Category Archives: Élővilág

Bakancslista – ha kimozdulnál egy kicsit

Már jóideje tartanak a koronavírus járvány okozta korlátozások, így sokan észrevétlenül, akaratuk ellenére, de több időt töltenek négy fal között, mint valaha. Vannak akik home-officeban dolgoznak, valakiket az online oktatás tart a képernyő előtt – és ezáltal a házban is –, de az eddigi hűvös, szürke idő sem volt túl erős inspiráció, hogy kirándulásokat, túrákat kezdjünk el szervezni a természetbe. Most viszont eléggé úgy tűnik, hogy kezd megérkezni a tavasz és hozza magával a jó időt is, tökéletes körülményeket teremtve ezáltal arra, hogy nekivágjunk az útnak és minőségi időt töltsünk családunkkal, barátainkkal, és közben egészségünknek is kedvezzünk – azaz ne csak akkor szívjunk kis friss levegőt és ne csak akkor érje napfény a bőrünk, mikor elugrunk a közeli boltba, vagy kivisszük a szemetet. Hogy ne kelljen sokat keresgélni a megfelelő kirándulóhely után, összegyűjtöttem tízet a – szerintem – legérdekesebb, legjobban megérős helyek közül.

1. Rám-szakadék

Ha nem szeretnénk a fővárostól túl messze tévedni, ám mégis valami kalandosra vágyunk, akkor a dömösi Rám-szakadék megfelelő úticél lehet. A szurdokvölgy amellett, hogy mesés látványt nyújt, néhol kihívást is jelenthet a túrázók számára – nem véletlenül egyike Magyarország legnehezebben járható túraútvonalainak. Ha odalátogatnánk, előtte mindenképp tájékozódjunk a szakadék bejárhatóságáról, hisz az időjárási viszonyok könnyen utunkat állhatják.

2. Fülöpházi homokbuckák

A Kiskunsági Nemzeti Park területén található a „magyar Szahara” -ként is emlegetett homokbuckákkal díszitett terület, ami – valljuk be – valóban más földrészek hangulatát nyújtja az odalátogatóknak. Azon kívül, hogy csodás fotókat készíthetünk, a különféle tanösvények segítségével többet megtudhatunk arról, hogyan is alakultak ki nálunk ezek a számunkra különös dombok.

3. Tihanyi levendulás és a Bencés Apátság

Kétlem, hogy Tihany bárkinek is idegen lenne. Amellett, hogy a már önmagában is rengeteg lehetőséget kínáló Balaton mellett fekszik, a településnek nem kell szégyenkeznie a többi között. A csodás panorámát és jó visszhanggal való szórakozást kínáló Tihanyi Bencés Apátság közelében találjuk a már-már ikonikussá vált levendulást is, ami virágzásakor emberek tömegeit vonzza a városba.

4. Boldogkő vára

A jelenleg felújítás alatt álló, homályos történelemmel rendelkező, de mesébe illő várat Észak-Magyarországon, Boldogkőváralján találjuk. Az idelátogatók nem csupán a látvánnyal lesznek gazdagabbak, de különféle programok is rendszeresen megrendezésre kerülnek, amiken akár lovagokkal, udvarhölgyekkel is találkozhatunk, így teljessé téve ezt a kisebb „időutazást”.

5. Egerszalóki mészkőteraszok

Egerszalókon egy annyira nem szokványos jelenséget tekinthetünk meg, hogy ilyennel Magyarországon kívül valószínűleg csak Törökországban és az USA-ban találkozhatnánk. A gyógyvízzel teli, fehér teraszokat egy, a föld alól feltörő melegvizű hőforrás alakította ki az idők folyamán egy domboldalon. Megközelítésük szerencsére egyszerű, a mellette kialakított sétaútnak köszönhetően.

6. Lillafüred

A kicsit romantikusabb lelkeknek Lillafüred lehet maga a valóra vált álom. A palotaszálló mellett festői környezetben terül el a Hámori-tó, amit nyári időszakban nem csak csodálni, vagy körbesétálni lehet, de a kirándulóknak, vagy az ott nyaralóknak lehetősége van csónakázásra, vízibiciklizésre is. Mindemellett találunk a közelben vízesést, barlangokat, valamint egy függőkertet is, hogy a romantikus, vagy éppen baráti kirándulás semmilyen szempontból ne hagyjon maga után kivetnivalókat.

7. Szalajka-völgy

Lillafüredtől nem messze, a Szilvásvárad területén fekvő Szalajka-völgy sem okoz csalódást, ha szép természeti környezetben szeretnénk kirándulni. Habár itt is van vízesés, amellett szemet vethetünk még a Pisztrángos-tavakra, a tündérszép Szikla-forrásra, meglátogathatjuk a Szabadtéri Erdei Múzeumot és még egy barlangtúrára is sort keríthetünk.

8. Hegyestű

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, Zánka és Monoszló között fellelhető Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyen – habár csekély belépő ellenében – érdekes természeti jelenséget tekinthetünk meg, egy egykori vulkán belsejét. Míg lentről a bazaltorgonára, a hegy tetejéről a Balatonra nyíló kilátás ámíthat el bennünket. A bemutatóhely sajnos jelenleg még nincs nyitva, a nyitásról a weboldalon tájékozódhatunk.

9. Prédikálószék

Egy kirándulás a Dunakanyarban már önmagában is élmény, na de a rá való kilátással szinte össze sem hasonlítható. Habár a terep nem a legkönnyebb, a Duna kanyarulatával szemben található Prédikálószék csúcsáról lélegzetálállító panoráma tárulhat elénk, magasra téve ezzel a lécet minden más panorámának, amiket életünk elkövetkező részében láthatunk még.

