Category Archives: BGE

Urbex kisokos

Kíváncsi vagy, milyen lehet elhagyatott, romos épületeket felfedezni? Most bepillantást nyerhetsz a turizmus egy igazán szokatlan fajtájába. Az urbex az angol urban exploration (városi felderítés) kifejezés rövidítése, és az évek során egy sokak által űzött, azonban mégis szokatlan hobbivá nőtte ki magát. Kedvelői rozoga, az idő által megviselt, magára hagyott gyárépületeket, lakóházakat, pincéket, intézeteket kutatnak fel, hogy közelebb kerüljenek a múlt rejtelmeihez. Az urbex azonban nem veszélytelen, fontos megismerni működését és szabályait, tartsatok hát velem!

Sokakban felmerülhet a kérdés: miért jó lepusztult épületek omladozó falai között botorkálni? A veszélyfaktor magas, de a múlt maradványai iránti kíváncsiság, egy-egy hely izgalmas történelmi háttere és a pusztulásban való gyönyörködés felülírja a félelemérzetet. A helyiségekben maradt bútorok, tárgyak, lenyomatok és kellő képzelőerő segítségével valósághű képet kaphatunk az épület korábbi éveiről, így máris izgalmasabbá válik a kirándulás. Ennek ellenére tisztában kell lenni a veszélyekkel. Előfordulhat, hogy a helyszínen mérgező hulladékot találunk, vagy esetleg illetéktelen behatolók, hajléktalanok rejtőznek meg a romok között. De az ingatag padlózat, téglák és törmelékek is okozhatnak komoly baleseteket, ezért fontos minél óvatosabbnak lenni és speciális felszerelésekkel érkezni.

A szabályokról sem szabad megfeledkeznünk. Habár ezek nincsenek törvénybe foglalva, csupán urbex-közösségek által megfogalmazott nem hivatalos, íratlan szabályokról beszélhetünk, mégis érdemes odafigyelni rájuk, hiszen az urbex nem egyenlő a felkutatott helyek megsértésével.

 Az első és talán legfontosabb: egy igazi urbexes nem lop. Sokszor igazi kincsekre bukkanhatunk, de azokat soha ne hozzuk el magunkkal! Amilyen örömöt tud okozni nekünk egy-egy tárgy, akkora örömöt okoz az utánunk érkező látogatóknak is. De fotót és videót bármikor készíthetünk róla.

A hely megrongálása is tiltólistás. Ezek az épületek már alapból is rossz állapotban vannak, ezért fontos, hogy ne pusztítsuk tovább. A falakra sem szabad festeni, vagy graffitizni és a könnyebb bejutás érdekében se törjünk be ajtót, ablakot, illetve falat.

Sok építményről alig található információ, ezért ha valakitől jó tippeket, tanácsokat kapunk a bejutással és magával az épülettel kapcsolatban, kezeljük azokat bizalmasan, hiszen lehet, hogy ezek az infók szabálytalanul derülnek ki.

Az urbex Magyarországon is egy kedvelt és elterjedt tevékenység, hiszen hazánk is bővelkedik az elhagyatott helyekben. Gyakori tévhit, hogy ezekre a területekre bármikor könnyen bejuthatunk egy hétvégi kiruccanás kereteiben. Természetesen vannak szabadon látogatható helyek, akár kezdő urbexesek számára is, azonban legtöbbjük biztonsági őrök által felügyelt helyiségek, amelyek csak engedéllyel tekinthetőek meg. De ilyenkor se essünk kétségbe, több magyar profi urbex-kalandor felvételein keresztül betekinthetünk ezekbe az épületekbe is. Az Urbex Hungary csapata, vagy akár a Szellemvárosok Magyarországon youtube csatorna is a rendelkezésünkre áll, hogy különleges helyeket ismerhessünk meg, de természetesen egyre több urbexes anyagai közül válogathatunk. Ízelítőként pedig olvashattok két különlegességről.

A Lipótmezei Emegyógyintézet (OPNI)

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet még 1868-ban építették a Budapest II. kerületében elhelyezkedő Lipótmező városrészben. Akkor még Magyar Királyi Tébolyda néven üzemelt, ami valljuk be, kissé bizarr elnevezés. Az intézet kezdetben 300 beteget látott el, de a létszám folyamatosan nőtt. A második világháború alatt azonban mindenkit kiköltöztettek az épületből, a visszaköltözés során pedig számtalan szovjet katona is az intézet lakójává vált. A hely különlegességeként szolgál, hogy maga Erzsébet osztrák császárné is itt betegeskedett a 19. század végén. Az elhagyatott épület sajnos már engedéllyel sem látogatható, hiszen 2020-ban új tulajdonosi kézbe került, és a tervek szerint egy bentlakásos nemzetközi középiskola lesz a helyén.

Szentkirályszabadjai Szellemváros

A Balaton északi részén, Balatonalmádi és Veszprém között található Szentkirályszabadja, a már több mint 20 éve elhagyatott szovjet laktanyával. A szellemváros csak engedéllyel látogatható, ennek ellenére nagyon sok kíváncsiskodót vonz magával, akik valószínűleg nem is tudják, hogy látogatásukkal szabályt sértenek. A 60-as években épült laktanya orosz és ukrán katonák otthona volt, így a többnyire romos, lepusztult helységekben elszórva még bútorok, fotelek, matracok is fellelhetőek. A város hátborzongató épületei kiváló helyszínül szolgál filmek forgatására, például a Párhuzam című film egyes jelenetei is itt játszódnak.

Bakancslista – ha kimozdulnál egy kicsit

Már jóideje tartanak a koronavírus járvány okozta korlátozások, így sokan észrevétlenül, akaratuk ellenére, de több időt töltenek négy fal között, mint valaha. Vannak akik home-officeban dolgoznak, valakiket az online oktatás tart a képernyő előtt – és ezáltal a házban is –, de az eddigi hűvös, szürke idő sem volt túl erős inspiráció, hogy kirándulásokat, túrákat kezdjünk el szervezni a természetbe. Most viszont eléggé úgy tűnik, hogy kezd megérkezni a tavasz és hozza magával a jó időt is, tökéletes körülményeket teremtve ezáltal arra, hogy nekivágjunk az útnak és minőségi időt töltsünk családunkkal, barátainkkal, és közben egészségünknek is kedvezzünk – azaz ne csak akkor szívjunk kis friss levegőt és ne csak akkor érje napfény a bőrünk, mikor elugrunk a közeli boltba, vagy kivisszük a szemetet. Hogy ne kelljen sokat keresgélni a megfelelő kirándulóhely után, összegyűjtöttem tízet a – szerintem – legérdekesebb, legjobban megérős helyek közül.

