszti, ezzel rászabadítva a piacra a valódi olajárat, további nehézséget okozva az átlagembereknek és a hazai mezőgazdaságnak egyaránt.

A kérdés már csak az, vajon meg fog tudni gyürkőzni egy ilyen sokrétű, összetett válsággal a következő Orbán-kormány?

Mi lenne az orosz gáz nélkül?

Oroszország a világ harmadik legnagyobb olaj exportőre, globálisan körülbelül 10% részesedése van a teljes olajkivitelben. Az utóbbi 10 évben annyira jelentős lett az olaj és földgáz export, hogy a kormány teljes jövedelmének 43%-át teszi ki. Az orosz gáz legnagyobb felhasználója pedig természetesen az EU; az orosz export mintegy 48%-a az Unió országaiban kerül felhasználásra.

Azonban a jelenleg is dúló háború megnehezíti az Unió olaj- és gázellátását. Az EU jelenlegi álláspontja a konfliktus békés, diplomáciai úton történő elsimítása. Ezt gazdasági lépésekkel, szankciókkal próbálják elérni eddig nem túl sok sikerrel. Azonban minden éremnek két oldala van: ha nem Oroszországból, akkor honnan jönne az energia?

Rekord az üzemanyagárakban  

A Kormány 2021. novemberében először február 15-ig, majd jelenleg május 15-ig meghosszabbította az üzemanyagárakra vonatkozó stopot. Jelenleg 480ft/l átlagáron juthatunk hozzá a benzinhez és a gázolajhoz. A mostani állás szerint a benzinár 23,7 százalékkal magasabb, a gázolaj pedig 20 százalékkal magasabb, mint tavaly ugyanekkor.

Sokkoló, de a vasarlocsapat.hu számításai szerint, ha a Kormány nem határozta volna meg az árplafont, akkor 2022.03.04-től az átlagos literenkénti benzinár 537, a gázolaj pedig 555 forint lenne.

Az orosz-ukrán háború erre is rányomta a pecsétjét, Európa szerte újabb és újabb rekordokat döntenek meg az gázolaj árak. A kőolaj hordónkénti ára 2014 óta először haladta meg a 105 dollárt. Ez hatalmas gondokat jelent a globális energiaellátásban, többek közt ezért is félnek szigorúbb szankciókat hozni az orosz energetikai cégek ellen.

Mi lesz az Északi Áramlat-2-vel?

A több milliárd eurós befektetést részben az orosz állami kézben lévő Gazprom, részben német befektetők finanszírozták. Az orosz bevonulást követően azonban sok problémába ütközhet a projekt.

A gázvezeték azonban még nem kapta meg a működésre szóló engedélyt, az eredeti tervek szerint sem került volna 2022 nyara előtt használatba, viszont a konfliktusnak köszönhetően ez az időpont még tovább kitolódhat. Németország egyelőre felfüggesztette a tervet.  

Az ukrán elnök, Volodymyr Zelensky egy nyilatkozatában „veszélyes geopolitikai fegyvernek’ nevezte a projektet. Itt azonban azt is érdemes megjegyezni, hogy az új vezetékrendszer miatt – amely teljesen elkerüli Ukrajnát – az ország nagyjából 2 milliárd dollár bevételtől esne el. Épp emiatt Lengyelország is a szigorúbb szankciók pártján áll, hiszen ő a másik, aki magas tranzitdíjak fejében engedi saját területén át a gázt.

Ugyan az Atlanti-óceán másik partjáról, de az Egyesült Államokat is elég nehéz helyzet elé állította a konfliktus. Biden nyíltan az Északi Áram-2 ellen volt, szintén félve az EU növekvő orosz függőségtől, azonban a német befektetőket sem szabad elfelejteni. Az érdekellentétek egyre csak duzzadnak, az USA pedig a diplomáciai kapcsolatait féltve nem hozott érdembeli döntést. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy Németország kicsit sem burkoltam jelezte a Kongresszus felé, hogy nem szeretne további szankciókat.

Hogy jön a képbe Elon Musk?

Nagyjából egyébként sehogy, viszont az amerikai multimilliárdos a Twitter-en kijelentette, hogy akármennyire is negatívan érinti a Teslát, kénytelen növelni a gáz és olaj előállítását. Azt is hozzátette, hogy a fenntartható energiaforrások egyelőre nem lennének képesek helyettesíteni az orosz gázt.

Tehát Mr. Musk is beszáll az földgáz és olaj ellátásba, viszont így sem valószínű, hogy megszorítások nélkül át tudjuk vészelni ezeket az időket.

A fenntartható források lehetősége

Az EU évek óta igyekszik növelni a megújulóenergia forrásait. Az Unió országait átlagolva, jelenleg körülbelül a felhasznált energia 20%-a származik megújuló forrásokból. Azonban hatalmas eltérések figyelhetők meg országonként: még Finnországban az energia mintegy 43%-a származik megújuló forrásokból, addig Hollandiában ez az érték csupán 8%. Az EU 2030-as céljai közé tartozik, hogy 20%-ról 30%-ra növelje a megújuló források felhasználást.  