10. Hortobágyi Nemzeti Park

Az idelátogatók saját maguk tapasztalhatják meg a puszták, mocsarak élővilágát és a vadasparkban találkozhatnak akár olyan állatfajokkal is, amikkel a természetben ma már nem igazán lenne lehetőségük. A jelenleg is nyitva tartó tanösvények segítségével sokat tanulhatnak a táj jellemzőiről és lakóiról, vírusmentes időkben pedig táborok, interaktív bemutatók és kiállítások is segítik, hogy minél többet tudjunk meg környezetünkről.

A lista persze folytatódhatna még: mindenki hozzáadhatná személyes kedvencét, a helyet ahová régóta szeretne eljutni – de olyan is akadna, aki határon belül nem akadna kedvére valóra. Még ha így is van, látnunk kell, hogy nem szorultunk négy fal közé és közel-távol rengeteg lehetőség tárulkozik elénk – csak arra várva, hogy felkeressük őket.

Környezetvédelem kicsiben

Napjaink egy nagy problémája a környezetünk pusztulása, a Föld elhanyagoltsága, a klímaváltozás. Rengetegen igyekeznek megragadni az alkalmat, hogy felhívják a népesség figyelmét az ezek hatására a jövőben bekövetkezhető katasztrófákra, valamint, hogy ideje tenni valamit és változtatni – hogy pár nevet megemlítsek: David Attenborough, Greta Thunberg. Sokakban merülnek fel ilyenkor kérdések, mint például: „Mégis hogyan?” és „Nem a multiknak, országoknak és nagy vállalatoknak kéne erről gondoskodniuk?”.

Valóban nagyobb ráhatásuk van ugyan ezekre a folyamatokra, de nem véletlenül születtek meg olyan közmondások, mint a „sok lúd disznót győz”, vagy a „sok kicsi sokra megy”. Bizony, ha mindenki azt mondja, hogy ez nem az ő felelőssége, a másik sem így csinálja, akkor a változás hamar elakadhat. Hinnünk kell benne és cselekednünk kell, hisz rengeteg apróbb dolog van, amivel zöldebbé tehetjük hétköznapjainkat. Ezzel ösztönözhetünk másokat is, így azok már nem azt fogják mondani, hogy „ő sem így csinálja”, hanem hogy „ő így csinálja, lehet nekem is így kéne”.
A zöldebbé válás elkezdhető kisebb szokásainkon való változtatással, valamint otthonunk kisléptékű ’megreformálásával’. Elsőre lehet nem sikerül mindent betartani, ez is egy amolyan odafigyeléssel és türelemmel kövezett út – főleg, ha az embernek egy háztartáson belül többekhez is igazodnia kell, de a példa láttán még lehet ők is elgondolkodnak azon, hogy belefognak, ha eddig nem tették.
Az egyik talán legkönnyebben bevezethető és megszokható hétköznapi dolog, ami már szó szerint a csapból is folyik, az a kulacs. Egyre többféle közül van lehetőség válogatni, akár a boltok polcain nézelődünk, akár az interneten. Jön mindenféle színben, méretben, formában, ezáltal mindenki megtalálhatja a magának megfelelőt, így nem csak kevésbé ártunk a környezetnek, de még esztétikusabbnak is hat, nem úgy, mint műanyag, egyszer használt, majd kukába dobott palackok.

Ha megvan a kulacsunk, akkor indulhatunk is bevásárolni, ám mielőtt a zöldséget, a gyümölcsöt és a különböző pékárukat a nekik kihelyezett nejlonzacskókba kezdenénk adagolni, nézzünk jól körül, hátha találunk valami alternatív megoldást a nejlon helyett. Több helyen is találunk péktermékeknek szánt papírzacskókat kisebb és nagyobb méretekben, valamint a zöldség/gyümölcspultnál is gyakran helyeznek ki többszöri használatra szánt anyag-zsákokat párszáz forintos áron. Ha még nem rendelkezünk ilyennel, akkor ott helyben be is szerezhetjük, hogy a következő bevásárlást már ezek kíséretében ejthessük meg. Persze ezekből is akad bőven választék, beszerezhetünk olyat is, ami alapjában véve a frissen tartásra szolgál, ezáltal nem kell aggódnunk, hogy kiszárad a kakaós csigánk. Természetesen nem csak ezeknél a termékeknél figyelhetünk oda a csomagolásra, több márka is kínál például csomagolásmentes árut, vagy használ újrahasznosított, esetleg újrahasznosítható csomagolóanyagot.
Miután csomagolásaink kiürültek, ne csupán arra fordítsunk figyelmet, hogy a kukába kerüljenek, hanem hogy a megfelelőbe. Otthonunk kényelmében is könnyedén gyűjthetjük külön a papír, a fém, az üveg, a műanyag és a szerves, valamint egyéb szemetet, amiket aztán a környéken található szelektív hulladékgyűjtőkbe dobhatunk. Vannak külön erre a célra kialakított otthoni szemetesek, amikben több, – általában kettő – elkülönített rekesz szolgálja a környezettudatosságot. A szerves hulladéknak magunk is alakíthatunk ki képességeinkhez mérten egy külön gyűjtőpontot – komposztáló helyet. Udvarral rendelkezőknek ez egyszerűbb lehet, de házon belül is szánhatunk efféle ambíciónknak egy kisebb-nagyobb méretű zárható dobozt. Tartalmát később hasznosíthatjuk kertészkedés közben, amiért még a szobanövényeid is jobban fognak szeretni.

Egy egyre elterjedtebb zöld alternatíva az egyszer használatos műanyagszívószálak helyett a nemesfémből vagy bambuszból készült többször használatra alkalmas szívószál, melyeket kisebb csomagokban, tisztítókefe kíséretében tudunk megvásárolni. Ezeket elsősoran otthoni használatra lehet elképzelni, de mivel kicsi, így nincs nagy helyigénye, ezért akár egy italozás, találkozó alkalmával is jó társunk lehet, ha a táskánkba, nagyobb méretű zsebünkbe csúsztatjuk. Ha ez a megoldás nem szimpatikus, akkor sem kell aggódnunk, sok helyen már papír, vagy más, a műanyagnál kisebb lábnyomot hagyó anyagból készült szívószálakat tartanak.

