Category Archives: BGF

BP szebbik arca

Személy szerint nem vagyok szerencsémre tériszonyos típus. Mondjuk lehet hozzá köze, hogy panelban nőttem fel, és főleg annak, hogy mindezt a kilencediken tettem. Meg hát emberből is vagyok, és mint oly sokan, imádom a kilátást, és azokat a helyeket, melyekről letekintve egy gyönyörű várost láthatok. Ahol felnőttem sajnos elég szocreál (putri ha úgy jobban tetszik), de esküszöm, a kilencedikről még az is jól nézett ki.

Világéletemben imádtam társaságban krúzolni eldugottabbnál eldugottabb helyekre, ahonnan zavartalanul lehetett élvezni a kilátást, bár én legfőképpen a városokra nyíló helyeket szerettem, még ha pár kilométer híján szinte balatoni gyerek is vagyok.

Ezen a szálon tovább indulva pedig szerintem gyönyörű fővárosunk itthon erre a legszebb példa. Itt, most már büszke budaiként szerencsére ezekért a helyekért nem kell sokat autózni, hamar elérhetőek. Szerény véleményem szerint, sokkal többek csak néhány insta sztorinál, mondhatni lelkük van, főleg éjszaka, mikor már csak a mesterséges fényeket látni… Bármennyire is bölcsész dumának hangzik, tényleg így gondolom.

Ebben a leélt COVID időszakban, mivel minden zárva, heti néhány óra shoppingnál, és pár “muszájokvagyunk ottéjszakázni” eseménynél az ember sokkal több kikapcsolódásra/aktív pihenésre nem számíthat, ezek a helyek számomra (és sokak számára) valóságos menedékek.

Összeszedtem ezeket a kedvenc, nem túl mainstream helyeimet BP környékén, prioritásba pakolva, hogy ne kelljen hőn szeretett autónkat elengednünk hosszú kilométerekre.

Guckler Károly – kilátó

Abszolút az egyik, ha nem a leginkább favorit helyem, még ha kicsit messze is van. Ha nem éppen egy tejfehér szmogfelhőt láttat magából a város, akkor lehet nappal, vagy éjjel brutálisan szép látványt nyújt.

A Normafa

Ez a hely kicsit szerteágazóbb, hiszen egy nagyobb szelet tájegységről beszélünk. Megközelítésre már egyszerűbb, mondjuk megállni már annál kevésbé. Viszont sok kis ösvény, kitaposott utak, és ilyen-olyan kilátó pontok jellemzik, abszolút kedvenc ez is.

Filozófusok Kertje

Ha valaki nem ismeri a helyet, csak egy mini térképet lát róla, talán el sem tudja képzelni, hogy a város szívében, egy ilyen szép kilátású zöld övezet van. Annak ellenére, hogy a Duna közelségében van, nem mondható zsúfoltnak, csak ha már említettem a Normafánál a parkolást, itt csak annyit mondanék róla, hogy meggondolatlanságommal és egy szerényebb összeggel megtámogathattam az I. kerületi önkormányzatot.

Kilátópont – Thomán István utca

Ha éppen most hoztad ki a szalonból a vadi új autódat, és flexelnél vele egy kört a neten, akkor meg is van a perfekt hely. Késő este már a busz sem jár ide, és mivel ez nem egy kilátó, hanem egy buszforduló, ezért nem fog zargatni senki nyálcsorgatás közben. De amúgy a kilátás is brutál.

Kertvárosi-kilátó

Hogy maradjon valami a pesti oldalnak is, a végére oda is jutott egy kedvencem. Ráadásul ha már BGE-KKK, ez még a sulitól is csak egy köpésre van.

Innen nagyon közel vannak a panelok, már csak azért is nagyon „urban” a hatása, illik felkeresni.

Hovatartozás

Mikor az ember egyetemre megy, különféle dolgok fogalmazódnak meg benne. Milyen lesz a légkör, mennyi lesz az ismerős, bírni fogja-e majd az iramot, lesz-e ideje dolgozni mellette, és ha sikerül (ugyan nyílván) merre tovább.

De talán a legfontosabb az persze, hogy mikor bekerülünk a körforgásba, legyen kihez fordulni. Az egyetem egy közösség, amely több kisebb közösséget foglal magába. Persze ezeket lehet úgy is tekinteni, hogy a pillanatnyi gólyák egy közösség, a felsőbbévesek, pedig ismét egy közösség, de ezek nehezen mondhatóak homogén közösségeknek, hisz rengeteg emberről talán ki sem derül, hogy kicsoda, és semmi közünk nem lesz hozzá.

Más szemlélet pedig, ha a diákszerveket(/diákszervezeteket) vesszük, mint közösségek. Ezek már sokkal homogénebb tulajdonságokkal bírnak, mivel ide az ember nem csak úgy bekerül, hanem ide jelentkezés alapján illeszkedik bele, ha szimpatikusnak találja valamelyiket, ami mondjuk nem nehéz, hisz ki ne szeretne közösségek tagjává válni.

Ezeknek persze számtalan előnyük van, nem véletlenül van általában túljelentkezés a diákszervekbe. Nyilván az egyetem nem csak a tanulásból, és az állandó ZH – vizsga rushról szól. Van egy sokkal funabb oldala, mely talán a diákszervezeteken keresztül mutatkozik meg a leginkább. Az itteni közösségekben kötött barátságok, ismertségek egyrészt hosszú távra köttetnek, másrészt pedig végtelenül hasznosak.

A tagok, ha egymással időt töltenek, akár bent az iskolában, akár azon kívül, meghatározó élményeket szerezhetnek. Nem véletlenül mondja mindenki az egyetem előtt, hogy a „nagybetűs” életre ez a pár év nyitja majd ki a kaput.

A közös bulikkal, és váratlan helyzetekkel, tényleg ezek lesznek az ember ezen korszakának a legszebb évei, tartozzon bármely diákszervezethez is. Még az is, aki nem feltétlen ismer magára a társasági ember fogalmában, nagyon hamar fel tud oldódni, hiszen mindenki a társaság tagja, ezekben 1000%, hogy segíteni fog neki.

