Author Archives: Zita Hrabovszky-Veres

Koningsdag, avagy a narancs őrület

Ezt a félévemet most Hollandiában töltöm, így gondoltam, megosztom veletek talán az egyik legnagyobb ünnepet a holland kultúrában. Mivel pont tavasszal vagyok az országban, volt szerencsém részt venni a Koningsdag-on vagy más néven King’s day-en, ami szó szerinti fordításban a ’király napja’. Valószínűleg sokatoknak újdonság lesz, hogy Hollandia királyság (nekem is az volt), de most akkor lássuk, mit jelent ez a nap a hollandok számára pontosan.

Ez az ünnep április 27.-ére esik, amikor is a jelenlegi uralkodó, Willem-Alexander király születésnapját ünnepeli az egész ország. Először ezt az ünnepnapot egyébként 1885. augusztus 31.-én tartották meg, Prinsessedag, azaz Princess’ Day néven, Wilhelmina királylány ötödik születésnapja alkalmából. 1890-ben királynővé választása után ezt a napot átnevezték Koninginnedag-ra és 1891-től kezdve már Queen’s Day néven futott. Mikor Wilhelminát a lánya, Juliana leváltotta a trónon 1948 szeptemberében, a Queen’s Day átkerült az új királynő születésnapjára, április 30.-ára.  1980-ban aztán ismét új királynő lett, Beatrix, akinek ugyan a születésnapja január 31.-ére esett, megtartotta az április 30.-ai, kellemes tavaszi ünnepnapot. Beatrix királynő édesanyja szokásait kicsit megváltoztatva ő minden évben másik holland várost látogat meg és járja végig az utcai ünnepségeket a családjával. Végül 2013-ban ismét trónváltás történt, így került az ünnep megrendezésének ideje alatt először király a trónra. A mostani uralkodó, Willem-Alexander születésnapja április 27.-én van, így az ünnepnapot három nappal előrébb hozták, valamint át is nevezték Queen’s Day-ről King’s Day-re. Willem-Alexander viszi tovább édesanyja szokását, így ő is minden évben meglátogat egy holland várost és részt vesz az ő tiszteletére rendezett ünnepségeken. 

Utcai fesztivál, Amszterdam – saját kép

Ha eddig nem említettem volna, most kötelességemnek érzem mondani, hogy ez az ünnepnap szinte kizárólag az egész napos alkoholivásról és utcafesztiválozásról szól. A legnagyobb bulik az úgynevezett Randstad városokban találhatóak meg, ami egy Utrechtből, Amszterdamból, Hágából és Rotterdamból álló megapolisz (azaz egymáshoz közel fekvő nagyvárosok gyűjteménye). Utrechtben például, ahol jelenleg én is élek, már április 26.-án elkezdik a felejthetetlen bulikat, King’s Night néven, úgyhogy már előző este elkezdhetünk a nagy napra bemelegíteni. A King’s Day egyébként egy óriási nemzeti ünnep, ehhez foghatót még sosem éltem át ezelőtt. Már jóval előtte megkezdődnek készülődések, ilyenkor a boltokat ellepik a nemzet színében, azaz a narancssárgában pompázó dolgok, szemüvegtől elkezdve parókán és pólókon át a leghaszontalanabb kacatokig mindent meg lehet találni. Mire elérkezik a várva várt nap, az április 27, addigra már a belvárosok le vannak zárva, a tömegközlekedés leáll, mindenfelé különböző ételstandok, vagy árusbódék és az utcákat töméntelen mennyiségű ember lepi el. A legtöbben legalább egy narancssárga kiegészítőt magukra vesznek: vannak, akik csak diszkréten egy nyakba rakható, narancsszínű műanyag virágfüzért vagy kalapot, ám akadnak olyanok is, akik egészen extrém végletekig mennek és tűnnek ki a tömegből színtiszta narancs szettjeikkel. Lehet kapni kifejezetten holland zászló arckrétát is, amivel egy gyors húzást követően az arcon máris ott díszeleg a nemzeti lobogó, ezt pedig a könnyedsége és praktikussága miatt mindenki viseli.