Én magam sem vagyok a téma nagy hozzáértője, de szívesen tanulok és alkalmazok apróbb trükköket, amik segítségével számomra szinte észrevétlenül, nagyon kicsi erőfeszítéssel, de segíthetem a környezetemet a fenntarthatóság jegyében és szeretnék mindenki mást is erre inspirálni, hogy egyszer talán ők is inspirálhassanak másokat. Lehet, hogy nem tűnnek ezek nagy tetteknek és tény, hogy ennél ezerszer többet lehetne tenni, de szerintem hihetünk a régi magyar mondásnak, miszerint: „Sok kicsi sokra megy”!

BP szebbik arca

Személy szerint nem vagyok szerencsémre tériszonyos típus. Mondjuk lehet hozzá köze, hogy panelban nőttem fel, és főleg annak, hogy mindezt a kilencediken tettem. Meg hát emberből is vagyok, és mint oly sokan, imádom a kilátást, és azokat a helyeket, melyekről letekintve egy gyönyörű várost láthatok. Ahol felnőttem sajnos elég szocreál (putri ha úgy jobban tetszik), de esküszöm, a kilencedikről még az is jól nézett ki.

Világéletemben imádtam társaságban krúzolni eldugottabbnál eldugottabb helyekre, ahonnan zavartalanul lehetett élvezni a kilátást, bár én legfőképpen a városokra nyíló helyeket szerettem, még ha pár kilométer híján szinte balatoni gyerek is vagyok.

Ezen a szálon tovább indulva pedig szerintem gyönyörű fővárosunk itthon erre a legszebb példa. Itt, most már büszke budaiként szerencsére ezekért a helyekért nem kell sokat autózni, hamar elérhetőek. Szerény véleményem szerint, sokkal többek csak néhány insta sztorinál, mondhatni lelkük van, főleg éjszaka, mikor már csak a mesterséges fényeket látni… Bármennyire is bölcsész dumának hangzik, tényleg így gondolom.

Ebben a leélt COVID időszakban, mivel minden zárva, heti néhány óra shoppingnál, és pár “muszájokvagyunk ottéjszakázni” eseménynél az ember sokkal több kikapcsolódásra/aktív pihenésre nem számíthat, ezek a helyek számomra (és sokak számára) valóságos menedékek.

Összeszedtem ezeket a kedvenc, nem túl mainstream helyeimet BP környékén, prioritásba pakolva, hogy ne kelljen hőn szeretett autónkat elengednünk hosszú kilométerekre.

Guckler Károly – kilátó

Abszolút az egyik, ha nem a leginkább favorit helyem, még ha kicsit messze is van. Ha nem éppen egy tejfehér szmogfelhőt láttat magából a város, akkor lehet nappal, vagy éjjel brutálisan szép látványt nyújt.

A Normafa

Ez a hely kicsit szerteágazóbb, hiszen egy nagyobb szelet tájegységről beszélünk. Megközelítésre már egyszerűbb, mondjuk megállni már annál kevésbé. Viszont sok kis ösvény, kitaposott utak, és ilyen-olyan kilátó pontok jellemzik, abszolút kedvenc ez is.

Filozófusok Kertje

Ha valaki nem ismeri a helyet, csak egy mini térképet lát róla, talán el sem tudja képzelni, hogy a város szívében, egy ilyen szép kilátású zöld övezet van. Annak ellenére, hogy a Duna közelségében van, nem mondható zsúfoltnak, csak ha már említettem a Normafánál a parkolást, itt csak annyit mondanék róla, hogy meggondolatlanságommal és egy szerényebb összeggel megtámogathattam az I. kerületi önkormányzatot.

Kilátópont – Thomán István utca

Ha éppen most hoztad ki a szalonból a vadi új autódat, és flexelnél vele egy kört a neten, akkor meg is van a perfekt hely. Késő este már a busz sem jár ide, és mivel ez nem egy kilátó, hanem egy buszforduló, ezért nem fog zargatni senki nyálcsorgatás közben. De amúgy a kilátás is brutál.

Kertvárosi-kilátó

Hogy maradjon valami a pesti oldalnak is, a végére oda is jutott egy kedvencem. Ráadásul ha már BGE-KKK, ez még a sulitól is csak egy köpésre van.

Innen nagyon közel vannak a panelok, már csak azért is nagyon „urban” a hatása, illik felkeresni.

Egy élet a bolygónkon

Az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány miatt teljesen eltűnt a közbeszédből a környezetvédelem, ezért a következő cikkünkkel egy filmajánló kapcsán, a „kellemeset” a hasznossal összekötve szeretnénk felhívni a figyelmet rá, hogy akármekkora a baj a vírus miatt, a Földünk pusztításával nem álltunk le és attól, hogy nem veszünk tudomást róla, a probléma még mindig létezik.

Az utóbbi évek egyik legnépszerűbb témája a médiában az emberiség bolygó romboló tevékenysége volt. Ha éppen nem volt mivel riogatni, ez tökéletes témát szolgáltatott évszaktól függetlenül, és sikerült egy remek „reklámarcot” is találni Greta Thunberg személyében, akit annyira elkeserített a természetünk pusztítása, hogy az idejét nem sajnálva tüntetett és igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy nagyon rossz irányba halad az emberiség és a környezet viszonya.