Persze nem mehetünk el amellett sem, hogyha szükséged lenne bármilyen információra úgymond fentről, hamar ki leszel segítve, elvégre, ha valaki már megcsinálta amit te, avagy kijárta ezt az utat, akár jegyzet, akár egy kis szakértelem társaságában bármikor a segítségedre lehet.

Mivel már a második egyetememet „koptatom” így hatványozottan tanúsíthatom, hogy ezek igaz szavak.

Bright Side?

Kíváncsi lennék, ha 2019 mondjuk… Októberében azt mondta volna nekem valaki, hogy ez a kínszenvedés lesz 2020. Fixen kiröhögtem volna, majd rágyújtottam volna az éppen friss Bring Me The Horizon albumra, mondván, hogy júniusban erre úgy is szétszedjük a VOLT-ot.

„Surprise”, nem így lett… Bár azt hiszem ez sok magyarázatra nem szorul. És hogy mit lehetett ebből profitálni? Nem sokat: gazdasági ágak szerveződtek át, míg más ágak kis híján megszűntek.

De nem is húznám tovább ezekkel a negatív hullámokkal az időt, csak gondoltam teremtek egy olyan dark atmoszférát, mint ez az év amúgy is. De talán az ezek után következő pár gondolat ad majd kis vidámságot.

Nos az online oktatás beköszöntével egy eddig legtöbbünk számára ismeretlen, és furcsa oktatási rendszer indult el. De nem feltétlenül lett ebből egy nagy hátraarc. Oké, nem volt felkészültség erre, és kicsit amatőren is mentünk bele. De mégis csak adott egy váratlan kényelmet, és még a magunk hallgatói hanyagságával, ezt persze megfűszerezvén egy kis találékonysággal, egy igen csak ütős félévet hozhattunk ki ebből a váratlan helyzetből.

Személy szerint jómagam, és jó pár ismerősöm járt ugyanígy. Főleg mivel sokan a munkahelyünkön is home office-ba kerültünk, rá is kényszerültünk, hogy megtanuljuk kezelni, és űzni ezt, hogy most minden ténylegesen csak interneten keresztül oldható meg, és abszolválható. Később jól jöhet amúgy nem?

Meg ha már itt tartunk, nagyjából össze is raktam melyek, ami miatt megéri, és melyek miatt pedig szidhatjuk jogosan ezt az évet…

Facts:

  • Remélhetőleg úgy is felveszik, és ha BP-n jársz egyetemre, tudod milyen, ha lehetetlen beérni.
  • Olcsóbb. Mármint így nem kell utazgatnod, meg tankolnod az elvesztegetett energiádat. Vagy az autódét.
  • Kicsit az elsőre visszakanyarodva, erre felé nem igazán lakunk az iskola séta körzetében, szóval valahogyan be kell érni, ami tegyük fel Budáról nem igen lehetséges ha az iskola meg tegyük fel a XVI-ban van.
  • Meg hát így legalább nem is számít merre vagy. Csak wifid legyen, meg… kedved. (Meg ha tényleg van adj nekem is,)
  • Egyszerre melózhatsz, és tanulhatsz. Mondjuk, ha van valaki aki ezt szívesen űzi, annak mutass be kérlek, mert kitenném a falamra, mint legfőbb példakép.
  • Persze a mérleg másik nyelve is kihagyhatatlan… Elvégre is emberek vagyunk, társasági lények, és így, vagy úgy, de a szokások rabjai. Nincs személyes érintkezés, elmaradnak az ebből adódó új ismertségek. A szokások rabja dolognál pedig arra utaltam, hogy mégis ki szeretne egy ilyen kaotikus állapotot megszokni, főleg, hogy soha nem volt ilyesmiben részünk…

Végére érve pedig csak annyi, hogy habár én a hátam közepére nem kívánom ezt az évet, se pedig azt a mennyiségű kárt amit magával hozott, legalább ennyit profitálhatunk belőle, ha már minden mást keresztül húzott.

Hearthstone

A Hearthstone egy kártyajáték, amit ingyenesen online tudunk játszani, és pillanatok alatt beszívja az embert, főleg ha egy kicsit is ismeri a World of Warcraft világát mivel blizzard termék ez is, és teljes mértékben a WOW univerzumára épül. Ha még életedben nem hallottál róla (de nyitott vagy egy a yugioh-nál kicsit aktuálisabb, de semmiképpen sem kevésbé szórakoztató játékra), vagy ha esetleg ezzel fekszel és kelsz, akkor mindenképp olvasd tovább a cikket, amiben biztos találsz aktuális infókat a játékkal és az e-sport világával kapcsolatban.

A Hearthstone-t mind a játékhoz szükséges logikájában, mind a szerencsefaktorában  a pókerhez tudnám hasonlítani, ahol valahogy hasonló módon oszlik meg a játékos tudása, gondolkozása, és a szerencse, aminek az egyvelege adja meg, hogy mennyire vagyunk jók benne. Magáról a játékról és a játék menetéről elég érthetően és átfogóan ebből a videóból tájékozódhattok. Nem akarjuk hosszas görgetésre kényszeríteni azokat az olvasókat, akik esetleg már a cikk olvasása alatt 10 hp-ra tették az opponenst egy számukra kedves, de mindenképpen “csak a face” deckkel.

Elektronikus sportok (röviden e-sportok) egyik jelentős tagja a Hearthstone, ami már nem mondható annyira “sportosnak”, mint egy Wii játékkonzollal játszott, az ujjad mozgatásánál komolyabb mozgást igényelő játékok, amik hatására alakult ki egyáltalán maga a szó. Az első hallásra röhejesnek tűnő e-sport, mára már többet jelent, mint egy baráti társaságból álló, hosszasan elnyúló LAN-parti.

A leszerződtetett játékosok ezt a tevékenységüket már a munkájuknak tekintik, gamer házakban lakva, együtt gyakorolnak akár napi 8 órát, hogy aztán több tízezres tömeg előtt bizonyítsanak egy világversenyen, ahol igen szép, tetemes összegek ütik a markukat. Ez az egész e-sport éra főként Nyugat-Európában és az USA-ban van jelen, ahol a szponzorációk már szerves részét képezik ennek.

Akiknek most lefittyent a szája, azoknak van egy jó hírünk: Magyarországon, ha lassan is, de egyre inkább elérhetővé és elfogadottabbá válnak az efféle versenyek. Egy ilyen selejtezőn vettünk részt cikkíró társammal a Barcraft 2 e-sport bárban, ahol Hearthstone vb-pontokért csaptak össze a virtuális accountok, és az ezek mögött fogukat csikorgató játékosok.

