Gazdaság
2017. 05. 09. - Kristóf Jacsmenik

Bizalom az üzleti életben

 

Egy nagyon érdekes előadáson vettem részt nemrégiben. A rendezvény témája a bizalom volt, és mivel közgazdásznak készülünk, nem árthat kicsit jobban megismerni, hogy az üzleti életben, vagy akár globálisan a gazdaságra kivetítve, mennyire fontos szerepe van a bizalomnak.

Lehet, hogy számunkra még kicsit korai a cégvezetéshez tanácsokat osztogatni, netán elemezni különböző helyzeteket, de 5-10-15 év múlva is ugyanolyan szükség lesz az üzleti életben a bizalomra, mint most. Egy vállalatnál vannak kisebb, illetve nagyobb súlyú kérdések, melyek növelhetik a bevételeket, vagy csökkenthetik a kiadásokat. Vegyünk alapul egy egyszerű dolgot, az étkezési hozzájárulást, ami egy kisebb volumenű tézis, és ugye kiadást redukálhat. A kérdést kivetítve a cég az adózási folyamatára vagy könyvelésére, nem lenne olyan egyszerű ügy a döntéshozatal, s bizony csóválhatnánk a fejünket, hogy mégis mi lenne a megfelelő az adott szituációban. Pontosan ehhez szükséges a bizalmi légkör kialakítása.

„Egyetlenegy dolog létezik a világon, ami jelen van minden egyénben, minden kapcsolatban, minden csapatban, családban, szervezetben, nemzetben, gazdaságban és civilizációban. Eltűnése tönkreteszi a leghatalmasabb kormányt, a legsikeresebb üzleti vállalkozást, a legszebben virágzó gazdaságot, a legbefolyásosabb vezetőt…”

/Stephen M. R. Covey: A bizalom sebessége, HVG Könyvek, 2011/

Ha ezt a mondatot értelmezzük, könnyen rájöhetünk arra, hogy milyen rendkívüli szerepe van ennek a kézzel megfoghatatlan fogalomnak a gazdaságban. Az üzleti életben a bizalom egyfajta elvárás az üzleti partnerünkkel szemben, hogy pozitívan cselekedjen anélkül, hogy bármilyen módon is közbe avatkozzunk vagy befolyásoljunk.

A bizalomnak különböző szintjei vannak. A legalapvetőbb az önbizalom, amely minden egyes vezetőnek szükséges, hogy a kellő mértékben rendelkezésére álljon. A diktátorok a legfurcsábbak ilyen szempontból, mivel nem bíznak a saját követőikben, mellyel a saját döntéseiket kérdőjelezik meg, tehát valójában önbizalom-hiányosak. Ezért fontos az, hogy vezérként megfelelő szintű önbizalmunk legyen, mert akkor azok az emberek, akik „követnek” jobban elfogadnak minket az irányító szerepében. A bizalmat szintenként ki kell építeni. Először egy-egy emberrel – ekkor beszélünk társas bizalomról – majd mikor ez a bizalmi kör egyre több embert ölel fel, már szervezeti bizalomnak hívhatjuk. Ha a szervezeti bizalom elér egy olyan szintet, amely már átfog például egy egész vállalatot, piaci bizalomról beszélünk. Ezen a ponton válhatunk hitelessé egy piacon, és leszünk mások számára megbízhatóak. A piaci bizalom széles körű elterjedése a társadalmi bizalom, amely a bizalom legfelső szintje.

Kép1

Eljutottunk ahhoz a részhez, ahol láthatjuk a bizalomhiány konkrét számait a gazdaságban. Megvizsgálva a következő képet, észrevehetjük, hogy mely országokban a legkisebb a korrupció. Véleményem szerint, ha ezt a  kérdést feltettem volna nektek, vagy bárki másnak, az elől lévő pár ország közül legalább egyet biztosan mondtatok volna. Elkönyvelhetnénk, hogy szerencsések vagyunk, hiszen Magyarország nincs rajta ezen a kis diagramon, de valójában nagyság rendileg Oroszország mellett vagyunk. Ez mind annak köszönhető, hogy ezen országban élő emberek között a bizalom fokozottan alacsony.

A fentebb lévő statisztika alapján késztetést érezhetünk arra, hogy innentől kezdve nagyobb bizalommal legyünk környezetünk felé. Azonban a bizalomnak több fajtája létezik, és ezeket a típusokat logikus számításba venni a bizalmi döntéseink kapcsán.

Beszélhetünk vak bizalomról, amely már hiszékenységnek mondható. Bizalomhiány esetén pedig nem tudunk megfelelő döntéseket hozni az üzleti életben (továbbá a magánéletben sem). Ha bizalmatlanok vagyunk, már eleve azt feltételezzük, hogy a másik ártani akar nekünk, ezért gyanakvó a természetünk. Az „okos bizalom” az, amely során megfelelően elemezzük a helyzetet, és ez alapján határozzuk meg a megfelelő szintű bizalmat.

Láthattuk, hogy a bizalmat rengeteg részre oszthatjuk, és ez ugyanígy működik az önbizalommal is. Alapvetően szükséges egy egészséges mértékű önbizalom. Nem helyes, ha túlzottan szerények vagyunk, illetve a túlzott nagyképűség sem a legjobb módja magabiztosságunk kifejezésének. Meg kell találni az arany középutat és nem átesni a ló túloldalára.

Remélem kicsit sikerült rávilágítanom egy olyan dologra, amelyre talán a hétköznapok során nem is gondolnátok, hogy az említett tények milyen fontos szerepet is töltenek be mind gazdasági, mind magánéletünkben.

Milyennek gondolod a saját bizalmi szinted?

mint egy diktátoré
bizalom volt a jelem oviban
nem tudom eldönteni
További cikkek
Top