1. Rám-szakadék

Ha nem szeretnénk a fővárostól túl messze tévedni, ám mégis valami kalandosra vágyunk, akkor a dömösi Rám-szakadék megfelelő úticél lehet. A szurdokvölgy amellett, hogy mesés látványt nyújt, néhol kihívást is jelenthet a túrázók számára – nem véletlenül egyike Magyarország legnehezebben járható túraútvonalainak. Ha odalátogatnánk, előtte mindenképp tájékozódjunk a szakadék bejárhatóságáról, hisz az időjárási viszonyok könnyen utunkat állhatják.

2. Fülöpházi homokbuckák

A Kiskunsági Nemzeti Park területén található a „magyar Szahara” -ként is emlegetett homokbuckákkal díszitett terület, ami – valljuk be – valóban más földrészek hangulatát nyújtja az odalátogatóknak. Azon kívül, hogy csodás fotókat készíthetünk, a különféle tanösvények segítségével többet megtudhatunk arról, hogyan is alakultak ki nálunk ezek a számunkra különös dombok.

3. Tihanyi levendulás és a Bencés Apátság

Kétlem, hogy Tihany bárkinek is idegen lenne. Amellett, hogy a már önmagában is rengeteg lehetőséget kínáló Balaton mellett fekszik, a településnek nem kell szégyenkeznie a többi között. A csodás panorámát és jó visszhanggal való szórakozást kínáló Tihanyi Bencés Apátság közelében találjuk a már-már ikonikussá vált levendulást is, ami virágzásakor emberek tömegeit vonzza a városba.

4. Boldogkő vára

A jelenleg felújítás alatt álló, homályos történelemmel rendelkező, de mesébe illő várat Észak-Magyarországon, Boldogkőváralján találjuk. Az idelátogatók nem csupán a látvánnyal lesznek gazdagabbak, de különféle programok is rendszeresen megrendezésre kerülnek, amiken akár lovagokkal, udvarhölgyekkel is találkozhatunk, így teljessé téve ezt a kisebb „időutazást”.

5. Egerszalóki mészkőteraszok

Egerszalókon egy annyira nem szokványos jelenséget tekinthetünk meg, hogy ilyennel Magyarországon kívül valószínűleg csak Törökországban és az USA-ban találkozhatnánk. A gyógyvízzel teli, fehér teraszokat egy, a föld alól feltörő melegvizű hőforrás alakította ki az idők folyamán egy domboldalon. Megközelítésük szerencsére egyszerű, a mellette kialakított sétaútnak köszönhetően.

6. Lillafüred

A kicsit romantikusabb lelkeknek Lillafüred lehet maga a valóra vált álom. A palotaszálló mellett festői környezetben terül el a Hámori-tó, amit nyári időszakban nem csak csodálni, vagy körbesétálni lehet, de a kirándulóknak, vagy az ott nyaralóknak lehetősége van csónakázásra, vízibiciklizésre is. Mindemellett találunk a közelben vízesést, barlangokat, valamint egy függőkertet is, hogy a romantikus, vagy éppen baráti kirándulás semmilyen szempontból ne hagyjon maga után kivetnivalókat.

7. Szalajka-völgy

Lillafüredtől nem messze, a Szilvásvárad területén fekvő Szalajka-völgy sem okoz csalódást, ha szép természeti környezetben szeretnénk kirándulni. Habár itt is van vízesés, amellett szemet vethetünk még a Pisztrángos-tavakra, a tündérszép Szikla-forrásra, meglátogathatjuk a Szabadtéri Erdei Múzeumot és még egy barlangtúrára is sort keríthetünk.

8. Hegyestű

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, Zánka és Monoszló között fellelhető Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyen – habár csekély belépő ellenében – érdekes természeti jelenséget tekinthetünk meg, egy egykori vulkán belsejét. Míg lentről a bazaltorgonára, a hegy tetejéről a Balatonra nyíló kilátás ámíthat el bennünket. A bemutatóhely sajnos jelenleg még nincs nyitva, a nyitásról a weboldalon tájékozódhatunk.

9. Prédikálószék

Egy kirándulás a Dunakanyarban már önmagában is élmény, na de a rá való kilátással szinte össze sem hasonlítható. Habár a terep nem a legkönnyebb, a Duna kanyarulatával szemben található Prédikálószék csúcsáról lélegzetálállító panoráma tárulhat elénk, magasra téve ezzel a lécet minden más panorámának, amiket életünk elkövetkező részében láthatunk még.

10. Hortobágyi Nemzeti Park

Az idelátogatók saját maguk tapasztalhatják meg a puszták, mocsarak élővilágát és a vadasparkban találkozhatnak akár olyan állatfajokkal is, amikkel a természetben ma már nem igazán lenne lehetőségük. A jelenleg is nyitva tartó tanösvények segítségével sokat tanulhatnak a táj jellemzőiről és lakóiról, vírusmentes időkben pedig táborok, interaktív bemutatók és kiállítások is segítik, hogy minél többet tudjunk meg környezetünkről.

A lista persze folytatódhatna még: mindenki hozzáadhatná személyes kedvencét, a helyet ahová régóta szeretne eljutni – de olyan is akadna, aki határon belül nem akadna kedvére valóra. Még ha így is van, látnunk kell, hogy nem szorultunk négy fal közé és közel-távol rengeteg lehetőség tárulkozik elénk – csak arra várva, hogy felkeressük őket.

Ilyen volt a 63. Grammy-díjátadó

Múlt hétvégén, helyi idő szerint vasárnap este megtartották a Los Angeles-i Staples Center-ben a 63. Grammy-díjátadó gálát. Az eredetileg január végére tervezett díjátadót a vírushelyzet miatt halasztották március 14-re. A gála előtti napokban több neves előadó is felszólalt az amerikai Hanglemez Akadémia (Recording Academy) ellen, korrupcióval, bundagyanúval és a jelölési folyamat átláthatatlanságával vádolták a szervezetet. A körülmények ellenére végül sikerült látványos élő showt varázsolni a színpadra, lássuk, hogy zajlott a 2021-es Grammy-gála!