Nem kell sokat matekozni, hogy megállapítsuk, hogy az orosz források nélkül nem sokáig bírnánk, nem csak a gazdaság roppanna bele, de a lakosság között is hatalmas elégedetlenséget váltana ki, ha akár egy napra is energia nélkül maradnánk.

Európai toplista élén a magyar gazdaság

Az elmúlt szinte két évben (sajnos) az életünk szerves része lett a koronavírus, ami a világ összes országának gazdaságára rányomta a bélyegét. A folyamatos korlátozások és intézkedések mellett a talpra állás igencsak nagy kihívást jelent mindenki számára, azonban 2021-ben Magyarország elég meglepő eredményt produkált. Ez talán történelmünk egyik legnagyobb gazdasági növekedése is lehet.

Ahogy az a képen is látható, 2020-ban hatalmas visszaesésnek lehettünk tanúi a korona beköszöntekor, amikor hirtelen minden bezárt a vírusnak köszönhetően. Úgyhogy, mielőtt belevágnék abba, milyen rekordokat döntött az előző évi növekedés, nézzük meg egy kicsit, milyen mély gödörből is kellett kimásznia az országunknak.

2020: a hirtelen visszaesés éve

Hazánkba a vírus 2020 márciusában ért el, a hónap közepén pedig el is kezdődött az eredetileg 2 hetesnek ígért karantén, ami alig pár hét múlva már második születésnapját fogja ünnepelni. A vendéglátóipar és a turizmus szinte teljes hiánya komoly következményekkel járt, a megszorítások miatt a kormány 5-6 százalék közötti visszaesésre készült az előző évhez viszonyítva. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 5,0-5,5 százalékra becsülte, az Európai Bizottság 5,3 százalékos visszaeséssel számolt, míg a hitelminősítők (Standard & Poor’s és Fitch Ratings) 6,3 és 6,2 százalékosra tették a visszaesés mértékét.

A talált hivatalos adatok szerint 2020-ban a GDP volumene 5,1 százalékkal maradt el az előző évitől, amivel Varga Mihály pénzügyminiszter meglehetősen elégedett volt. Szerinte ezek az adatok azt mutatják, hogy „Magyarország uniós szinten is eredményesen védekezett a járvány gazdasági hatásaival szemben”. Facebook videójában ki is fejtette, hogy az uniós átlag 6,4 százalék volt, így hazánk a vártnál sokkal jobban teljesített. Ezzel olyan országokat előztünk meg, mint például Ausztria, Franciaország vagy Olaszország.

Sőt, „hatalmas meglepetés” címszó alatt az is kiderülhet számunkra, hogy 2020 negyedik negyedévében a szigorítások ellenére is sikerült 1,1 százalékos növekedést produkálnia a gazdaságnak, aminek pozitív hatásai át is húzódtak 2021 egészére.

2021: a gazdasági rekord éve

„A negyedik negyedévben Európa legnagyobb növekedését érte el Magyarország” – 2021 utolsó három hónapjában 7,2 százalékkal bővült a gazdaság az egy évvel korábbi értékekhez képest.

Az éves növekedés pedig 7,1 százalék volt, amire nem volt példa az elmúlt harminc évben. Ez az eredmény bőven felülmúlta a várakozásokat, ugyanis reális növekedésnek a kicsivel 7 százalék alatti érték tűnt. Varga Mihály hozzátette, mindez azt bizonyítja, hogy a családok és vállalkozások támogatására, a beruházásokra, valamint az adócsökkentésre épülő gazdaságpolitika hatékony.

Nem sokkal a KSH statisztikai adatai után az Eurostat is publikálta az eredményeket, ahol negyedéves összevetésben 2,1 százalékos növekedéssel Magyarország (egyelőre) az első helyen foglal helyet, maga mögött tudva Spanyolországot és Lengyelországot, éves összevetésben viszont Magyarország a második helyre került: csak a lengyelek 7,7 százalékos növekedése volt képes megelőzni minket. Ugyan még pár ország adata nem ismert és esélyes, hogy hátrébb fogunk csúszni 1-2 hellyel, ennek ellenére teljesen egyértelmű, hogy országunk a kontinens élvonalában áll.

Amellett, hogy ilyen kiemelkedően teljesített az ország, azt is fontos megemlíteni, hogy ezekkel az eredményekkel a magyar gazdaság már érdemben 3,4 százalékkal meghaladta azt a szintjét, ami a járvány kitörése előtt volt jellemző 2019-ben. Ez a javuló tendencia pedig folytatódni látszik 2022-ben is: továbbra is erőteljes, 5,9 százalékos növekedést és javuló egyensúlyi mutatókat várnak a szakemberek. Ezentúl az előrejelzések szerint 2025-ig minden évben további 4 százalék felett erősödhet a gazdaság.

„A magyar gazdaság még Cristiano Ronaldot is lefutotta”

2021 kiemelkedő eredményét Varga Mihály pénzügyminiszter egy Facebook-poszttal is megünnepelte, miszerint országunknak még a világhírű focistát is sikerült felülmúlnia teljesítményével.