Aztán jött a 2020-as év a COVID-19-cel és szép lassan mindenki elfelejtette, hogy más baj is van a járványon kívül. Sőt, az első hullám alatt jöttek a hírek, hogy a kijárási korlátozások miatt visszatértek a delfinek Velencébe és a környezet szépen kezd helyre jönni. Ezzel csak annyi gond volt, hogy ugyanannyi valóságalapja volt, mint azoknak a mémeknek, amin a dinoszauruszok tértek vissza a környezetbe: vagyis semmi.

Ilyen körülmények között érkezett meg sir David Attenborough: Egy élet a bolygónkon című ismeretterjesztő filmje a Netflixre, ami az angol természettudós életútjával párhuzamba állítva mutatja be, hogyan sikerült egy emberöltő alatt szinte teljesen tönkretennünk a bolygónk élővilágát és biodiverzitását. Attenborough neve garancia arra, hogy most nem egy manapság divatos szenzációhajhász, a valóságműsoroktól semmiben nem különböző dokumentumfilmet fogunk kapni, hanem egy rendesen adatokkal és információkkal ellátott szűk másfél óra vár ránk, ami nem csak a problémát bontja ki, hanem a végén valós megoldási lehetőségeket is kínál számunka.

A film felütésénék helyszínéül Pripjaty városát választották, ami remekül példázza kicsiben, hogy mit művelünk a környezetünkkel, illetve halkan még felderenghetnek bennünk Djatlov elvtárs szavai: „nem jó, de nem is tragikus”, ami tökéletesen lefedi az emberek többségének a környezetünk rombolásával kapcsolatos hozzáállását. Innen ugrunk vissza az időben és az Attenborought jellemző gyönyörű felvételekkel és régi archív anyagokkal bemutatják, hogy mennyire csodálatos hely volt a bolygónk. A dokumentumfilmes narrálásának köszönhetően szépen lassan kezdjük megérteni az összefüggéseket, amik mentén működik a körülöttünk lévő környezet élővilága. Azonban ahogyan egyre jobban közeledünk napjainkhoz, a látott képek kezdenek egyre nyugtalanítóbbakká válni és a közben bevágott adatok is egyre nyomasztóbb képet festenek arról, hogy milyen irányba is haladunk jelenleg.

Ezen a ponton már mindenki számára kristálytisztán látszik, hogy a helyzet bizony tragikus, azonban itt még nem áll meg a dokumentumfilmes, ugyanis felvázolja, hogyha ezen az úton megyünk tovább milyen jövő vár majd az emberiségre a következő emberöltő során. Viszont ezeket az információkat nem pánikkeltésre használja, hanem ezzel ágyaz meg a film utolsó harmadát kitevő résznek, ami arról szól, hogy mi is lehet a megoldás ezekre a problémákra.

Ennek az utolsó harmadnak köszönhetően bármennyire is súlyos a téma, nem úgy áll fel az ember ezután a szűk másfél óra után, hogy kedve lenne elbújni egy sötét sarokba zokogni, ugyanis a megoldási javaslatok mellett bemutatnak pár remek, már megvalósult példát is, ami szintén szokatlan ebben a témában, mivel általában a problémamegoldás helyett a szenzációhajhászás szokott a cél lenni, itt azonban nem erről van szó.

Szóval ha szeretnétek egy olyan filmet megnézni ezzel a témával kapcsolatban, ami információkkal, adatokkal megtámogatva bemutatja nem csak a problémát, hanem megoldásokat is vázol fel, akkor nem kell tovább keresnetek: David Attenborough: Egy élet a bolygónkon című filmje nektek szól. Ráadásul azon kívül, hogy lesz mit átgondolni az alkotás után, az is hatalmas motivációt jelenthet a változtatásra, hogy a természettudós még 93 évesen is aktívan harcol az ügyért, szóval ha ő képes erre értünk, akkor nekünk sem fog leesni a karikagyűrű az ujjunkról ha megpróbálunk picit barátságosabban bánni a minket körülvevő világgal.

Bright Side?

Kíváncsi lennék, ha 2019 mondjuk… Októberében azt mondta volna nekem valaki, hogy ez a kínszenvedés lesz 2020. Fixen kiröhögtem volna, majd rágyújtottam volna az éppen friss Bring Me The Horizon albumra, mondván, hogy júniusban erre úgy is szétszedjük a VOLT-ot.

„Surprise”, nem így lett… Bár azt hiszem ez sok magyarázatra nem szorul. És hogy mit lehetett ebből profitálni? Nem sokat: gazdasági ágak szerveződtek át, míg más ágak kis híján megszűntek.

De nem is húznám tovább ezekkel a negatív hullámokkal az időt, csak gondoltam teremtek egy olyan dark atmoszférát, mint ez az év amúgy is. De talán az ezek után következő pár gondolat ad majd kis vidámságot.

Nos az online oktatás beköszöntével egy eddig legtöbbünk számára ismeretlen, és furcsa oktatási rendszer indult el. De nem feltétlenül lett ebből egy nagy hátraarc. Oké, nem volt felkészültség erre, és kicsit amatőren is mentünk bele. De mégis csak adott egy váratlan kényelmet, és még a magunk hallgatói hanyagságával, ezt persze megfűszerezvén egy kis találékonysággal, egy igen csak ütős félévet hozhattunk ki ebből a váratlan helyzetből.

Személy szerint jómagam, és jó pár ismerősöm járt ugyanígy. Főleg mivel sokan a munkahelyünkön is home office-ba kerültünk, rá is kényszerültünk, hogy megtanuljuk kezelni, és űzni ezt, hogy most minden ténylegesen csak interneten keresztül oldható meg, és abszolválható. Később jól jöhet amúgy nem?