Előzmények

A jelöltek listáját tavaly ősszel publikálták, Drake (akit egyébként három kategóriában is jelöltek) pedig rögtön ezután megszólalt a Grammy-vel kapcsolatban, egy Instagram-sztoriban: „Abba kéne hagyni, hogy minden évben újra és újra megdöbbenünk azon, hogy mennyire elvált egymástól a jelentéssel bíró zene és a díj maga. Ami egykor az elismerés legmagasabb formája volt, az már semmit nem jelent a jelen és a jövő művészeinek.”

Nem sokkal később, szintén Instagram-on, Halsey is megosztotta gondolatait a témáról, szerinte a Grammy-díjkiosztás egy megfoghatatlan folyamat, amelyben közrejátszanak a privát előadások, a folyamatos kampányolás, a kulisszák mögötti beszélgetések, a kapcsolatrendszerek, sok-sok titkos kézfogás, és – a feltételezések szerint – a kenőpénzzel való megvesztegetés.

The Weeknd sem hagyta szó nélkül, hogy nem kapott jelölést. Novemberben a következőket írta Twitter-en: „A Grammy korrupt maradt. Tartoztok nekem, a rajongóimnak és az ágazat átláthatóságának.” A zenevilágban és a rajongók között is nagy meglepetést okozott, hogy a kanadai énekest egyetlen kategóriában sem jelölték a díjra, hiszen az óriási sikerű After Nights című albuma ott volt a legtöbbet eladott lemezek között a tavalyi évben. A rajta szereplő Blinding Lights című sláger, pedig a Variety szerint az első dal lett, amely egy teljes évet töltött a Billboard Hot 100 listáján. Az utóbbit előzetesen az egyik legnagyobb Grammy-díjesélyes dalként tartották számon. The Weeknd nem is hagyta ennyiben a dolgot, egy januári Billboard interjúban elmondta, hogy a jelölések elmaradása váratlanul érte őt: „Nem tudom, hogy szomorúságot vagy dühöt érzek-e… Talán csak zavarodottságot. Válaszokat akartam.” Ezt követte a nemrégiben napvilágot látott hír, miszerint az énekes bojkottálja a Grammy-t. A New York Times napilapnak küldött közleményében így fogalmazott: „A titkos bizottságok miatt többé nem engedem, hogy lemezkiadóm nevezze a zenémet a Grammyre.”

The Weeknd ezzel Frank Ocean után a második igazán nagynevű énekes, aki a Grammy bojkottálása mellett döntött. A fent említett előadókon kívül olyan elismert, Grammy-díjas zenészek bírálták már a Hanglemez Akadémiát, mint például Eminem, Ariana Grande vagy Kanye West. További érdekesség, hogy tavaly az Akadémia vezetőjét, Deborah Dugan-t, öt hónappal a kinevezése után kirúgták, a hivatalos verzió szerint nézeteltérés miatt. Ezzel szemben Dugan arról beszélt, hogy kirúgásának oka az volt, hogy aggályokat fogalmazott meg a szervezet korrupt volta kapcsán. A szervezet tavaly kétezer új tagot vett fel soraiba, a kisebbségi csoportok reprezentációja javítandó.

A folyamatos kritikák, az Akadémiát körülvevő botrányok és az újabb bojkott komoly kérdéseket vet fel a Grammy jövőjével kapcsolatban. Vajon meddig számít még a legmagasabb elismerésnek a zenészek körében? A zenerajongók az értékvesztés ellenére is kíváncsiak lesznek a gálára? Ez utóbbi kérdésre talán már idén választ kaptunk, miután soha nem látott mélységbe zuhant a díjátadó nézettsége. A tavalyihoz képest idén 53 százalékkal kevesebben voltak kíváncsiak a gálára, a nézők száma 18,7 millióról 8,8 millióra csökkent.

A gála

Idén a legtöbb, összesen kilenc jelölést Beyoncé kapta. A férfiak mezőnyében Roddy Rich lett a legtöbb, hat kategóriában lett jelölve. Szintén hat jelölést kapott Taylor Swift és Dua Lipa. A K-Pop királya, a BTS, valamint Harry Styles is idén először lett jelölve a díjra.

Az est házigazdája a humorista Trevor Noah volt, a fellépők között pedig olyan nevek szerepeltek, mint Taylor Swift, Billie Eilish, Post Malone, Megan Thee Stallion, vagy éppen Bad Bunny. Az élő show a nehéz körülmények ellenére látványosra sikerült. A műsort Harry Styles nyitotta meg a Watermelon Sugar című számával, később Taylor Swift produkciójához valóságos erdőt varázsoltak a színpadra, de Cardi B is beugrott, hogy Megan Thee Stallion-nel közösen botránkoztassa meg  a nézőket a WAP című dal előadásával. Billie Eilish egy autó tetejéről, DaBaby kórustagokkal a háta mögött zenélt. Mickey Guyton lett az első fekete előadónő, akit countrykategóriában jelöltek, így az ő előadása már önmagában történelmi eseménynek számított. Lil Baby rendőrökkel és tüntetőkkel előadott műsorával a BLM-mozgalom előtt tisztelgett. Nagy sikert aratott még Doja Cat, Maren Morris és John Mayer, valamint a BTS is.

Az idei díjátadón egyértelműen a nők domináltak. A négy legfontosabb díjat nők vihették haza: Taylor Swifté lett az év albuma, Megan Thee Stallion a legjobb új művész kategóriában nyert, Billie Eilish az év felvételéért, H.E.R. pedig az év daláért járó díjat kapta meg. Megan egyébként négy jelölésből hármat behúzott, ő lett az év rappere is, így 1999 után ismét női előadó nyerte ezt a díjat. A legtöbb, négy Grammy-díjat Beyoncé gyűjtötte be, aki ezzel rekorder lett a női előadók között, hiszen összesen 28 Grammy-díja van. Mellette díjat kapott 9 éves lánya, Blue Ivy is. Lady Gaga és Ariana Grande együtt örülhettek, de Billie Eilish sem tért haza üres kézzel.

A nyertesek teljes névsora elérhető a Grammy Awards honlapján

Európa legmenőbb vidámparkjai

A koronavírus sok mindenre rányomta a bélyegét, többek között a szórakozásra is. Nem csak a bulihelyek, hanem a vidámparkok nagy része is átmenetileg bezárt. Az más tészta, hogy a magyarok külön szívfájdalma, hogy a budapesti vidámparknak már jó pár éve búcsút kellett mondanunk. Viszont szerencsére Európán belül számos lélegzetelállító vidámparkba látogathatnak el a szerencsések. Éppen ezért összeszedtem nektek a legjobbakat, hogyha egyszer vége a járványnak, ne maradjatok vidámság nélkül!