Ilyen pozitív évzárás után felmerül a kérdés, hogy vajon most már minden visszaállhat a régi kerékvágásba? Nyilvánvalóan erre csak remélhetjük, hogy a válasz igen. Viszont, a mutatók most elég jó hírekkel szolgálnak, így nincs más dolgunk, mint bízni abban, hogy 2022 nem tartogat újabb hullámvölgyeket és ártalmas meglepetéseket számunkra.

Miért ilyen olcsók a fapados járatok?

Ahogy egyre többször keresgéltem repülőjáratokat, úgy tűnt fel, hogy mennyi hihetetlenül olcsó ajánlat érhető el Európában. Az egyik ilyen keresgélés alkalmával bukkantam rá a kiwi.com karácsonyi akciójára, amikor is Máltára 490Ft-ba került egy repjegy. De békeidőben is bőven találni retúrjáratokat 10.000Ft alatt. Mégis, hogy lehet, hogy amit a nagy légitársaságok 50-60.000 forintért kínálnak, egy fapados légitársaságnál csak a töredékébe kerül?

Néhány évtizeddel ezelőtt a repülés még inkább amolyan luxus utazási formának volt tekinthető, ahol az utasok tágas utastérben kényelmes ülések, finom ételek és nagyobb csomagok kíséretében tehették meg utazásaikat. A repülésben a 2001 szeptember 11-i események után sok minden megváltozott. Az újonnan bevezetett szigorú ellenőrzések, szabályozások ellenére azonban az utasok száma jelentősen csökkent ebben az időszakban, rengeteg légitársaságnak kiesést okozva és leépítéseket eredményezve. Ebben az időben terjedtek el a fapados légitársaságok, akik felismerték, hogy a költségek csökkentésével, a luxus letekerésével hatalmas piacra tehetnek szert és ezzel Európában egy újfajta turizmust is beindítottak

Kiszolgálás a Lufthansanál az 1960-as években.

Ezen időszak egyik éllovasa volt a Ryanair akik kapva az alkalmon 153 vadonatúj 737-est rendeltek a Boeingtől és a rendelés méreténél fogva jelentős alkupozícióval rendelkeztek a vásárlás során. Azt gondolnánk, hogy a fapados légitársaságok inkább régebbi, olcsóbban beszerezhető gépekkel üzemelnek, azonban hosszabb távon sokkal jobban megéri újabb gépeket beszerezni, hiszen az új repülők nagyon hatékony üzemanyag felhasználással rendelkeznek. Az kerozin nagyon fontos kérdés egy légitársaság életében, általában az összes költségnek közel a harmadát csak az üzemanyag teszi ki. Annak érdekében, hogy az üzemanyagár változásából fakadó kockázatokat kiküszöböljék, ármegállapodásokat kötnek a szolgáltatókkal, akik szintén nagy rizikófaktorral rendelkeznek, de még így is nagyobb biztonságot és tervezhetőséget eredményeznek. A repülőgép kiválasztása is fontos tényező a költségek csökkentésében. Például a Ryanair csakis Boeing 737-eseket használ, így a legénységet, szerelőket, földi személyzetet kizárólag egyféle repülőre kell kitanítani. Ha már személyzet: A legtöbb fapados társaság gyors, és csak alapvető képzést nyújt, általában pályakezdő légiutas kísérőket alkalmaz. Emellett a személyzet több feladatkört is ellát, így spórolva annak méretén és a bérköltségeken is. A kiképzésnek egy része van, amin nem lehet spórolni, ez pedig a biztonság. Ez a költségeknek az a része amire nagyon ügyelni kell, hiszen a legkisebb hiba is nagy veszteségeket tud okozni egy vállalatnak, legyen szó rövid távon a kompenzálásról vagy hosszabb távon a vállalat hírnevéről.

Visszatérve a repülőkhöz: aki már utazott fapados járaton és nem érte az a szerencse, hogy legelöl, vagy a vészkijárathoz sorsolta a helyfoglaló rendszer, annak nem kell bemutatni mennyire szűk a lábtér, ezzel is növelve a gép befogadóképességét és jobban elosztva a költségeket. Emellett az ülések nem dönthetőek, így olcsóbb, valamint nincsenek tasakok az ülések hátulján, hogy gyorsabban ki lehessen takarítani a repülőt. Természetesen az alapárban se bőrönd se étel nincsen, azokért magas árat kell fizetnünk. Egy másik út, ahol a fapados járatokon spórolni lehet az a repterek. A repterek és a légiirányítás adói teszik ki általában a másik harmadát a teljes költségeknek, ezért azok csökkentése stratégiai kérdés. A kevésbé ismert, nagyvárosoktól távolabb fekvő, alulhasznált repterek “megszállása” olyan alkupozíciót alakít ki egy-egy légitársaságnak, hogy a reptér számára élet-halál kérdéssé válhat ha egy fapados légitársaság úgy dönt elhagyja a repteret a túl magas díjak miatt. Tehát az olcsó járatért cserébe néha többet kell utazni az adott város centrumába. Ha a légitársaság nem tud választani több reptér közül, mint például Budapesten, akkor a kevésbé forgalmas idősávokat, így a hajnali vagy késő esti érkezéseket, indulásokat választják. Ezzel a két módszerrel a repterek kereslet-kínálaton alapuló díjazása könnyen kijátszható.