Meg ha már itt tartunk, nagyjából össze is raktam melyek, ami miatt megéri, és melyek miatt pedig szidhatjuk jogosan ezt az évet…

Facts:

  • Remélhetőleg úgy is felveszik, és ha BP-n jársz egyetemre, tudod milyen, ha lehetetlen beérni.
  • Olcsóbb. Mármint így nem kell utazgatnod, meg tankolnod az elvesztegetett energiádat. Vagy az autódét.
  • Kicsit az elsőre visszakanyarodva, erre felé nem igazán lakunk az iskola séta körzetében, szóval valahogyan be kell érni, ami tegyük fel Budáról nem igen lehetséges ha az iskola meg tegyük fel a XVI-ban van.
  • Meg hát így legalább nem is számít merre vagy. Csak wifid legyen, meg… kedved. (Meg ha tényleg van adj nekem is,)
  • Egyszerre melózhatsz, és tanulhatsz. Mondjuk, ha van valaki aki ezt szívesen űzi, annak mutass be kérlek, mert kitenném a falamra, mint legfőbb példakép.
  • Persze a mérleg másik nyelve is kihagyhatatlan… Elvégre is emberek vagyunk, társasági lények, és így, vagy úgy, de a szokások rabjai. Nincs személyes érintkezés, elmaradnak az ebből adódó új ismertségek. A szokások rabja dolognál pedig arra utaltam, hogy mégis ki szeretne egy ilyen kaotikus állapotot megszokni, főleg, hogy soha nem volt ilyesmiben részünk…

Végére érve pedig csak annyi, hogy habár én a hátam közepére nem kívánom ezt az évet, se pedig azt a mennyiségű kárt amit magával hozott, legalább ennyit profitálhatunk belőle, ha már minden mást keresztül húzott.

TOP 10 magyar zenekar, amit a koncert szezonban ne hagyj ki!

Fura ez a nyár, egy kiesett tavasz miatt most azt se tudjuk, elkezdődött-e. Viharosan indult, meteorológiai, és átvitt értelemben is. Beköszönötött a jó idő, és a Margit-Szigeten kívül még nem történt az emberrel semmi, amit isten igazából társasági élménynek nevezhet. Bár még egy kocsmázás élménye is felért egy Tomorrowland élménnyel, főleg miután be voltunk zárva, és nem tudtunk magunkkal mit kezdeni.

Tankcsapda

Sell out, vagy nem sell out ez itt a kérdés. Már valakinek mert engem pont rohadtul nem érdekel, mely politikai indíttatás volt most ez a majdhogynem Tankcsapdára szabott törvény. (Mely szerint pont arra a hétvégére lett feloldva, hogy autós koncertek sem lehetnek, mikor nekik éppen lett volna.) De ez most egy másik topic. Talán Lukács már nem az a kis Cobain rajongó (talán picit copyzó) lázadó tinigyerek, a régi zenék még mindig bevernek rendesen, mikor felcsendül, hogy „Itt lakom látod…” Jön a pyro, a közönség pedig megőrül.

Bagossy Brothers Company

A Tankcsapda életútját tekintve, még szinte kisgyereknek számító Bagossy Brothers Company nem egy könnyű utat járt meg a magyar fesztivál nagyszínpadjaig. Gyergyószentmiklós nem a szomszéd falu. Maximum olyan tekintetben, hogy Magyarország számára szomszéd, hiszen a srácok erdélyiek. Az Indi – Folk – Rock vonalból hamar az ország kedvencei lettek, és talán még észbe sem kaptak, mikor az Olyan Ő-t már egy egész ország üvöltötte, a pikk-pakk elkapkodott jegyes, teltházas koncerteken.

Krúbi

Nem is emlékszem mikor, de talán egy kocsma előtt állva Veszprémben tolta egy haverom a fülemhez az 5-ös almáját, amiből hallkan, de kiszűrödött a Pesti Est. Azonnal megfogott a beat, de a lyrics szinte nem is halltszott. Következő nap véletlen ismét szembe jött. Akkor már teljes terjedelemmel hallgattam bele, és varázsolt el egy olyan intellektuálisan proli flow, ami azóta is számomra egy örök favorit. Nem vagyok ezzel egyedül, hiszen Krúbi jött, látott, becsatlakozott a Belgához egy turnére, és győzött. Robban a színpad, a szövegek, és a politikai töltet. Nem csoda, hogy AZA & Tirpa kapott az alkalmon, és hamar behúzták az SCBP-hez.

Vad Fruttik

Ritka az olyan szám, ahol Marci ne az apjáhpoz kötődő viharos viszonyról énekelne, vagy épp arról, hogy most éppen mely tudatmódosítotól zuhan a végtelenbe. De hát kinek is kellene, hisz egy ilyen világon tényleg egyedi Alt.Rock – Industrial hangzást nehéz lenne nem szeretni. Brutális koncertek, eszméletlen energia, és egy akkora hagnterjedelem, hogy leszakad a fejed.

AWS

Mikor berobbant a Viszlát Nyár, én is ott ismertem meg őket. Hallottam már róluk előtte is persze, de szégyen vagy sem, én akkor kezdtem el őket masszívan hallgatni, és látogatni. Hát és milyen jól tettem. Ilyen intenzív pogo, és deathwall kevés van, vagy inkább nincs is magyar fesztivál zenekar koncertjein, főleg úgy, hogy ennyire barátságos, és segítőkész legyen mindenki. Örs hangja, és előadásmódja, és persze a mezítláb rohangálása hamar visszajáró vendéggé teszi az embert.

Blahalouisiana

Még nagyon régen, talán a Bohemian Betyars-szal nyomtak közös turnét, ahol először hallottam Barbit énekelni élőben. Azonnal szerelmes lettem a hangjába, és szerintem mindenki más is a teremben. Még talán az első album sem volt kész, csak mint single volt ki adva az „Ahol összeér”. Azóta is töretlenül imádom minden koncertjüket.