  1. Europa-Park – Németország

Az Europa-Park nem csak Németország, hanem a kontinens egyik legnagyobb látogatottsággal rendelkező parkja: 2019-ben rekord 5,7 millió szórakozni vágyó gyermek és felnőtt látogatott el a parkba.  Nem is csoda, hiszen a park számos kihagyhatatlan attrakcióval bír, köztük 13 hullámvasúttal és 11 vízicsúszdával, amelyek közül a legkülönlegesebb talán az Alpenexpress Coastility, ami egy VR élményt nyújtó, teljesen futurisztikus utazással kápráztatja el az erős idegzetű vendégeket.

Eurosat Coastiality - Europa-Park – One of the world's leading themeparks

A park egy másik népszerű látványossága a Rulantica, ami egy beltéri vízivilág. Itt a gyerektől kezdve, az adrenalin imádókig mindenki talál magának megfelelő szórakozást.

A Mack család által birtokolt és üzemeltetett park egyébként több mint 950.000 m2 területtel rendelkezik, amin még egy skandináv témájú hotel, a Krønasår is megtalálható.

2. Efteling – Hollandia

Hollandia első számú vidámparkja csak egy kevéssel maradt el az Europa-Park-tól: 2019-ben 5,4 millióan látogatták meg a 720.000 m2-es parkot, amihez egy 2.760.000 m2-es üdülő rész is tartozik, a 4 csillagos Efteling Hotellel, egy színház és egy golfpálya mellett.

A vállalkozó kedvűeknek egyébként számos említésre méltó hullámvasutat kínál az Efteling. Ha imádod a sebességet, akkor a Vogel Rok-ot neked találták ki! A 700 méteres menet alatt, a hullámvasút 64 km/h sebességre gyorsul és mindezt a vaksötétben, lézer fényjátékkal teszi. A vidámpark egy másik vasútja, amit szintén csak a legbátrabbaknak ajánlanak, a Baron 1898. A 2 perces menet alatt garantáltan égnek fog állni a hajad, mivel a 37,5 m-es szabadesés alatt a kocsik 90 km/h sebességgel zuhannak a mélybe.

Természetesen a kevésbé vállalkozó szelleműeknek is akad szórakozás a parkban, hiszen a 36 egyedülálló attrakció közül mindenki megtalálhatja a magának valót!

Overview attractions Efteling - Efteling

3.Tivoli Gardens, Dánia

A dán vidámpark egyik legismertebb látványossága a fahullámvasút, a Rutschebanen, ami 1914 óta működik. A mechanikáját tekintve egyébként elég hasonló a budapesti fahullámvasúthoz, a különbség csak az, hogy ezt használják is.

A park egy másik népszerű vasútja a Démon névre hallgató hullámvasút, ami 77 km/h-ra gyorsul a 564 méteres menet alatt. Azonban, ha ez nem lenne elég, a menet közben a kocsik két teljes hurkon és egy szabadeséses részen is átmennek.

A következő attrakció a tériszonyosok legrosszabb rémálma, a Golden Tower. A merész látogatók 63 méter magasról csodálhatják meg a Koppenhágára néző pazar kilátást. Azonban amint minden résztvevő jól szemügyre vette a tájat, a kocsik hatalmas sebességgel zuhannak vissza a földre.

4. PortAdventura World, Spanyolország

A park csupán egy órányira található Barcelonától és ráadásul saját vasútállomása is van, így elég könnyen megközelíthető a helyieknek és a turistáknak egyaránt. A PortAdventura 6 kisebb részre van felosztva, amelyek mind-mind egy külön kultúrát testesítenek meg. A park főbejárata rögtön a Mediterránia résszel kezdődik, amelyben megtalálható Európa leggyorsabb hullámvasútja, a Furius Baco. A vasutat egyébként 2007-ben adták át és azóta nem is akadt vetélytársa, hiszen 3 másodperc alatt gyorsul 0-ról 135 km/h-ra. Ettől még a legbátrabbaknak is megáll a szíve!

Furius Baco, Spain | Achterbahn

A Mexikó témájú részben található a Hurakan Condor, a szabadesés torony, amely egy kábellift segítségével húzza fel a látogatókat. A magasból gyönyörű kilátás tárul elénk, azonban utána 100 méteres szabadesés következik.

5.Disneyland, Franciaország  

Hogyha Európa legjobb vidámparkjairól van szó, akkor bűn lenne kihagyni Disneylandet. A legnagyobb látogatottsággal rendelkező (9,74 millió fő) park a világ összes tájáról vonzza a Disney mesék rajongóit. A 19.425 km2 területű parkot egyszerűen lehetetlen egy nap alatt bejárni.

A park 50 attrakciója közül mindenki megtalálhatja a magának valót, akár Disney-fanatikus, akár családapa vagy egyetemista vagy, nem fogsz kimaradni a szórakozásból! Hogyha a hullámvasutak nem igazán vonzanak, akkor sincs mitől félned, hiszen a gyönyörű, mesebeli környezet mellett rengeteg ajándékbolt és büfé vár, ahol megkóstolhatod kedvenc meséd életkülönlegességeit.

Disneyland Paris to ultimately reopen from April 2, 2021 - Sortiraparis.com

Nekem személy szerint egy pár éve volt szerencsém ellátogatni Disneyland-be, és annak ellenére, hogy akkor már nem igazán voltam gyereknek mondható, egy életre szóló élmény maradt.

A Spotify Története

Mi lesz, ha összeadunk egy IT szakembert, egy mérnököt, egy zseniális ötletet és nem kevés tőkét, jókor jó időben? Mondhatjuk, hogy a két svéd úriember teljesen megváltoztatta a világ zenefogyasztási szokásait és egy olyan platformot hoztak létre, ami 2021-re minden egyes ember tudatába beépült és közel 7 milliárd eurós profitot hozott.