És ezzel még nincs vége. A repülőket gyakorlatilag megállás nélkül üzemeltetik, egy nap akár 10-szer is megfordulnak és mindössze 25-30 percet töltenek el egy reptéren. Nincsenek átszállások, és így késésekhez sincsenek kötve, a lehető legtöbb desztinációt próbálják elérhetővé tenni. Emellett lehetőséget adnak helyjegy, nagyobb táska, repülőtéri transzfer és tucatnyi szolgáltatás igénybevételére, nem kis összegért. Az utolsó és egyben egyik legfontosabb eszköz a maximális költséghatékonysághoz maga az árazási/jegyeladási szoftver. Ezek a szoftverek annyira jól működnek, hogy a fapados légitársaságok nagyobb arányú nyereséget képesek elérni, mint a hagyományos légitársaságok.

Végül pedig néhány tipp, hogy hogyan keressünk olcsó járatokat: Használjunk Google Flightsot vagy valamilyen árösszehasonlítóoldalt, például: Skyscanner, Kiwi, Kayak… Fontos, hogy nagyon rugalmasak legyünk a dátumválasztást illetően, kerüljük a hétvégét és az ünnepnapokat. Elvileg általában a kedd és a szerda a legolcsóbb nap az utazásra. Ahogy közeledik egy dátum egyre olcsóbbak lehetnek a repjegyek, de használhatunk árfigyelőt is. Végül pedig azon is spórolhatunk, ha csak egyirányú jegyeket vásárolunk. Nektek milyen tapasztalataitok vannak a fapados járatokkal, hogyan vásároltok jegyeket?

2021 Recap

Szélsebesen közeleg a karácsony, az Újév, és még annál is gyorsabban a vizsgaidőszak. Ennek alkalmából kikapcsolódásként elhoztam néhány komolyabb és kevésbé komoly eseményt, amik meghatározták az idei évünket. Sokan hittük azt, hogy a koronavírus idén már talán itt hagy minket, de ez nem így alakult. Ennek ellenére az élet nem állt meg, és mint minden év, ez is egy méterrel feljebb tette az ingerküszöbünket.

Joe Biden Amerikája

Ugyan a választás nem idén zajlott, de korántsem volt olyan biztos, hogy a Twitterről és Facebookról is kibannolt Donald Trump valóban lemond az elnöki pozícióról, hiszen még decemberben is rengeteg fanatikus támogatója rohamozta meg a Capitolium épületét, hogy kifejezzék nemtetszésüket. Végül januárban Joe Biden beiktatásával véget ért Trump ámokfutása (vagy mások szerint aranykorszaka), és talán ismét egy józan ember vezetheti a szabad világot.

A Nasa reneszánsza a Marson

A szintén 2020-ban kezdődött Mars 2020 programban megérkezett Preservance Mars-járóról áprilisban felemelkedett az Ingenuity helikopter. Ezzel az Ingenuity vált az első ember alkotta eszközzé, ami egy másik bolygón ilyen repülést hajtott végre.

Utópikus Salvador

Szeptemberben El Salvador lett az első ország a világon, amelyik egy kriptovalutát, a Bitcoint tette meg hivatalos fizetőeszközének. A hír nem érte váratlanul a lakosságot, azonban mostanra körülbelül a 90%-uk nem tartja jó ötletnek egy ilyen volátilis valuta bevezetését. Ám a jövő valószínűleg a kriptovalutáké lesz és hosszú távon fog eldőlni, jó vagy rossz döntést hozott az ország.

2020-as 2021-es Tokiói Olimpia

1944 óta először történt meg, hogy egy olimpiát el kellett halasztani. Ez úttal természetesen nem a második világháború okozta a problémát, hanem a koronavírus járvány miatt volt erre szükség. Az olimpiát rendező Japán, Tokió nagy reményeket fűzött a 32. Újkori játékokhoz. A 15 milliárd dollárba kerülő és több mint 11 000 sportolót megmérkőztető eseményen a magyarok 6 aranyat és 7-7 ezüst és bronzérmet zsebelhettek be.

Ki-, bevonulás Afganisztánba

Az év egyik legnagyobb geopolitikai eseménye talán az Egyesült Államok kivonulása volt Afganisztánból. A több, mint két évtizeden át húzódó háborúzásból való kiszállást gyakorlatilag minden elnök megígérte már, de végül Trump kezdte el és Biden fejezte be. A megszállás a 2001-es terrortámadás után kezdődött meg és sok elemző úgy tartja, hogy a mostani kivonulás nyomán nem változott a térségben semmi. Az ellenség nem szűnt meg, sőt néhány hét alatt visszafoglalta gyakorlatilag a teljes országot, az amerikaiak által otthagyott fegyvereket és járműveket is előszeretettel használják.