CLOUD 9+

Szintén első hullám, még csak EP-k semmi album, mikor megismertem őket, Zsolti ott járkált taliándörögdön (Művészetek Völgye talán 2014) közöttünk, hát azóta is megvan valamelyik fiókomban elveszett telefonomon az (első) kép. Még 6 tagú volt a zenekar, és emlékszem, BMTH, Prodigy, és Pendulum dalokat is húztak elő. Azóta Main Stage, BP Park teltház, de az iram töretlen.

JETLAG

Eleinte nem tetszett, kicsit semmilyennek találtam. Aztán meghallgattam egy A38 felvételt, és azt se tudtam merre vagyok arccal. Azóta jópár JETLAG koncertet megjártam, és minél többször megyek, annál jobban megkap. Zseniális electro – pop- rock fúzió, Tomi pedig még mindig a világ egyik legjobb dalszövegírója (& énekese).

Kelemen Kabátban

Ha valamilyen kaotikus bolondozásra vágysz, de nem feltétlen rapre (pl.: Belga), akkor itt vannak Boldiék, az idióta cuccaikkal, a kis kedvesen bugyuta (viszont ugyanannyiszor mélyenszántó, és komoly) szövegeikkel, Jumo által producelt alapokkal. Hol rockos, hol dnb-s, hol csak szimplán popos, de nem lehet elvenni tőlük, hogy catchy, instant dallamtapadás, és minden fesztivál egyik alappillére.

Lóci Játszik

Számomra az egyik legnagyobb magyar zenei szerelem. Szerepeltem klipben, voltam lemezbemutató fogadáson, akusztikon, beszélgetésen… Lócit és a többieket csak szeretni lehet, közvetlenek, odaadóak, egy – két ember kérése miatt szívesen nyúlnak bele a dal listába… Mi kell még?

Egy fesztiválon, vagy egy nagyobb rendezvényen szerintem a koncertek akkor lesznek igazán autentikusak, ha már mondjuk 5, 10 vagy 15-ödjére is járok ott, mindig legyen más. Akiket felsoroltam, élen járnak ebben. A kiszólások a strukturák, a dallisták, a meglepetés előadók.

Sajnos nem midnenkiről mondható már el ez, vannak akik már belefáradtak, és a koncertek nagyrésze csak egy előre legyártott séma, ami másodpercről másodpercre ugyanaz, bárhol is van előadva. Szerintem mind ismerjük az ebben legjobban elöljáró pécsi zenekart. (Segítek, nem a 30Y.)

Ültess fát, mentsd meg a Földet

A 10 millió Fa című kezdeményezés elindítói tavaly 15 ezer fát ültettek, idén ennek a tízszerese, és közösségi erdők létrehozása a cél. Bojár Iván András művészettörténész még tavaly júliusi posztjával hívta fel magára és mozgalmára a figyelmet, amely mára már az egész országot bejárta. Cikkünkben a mozgalomról és annak jótékony hatásairól olvashattok.

A  civil szervezet lényegében a semmiből nőtte ki magát, melynek célja 10 millió fa ültetése az ország területén. Néhány nap kellett csak ahhoz, hogy egy posztból országos mozgalom legyen, ennek támogatói pedig szerencsére a lájkok mellett az ásóval is jóban vannak. Még tavaly megtartották a “nulladik évi próbaültetést”, az eredmény pedig 11 ezer elültetett fa lett, csupán néhány őszi hétvége alatt.

Barátaink a fák

A fák szép zöldek, rajtuk laknak a madarak, ezt már az óvodában megtanultuk, árnyékot is adnak, ezt pedig megköszöntük nekik a fesztiválok alatt. Mostanában egyre gyakrabban emlegetjük őket bolygómentőknek, ugyanis egyelőre nem létezik jobb stratégia az éghajlatváltozás enyhítésére, mint az erdők megőrzése, gyarapítása.

Egy sokkoló tény: egyetlen városi fa is képes a hősziget hatás csökkentésére, kánikula idején, városi környezetben akár 4-5 fokkal is hűvösebb lehet a közelében, ehhez a növények árnyékoló, párologtató hatása járul hozzá. Ez nem mellékes folyamat, ha azt nézzük, hogy az emberiség döntő többsége már most is városokban él. Egy városi park hatása azonban ennél jóval összetettebb. Nem kell sokat keresgélnünk az ingatlanpiacon ahhoz, hogy belássuk a parkok léte már önmagában megemeli a környékbeli ingatlanok értékét, javítják a levegő minőségét. Holland kutatásokból pedig az is kiderült, hogy ezeknek a közelében csökken a stressz, valamint a depresszióra és a szorongási zavarokra való hajlam egyaránt. Az viszont már tényleg egészen sokkoló tényként szolgálhat, hogy a fák a betegek gyógyulását is felgyorsítják, a kórházak parkra néző szobáiban 10 százalékkal gyorsabban gyógyultak a páciensek és kevesebb fájdalomcsillapítót kellett szedniük.

Ezek tudatában nem meglepő, hogy világszerte egyre több faültetési mozgalomról és erdősítési programról lehet hallani. Az ellenkező oldalon pedig sajnos számos erdőírtással találkozhatunk, gondolhatunk akár a romániai erdőírtásokra, vagy nagyobb léptékben az Amasonas pusztítására is.

10 millió Fa mozgalom

“A globális klímakrízis globális választ kíván” – nyilatkozta a mozgalom elindítója, Bojár Iván András, akinek egyetlen júliusi posztjából az eddigi legnagyobb hazai faültető közösség született. A hatásosan megírt felhívás mellett a mozgalom sikerességéhez hozzájárult az Amazonasi tűzvész rémhírének elterjedése is, melynek kapcsán egyre többen értették meg, hogy nem lehet tovább ölbe tett kézzel ülni, és nem venni tudomást a történtekről, a bolygó ettől még elpusztul.