Spotify — Stockholm Office Tour

2006-ban járunk, amikor gondolatba került valami olyasmi, ami megkönnyíti a halandó polgárok életét. Maradjunk annyiban, hogy ekkor cseppet másként hallgattak az emberek zenét. Ekkor még a CD-k kelendőek voltak, szóval vagy azt vettük meg vagy letöltöttük iTunes-ról, Beatport-ról vagy Discogs-ról (ezek a mai napig léteznek), azonban itt is ki kellett potom 0,99$-t csengetnünk. A kalózkodás és az illegális zeneletöltések az aranykorukat élték. A két úriember Daniel Ek és Martin Lorentzon rengeteg időt töltöttek egymás lakásában, ugyanis rendkívül frusztrálta őket ez az egész folyamat, hogy meg kell venni a dalokat (mondjuk ez kit nem zavar) és, hogy nehezen lehet új dalokat megtalálni és hallgatni számítógépen. Daniel ekkor már nyugdíjba vonult, mert a másik cége az Advertigo és az előző munkái tömérdek pénzt hoztak neki, ennek ellenére, szeretett volna egy honlapot készíteni, amit nagy szenvedélye ölel körbe. Példaként ott volt a Napster, ami igaz illegális volt, de inspirációnak tökéletes, 2006-ban már az utolsókat rúgta.

How Spotify Makes Its Data-Driven Outdoor Ads, and Why They Work So Well |  Spotify advertising, Billboard advertising, Outdoor advertising

Mik a fő szempontok a Spotify-nál? Jó minőségű zene, rögtön, letöltések nélkül, legálisan. Hogy az ötletet megvalósítsák roppant mélyen bele kellett ásni magukat az UX-be, magyarul a felhasználói élménybe, ami annyit takar, hogy a webdesign folyamatát 100%-ig a felhasználói interakciók szemszögéből nézik. Egy zökkenőmentes zenehallgatási élményt szerettek volna adni a felhasználóknak és azt éreztetni velük, hogy minden zene elérhető egy kattintásra. Csak úgy tudtak versenybe szállni, ha lehető legkiválóbb élményt kapják az egyének havi 10$ fejében. Ha ez nem működik, ennyi erővel le is torrentezheti bárki a számokat ingyen. Sikerült eltalálniuk az emberek igényét és megvalósítaniuk az elképzeléseiket, már az Alpha és Beta verziók idejében nagy sikernek örvendtek, az összes zenei blog róluk beszélt és felhalmoztak elég mennyiségű tőkét, hogy a legjobb mérnököket kérjék fel fejlesztésre. 2008-ban a zenei eladások 17 milliárd dollárral csökkentek, megfelelő idő volt, hogy elinduljon az oldal Svédországban, az amerikai kiadók, mint az EMI, Sony, Universal, Warner nyomban megadta az engedélyeket a dalok felhasználására. Danielnek szüksége volt kiadókra és zenékre a platformjához, a kiadóknak, pedig egy új elérési módra, hiszen látták, hogy a CD-k már kifutóban vannak. Mind a kiadók, mind a Napster egyik feljesztője Sean Parker imádta a lejátszó felületet és bemutatta Daniel-t, egy elég befolyásos embernek. Mark Zuckerberg volt az, akin keresztül el lehetett érni az amerikai kontinenst, viszont, nem ártott, ha először Európát hódítják meg. 2011-ben 10 millió zeneszám volt elérhető, 1 millióan fizettek elő, 7 európai országban, ezzel több 100 millió dollárra duzzadt a bankszámlájuk.

The Best Spotify Playlists Right Now | Complex

Zuckerberggel való kollaboráció után, ahol a későbbiekben beépítették a Spotify-t a Facebook-ba, a Coca-Cola-val, Reebok-al, Sprite-al és még másokkal is történt partnerség. Elérhető volt ingyenesen is a Spotify, amit hirdetésekkel akartak jövedelmezőbbé tenni, azonban pont emiatt vakvágányra tértek és elég sok bevételt elvesztettek. 2013-ban megjelent a mobil-streaming is (eddig csak előfizetéses funkció), ahol nagyon nehéz volt a határt meghúzni az ingyenes és a fizető vendégek között, mivel az ingyenes zenei felültekkel versenyeztek, ebbe beletartoztak a rádiók is. Megoldásként teljesen átdolgozták a Spotify motorját és ezzel jelentősen több előfizetőt nyertek.

2015 óta megállás nélkül vezetik be a hasznosabbnál hasznosabb funkciókat, algoritmusokat. Az E Heti Kaland (Discover Weekly) 30 zeneszámot állít össze minden hétfőn, a hallgató preferenciái, szokásai szerint. Rá egy évre megjelent a Zeneradar (Release Radar), 2017-ben, pedig az Időkapszula (Time Capsule), valamint saját magunk is létrehozhatunk lejátszási listákat kedvenc számainkkal. Mostanra ezek alappillérnek számítanak, amivel óriási közönséget lehet elérni. A mesterséges intelligencia miatt, számtalan adatot monitorozni tud az applikáció, akár csak a Facebook. A szokásainktól, kedvelt zenéinktől függ, hogy miket ajánl a Spotify, szinte mindig igaza van, azonban ennek köszönhetően valamely számokat soha nem fogjuk hallani.

2021-re különböző előfizetések közül tudunk választani: ingyenes, prémium, prémium diák, prémium duó, családi prémium. Ennek köszönhetően 145 millió előfizetőre tettek szert és megannyi kiadóra, zenészre, akik csak ebben a platformban látják a jövőt.

BP szebbik arca

Személy szerint nem vagyok szerencsémre tériszonyos típus. Mondjuk lehet hozzá köze, hogy panelban nőttem fel, és főleg annak, hogy mindezt a kilencediken tettem. Meg hát emberből is vagyok, és mint oly sokan, imádom a kilátást, és azokat a helyeket, melyekről letekintve egy gyönyörű várost láthatok. Ahol felnőttem sajnos elég szocreál (putri ha úgy jobban tetszik), de esküszöm, a kilencedikről még az is jól nézett ki.

Világéletemben imádtam társaságban krúzolni eldugottabbnál eldugottabb helyekre, ahonnan zavartalanul lehetett élvezni a kilátást, bár én legfőképpen a városokra nyíló helyeket szerettem, még ha pár kilométer híján szinte balatoni gyerek is vagyok.

Ezen a szálon tovább indulva pedig szerintem gyönyörű fővárosunk itthon erre a legszebb példa. Itt, most már büszke budaiként szerencsére ezekért a helyekért nem kell sokat autózni, hamar elérhetőek. Szerény véleményem szerint, sokkal többek csak néhány insta sztorinál, mondhatni lelkük van, főleg éjszaka, mikor már csak a mesterséges fényeket látni… Bármennyire is bölcsész dumának hangzik, tényleg így gondolom.

Ebben a leélt COVID időszakban, mivel minden zárva, heti néhány óra shoppingnál, és pár “muszájokvagyunk ottéjszakázni” eseménynél az ember sokkal több kikapcsolódásra/aktív pihenésre nem számíthat, ezek a helyek számomra (és sokak számára) valóságos menedékek.