A helyszín egy igazi gamer paradicsom, avagy kocka birodalom. Aki valaha játszott bármilyen játékkal, ismerős dolgokba futhat bele, hiszen a relikviák, faldíszek, társasok, sőt még a poharak is felidézhetnek egy-egy számukra kedves emléket. Ezt a vonalat az itallap is követte. Egy fárasztó nap után feltölthetjük magunkat egy Stimpackkal, kijátszhatjuk Dr. Boom-ot, vagy dobhatunk a végzet 20 oldalú kockájával, hogy a szerencse döntsön a potiont (ejtsd: pósönt) illetően. De ha csak egy Trónok harcás rizikózáshoz van kedvünk, arra is van lehetőség a Sárkány barlangjában, azaz Társas szobában.

A Hearthcup egy a Blizzard által is támogatott rendezvény, mely hazánkban komolyabban 2016-ban ütötte fel a fejét. A bajnokságok egy hónapban három alkalommal, vasárnaponként kerülnek megrendezésre,  és több, mint 40 nevező indul harcba az értékes nyereményekért, és ez a szám várhatóan csak növekedni fog. A biztató barátok, a kiesett játékosok, valamint a betévedt vándorok egy-egy pint vagy csöbör mellett izgulhatják végig a döntő játszmákat.

A versenyek során a játékosok egyenes kieséses fordulókban mérik össze egymás ellen a taktikai tudásukat és szerencséjüket. Minden forduló 45 perces és best of 3, tehát 3 meccsből a 2 győzelmet elért játékos juthat tovább. Az első körből kiesett játékosoknak azonban van még egy lehetőségük továbbjutni, tehát senki se csüggedjen, ha az első kör során cserben hagyta a paklija.

A díjazás tekintetében nincs szűkölködés, hiszen azon felül, hogy új barátokkal és élményekkel gazdagodik az ember, a Blizzard különleges limitált ajándéktárgyakat, relikviákat biztosít a nyerteseknek csekély 1000 forintos nevezési díj ellenében.
A versenyen, melynek mi is a szemtanúi voltunk  a következő nyereményekért folytak a harcok:

“- 1. Helyezett: BitFenix Prodigy M fekete gépház, beszélő Hearthstone-os sörnyitó, VB pontok és 15 ezer forint üti a markát.

– 2. Helyezett: 3D nyomtatású kártyát, kis barmatot, VB pontokat és 10 ezer forintot osztunk ki.

– 3. Helyezett: VB pontokat, kis barmatot és 5 ezer forintot kap.

– 4. Helyezett: VB pontokat, kis barmat a jutalma.

– Vigaszág győztese: egy kis barmatot kap jutalmul.”

Tehát aki már legalább haladó szinten űzi a kártyázgatást, az mindenképp tegyen egy próbát, hiszen a jó hangulat mellett, kellemes környezetben tölthet el egy vasárnapi délelőttöt-délutánt, a jó játékkal és jó szerencsével pedig nem is fog üres kézzel távozni. Aki esetleg lemaradna, vagy nem tudna elmenni a rendezvényre, se csüggedjen, hiszen a Hearthstone Hungary twitch-en is közvetítik a mérkőzéseket.

Szeretnénk megköszönni a Hearthstone Hungary munkatársának, valamint a Hearthcup bajnokság szervezőjének, Lovasi Lászlónak, hogy időt szakított ránk és ismertette a bajnokság csínját-bínját!

Írták: Ábel és Norbesz.

Szoktál számítógépen játszani?

Igen
Néha
Nem
Túl sok a CC náluk, ne engagelj, csak amikor muszáj, nincs dpsünk

Velencén duplázik az EFOTT

 

Egy évre abbahagyja a vándorlást, és 2016. július 12-17. között ismét Velencét veszi birtokba az EFOTT. Nem ez lesz azonban az egyetlen duplázás a fesztivál szervezésében: a házigazda szerepét ezúttal két egyetem megosztva látja el. A hallgatók már most felpörögtek mindkét helyen, és a tökéletes fesztiválhangulathoz konkrét ötleteket várnak. A látogatók kényelmének fokozására a szervezők Velence várossal összefogva területet is fejlesztenek.

40 év szüntelen vándorlás után idén újra Velencén ver óriástábort az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója – jelentette be Maszlavér Gábor fesztiváligazgató. Az ismerős helyszín előnyeit kihasználva a szervezők megkezdték az előkészületeket, sőt a fellépők egy részével már meg is állapodtak. A legnagyobb hazai kedvencek mellett, Borgore tavalyi nagy sikerű koncertje után, 2016-ban a brit elektro egyik új felfedezettje, a közösségi médiában több mint egy millió rajongóval büszkélkedhető Zomboy lép majd az EFOTT színpadára. A nagy múltú fesztivál azonban nemcsak a helyszínnel duplázik: idén először két felsőoktatási intézmény kerül házigazda szerepbe: a nagy múltú Debreceni Egyetem a kulturális és civil programokért, míg a Testnevelési Egyetem az izgalmas sportprogramokért felel majd.

A jegyek december 14-től érhetők el – az árak a régiek maradnak, így továbbra is ez lesz a legmegfizethetőbb a nagyfesztiválok sorában, a korábbi tapasztalatok és javaslatok alapján azonban számos változás van tervben.

 – Az ismerős helyszínnek köszönhetően idén elkerüljük az egyébként minden évben jelentős erőforrásokat lekötő szervezési nehézségeket, és már most tudjuk, melyek azok a sarokpontok, amelyekre kiemelten kell figyelni. A várossal és a terület tulajdonosaival együtt például infrastrukturális fejlesztéseket is tervezünk, amelyek nemcsak a strand-, de a fesztiválterületet is nagyban befolyásolják majd, teret engedve számos vizesblokk telepítéséhez, valamint racionálisabb és jobb minőségű útvonalak kialakításához. Beléptetéskor megsokszorozzuk az erőforrásokat, külön sávokat nyitunk a heti, illetve a napijegyesek számára, és reményeink szerint a kempinget is hamarabb megnyitjuk majd. Mi már nagyon várjuk 2016 nyarát! – mondta el Maszlavér Gábor, és hozzátette, a színes programfelhozatalon már éppúgy dolgoznak, mint a vendéglátói kapacitás megsokszorozásán.