A mozgalom célja röviden annyi, hogy minden hazai lakosra jusson egy újonnan ültetett fa. A tavalyi évben 15 ezer fát ültettek. 1 hektár területen kb. 800-900 darab előnevelt kertészeti fa, vagy ennek tízszerese, 8000-9000 facsemete fér el. Eszerint a tavalyi ültetéseik körülbelül 12-13 hektár területet fednek le. Az idei évre tízszer több, vagyis 150 ezer fát szeretnének ültetni az országban. Ez a mennyiség körülbelül 175 hektár, vagyis nagyjából két Margitszigetnyi területet fed le. Fontos, hogy nem különálló fákat, hanem közösségi erdőket szeretnének létrehozni. A mozgalom részvevői alapvetően a szén-dioxid kibocsátás következményeit próbálják ellensúlyozni a faültetéseikkel. A fákat nem csak elültetik, hanem az utógondozásra is gondolnak, önkéntesekre bízták a gondozást, akik foglalkoznak a szükséges öntözéssel. A 10 millió Fa céljai ambiciózusok, de még ha sikerül is teljesíteni az eltervezett mennyiségű fa elültetését, akkor is tudják, hogy ez nem fogja megmenteni a bolygót, azonban a klímakatasztrófa következményeinek különösen kitett Kárpát-medencében érezhető hatásai lehetnek a mozgalomnak.

A 10 millió Fa mozgalom az országban jelenleg 700 ezer embert ért el, és mintegy 125 településen van jelen. A mozgalmat egyébként jelölték az év legkreatívabb kezdeményezéseit egy platformra helyező Highlights of Hungary idei listájára is.

Ausztrál tűzvész

Ausztráliában hatalmas bozóttüzek pusztítanak 2019 szeptembere óta. Bár az országban az évnek ezen az időszakán igen gyakoriak a bozóttüzek, az idei évben évtizedes rekordokat döntögető tűzről van szó. Új-Dél-Wales és Victoria állam határainál egyesült 3 nagyobb tűz, ezeken a területeken keletkeztek az eddigi legnagyobb károk is.

A tűzben eddig több, mint 50 ezer négyzetkilométernyi terület semmisült meg, a tüzek pedig még akár hónapokig is terjedhetnek.

A tűz hatalmas áldozatokkal járt. Az állatvilágot tekintve a legsúlyosabb a helyzet. A Sydney-i Egyetem becslései szerint 480 millió állat pusztult el a bozóttüzekben. Más cikkek azt írják, már akár egy millió állat is elpusztulhatott. Az emlősök, madarak és hüllők jelentős részével közvetlenül a tűz végez, míg sok állat halálát az éhhalál vagy a menedékhelyük megszűnése okozza. A legnagyobb veszélyben a koalák vannak. Ausztrália egyik emblematikus állatfaja a koala, mostanra veszélyeztetett állatfaj lett. Új-Dél-Walesben a tűz miatt kb. 30 százalékuk pusztulhatott el. A fák sűrűjében élnek és lassú mozgásúak, így önerőből nem igazán jók az esélyeik a túlélésre. Szerencsére akadnak emberek, akik az állatok segítségére sietnek, és erőn felül teljesítve próbálják a katasztrófa védtelen áldozatait megmenteni. Több videót is láthattunk a neten, ahogy civil emberek mentenek meg koalákat. Az egyik népszerű eset, amikor egy nő a felsőjébe bugyolálva mentette ki a koalát a lángok közül. Egy másik videóban azt láthattuk, ahol tinik összegyűjtik útközben a koalákat, akiket találnak, így megmentve azokat a tűztől. Természetesen a tűzoltók is figyelnek az állatokra, és ők is minden lehetséges állatot igyekeznek megmenteni.  Akadt olyan Instagram híresség is, aki önkéntes tűzoltónak állt, és felvételt készített arról, ahogy megment egy bébikengurut.

Az állati áldozatok mellett sajnos emberi áldozatok is akadnak. Eddig 26-an vesztették életüket a bozóttűzben és körülbelül 2000 otthon semmisült meg a katasztrófa következtében. Sűrű füst lepte el a legnagyobb ausztrál nagyvárosokat, Sydneyben például a tizenegyszerese a levegőben lévő por az egészségügyi határértékhez képest. Az ország több államában is vészhelyzetet hirdettek ki. Rengeteg tűzoltó dolgozik a tüzek eloltásán, Új-Dél-Walesben például több, mint 2000 tűzoltó próbál véget vetni a pusztító tűznek. Emellett pedig az Egyesült Államok, Kanada és Új-Zéland is küldött tűzoltókat Ausztráliába. A tűzoltóságon kívül pedig a katonaságot is bevonták a tűzoltásba és komolyabb költségvetési forrásokat fordítottak arra is, hogy önkéntes tűzoltókat is bevonjanak az oltásba.

Ausztráliában egyáltalán nem ritka a bozóttűz. Azt ezt megelőző legnagyobb 2009-ben volt. Ezt nevezték az eddigi legpusztítóbb tűznek. A fekete szombatnak 173 áldozata volt. Az idei bozóttűz azonban több tényező miatt hatalmasodhatott el ennyire. Az ausztrál meteorológiai szolgálat alapján az idei tavasz volt a legszárazabb, mióta vezetnek erről statisztikákat. Ez aszályt eredményezett, amely a valaha mért legmagasabb átlagos hőmérséklettel járt együtt decemberben. Ehhez társultak még a híres ausztrál szelek, ám a szokásosnál erősebb széllökések, amelyek a tűz, illetve a füst terjedését okozták.

Egy képalkotó, Anthony Hearsey készített egy illusztrációt, hogy hogyan is nézhet ki az űrből Ausztrália. A NASA műholdas adataiból alkotta meg a képet, amin minden terület jelölve van, ami 2019. december 5. és 2020. január 5. között van. A képen a már eloltott területek is úgy vannak illusztrálva, mintha égnének, így félre vezethető lehet.