Összeszedtem ezeket a kedvenc, nem túl mainstream helyeimet BP környékén, prioritásba pakolva, hogy ne kelljen hőn szeretett autónkat elengednünk hosszú kilométerekre.

Guckler Károly – kilátó

Abszolút az egyik, ha nem a leginkább favorit helyem, még ha kicsit messze is van. Ha nem éppen egy tejfehér szmogfelhőt láttat magából a város, akkor lehet nappal, vagy éjjel brutálisan szép látványt nyújt.

A Normafa

Ez a hely kicsit szerteágazóbb, hiszen egy nagyobb szelet tájegységről beszélünk. Megközelítésre már egyszerűbb, mondjuk megállni már annál kevésbé. Viszont sok kis ösvény, kitaposott utak, és ilyen-olyan kilátó pontok jellemzik, abszolút kedvenc ez is.

Filozófusok Kertje

Ha valaki nem ismeri a helyet, csak egy mini térképet lát róla, talán el sem tudja képzelni, hogy a város szívében, egy ilyen szép kilátású zöld övezet van. Annak ellenére, hogy a Duna közelségében van, nem mondható zsúfoltnak, csak ha már említettem a Normafánál a parkolást, itt csak annyit mondanék róla, hogy meggondolatlanságommal és egy szerényebb összeggel megtámogathattam az I. kerületi önkormányzatot.

Kilátópont – Thomán István utca

Ha éppen most hoztad ki a szalonból a vadi új autódat, és flexelnél vele egy kört a neten, akkor meg is van a perfekt hely. Késő este már a busz sem jár ide, és mivel ez nem egy kilátó, hanem egy buszforduló, ezért nem fog zargatni senki nyálcsorgatás közben. De amúgy a kilátás is brutál.

Kertvárosi-kilátó

Hogy maradjon valami a pesti oldalnak is, a végére oda is jutott egy kedvencem. Ráadásul ha már BGE-KKK, ez még a sulitól is csak egy köpésre van.

Innen nagyon közel vannak a panelok, már csak azért is nagyon „urban” a hatása, illik felkeresni.

Berlin (still) Calling

Néhány napja érkezett a hír, hogy a The Rave Planet 2022-re tervezi ismét megszervezni a híres berlini elektronikus fesztivált, a Love Paradet, mely fénykorában több, mint egymillió embert táncoltatott meg a német főváros utcáin, erről részletesebben a Techno történelem:Berlin cikkünkben olvashatsz. Mint minden másnak, ennek az eseménynek is az egyetlen gátja idén a koronavírus, így sajnos ez még várat magára. Addig is, a művelődés céljából egy filmajánló következik azoknak, akik szeretnék kicsit elvonni a figyelmüket a pandémia okozta nehézségekről, és virtuálisan belecsöppennének a berlini techno világába.

A Berlin Calling egy olyan filmcím, amit gyerekkoromban nagyon sokat hallottam és pontosan tisztában voltam azzal, hogy miről is szól ez az alkotás. Ennek ellenére sok évet vártam azzal, hogy ténylegesen meg is nézzem, és úgy érzem nagyon jól is tettem, mert ez nem egy olyan film, amit leülsz, megnézel, és folytatod tovább a napod. Azzal nem lövök le nagy poént, ha elárulom, hogy rendkívüli átszellemülés szükséges hozzá és bennem sok pillanatában idézte fel a 90-es évek klasszikusát, a Trainspottingot mind érzésben, mind képi világban.

A 2008-as, humorral megfűszerezett drámát, mely tökéletesen reprezentálja Berlin éjszakai életet, Hannes Stöhr rendezte, a soundtracket pedig az egyben főszereplő Paul Kalkbrenner készítette a filmhez, őt valószínűleg nem kell bemutatnom. A Berlin Calling filmzenéje hatalmas sikert aratott, a Sky and Sand betétdal például 129 hétig szerepelt a német lejátszási listákon, rekordokat döntve ezzel, illetve Kalkbrenner hírnevén is hatalmasat dobott. Amellett, hogy a történet főszereplője maga a techno, a zene zseniális, a storyline is az, mert mutat egy olyan világot, amire nem sok film képes, szóval még azoknak is tetszhet az alkotás, akik nem kedvelői a techno műfajának.

A történet főszereplője az Ickarus művésznéven futó DJ, Martin Karow, aki éjjelente több ezer embert táncoltat meg és munkájából adódóan állandóan utazik. Ickarus kiemelkedően tehetséges zenész, és amellett hogy épp alkotói válságban fulladozik, nem veti meg a droghasználatot sem, következik ebből, hogy az egyik buliban olyan tablettát szed be, amitől a rehabon köt ki. A klinikán produkált viselkedése persze önkényes és a szabályoknak ellentmondó, a főszereplő vádjai által sokszor ellenséges színben feltüntetett doktornő személyisége, valamint a rehabon töltött idő a Száll a kakukk fészkére drogos verzióját idézi meg a néző számára. Ickarus már egészen fiatal kora óta lázad a rendszer ellen, tizenéves kora óta zenél, és míg ő technót csinál, addig lelkész apja komolyzenét játszik és pont ez a nagy ellentét képez egy közös pontot a kettőjük kapcsolatában, ez a közös pont pedig a zene. Érdemes megjegyezni, hogy Paul a való életben maga is nagy kedvelője a komolyzenének, talán innen is jött az ihlet ehhez a párhuzamhoz. A klinikán töltött idő alatt Ickarus magánélete és zenei karrierje is válságba kerül, a lemezszerződését felbontják, így kénytelen rálátni arra, hogy a kisiklott életét egyedül kell rendbehoznia hatalmas önmunkával, a néző pedig végig drukkol neki, mert amilyen ellenséges a főszereplő karaktere, annyira szerethető is. Azonban a film nem egy egyszerű bukástörténet, sokkal több annál. Ehhez persze hozzájárul a kifogásolhatatlan rendezői munka, a melankolikus képi világ és Paul Kalkbrenner debütáló, mégis kiváló színészi játéka.

A Berlin Calling idén lesz 13 éves, de az üzenete még ma is aktuális és a Z generáció is tud vele azonosulni. Zene, buli, techno, drogok, Adidas melegítők, focimezek: felszínesen talán így írható le a Berlin Calling, de nyilván sokkal több ennél. Jelen van benne a gondosan megformált elektronikus zene, az áttombolt éjszakák, a kifulladásig tartó afterek, a droghasználat és persze az üzenet is, hogy utóbbit nem kellene, de nagyon ügyesen burkolva. A bulikulturáról nem sok jó film készült, de a Berlin Calling ez alól kivétel, és létezik az a teória, miszerint a filmben a fikció és a valóság kettőse találkozik Kalkbrenner és az általa megformált karakter életútjában. A Berlin Callingnak így sikerült kultfilmmé válnia, amit ha megnézel, biztosan te is bakancslistára teszed majd Berlint.