 „Az EFOTT Ti vagytok!” – ezzel a kiáltással zárta a 40. fesztivált annak igazgatója, a Nagyszínpadon. És idén a látogatók hallathatják is a hangjukat! A házigazda egyetemek az EFOTT facebook oldalán elérhető „Legyél EFOTT szervező” applikációban várják a fesztiválozók véleményét, javaslatait, kreatív ötleteit, legyen szó programról, vendéglátásról, infrastruktúráról, vagy akár szállásról. A legkiemelkedőbb ötletek gazdái „ingyenfesztivált” nyernek maguknak, a legjobbnak bizonyuló pedig akár EFOTT-szervezővé is válhat.

És most tekintsünk vissza:

Aztán előre…

EFOTT – 2016-ban is csak szabadon…

Strasbourgban járt a külker – élménybeszámoló

Iskolánk egy tanulmányutat pályázott meg az Európai Parlamentnél, melynek keretében 30 hallgató és oktató vehetett részt a Szaharov-díj idei átadásán, továbbá egy interaktív szemináriumon, ahol többek között a díj nyertesének képviselőjével is lehetőség nyílt beszélgetni. Ha már arra jártunk, természetesen nem maradhatott ki további európai intézmények meglátogatása az ott dolgozó magyar szakemberek segítségével, illetve a Capitale de Noël (a karácsony fővárosa) becenéven emlegetett francia-német város bejárása sem.

Mindenekelőtt kiemelt elismerés illeti iskolánk általános rektorhelyettesét, dr. Ferkelt Balázst, aki az út főszervezője és egyben idegenvezetője is volt. Mind a kétszer 15 órás buszút, mind ottlétünk során rengeteg hasznos és érdekes információval látta el a csapatot, amelynek ezáltal legmakacsabb tagjai sem úszták meg művelődés nélkül az utazást. Összesen 29 résztvevője volt így a tanulmányútnak, elsősorban nemzetközi tanulmányok alap- és mesterképzéses hallgatók. Természetesen az úton képviseltette magát a külker méltán híres diákszervi élete is, méghozzá az MKT, a Kanyar, a GYD és a Külker Online színeiben.

December 14. – Első nap

Iskolánk kollégiumától indultunk el hétfő hajnalban, ahol álmos hangulat uralkodott még. Első hangzásra nem épp lélekemelő egy bő 1000 km-es buszútra felkészülni, azonban az utazást nagyban megkönnyítette a kényelmes és tágas busz, a filmklasszikusok és dr. Ferkelt Balázs tanár úr előadásai az adott régióról, melyen áthaladtunk. Este fél 9 magasságában érkeztünk meg a francia-német határon fekvő Strasbourgba, majd elfoglaltuk a külvárosban elhelyezkedő szállásunkat. Mivel sajnos magasabb biztonsági készültség van több nyugat-európai országban is, ezért több ponton is volt határellenőrzés, de szerencsére minden simán, zökkenőmentesen zajlott, így a tervezett időben érkeztünk meg.

Amit rögtön meg tudtunk állapítani, hogy a franciák nem feltétlenül dolgoznak sokat – tisztelet a kivételnek. A szálloda recepciója már este 9 órakor zárt, a környékbeli boltok pedig már 7 óra körül. Ez okozott némi nehézséget a vacsora és a másnapi reggeli beszerzésében. Maradt a jól ismert sárga betűs gyorséttermi lánc, melyben itt sem kellett csalódnunk.

December 15. – Második nap

Kedden reggel az esti történések miatt a csoport nagy része nekiindult felfedezni a környéket és a francia élelmiszerüzletek sajátosságait. Amit érdemes megjegyezni, hogy a franciák, a sztereotípiának megfelelően, nem igazán tudnak és/vagy szeretnek más nyelveken beszélni. Ami szintén feltűnő volt, hogy nem kelnek túl korán. Reggel fél 9 magasságában még iskolatáskás tizenévesek kóvályogtak az utcákon, álmosságtól homályos szemmel, ahogy mi is tettük annak idején, csak egy órával korábban.

A nap első programja az Emberi Jogok Bíróságának meglátogatása volt. A Bíróság 1950 óta szolgálja az európai emberek szabad jogait, legyen szó az élethez való jogról, tisztességes bírósági eljárásról, magánélet tiszteletben tartásáról, vagy éppen a szólásszabadságról. Tagjai egyeznek az Európa Tanácséval, mely szervezet a létrehozója is a Bíróságnak. Magyar vonatkozása jelenleg dr. Sajó András személyében, illetve a háttérben dolgozó több magyar jogász személyében is van a Bíróságnak. Közülük ketten tartottak előadást csoportunknak a szervezeti felépítésről, működési rendekről, illetve magáról a folyamatról, hogyan is lehet például kérelmet benyújtani.

A nap második tanulmányi programja pedig a fent említett Európa Tanács megtekintése volt, ahol szintén részt vettünk egy ott dolgozó magyar szakember, Mezei Géza előadásán a Tanácsról. Szóba kerültek aktuálpolitikai események, az orosz-ukrán helyzet és maga az ET története és működése is.

A két program között és után fakultatív városnézés volt soron, bejártuk a belvárost, felfedeztük a francia és német építészeti stílusok találkozását, illetve megnézhettük a világ egyik, ha nem a legrégebbi karácsonyi vásárát is. Nem véletlenül hívják Strasbourgot a karácsony fővárosának. Számtalan változatos és igényes díszítés, fények és a már megszokott fabódék kísértek végig minket a belváros terein és utcáin. Hihetetlen részletességgel és variációkkal vannak feldíszítve az épületek és utcák. Ugyanolyan dizájn nem fordult elő egyszer sem, volt elegáns és talán túlzóan giccses is, azonban remek összhangot képzett a város hangulatával és az ünnepek közeledtével.

Egy ismerősöm az alábbi képet látva megjegyezte, szerinte Strasbourg egy kicsit keveréke Amszterdamnak és Velencének. Tény, hogy ahogy az előbbi két városban, úgy itt is rengeteg csatorna fut végig az épületek között. Mozgó hidak, sétahajók és zsilipek szinte mindenhol láthatóak az óvárosban.