Állatfajok a kihalás szélén

 

Az idén tavasszal megjelent ENSZ-jelentés szerint közel egymillió faj tűnhet el a bolygónkról a légszennyezés, az erdőkivágások, az ivóvíz-hiány és a beporzó rovarok elpusztulásának következtében. A Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services (IPBES) egy független, kormányközi testület, melyet az ENSZ-tagállamok alapítottak. Jelentésük szerint a fajok kihalásának tempója a korábbiakhoz képest százszorosára nőtt, és esélyes, hogy ez a folyamat a következő években még jobban felgyorsul majd.

A jelentés értelmében minimum félmillió, de közel egymillió faj áll a kihalás szélén, és ezek nagy része pár évtized elteltével véglegesen eltűnhet a Föld felszínéről. A testület azt is megerősítette, hogy a fajok kihalása hasonlóan nagy veszélyt jelent, mint a klímaváltozás, és ezek természetes hatással vannak egymásra. A jelentés egyik készítője Robert Watson, aki úgy véli, hogy ideje volna az emberiségnek felfognia a helyzet súlyosságát, és cselekedni az élővilágunk megmentése érdekében, ameddig még tehetjük.
A probléma alaposabb megismerése érdekében összegyűjtöttük azokat a fajokat, melyek a kihalás szélén állnak. Súlyosan veszélyeztetettnek azokat az élőlényfajokat, illetve alfajokat nevezzük, melyeknek a kihalási esélye természetes élőhelyén kimagaslóan nagy, és azonnali beavatkozás nélkül nagy esély van arra, hogy a vadállománya elpusztul. A Természetvédelmi Világszövetség, azaz az IUCN készíti el az úgynevezett Vörös Listát, mely a világ veszélyeztetett fajait tartalmazza. 2017-ben 26 állatfaj került a kritikusan veszélyeztetett kategóriába. 2018-ban a szélesszájú orrszarvú északi alfajának utolsó hím egyede kihalt, illetve idén tavasszal az utolsó hím szumátrai orrszarvú is elpusztult Malajziában. Mindemellett a többi orrszarvúféle populációjának szaporodása is nehézkesen történik, ráadásul folyamatosan vadásszák őket, valamint élőhelyeik is pusztulnak. Közülük a fekete orrszarvú helyzete a legkritikusabb. Sajnálatos módon számos faj van még hatalmas veszélyben, melyekről a cikk további részében lesz szó.
A listára három macskaféle is felkerült. Egyik az amuri leopárd, amelyből már száznál is kevesebb egyed él a vadonban, ez az egyik legritkább macskaféle a bolygón. Az amuri leopárdokat az erdőirtások és erdőtüzek fokozottan fosztották meg élőhelyüktől, illetve a bundájuk szépsége miatt orrvadászok is tettek arról, hogy számuk lecsökkenjen, azonban megmentésükre még van remény. Szintén ide sorolandóak a tigrisfajták, melynek 9 alfaja közül három már kis is halt. A szumátrai és a maláj tigris példányszáma napjainkban jelentősen alacsony, együtt sem haladják meg az 500 egyedszámot, bengáli tigrisből vadon élő példányt pedig 25 éve nem láttak. A leginkább veszélyeztetett európai ragadozó az ibériai hiúz, melyeknek 80 %-a a kilencvenes évekre eltűnt az üregi nyulak megfogyatkozásának következtében.

Az orángutánok génállománya 96 %-ban egyezik az emberével, azonban az illegális állatkereskedelem, a vadászat, illetve az élőhelytől való megfosztás következtében mára csak két szigeten találkozhatunk velük. Az egyedszám jelentősen lecsökkent, azonban volt már alacsonyabb is, de a folyamatos visszatelepítésnek köszönhetően nőtt az orángutánok populációja. Az óriás bambuszmakit 2011-ben látták újra, több, mint 100 év után, és a természetvédők erőfeszítésének eredményeképpen több területen is felfedezték jelenlétüket. Azonban a vadászat és a területpusztítás sajnos őket is fenyegeti.

A szumátrai elefánt az ázsiai elefánt egyik alfaja, 2011-től az IUCN a különösen veszélyeztetett fajok közé sorolja. Az elefánt nagytestű állat, valamint nagy élettérre volna szüksége, azonban a szumátrai mezőgazdaság és pálmaolaj termelés megköveteli a saját területét. 1985 és 2007 között 50 %-uk pusztult el az előbb említett tényezők, illetve az elefántcsont feketepiaci kereslete végett.

Számos teknősfaj is a súlyosan veszélyeztetett kategóriát erősíti. Ilyen például a cserepes teknős, mely közel százmillió éve megtalálható a Földön, a kihalás szélére pedig ezt a fajt is az emberiség és a feketepiac sodorta. Veszélyben van még az angonoka teknős, illetve a Swinhoe-lágyhéjú teknős, melynek előfordulása nagyon ritka. Továbbá a legveszélyeztetettebb tengeri emlős a kaliforniai disznódelfin, mára talán maximum 30 példány élhet belőlük. Amennyiben a halászatban és a vízszennyezésben nem történik korlátozás, sajnos ez a faj is utolsó éveit éli. Kihalás veszélyezteti még a keleti síkvidéki gorillát, a hegyi gorillát, a bonobót, a vietnámi antilopot, a vörös farkast, bizonyos cápafajokat, a hector delfint, a kék bálnát, és még volna mit sorolni.
A lista sajnos nagyon hosszú, és a kihalások legfőbb okozója az ember. A bolygónk megmaradásáért tegyünk, mert igenis tehetünk, hisz mi vagyunk a felelősek érte. Tennünk kell azért is, hogy fenntartsuk Földünk élővilágát, és ahhoz, hogy ez működjön, gyökeres változásokra van szükség mind az életvitelünkben, mind a hozzáállásunkban. 

 

Top