Lezárult az Új Kezdet Program

Sikeresen zárult a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar, Káldor Miklós Szakkollégiumának „Új kezdet – tehetséggondozó programok támogatása a Külker Szakkollégiumban” projektje.

Az eredetileg 2019. szeptember–2020. június közé tervezett szakmai és közösségi programokkal tűzdelt, a Nemzeti Tehetségprogram és az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával létrejövő projekt a 2020-as koronavírus járvány miatt végül 2020. decemberében zárult.

Az Új Kezdet Program keretein belül több fajta szakmai programmal találkozhattunk a karon és az online térben egyaránt: egyedi szakkurzusokkal, REFLEKTOR beszélgetésekkel és vitaestekkel.

A Szakkollégium az őszi félévben banküzemtan, bankmarketing, valamint vezetői készségek nyílt szakkurzusokat tartott meghívott oktatók segítségével. A Külker REFLEKTOR beszélgetéssorozat alkalmain egy-egy oktató szakmai életútját ismerhettük meg, ezzel pedig új módját találták meg az oktatók és a hallgatók közti kapcsolatteremtésnek, valamint párbeszédnek. Mindezek mellett a program részeként még két témában szerveztek vitaestet, az Euró bevezetéséről Dr. Ferkelt Balázs, tanszékvezető úrral, illetve a milleniumi és Z generációs különbségekről Liptai Ritával, a Karrier Iroda kari koordinátorával.

A Program legnagyobb rendezvénye a 2020. szeptember 26-án, online tartott Külker+ Szakmai Nap volt, melyre a szervezők elmondása szerint több, mint 240 érdeklődő regisztrált és volt jelen a tizenegy szakmai előadáson. A hallgatók (és maga a Szakkollégium is) olyan kapcsolatokat alakíthattak ki és olyan tudást szerezhettek, amelyek biztosan segíthetnek majd a jövőben.

A program indulása óta a Káldor Miklós Szakkollégium is sokat változott, a BGE első minősített szakkollégiumaként pedig 2021-ben készülnek a Szakkollégium alapításának 10. ünnepi évére.

Rappay Bence

Egy élet a bolygónkon

Az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány miatt teljesen eltűnt a közbeszédből a környezetvédelem, ezért a következő cikkünkkel egy filmajánló kapcsán, a „kellemeset” a hasznossal összekötve szeretnénk felhívni a figyelmet rá, hogy akármekkora a baj a vírus miatt, a Földünk pusztításával nem álltunk le és attól, hogy nem veszünk tudomást róla, a probléma még mindig létezik.

Az utóbbi évek egyik legnépszerűbb témája a médiában az emberiség bolygó romboló tevékenysége volt. Ha éppen nem volt mivel riogatni, ez tökéletes témát szolgáltatott évszaktól függetlenül, és sikerült egy remek „reklámarcot” is találni Greta Thunberg személyében, akit annyira elkeserített a természetünk pusztítása, hogy az idejét nem sajnálva tüntetett és igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy nagyon rossz irányba halad az emberiség és a környezet viszonya.

Aztán jött a 2020-as év a COVID-19-cel és szép lassan mindenki elfelejtette, hogy más baj is van a járványon kívül. Sőt, az első hullám alatt jöttek a hírek, hogy a kijárási korlátozások miatt visszatértek a delfinek Velencébe és a környezet szépen kezd helyre jönni. Ezzel csak annyi gond volt, hogy ugyanannyi valóságalapja volt, mint azoknak a mémeknek, amin a dinoszauruszok tértek vissza a környezetbe: vagyis semmi.

Ilyen körülmények között érkezett meg sir David Attenborough: Egy élet a bolygónkon című ismeretterjesztő filmje a Netflixre, ami az angol természettudós életútjával párhuzamba állítva mutatja be, hogyan sikerült egy emberöltő alatt szinte teljesen tönkretennünk a bolygónk élővilágát és biodiverzitását. Attenborough neve garancia arra, hogy most nem egy manapság divatos szenzációhajhász, a valóságműsoroktól semmiben nem különböző dokumentumfilmet fogunk kapni, hanem egy rendesen adatokkal és információkkal ellátott szűk másfél óra vár ránk, ami nem csak a problémát bontja ki, hanem a végén valós megoldási lehetőségeket is kínál számunka.

A film felütésénék helyszínéül Pripjaty városát választották, ami remekül példázza kicsiben, hogy mit művelünk a környezetünkkel, illetve halkan még felderenghetnek bennünk Djatlov elvtárs szavai: „nem jó, de nem is tragikus”, ami tökéletesen lefedi az emberek többségének a környezetünk rombolásával kapcsolatos hozzáállását. Innen ugrunk vissza az időben és az Attenborought jellemző gyönyörű felvételekkel és régi archív anyagokkal bemutatják, hogy mennyire csodálatos hely volt a bolygónk. A dokumentumfilmes narrálásának köszönhetően szépen lassan kezdjük megérteni az összefüggéseket, amik mentén működik a körülöttünk lévő környezet élővilága. Azonban ahogyan egyre jobban közeledünk napjainkhoz, a látott képek kezdenek egyre nyugtalanítóbbakká válni és a közben bevágott adatok is egyre nyomasztóbb képet festenek arról, hogy milyen irányba is haladunk jelenleg.

Ezen a ponton már mindenki számára kristálytisztán látszik, hogy a helyzet bizony tragikus, azonban itt még nem áll meg a dokumentumfilmes, ugyanis felvázolja, hogyha ezen az úton megyünk tovább milyen jövő vár majd az emberiségre a következő emberöltő során. Viszont ezeket az információkat nem pánikkeltésre használja, hanem ezzel ágyaz meg a film utolsó harmadát kitevő résznek, ami arról szól, hogy mi is lehet a megoldás ezekre a problémákra.

Ennek az utolsó harmadnak köszönhetően bármennyire is súlyos a téma, nem úgy áll fel az ember ezután a szűk másfél óra után, hogy kedve lenne elbújni egy sötét sarokba zokogni, ugyanis a megoldási javaslatok mellett bemutatnak pár remek, már megvalósult példát is, ami szintén szokatlan ebben a témában, mivel általában a problémamegoldás helyett a szenzációhajhászás szokott a cél lenni, itt azonban nem erről van szó.