Megérkezett a Voyage album

Az ABBA zenéi sose mennek ki a divatból, kicsik és nagyok egyaránt imádják őket. Ha ti is voltatok már olyan buliban, ahol nem tudtatok közös nevezőre jutni a zene ügyében (pl. techno vagy magyar trash), akkor szinte biztos vagyok benne, hogy nálatok is előkerültek a jó kis ABBA számok. És most idén 40 év kihagyás után, mint derült égből villámcsapás érkezett meg egy teljesen új album, a Voyage. Rengeteg országban azonnal a toplistákra tört az album, de szerintem sokan egyet értenek velem, hogy ez az album már sose lesz olyan mint az előző 8.

Keresztbe parkoltak a Szuezi-csatornán

Márciusban egy homokvihar közepén a Szuezi-csatornán átkelni próbáló Ever Given, ultranagy konténerszállító felett elvesztette annak kapitánya az iránytást és egyszerűen keresztbeállt. A hét napig tartó blokkolást az egész világ szemmel követte. Az eset megmutatta, mennyire törékeny is a világot átszelő globális ellátási láncunk. A tengeri szállításban súlyos összegekbe kerül minden perc, és a feltorlódásban várakozó hajóknak dönteniük kellett, hogy mi éri meg jobban: megkerülni Afrikát vagy megvárni, amíg kiássák a fogyasztói társadalom egyik szimbólumát.

Elvált Amerika legjelentéktelenebb házaspárja

A reality showból ismert 40 éves Kim Kardashian és a botrányhős-énekes Kanye West 2014 óta tartó házassága sosem volt fenékig tejfel, a médiának mindig volt miről beszámolni és ez nem volt másképp idén sem. Az i-re a pontot Kanye kezelhetetlen viselkedése, internetes ámokfutásai és hangulatingadozásai tette. A válás hírével párhuzamosan kezdtek el terjedni pletykák arról, miszerint Jeffree Starral hűtlenkedhetett a rapper, de Kimet sem kell félteni, hiszen már hivatalosan is Pete Davidsonnal szűri a levet.

Tarol a TikTok

Idén a TikTok átlépte az 1 millárd felhasználót ezzel a 7. legtöbb felhasználóval rendelkező közösségi média felület lett a világon. A videómegosztó – amit Kína trójai falovának is hívnak – őrült nagy népszerűségnek örvend minden korosztály közelében. Én a TikTokról éppen leszokók körét erősítem, de úgy gondolom, hogy ez a növekedés még jó pár évig biztosan kitart, talán egy nap a 2,8 milliárd felhasználóval rendelkező Facebookot is lekörözi.

Ez volt néhány esemény, ami emlékezetes volt számomra ebből az évből, egy szubjektív felsorolás. Kíváncsiak vagyunk, Nektek mik voltak a legizgalmasabb történések 2021-ben.

A Padthai sikersztori

A már nyolc budapesti és egy vidéki étteremmel rendelkező Padthai Wokbar ebben a hónapban nyitja meg első külföldi éttermét Pozsonyban. Nézzük is meg hogy a Budapesti gasztroforradalmat meglovagló, immár 10 éves wokbar hogyan jutott el eddig a pontig és merre tervez a jövőben tovább haladni. 

Az étteremlánc az első éttermét 2011-ben az Október 6-a utcában nyitotta meg négy tulajdonos, kisebb véletlenek folytán. Az akkor még belsőépítészeti mérnökirodát vezénylő Horváth Ágnes és az idegen forgalmon végzett Simon Gergely műszaki vállalkozása közösen dolgozott egy szálloda befejezésén, ahol a közös munka során ismerkedtek meg. Ágnes ezután elnyert egy thaiföldi megbízást, amire Gergely az út előtt praktikus gasztronómiai tanácsokkal látta el. Ágnes ekkor lett szerelmes a thai gasztrovilágba. Később, 2010-ben Ágnest egy Október 6-i utcai raktárhelység hasznosításáról kérdezték. A helységet ő inkább kivenni szerette volna és Gergővel hamarosan tovább is gondolták a helység ötletét végül elhatározták, hogy egy thai éttermet fognak kialakítani. Amikor a cégalapításhoz kerestek további tagokat, merült fel Ágnes vejének Kanóczky Máténak a személye, a frissen végzett közgázos, aki örökségéből és spórolt pénzéből szállt be a vállalkozásba. Melléjük állt még be Ágnes ismerettségéből Lovas Gusztáv 2012-ben, egy 65 millió Ft-os befektetéssel.

Horváth Ágnes és Kanóczky Máté. Forbes: Sebestyén László

Ekkor nyílt meg az első Padthai Wokbar, amely a négy tulajdonos kellemes meglepetésére az első napoktól kezdve hatalmas sikert jelentett. A siker kulcsát a városban már meglévő thai éttermektől való különbözőségük adta. A fast-casual streetfoodosabb jelleggel, a Vapiano éttermeknél már ismert és bevált formulát alkalmazták. Viszonylag gyorsan és minőségi alapanyagokból lehet összeállítani az általunk kívánt ételkülönlegességet. Természetesen a vagány belső designért mindenhol az egykori belsőépítész felel, valamint nagyon fontosnak tartják az autentikusságot ezért a szakácsok minden étteremben ázsiai származásúak, az ételeket is közösen alkották meg. 