December 16. – 3. nap

Szerda reggel rögtön megtapasztalhattuk, milyen is a diplomaták élete. Koránkelés és pontosság volt a feladat, hiszen az Európai Parlamentből nem igazán illik elkésni. Már-már természetes, hogy itt is rögtön egy külhonban dolgozó magyar honfitársunk vett pártfogásba és vezetett minket körbe az épületben. Láng Péter, az EP Kommunikációs főigazgatóságának munkatársa, az ő előadását hallgathattuk meg először a nap folyamán. Megtudtuk a Parlament felépítését, rövid történetét és működését is. Az előadást követően egy újabb kis túrára indultunk, az EP épülete hatalmas és még nagyobbnak tűnhet, hogyha az ember netalán sántít.

A Szaharov-díj átadásán hagyományosan mindig részt vehetnek különböző országok egyetemista hallgatói is. Ezúttal minket ért ez a megtiszteltetés, ír és lengyel társaink mellett. Először egy interaktív szemináriumon vettünk részt, ahol több EP igazgató és a díjat idén megkapó Raif Badawi képviseletében (hiszen őt sajnos jelenleg börtönben tartják fogva Szaúd-Arábiában) neje, Ensaf Haidar szólt pár szót, majd válaszolt kérdéseinkre. Mindnyájunk nevében írhatom, hogy hatalmas élmény és megtiszteltetés volt egy ilyen eseményen részt venni.

A szeminárium után rögtön mentünk is elfoglalni helyünket a Parlament plenáris üléstermének karzatán, ahol betekinthettünk néhány szavazás erejéig az Európai Unió honatyáinak munkájába is. Ezután pedig Martin Schulz, az Európa Parlament elnöke mondott néhány szót és konferálta fel Ensaf Haidart, aki férje nevében átvette a díjat.

A nap hivatalos programját az EP éttermében zártuk egy ebéd erejéig, majd ismét szabad program keretei között indulhattunk neki a városnak. Szuvenír vadászat, kávézás és egy utolsó kóstoló a karácsony előszeléből, egyenesen a fővárosból.

December 17. – 4. nap

A koránkelés ugyan maradt, de azzal a nyugodtsággal tettük mindezt, hogy újfent egy hosszú utazás vár ránk, ahol aludhatunk tovább. Reggel fél 7-kor indultunk a szállodától, majd este 10 óra körül érkeztünk meg a mátyásföldi kollégiumhoz. Az utazás során átismételhettük a fontosabb információkat, egy kvíz keretében tesztelhettük is azt, illetve néhány újabb filmklasszikus megtekintésével múlathattuk az időt, miközben áthaladtunk a borús, esős, németajkú országokon.

Az utazás során készült fényképek ide kattintva megtekinthetőek. Reméljük a jövőben is szervezésre kerülnek hasonló tanulmányi utak, és bízunk benne, hogy sikerült meghozni a kedveteket a következőre.

Egyetemmé válunk!

 

BGE. Elég furcsán hangzik, de lassan szoktathatjuk a füleinket és nyelvünket az új monogrammhoz. Lehet – sőt valószínű – , hogy iskolánk mindannyiunknak örökre BGF marad, azonban az óév búcsúztatásával nem csak az újévet köszönthetjük, hanem egyetemünket is.

A Budapesti Gazdasági Főiskola története egészen 1857-ig nyúlik vissza, amikor is megalapították elődjét, a Pesti Kereskedelmi Akadémiát. A Főiskola vagy januártól Egyetem – kinek, hogy tetszik – jelenlegi formája 16 éve jött létre a KVIK, a PSZF és a Külker integrációjával. Az intézmény több, mint 18 ezer hallgatót számlál, és ezzel a mai napig is Magyarország legnagyobb Főiskolája.

kereskedelmi_akademia_0

A Külkereskedelmi Kar története 1957-ben kezdődött. Ekkor jött létre a hazai külkereskedelem számára a nyelveket beszélő, magasan kvalifikált szakembereket képző Külkereskedelmi Levelező Iskola. Az iskola 1962-ben átalakult önálló Felsőfokú Külkereskedelmi Szakiskolává. 1971-ben az intézmény Külkereskedelmi Főiskola elnevezéssel főiskolai rangot kapott. 1992-ben kezdődött meg nemzetközi együttműködésben az angol és francia nyelvű szakmai oktatás. Jelenleg mintegy 4000 hallgató tanul a Kar különböző típusú képzési programjain.

Mindez a múlt, amelyre büszkék lehetünk, de mire is számíthatunk a jövőben, illetve milyen okból válhattunk egyetemmé?

Szeptember elsején szavazták meg az új felsőoktatási törvényt, amelynek folyományául iskolánkat az alkalmazott tudományok egyeteme kategóriába sorolták. Ezt Sándorné Kriszt Éva rektor szorgalmazta. Az eduline.hu-nak adott interjújában elmondta, hogy a főiskola öt képzési területen, összesen 12 alap-, egy osztatlan és nyolc mesterképzési szakán jogosult képzés folytatására. A július 31-i adatok alapján a teljes munkaidős oktatók és kutatók 60,6 százaléka (a 315-ből 191-en) rendelkezik tudományos fokozattal, a teljes és részmunkaidős oktatók és kutatók körében 60,1 százalék a minősítettség aránya (333-ból 200-an).

pic_927

Az új törvény több változást is hoz magával. Egy kis összefoglaló:

Két félév, 18 kredit
Az egyik legfontosabb változás az, hogy azokat az állami (rész)ösztöndíjas hallgatókat, akik két félév átlagában nem szereznek minimum 18 kreditet, átsorolják önköltséges képzésre.

Ki – és be: csak felmérőkkel
A 2016/2017-es tanévtől kompetenciatesztet kell kitölteniük a hallgatóknak az egyetemre bekerüléskor és a kikerüléskor, hogy felmérhessék, az egyetem vagy főiskola mit tett hozzá a tudásukhoz.

Nyilvántartásba veszik a nyelvvizsgát
Az is egy változás, hogy ezentúl az Oktatási Hivatal vezetni fogja a nyelvvizsgák nyilvántartását.