Szóval ha szeretnétek egy olyan filmet megnézni ezzel a témával kapcsolatban, ami információkkal, adatokkal megtámogatva bemutatja nem csak a problémát, hanem megoldásokat is vázol fel, akkor nem kell tovább keresnetek: David Attenborough: Egy élet a bolygónkon című filmje nektek szól. Ráadásul azon kívül, hogy lesz mit átgondolni az alkotás után, az is hatalmas motivációt jelenthet a változtatásra, hogy a természettudós még 93 évesen is aktívan harcol az ügyért, szóval ha ő képes erre értünk, akkor nekünk sem fog leesni a karikagyűrű az ujjunkról ha megpróbálunk picit barátságosabban bánni a minket körülvevő világgal.

Gaming Összefoglaló 2K20

Szó esett 2020 legjobb albumjairól, az MTV EMA-ról és számtalan történelmi dologról is írtunk már, viszont van egy témakör, amiről eddig szinte semmilyen szó nem esett és ez nem más a gaming, az az a videojátékokról és erről a tevékenységéről. Ezzel át is venném a stafétabotot és egy 2020-as gaming összefoglalót gyűjtöttem össze nektek. Kezdjünk is bele!

2019 végén leak-elt egy játékot a Riot Games csapata, akinek így nem ismerős, a League Of Legends-et, röviden csak a LoL-t nagy valószínűséggel ismeri vagy biztos már halott róla. A Valorant esetében egy hibrid játékot kell elképzelnünk, mintha a Counter-Strike-ot (First Person Shooter-t, röviden FPS-t) és a MOBA (Multiplayer Online Battle Arena) műfaj jellegzetes játékélményét, választható karaktereit és képességeit ötvözték volna. Szóval egy rendesen sci-fi lövöldözős játékról beszélünk, rettentően hasonlít a Blizzard játékára, az Overwatch-ra, csak hogy az Overwatch per pillanat 20 euró, a Valorant, pedig teljesen ingyenes. A játék egyébként 2020 júniusában jelent meg hivatalosan, de már jóval előtte márciusban is lehetett pörgetni, hiszen akkor volt a játék early access verziója.

Az utóbbi években egy rendkívül meghatározó játékról hallhattunk az interneten, mémektől kezdve, a TikTok-n táncoló gyerekeken (és felnőtteken) keresztül, egy szó, mint száz, a Fortnite rettentő népszerű egy nagyon tág korosztály körében. Az úgy nevezett Battle Royale játékmód az egész évet letarolta, amit mellesleg a PlayerUnknown’s Battlegrounds nevű shooter game kezdett el alkalmazni (na jó, igazából már a Battlefield-ekben is volt lehetőség nagyon nagy pályákon 32 vs 32 játékos ellen játszani, de a Battle Royale műfajban nem csak ez meghatározó), szóval ezt a hullámot muszáj volt meglovagolnia más cégeknek egyaránt. A legismertebb FPS franchise a Call Of Duty sorozat is hozott egy óriási címet, szintén teljesen ingyenesen, akárcsak a Valorant és a Fortnite, ez nem más, mint a Warzone. A szint elvárt volt, gyönyörű grafika, ez kéz a kézben jár a nagy gépigénnyel és félig-meddig az igazi COD feeling is benne volt, habár a Battle Royale azért lassabb sebességű, mint más játékmódok.

Gaining Complete Control (Xbox One)
Call Of Duty: Warzone

Cyberpunk 2077. Hol is kezdjem. A lengyel CD Projekt által fejlesztett mű trailer-e 2013-ban jelent meg, ami abszolút nem most volt és ennek ellenére a 2020 áprilisi kiadás jóval elcsúszott, végül végre decemberre mindenkinek elérhető lett. Vagyis, fogjuk rá. Nem volt felhőtlen a hivatalos kiadás, habár ez a számokon nem látszik, valójában egy laza 8 milliós eladással kezdtek a fiúk, röviden, tömören: tele volt buggal, bajokkal, hibákkal. Főleg a Playstation és az Xbox One-ra készült verzióra gondolok, ugyanis a Last-Gen konzolokat, ha megemlítem, nekem lesz szekunder szégyenérzetem. Na, ott a rengeteg hiba száma még dupla ennyi volt. Nagy csalódás. Még jobban fájnak ezek a tények, hogyha szóvá teszem, hogy egy 1000+ fős cégről beszélünk, akiknek a tőzsdén részvényei az egekbe vannak, pontosabban voltak.

Cyberpunk 2077 — from the creators of The Witcher 3: Wild Hunt
Cyberpunk 2077

Végére hagytam a legegyszerűbbet, de annál nagyszerűbbet: Among Us. Sokan nem tudják, de 2018-ban jelent meg a játék, viszont a karantén alatt kaptunk fejlesztőktől két új pályát, ami nagyon kellett, hogy az igazi hype meglegyen ebben az évben. A siker valószínűleg annak tudható, hogy egy nagyon családias, max. 10 fős, kifejezetten izgalmas játékmenetet kapunk, de valljuk be, nem sokszor kapunk ilyet, ilyen keretben.

A listához lehetne bőven tenni, habár egy-két címet felsorolásképpen még megemlítek. Jöjjenek a jelentősebb kiadványok: a Valve játéka a Half-Life: Alyx, ami a 3. rész hiányát pótolja egy bizonyos ideig, egy cuki, család-barát versenyzős játék, a Fall Guys: Ultimate Knockout és a végére hagytam a DOOM Eternal-t, hiszen a Fall Out és az Elder Scrolls sorozat fejlesztői jövőre is készülnek egy óriási robbantással, ami a Deathloop címet viseli. 2021-ben várható egy Far Cry folytatás is, immár a 6-dik rész, Hitman 3, új Resident Evil és egy DC Comics cím is, ami a Gotham Knights-ra hallgat.

Answers To Our Biggest Deathloop Questions - Game Informer
Deathloop

A fontosabb remasterek, azaz a régebbi megjelenéseket korszerűvé módosítják, CSAK a felbontását, sebességét, illetve, hogy a modern platformokon játszható legyen. Lássuk: Call Of Duty: Modern Warfare 2, Tony Hawk’s Pro Skater 1-2, Mafia 1-2, Final Fantasy VII, továbbá az Age Of Empires 3.

Top