Eredetileg csak olyan streetfood éttermeket kívántak nyitni, amik valóban az utcáról nyíltak, azonban hamar rájöttek, hogy a magyarok szeretnek a plázákba járni így kénytelenek voltak Budapest legnagyobb bevásárlóközpontjaiban is megjelenni. A terjeszkedés következő állomása a Wolt-os házhozszállítás lett. Az eleinte csak Budán elindított kiszállítás nagyon népszerűvé vált, a pörgés azon is látszik, hogy egyes éttermeikben már külön alkalmazott foglalkozik azzal, hogy az elviteles rendeléseket összeállítsa és a futárok sokszor pedig sorban állnak az éttermek előtt. A Mammut, az Árkád, a Corvin és a 2 évvel ezelőtti győri Árkád után az Allee bevásárlóközpontban is új éttermet nyitottak, azonban az időzítés szerencsétlen volt.

Padthai Egyetem tér

Az éppen kitörő koronavírus járvány miatt a zsírúj étteremben, ahogy máshol is, csak elvitelre lehetett kérni. A cég forgalma 70 %-ot zuhant és így az árbevétel 80-90 %-kal esett vissza, a helyzet pedig kilátástalannak tűnt. Azonban mivel ekkor már mind a négy tulajdonos tapasztalt volt, többen pedig közgazdászként végeztek, nem estek pánikba és úgy döntöttek hogy nem csökkentik a dolgozók létszámát és megpróbálnak mindent megtenni annak érdekében, hogy a minőség megtartása mellet minimalizálják a költségeket. Emellett meg kellett küzdeni a vírus miatt a szakmából elvándorló vendéglátósokkal így éttermi dolgozók hiányával. Ezek miatt csúszott az első külföldre tervezett éttermük álma is. Már 2020-ban megnyitottak volna, ha a világjárvány nem húzta volna keresztbe a számításaikat.

HB Reavis: A Nivy Tower és Stanica Nivy projekt

Az új étterem Pozsony legújabb plázájában, a világhírű Zaha Hadid tervezőiroda által megálmodott Stanica Nivy-ban fog megnyílni. Erre az étteremre úgy tekintenek, mint amin kitesztelhetik a külföldön történő étteremnyitás problémáit. De nem szeretnének ennyivel megállni, már tervezés alatt van a franchise rendszer kialakítása és további külföldi éttermek nyitása. Már jó ideje vizsgálják a közép kelet-európai országok fogékonyságát az ázsiai ízekre és eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy a Wokbár bármelyik környező országban könnyen működhetne, esetleg a csípős ízeken kell állítani, hiszen néhány országban például Németországban azokat kevésbé értékelik. A külön cégekben működő éttermek idei árbevétele kb. 5-6 milliárd Ft lehetett. Ez a tavalyi évnél 1 milliárddal kevesebb, azonban így is hihetetlen. A későbbi terjeszkedéshez pedig fontolgatják a tőzsdére lépést is. Egy dolog azonban biztos: a tulajdonosoknak sikerült egy olyan energikus, fiatalos mindenki számára vonzó étteremláncot létrehozniuk az elmúlt évtized alatt, amit bátran nevezhetünk sikertörténetnek.

Nektek mi a személyes tapasztalatotok a Padthai Wokbárral kapcsolatban? Szívesen találkoznátok vele külföldön is?

Home office vagy iroda? Merre tartanak a naprakész vállalatok?

Akinek még esetleg nem tűnt fel, egy éve már, hogy lezárások és izoláció közt éljük az életünket. Ebben a helyzetben rengeteg szokásunk megváltozott és számos kompromisszumot kellett megkötnünk. Így volt ez az irodai munkák terén is, ahol egy – az amúgy is sokak szerint elkerülhetetlen – folyamat gyorsult fel: az irodák átalakítása a távoli munkavégzés által.

De még mielőtt erről beszélnénk, nézzük meg röviden, hogyan születtek meg a modern irodák. Az egyik első irodát a Brit Kelet-indiai Társaság nyitotta meg, az egyre növekvő adminisztráció és papírmunka rendszerezése érdekében. Egészen a 20. század elejéig az irodák kialakítását a nagy nyitott terek jellemezték, ahol egy gyárhoz hasonlóan szorosan tömött sorokban helyezkedtek el a dolgozók. A következő évtizedekben a változást a toronyházak hozták el. Bár ez a változás még csak a felsőbb vezetők kényelmét és a hierarchiában elfoglalt pozícióját hozta el a saját panorámás irodáikkal.

Cubicle Offices

A 60-as, 70-es évekre megjelentek a privát szféra iránti igények, részben a nők irodai munkába állása és az őket ért zaklatások miatt. Ebben az időben alakult ki az Action Office, ami többféleképpen összeépíthető térelemekből állt, ezzel megalkotva a különféle feladatokhoz az ideális teret. Ennek a továbbgondolása lett a költséghatékony “Cubicle Farms”, amely szerintem minden irodai dolgozó rémálma lehetett. A 90-es, 2000-es években némi átalakulás indult el az internet megjelenésével. A Szilícium-völgy innovatív startupjai szakítottak az eddigi gondolkodásmóddal és elindultak egy új úton.