Jogok és kötelességek

Kiegészítették a hallgatók jogairól és kötelességeiről szóló részt is, belevették, hogy kötelesek vagyunk betartani az egyetemünk szabályait, tisztelnünk kell az intézmény hagyományait, valamint bekerült egy passzus az emberi méltóságról is.

Lehetünk mi főiskola vagy egyetem, abban egyetérthetünk, hogy mindannyian a BGF-re jelentkeztünk anno, és ez is fog megmaradni az emlékezetünkben. Viszont a másik oldalról szemlélve lehet, hogy a munkáltatóknál ez egy pluszpontot fog jelenteni.

Örülsz annak, hogy egyetemmé vált szeretett főiskolánk?

Igen
Nem
Mivan?
Uh, így most mégnehezebb lesz a stat?

Legyél te is zöldebb!

 

„A globális felmelegedés már a nyakunkon, nem lehet megállítani.” Hányszor találkozunk ezzel és ehhez hasonló írásokkal, és valószínűleg nem alaptalan az előrevetített aggodalmunk, hiszen bizonyított, hogy a föld átlaghőmérséklete évről-évre, ha minimális szinten is, de emelkedik. A föld rövidke (4.567 milliárd év) élete során már sokszor átélt ilyen és ennél drasztikusabb klímaváltozásokat is. Ezek mindig a jégtakarók lassú, de folytonos olvadásával, és az ez által okozott akár 6-9 méteres tengerszint emelkedéssel jártak. A kutatók szerint ilyen meleg ciklus legutóbb 125 ezer évvel ezelőtt volt, az ősi jégminták és korallok „elmondása” alapján.

A jelenlegi helyzetben nem kell számolnunk több méteres vízszint emelkedéssel, a 21. század végére maximum 82 cm-rel növekedhet meg a tengerek magassága, ami az élővilágot minden bizonnyal nem rendítené meg, egyetlen egy tényezőt viszont igen, az pedig az ember. A lakosság nagy része tengerpart mellet él, és ez az emelkedés pontosan elég lesz ahhoz, hogy élhetetlenné váljon, és víz alá kerüljön több milliók lakóhelye. Persze nagy kérdés az emberi tényező szerepe ebben a folyamatban, valószínűleg sose fogjuk tudni lemérni, hogy mennyivel másképp változtak volna a klímaviszonyok, ha nem kezdünk el mi is szén-dioxidot lövellni a légkörbe a vulkánok és a tehenek mellett.

Rengeteg fejlesztés és kezdeményezés van napjainkban, amelyek ha nem is a globális felmelegedés megakadályozásához, de lassításához hozzájárulnak. Bár sok esetben nem tudjuk eldönteni, hogy egy termék megjelenését valóban egy környezetvédelmi gondolat előzte-e meg, vagy csak az, hogy el lehessen mondani, hogy nem csak jó árban van, de méghozzá a környezetet is véded vele. Viszont a lényeg mindig ugyan az, ha valóban környezetbarát produktumot vásároltunk, akkor máris tettünk valami jót a természetünk érdekében.

Bioetanol, a csodaszer

A hétköznapokban talán a legvitatottabb üzemanyag a bioetanol, ami E5, E10, E85 néven ismert. Az ezzel működő autók 80%-kal csökkentik a károsanyag-kibocsátást, ami mindenképp egy erős pozitívumnak számít, emellett a fosszilis energiaforrásokat sem meríti ki, mivel gabonafélékből és magas cukortartalmú növényekből állítják elő, erjesztéses módszerrel. Sajnos itt lép képbe az etikai negatívuma is, miszerint minden erre a célra felhasznált élelmiszertől elveszik azt a lehetőséget, hogy tápanyagként szolgáljon, és ne egy robbanómotorénak, hanem az embernek. Úgy gondolom, hogy még ezzel együtt is egy sokkal természetbarátabb energiahordozó, mint a kőolaj finomítás útján előállított társai.

Magyarországon 100 töltőállomáson tankolhatunk E85-ös keverékű üzemanyagot, amivel egy kis átalakítás után bármilyen benzinüzemű autót meg tudunk hajtani. Ha semmilyen átalakítást nem végzünk, akkor 50% E85-ös és 50% benzines keveréket is tankolhatunk, viszont ez a megoldás nem preferálandó, az autó fajtától függ, hogy mennyire fogja hosszútávon befogadni az üzemanyagot.

A jövő négykerekűje

A következő technológiai tárgyról elmondhatjuk, hogy a legtöbb Amszterdamban van, Budapesten talán még soha nem láttunk ilyet, az ára a legtöbb esetben 9 számjegyű. Ez nem más, mint az elektromos autó, a némán suhanó, akkumulátorokra szerelt karosszéria. A károsanyag-kibocsátása 0%, így meg van oldva a környezetvédelem, már csak el kell kezdeni milliós számokban gyártani és mindenkinek adni egyet belőle. Egy probléma van ezzel a gondolattal, hiszen lehetséges, hogy a helyszínen 0% az ilyen autók szén-dioxid kibocsájtása, viszont az elektromosságot előállító gyáraknak már közel sem ilyen kevés. Egy-két kutatást kivéve nyilvánvalóan elmondható, hogy jóval kevesebb az így közvetve elhasznált fosszilis energiahordozók mértéke, mint a benzines vagy dízel autóknál. Az elektromosságot azonban elő lehet állítani megújuló energiaforrásokból is, ami nyilvánvaló alternatívát biztosít arra, hogy teljes mértékben leváltsa a többi autót.

Egyre több gyártó szállt be az utóbbi években az elektromos autók készítésébe, azonban az első ilyen autót már 1888-ban legyártották. Lehetséges, hogy ennyi idő kellett a technológia tökélyre fejlesztéséhez, vagy csak ahhoz, hogy elkezdjen csillapodni a benzin és dízel motorok uralma, így biztosítva azt, hogy releváns piacra lehessen gyártani az elektromos társait. Viszont az elektromos csodák még mindig nem az átlagember pénztárcájára vannak szabva, tehát még várhatunk arra, hogy egy öblös gázfröccsre kapjuk fel a fejünket, úgy mint most egy elektromos autóra.

Ha ez előbbi technológiák, még nem érintenek minket közvetlen, akkor is könnyen részesei lehetünk egy másfajta, de minden szempontból zöld kezdeményezésnek.

