Gazdaság
2014. 03. 24. - Schwarczi

Az enyhe tél ára


Az idei tél nem sok örömmel kecsegtetett a hó és a dermesztő hideg szerelmeseinek hazánkban. Kicsit konkrétabban:  1901 óta a harmadik legmelegebb téli évszakon vagyunk túl. Bár 2013-ban még a március is tartogatott izgalmas, belügyi sms-ekkel teli perceket, idén már ez sincs a pakliban. Amikor pedig a természet rendje némiképp borul, annak általában súlya van. Nézzük tehát, hogy milyen főbb következményekre számíthatunk!

KORAI POLLENSZEZON

A pollenszezon kezdeti szakaszát első sorban a megelőző tél időjárása és az aktuális hőmérséklet határozza meg. A természet előrébb tart az ilyenkor szokásosnál, így egyes növények, fák rügyezése, virágzása sokkal hamarabb elkezdődött. Ennyi allergén együttes megjelenése, illetve a magas koncentráció miatt ezek a hetek nagy kihívásként szolgálnak az allergiával küszködők számára. Szintén megemlítendő, hogy a ”tavaszi csúcsidőszak” a csúszás miatt összeér a pázsitfélék virágzásával is. Pollenallergia esetén érdemes tehát kezelőorvosunkkal szoros kapcsolatban maradni. További információkat találhatunk az Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Hálózatának honlapján az ANTSZ weboldalán illetve az alábbi Facebook elérhetőségen.

summer-in-ukraine-wallpaper-1

99 MEZŐGAZDASÁGI PROBLÉMA

Az alcím talán erős, de tény, hogy a legtöbb kártevőt a fagyok, a hideg tünteti el, fogja vissza szaporodásukat. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a tél ”castingolja” őket. Így viszont – az előbbi hasonlat ívén maradva – majdnem mindenkit felvettek a váróteremből.  Szintén tényező, hogy az alapvetően csapadékban is szűkebb hónapok a növények védekező képességét is gyengítik a rájuk leselkedő veszélyekkel szemben – fantáziánknak segítve – álljon itt két konkrét borzalom: körtelevélbolha, rozsdapenész. Továbbá a tartós hótakaró hiánya tavaszra a talaj kiszáradását is fokozza. Amint beköszönt a nagyobb mértékű felmelegedés, egyből nagy az esély az aszályra is. A negatív hatások ellensúlyozása természetesen a mezőgazdaság kiadásaiban is növekedést jelent, ami közvetve a fogyasztói árakat is befolyásolhatja a temérdek, egyelőre még nem realizálható mellékhatás mellett.

SZÚNYOG- és KULLANCSINVÁZIÓ

A kisebb fűtésszámla sovány vigaszt nyújt majd, amint azon dilemmázunk melyik csípésünk vakarjuk sebesre……előbb. A lombok alatti hűsölés, a fesztiválszezon,  a parkbeli légyottok, a vízparti ”chill sessionok” élvezeti értékét nagyban csökkenti, hogy a szúnyogok és kullancsok tulajdonképpen gond nélkül átteleltek. A Lyme-kór vagy az agyvelőgyulladás, melyeket a kullancsoktól elkaphatunk egyáltalán nem ”legyintős” kategória. Mit tehetünk? Igyekezzünk tájékozottak, felkészültek lenni!
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 1 évvel ezelőtti sajtóközleménye például remek kiindulási alap.

kullancs

ANTROPOGÉN

A globális felmelegedés napjainkra  – mint közismert folyamat – mondhatni ”elcsépelt” téma, de révén hogy a világ túlnyomó része struccpolitikát folytat, sosem lehet eléggé felhívni rá a figyelmet.  Az, hogy idén egy kellemesebb telünk volt, nem jelent sorsszerű klímaváltozást, de makroszinten aggasztó tendenciákkal találkozhatunk. Ezen tendenciákon pedig csak erősít az elmúlt 3 és fél hónap hazai időjárása. A klíma tényleges változása három egymással párhuzamosan ható okra vezethető vissza: ilyen az éghajlati rendszer belső ingadozása (ez talán a legelhanyagolhatóbb), a természetes külső tényezők (például a Naptevékenységek, vulkánkitörések), végezetül, de egyáltalán nem utolsó sorban az antropogén vagyis az embertől, emberi tevékenységtől függő, illetve által okozott hatások, szennyezések. Az elmúlt évszázadban észlelt felmelegedésben elévülhetetlen “érdemeink” vannak. A mai társadalom az elvakult profitorientáltság miatt kialakult jelenlegi helyzeten vélhetően nem fog időben változtatni. Talán hamarosan joggal számíthatunk egy bikinis “kiskarácsonyra”…

xmas-in-july

További cikkek
Top