Ez lett az az út, amelynek most egy állomását a járvány felgyorsította. A home officera sokan úgy tekintenek, mint az irodai munka végső állomása, a tökéletes megoldás. Nem kell órákat tölteni ingázással, nem szükséges tip-top megjelennünk minden nap, az idegesítő kollégákkal sem kell találkozni. Sokan vannak, akik nem 9-17 óra között teljesítenek a legjobban, hanem például este. Számukra a home office olyan lehetőséget kínál, ahol kevesebb időráfordítással nagyobb hatékonyság érhető el. És kaja is mindig van a közelben! Azonban sokaknak nincs meg a megfelelő infrastruktúra ahhoz, hogy otthon dolgozzanak: van, aki a konyhapultra kényszerül, van, akiknél a WiFi akadozik, vagy éppen a gyerek, lakótárs nem hagy minket nyugton. Egyes cégek mindent megtettek azért, hogy ezeket az akadályokat leküzdjük: hazaküldték a céges számítógépeket, székeket, vagy éppen extra hozzájárulást az infrastruktúrához.

Egy bizonyos emberi tényező miatt azonban nem állhatunk át teljesen a távoli munkára. Ez pedig a kreativitás. Számos kutatás mutatta ki az emberi interakció fontosságát problémamegoldás során. A jövő irodáiban elengedhetetlen az olyan helyek kialakítása, ahol az emberek együtt tudnak lenni, társalogni, kávézni, vagy akár ötletelni, de nem egy üres szobában egy hosszú asztalnál. Mivel emberek vagyunk, ezért emberi környezetre is lesz szükségünk, főleg ha magasan képzett, és komoly elvárásokkal rendelkező munkaerőt szeretnénk alkalmazni. Steve Jobs a home office nagy ellenzője volt. Szerinte a legjobb ötletek a különböző részlegeken dolgozó kollégák véletlenszerű találkozásaiból születnek. A halála után megépült új Apple Campus szerintem ékes példája annak, hogyan alkothatunk emberi környezetet: hatalmas belső terek, rengeteg természetes fény és a beltéri növények mind-mind olyan elemek, amik fokozzák a kreativitást és a produktivitást. Emellett a kikapcsolódásra is és a szellemi felfrissülésre is alkalmas park veszi körül, ahol a testmozgás minden feltétele adott.

Apple Park

Fontos eleme egy jó irodának az elhelyezkedés: a nyüzsgő nagyvárosok vonzzák a fiatal diplomásokat. Londonban például két pályaudvar közé ékelődik be az egyik legújabb irodanegyed, ami nem csak a jó megközelíthetőség miatt előnyös, de a PNAS kutatása szerint az ilyen negyedekben magasabb a bejegyzett szabadalmak száma is. Persze a belvárosban sokkal nehezebb kialakítani egy organikus környezetet a toronyházak közé. Sydneyben azonban már erre is találtak megoldást: az új rugalmas szerkezetű toronyházak lehetővé teszik, hogy beépítsük a Szilícium-völgyben alkalmazott ötleteket, többszintes belső terek és teraszok formájában.

Quay Quarter Tower Sydney

Ha még a jövő irodáinak útja nem is teljesen világos, annyi biztos, hogy a költséghatékonyságról a minőség és a teljesítmény növelése felé fordul az irány. Ez pedig nem lesz máshogyan elérhető, csak a dolgozók jólétének és komfortjának növelésével. Az Outputra kell helyezni a hangsúlyt, és egyensúlyt teremteni az irodában töltött kreatív és az otthon töltött, inkább egyedül elvégzendő, nagyobb fókuszálást igénylő feladatok között.

Mezőgazdaság 4.0

Világszerte több, mint 800 millió ember éhezik nap, mint nap és ennek többszöröse azoknak a száma, akik nem tudják bevinni a megfelelő mikrotápanyagokat, mert nem férnek hozzá alapvető élelmiszerekhez. A globalizált világunk mezőgazdasága nagyon összetett rendszerré vált rengeteg nem várt hátránnyal, aminek most a megoldásán világszerte dolgoznak együtt termelők, tudósok és az informatika mágusai. Ez az új zöld forradalom, amit úgy is emlegetnek, hogy Mezőgazdaság 4.0.

Mi a helyzet most?

               Jelenleg a Föld népessége a 8 milliárd főhöz közelít. Ilyen népesség mellett, ha mindenki úgy étkezne, mint ahogy Egyesült Államokban szokás, akkor a ma elterjedt technológia mellett minden egyes négyzetméteren növényeket és állatokat kellene termelni és tenyészteni, és még így is 38%-os hiány lenne. Ugyan, ez a veszély jelenleg nem áll fenn, de a feltörekvő országok lakói és nagyvárosokba költözők, akiknek a jövedelme folyamatosan növekszik, előidézhetnek hasonló állapotokat. Gondoljunk csak Kínára, ahol ez több száz millió embert jelent és fog még jelenteni. Arról nem is beszélve, hogy a születést szabályozó különböző programok ellenére a Föld népessége 30 év múlva 2- , 80 év múlva pedig további 3-6 milliárd fővel is emelkedhet.