Zöld Külker

A bioetanol és az elektromos autó mellett talán kicsinykének tűnő, de a BGF-es diákokra leginkább hatással lévő környezetvédelmi projekt még 2014-ben indult az iskolában. Az újítás 15 platform, független, digitális tananyag létrehozásával történt, amely lehetővé teszi akár 3-4 ezer papírlap megspórolását a vizsgáztatásoknál. A fejlesztés egy 84 millió forintos TÁMOP támogatás által jött létre, amit jelenleg a gazdaságinformatikus alapképzésen és felsőoktatási szakképzés szakokon alkalmaznak.

Az itt felsorolt három környezetvédelmi megoldás, ha nem is egyenlő szinten, de biztosan hozzájárulnak ahhoz, hogy lelassítsák a globális felmelegedést, és ezáltal közvetlen vagy közvetett módon is, de védjék környezetünket.

Egész évben 35 fok Magyarországon. Szerinted fenyeget minket ez a probléma?

Mit meg nem adnék érte...
Isten ments!
Legyen 20 egész évben...
Engem nem érdekel, csak a Böde dobjon még egy ipont...

Megújuló rendszer a felsőoktatásban, avagy mi is az a duális képzés?


Németországban évek óta jól működő rendszerként funkcionál a duális képzés. Iskolánkban idén indult el ez az új program nemzetközi gazdálkodás szakon. A duális képzés fogalma ma még talán sokunkban kétséget von maga után, hogy vajon mit is jelent pontosan. Azt persze gondoljuk, hogy valamiféle kettős dologról van szó, de ennél tovább már talán nem tudnánk jutni. 

Mi is az a duális képzés?

A diákok elméleti képzését az oktatási intézmények végzik, amit aztán a cégeknél gyakorlati tapasztalatokba vihetnek át, vagyis a főiskolások a szemesztereik egy részét (főként a vizsgaidőszakokban és nyáron) az intézménnyel együttműködő cégnél töltik – ez a duális képzés lényege. A képzés előnye, hogy a tanulók még azelőtt rengeteg szakmai tapasztalatot gyűjtenek, hogy megszereznék diplomájukat, ráadásul lehetőségük van arra, hogy az adott cégnél, amelynél a képzést végzik, ott később akár végelegesen el is helyezkedjenek.

Emellett természetesen a cégek is előnyre tehetnek szert azzal, hogy részt vesznek ebben a programban, mivel „élesben” is bevethetik a diákokat, és maguk „nevelhetik” ki a megfelelő szakember-utánpótlást. Ez fontos, ugyanis a cégvezetők már évek óta rossz szemmel nézik, hogy sok iskolából nem megfelelő tudású pályakezdők kerülnek ki.

Máshol is működik ilyen rendszer?

Duális szakképzési rendszer már több éve működik Magyarországon szak- és szakközépiskolákban, de ennek őshazája Németország, ahol a képzés 2-3,5 évig tart, ami idő alatt a diákok a cégeknél heti három-négy napot töltenek. Muszáj volt javítani a helyzeten, hogy a diákok ne hagyják abba az iskolát és menjenek el inkább dolgozni mindenféle szakmai végzettség nélkül. A rendszer célja, hogy a tanulást és a gyakorlatot párhuzamosan tudják végezni, és ezáltal jobb munkaerőpiac alakuljon ki. Számtalan felmérés bizonyítja a struktúra jól működését.

Hazánkban is hasonló célok miatt alakult ki ez a jól bevált módszer. Ám, ami Németországban egy jól működő rendszer, addig ez Magyarországon még nagyon kezdetleges dolog, még több év szükséges, hogy teljesen kiforrjon. Sokan ugyan még nem ismerik vagy kételkednek a dolog összeegyeztethetőségében, statisztikailag alátámasztott, hogy aki duális képzésben vesz részt, könnyebben tud később elhelyezkedni, illetve jobban fizető munkáknál is előnyre tehet szert versenytársaival szemben.

Miért érdemes a duális képzést választani?

Először is ki ne akarna már 19-20 évesen egy nagy multivállalatnál dolgozni? Főleg ha 3,5 éven keresztül állandó állást biztosít, és ezen felül az önéletrajzban is szépen mutat. Ha a képzést a vártnak megfelelően teljesíted, akkor akár a későbbiekben munkavállalóként is alkalmazhatnak a cégnél. Ha pedig külföldön szeretnéd folytatni gyakorlati tapasztalataid megszerzését, akkor kiváló referenciaként fog szolgálni.

Egy új, motiváló közösség tagja lehetsz. A képzés ideje alatt különféle üzleti feladatokat végezhetsz el, és értékes szakmai ismeretek is szerezhetsz. Nem kell aggódnod az anyagiak miatt, hisz megfelelő és állandó anyagi támogatást kapsz. Nyelvtudásodat folyamatosan fejlesztheted, és egy nemzetközi üzleti környezetben dolgozhatsz. Mire lediplomázol több üzleti kapcsolatod lesz, mint legtöbb évfolyamtársadnak. Megtanulhatod a csapatmunkában való munkavégzést, és annak felelősségét. Számos projekfeladatot kell elkészíteni, ami segít magabiztosságot szerezni, hogy majd egy nagyobb közönségnek tartott előadást is könnyedén levezényelhess. Hatékonyabb és könnyebb tanulást biztosít, mivel az elméleti anyagot a vállalatnál azonnal gyakorlatba viheted át, és valós üzleti helyzetekben alkalmazhatod is.

Ezt jó, ha tudod…

Természetesen vannak elvárások is, nem esik minden magától az ölünkbe, kitartónak és lelkiismeretesnek kell lennie az embernek, ha ezen az úton egyszer elindul. Nem szabad feladni az első kudarc után, menni kell tovább előre. A 2×13 tanítási hét alatt folyamatosan kell felkészülni, és a vizsgákat sikeresen teljesíteni kell. Évi 22 hét során kötelesek vagyunk dolgozni, ami felelősséget és fegyelmezettséget igényel. Egy év alatt összesen 4 hét szabadság van, ami vállalat függő, hogy hogyan kérhető.

Fontos a kreativitás, az önállóság és a kezdeményezőképesség. Lehet, hogy egyes közös bulizásokról le kell mondani, hogy mindez sikerüljön, és lehet lesznek olyan helyzetek, amikor áldozatot kell hozni, de visszatekintve ez mind kifizetődik majd. A kemény munkának meg lesz a gyümölcse.

Hogyan lehet jelentkezni?

Természetesen nem kell frissen érettségizett diáknak lenned, hogy jelentkezni tudj a duális képzésre. Lehetsz újrakezdő vagy második diplomádat végző, a lényeg, hogy rendelkezz egy érettségi bizonyítvánnyal, illetve legyen egy sikeres felvételid egyetemre/főiskolára.

Személyesen kell felvenned a kapcsolatot a számodra szimpatikus cégekkel, és beküldeni nekik a kért dokumentumokat. Ha a dokumentumok alapján megfelelsz az elvártaknak, akkor behívnak néhány teszt kitöltésére, ahol felmérik a precizitásodat, nyelvtudásodat és elhivatottságodat, majd egy személyes interjúval zárul az tesztelés. Ezek után, ha megfelelőnek bizonyultál a cégnél, szerződést kötnek veled a képzés idejére. Ha nem sikerül, akkor sem szabad búslakodni, mert az egyetemet továbbra is el tudod végezni, és később más lehetőségeteket is ki tudsz próbálni.

A jövő megérkezett – Isten hozott Marty McFly!


Mindnyájunk fejében megvan az a bizonyos jelenet, amikor Michael J. Fox Marty McFly szerepében, a közeli jövőben, egy lebegő gördeszkán menekül a rosszfiúk elől. A Vissza a jövőbe sorozat második része mára kultuszfilmmé vált, melyben a balhékat mindig megtaláló Marty és Dr. Brown a jövőben találják magukat, mégpedig 2015. október 21-én, azaz a mai napon. A filmet nézve eléggé futurisztikus és még ma is távolinak tűnő világkép tárul elénk. De úgy néz ki, ez a világ már itt kopogtat az ajtónkon, hiszen a film nem csak a nézőkre volt hatással, hanem olyan világcégeket is inspirált, mint a Nike és a Lexus.

Marty, megérkezése után nem sokkal, találkozik az önmagát bekötő cipő csodával, az Air Maggel. A cipő, a Nike legendás tervezője, Tinker Hatfield alkotása, akinek már rengeteg lábbelit köszönhetünk. Hatfield volt a tervezője az Air Max 1-es modelljének és az Air Jordan-széria legnépszerűbb darabjainak is. 2011-ben a Nike már kiadta az Air Maget, de mindössze 3000 pár készült belőle, viszont ez még nem tartalmazta az említett önbekötő funkciót.  Az amerikai sportszergyártó cég azonban bejelentette a cipő idei megjelenését is, ami – meglepő módon – pont október 21-re esik. Az idei kiadás szintén nagyon limitált lesz, viszont ez már tényleg be fogja kötni magát, hogy már lehajolnunk se kelljen egy cipő felvételéhez. Az önbekötő rendszer mechanikáját egy kanadai cég készíti, amiről csak annyit árultak el, hogy a rendszer a cipő használójának testsúlyát alakítja át a cipőbekötéshez szükséges energiává, ami így biztosítja a kellő szorosságot és a megfelelő kényelmet. A skárpi áráról még nincsenek információk, de feltételezések szerint, és az előző kiadás tapasztalatai alapján, 2000-3000 dollár körüli lesz, magyar forintra átszámítva, több mint fél milliós árat várhatnak a gyűjtők.

A Nike mellett a Lexus sem tétlenkedett, és megpróbálta megalkotni a film rajongóinak legnagyobb álmát, a légdeszkát, vagy más nevén a hoverboardot. A japán luxusautó gyár tervezői teljes titoktartásban dolgoztak, majd a semmiből dobták ki videójukat a légdeszkáról. A videó pillanatok alatt bejárta az internetet és mindenki találgatta, hogy mégis hogyan lehetséges ez? A videóban néhány fiatal mutat be különféle trükköket a deszkával, aminek designja is magával ragadó. Pár nappal a videó megjelenését követően azonban kiderült, hogy nem mindent árultak el nekünk. A deszka lebegése egy mágneses technológiának köszönhető, ami csak egy bizonyos anyagból készült pályán lehetséges. A Lexus sajnos nem tervezi a termék tömeggyártását a fent említett prózai okok miatt. Elég költséges lenne a várost behálózó mágnespályák kiépítése…

Számos találmány, amit a filmben láthattunk azonban még ilyen szinten sem tart, például az önszárító kabát, ami gombnyomásra alkalmazkodik viselője testéhez. Az ablakon kitekintve lebegő kocsikkal sem találkozunk; lehet, hogy a Lexusnak inkább erre kellett volna összpontosítania? Az egyik leghasznosabb találmány viszont egyértelműen a Mr. Fusion lenne a hihetetlen projektek sorában, ami bármilyen hulladékból üzemanyagot és energiát képes előállítani (ezzel a nagy olajvállalatok legrosszabb rémálmát valóra váltva).

Jogosan merülhet fel a kérdés: na és mi van az időgéppel? Persze, hogy ez a legeszementebb találmány már önmagában is, ami végtelen lehetőséget kínál a bátor időkontínium kalandoroknak.  Ki ne álmodozott volna arról, hogy megváltoztatja a múltat, vagy saját életét az ötös lottó számainak tudatában, esetleg előretekeri a szalagot és olyan elképzelhetetlen dolgokat tapasztal, amire egy röpke emberöltő nem kínál lehetőséget.

Kíváncsiak voltunk a Ti véleményetekre is a témában:

Úgy néz ki, még ha néhány említésre méltó innováció meg is született, a várva várt áttörés elmaradt és nem azt a 2015-öt éljük, amit a film rendezői 1989-ben megálmodtak. Viszont a technológia hihetetlen iramban fejlődik és pár éven belül lehet, hogy már mi is a saját kis fluxuskondenzátorunkat fogjuk simogatni esti magányunkban.

Írta: Béres Dániel & Molnár Gábor

 

Ha lehetőséged lenne kipróbálni egy időgépet, megtennéd?

Jézusom, naná!
Áh, esélytelen
Nem tudom
Jedinek képzeled magad, hogy itt integetsz nekem?

Top