               A mezőgazdaságunk a mostani formájában nem tartható fenn túl sokáig. Számos kihívással kell szembenéznie ma egy gazdának. A klímaváltozás szélsőséges időjárási helyzeteket eredményezett: tovább tartó szárazságokkal, özönvíz szerű esőzésekkel, kemény telekkel és váratlan tavaszi jégesőkkel is meg kell küzdeniük. És akkor még nem is beszéltünk a felmelegedés miatt egyre északabbra eljutó tájidegen kártevőkről, akik ellen vagy nem hatnak a vegyszerek, vagy annyira sokat kell alkalmazni belőlük, hogy tönkretehetik a talajt. Ugyanez igaz a műtrágyára is. A növekvő igény miatt kevesebb ideig maradhat ugaron a föld és a koncentrált igények miatt a 10.-es töriből visszacsengő vetésforgóra sincs lehetőség.

               Egyszóval a földek kimerültek. Az előző zöld forradalom megoldásai, mint az erdőírtás, és az új vegyszerek kifejlesztése a mai környezettudatos világnézetünkkel már nem összeegyeztethető. Ezért a mezőgazdaság megmentésére ismét a tudományt és újonnan az informatikát kell segítségül hívni. Növelni kell a termelés hatékonyságát, hogy lépést tudjon tartani a növekvő igényekkel. Számos innováció áll lehetőségre és még több válik elérhetővé a közeljövőben. Nézzünk meg kettő olyan példát, ami már elkezdte meghódítani a földet.

Vertikális farmok

               Szerintem az egyik legmegosztóbb és ugyanakkor legizgalmasabb fejlesztést a vertikális farmok adják. Ahogy a nevéből is sejlik, a termelés hatalmas raktárakban sűrűn egymás felé elhelyezett polcokon történik. Az ilyen létesítményekben már gyakorlatilag bármilyen növény előállítható bizonyos fajoknál akár 100-390-szeres termelékenység mellett. Az ilyen farmok számos új technológiát foglalnak egybe: a magyarul hidroponiának nevezett eljárás révén a növényeknek gyakorlatilag nincs szüksége hagyományos talajra, elég mindössze valamilyen gyapot vagy kavics, amit könnyen át tud járni egy olyan tápfolyadék, ami azt a tápanyagot tartalmazza és olyan mennyiségben, amennyi éppen kell. Az eljárás révén 95%-kal lehet csökkenteni a vízfelhasználást. A kívánt hőmérséklet és napfényszükséglet a klímaberendezések és LED-fények segítségével folyamatosan fenntartható, így évszaktól függetlenül lehet termeszteni. Vegyszerek alkalmazására pedig az izolált környezet miatt semmi szükség nincs. A vertikális farmok egyik nagy előnye, hogy gyakorlatilag bárhol lehet alkalmazni, a külső környezet egyáltalán nem számít.

Városi farmok

               2050-re az előrejelzések szerint a népesseg 2/3-a városokban fog élni. Sok szempontból előnyös lehet, ha a városokban is elterjed a termesztés. A nagyvárosokban kialakuló hősziget csökkenthető, ha a házak tetejét növényekkel fedik be, a kihasználatlan rozsdaövezetekben is hatalmas terület áll rendelkezésre.  Berlinben például egy régi gyár területén üvegházakban akvapónia segítségével hetente 9500 cserép bazsalikomot nevelnek fel. Az akvapónia igazából egy ősi eljárás, már a maják is alkalmazták. A kis medencékben éldegélő aranyhalak képzik a tápanyagban gazdag vizet, amit aztán a hidroponikus rendszerbe vezetve eljuttatnak a palántákhoz, akik végül kiveszik a nekik szükséges tápanyagokat, és így a víz ismét tisztán visszakerül a halakhoz. A városban termelt növényeknek sokkal kevesebbet kell utaznia a boltokig, így olcsóbban is lehet őket árusítani.

Hollandiában a beltéri termesztés már az össztermelés 35%-át teszi ki annak ellenére, hogy az ország mindössze 1%-át foglalják el ilyen épületek. Természetesen, hátulütője is van az új technológiának. Ez pedig az energia és tudásigény, ami végsősorban a költségeken mutatkozik meg. Egy ausztrál cég, a Sundrop azonban a napenergia segítségével minden energiaköltségét képes például fedezni.

Az új technológia telepítése azonban így is költséges marad, ami sokakat visszatart a fejlesztéstől. Ennek kiküszöbölésére némi szemléletmódváltásra és hosszútávú víziókra van szükség. A kormányoknak és a nagybefektetőknek fel kell ismerniük az ebben rejlő lehetőségeket. Állami támogatások és kölcsönök nélkül nem indulhatunk meg nagy léptékben a körforgásos gazdaság és a fenntartható mezőgazdaság útján. De az esélyek szerintem elég jók. Úgy, ahogy az elektromos autók trendjére is felültek a befektetők és az államok, úgy válhat a következő nagy őrületté a mezőgazdaság 4.0 is.

Top