Az összes King’s Day fesztivál közül nyilvánvalóan nem meglepő, hogy a főváros, Amszterdam a legnagyobb, így mi is ide látogattunk el. Nem csalódtunk, sőt, minden várakozásunkat felülmúlta, nem véletlenül nevezik ezt a napot narancs őrületnek. Minden utcában legalább egy buli volt, az éttermek és a kocsmák hangfalakat állítottak ki a bejárataik elé és mindegyik előtt összegyűltek az emberek, hogy táncoljanak. Az sem volt azonban ritka, hogy az Amszterdamban lakók hatalmas hangszórókat raktak az ablakaikba, saját maguk szolgáltatva a zenét és a jó hangulatot. Természetesen a családosokra is gondolnak ilyenkor, így nem egy városban találkozhatunk külön erre az alkalomra felállított vidámparkokkal, gyermekrendezvényekkel, valamint 24 órás bolhapiacokkal.

Mivel az ünnepnap szerdára esett, ez azt jelentette, hogy a másnap már bizony munkanap volt. Ennek köszönhetően a nap lemenetelével együtt megjelentek a rendőrök a spontán bulik előtt és az utcai ünnepségek szépen lassan elhaltak. Akik még folytatni akarták az estét, azokat a bárok és szórakozóhelyek tárt karokkal várták, viszont a közterületeken lévő hangoskodás megszűnt és megkezdődött az egész napos utcai szemét összeszedése.

Amszterdam – saját kép

A hangzavar és a fullasztó tömeg mindenhol garantált, azonban ez egy olyan élmény volt, amit sosem fogok elfelejteni és még biztosan vissza fogok látogatni Hollandiába valamelyik tavasszal egy újabb narancs őrületre. Ha pedig ti is véletlenül április 27.-e környékén valamelyik holland nagyvárosban jártok, mindenképp lessétek meg a King’s Day-t és táncoljatok együtt emberek ezreivel narancssárgába öltözve.

A szeretet kommunikációja: hány nyelven szól a szeretet?

Bő egy hónapja ünnepeltük a szerelmesek világnapját, a Valentin-napot, amikor is minden rózsaszínbe és vörösbe borul, és már-már el lehet veszni a plüss- és csokoládéhalmazok között. Ám azt érdemes nem elfelejteni, hogy az év további 364 napján is ugyanúgy ki kell fejezni a másik iránt érzett szeretetet.

A világon a legfontosabb dolgok közé soroljuk a szeretetet és a szerelmet, viszont az azonban ritkán jut eszébe bárkinek is, hogy ez is munkával jár. Megérteni és gyakorlatba ültetni azt, hogy mindenki másképp mutatja ki a szeretetét és másképp érzi azt, hogy szeretve van, bizony nem egy könnyű folyamat. De, mint tudjuk, gyakorlat teszi a mestert. A mai cikkben pont ezért az 5 szeretetnyelvet hoztam el nektek.

Viszont, mielőtt belecsapnánk abba, mik is a szeretetnyelvek, beszéljünk egy kicsit Gary Chapmanről, akinek ezt az irományt köszönhetjük. Gary Demonte Chapman 1938. január 10-én született Észak-Karolinában. Író, párkapcsolati szakértő, házassági tanácsadó, valamint az öt szeretetnyelv pár- és pszichoterápiai fogalom megalkotója. Leghíresebb műve Az öt szeretetnyelv, ami 1992-ben jelent meg és közel negyven nyelvre fordították le. Erről a könyvről lesz most szó.

A szeretetnyelv az a mód, ahogyan az adott ember kifejezi és megéli a szeretetet. Mindenkinek van elsődleges, valamint másodlagos szeretetnyelve, és Chapman elmélete szerint a másik fél nem fog kellő szeretet érezni, ha nem beszéljük az elsődleges szeretetnyelvét.

Elismerő szavak

Akinek az elismerés fejezi ki azt, hogy szeretve van, annak a verbális megerősítés többet ér mindennél. A kedves, dicsérő szavak vonatkozhatnak lényegében bármire, külsőre, személyiségre, tettekre. Tehát fontos, hogy rendszeresen hangot adjunk az elismerésünknek azok felé, akiknek ez az elsődleges szeretetnyelve, akár a legapróbb, számunkra talán jelentéktelennek tűnő helyzeteknél is.

Minőségi idő

Ebben az esetben az adott személy a partnere osztatlan figyelmét igényli (kulcsszó itt az osztatlan), és az egymásra fordított olyan időtöltést, amikor teljes mértékben egymással tudnak foglalkozni. A közös programnak mindenképpen olyannak kell lennie, ahol nincsen semmiféle elterelő, vagy harmadik tényező. Például egy közös mozizás nemigen számít minőségi időnek, hiszen ott nem egymásra, hanem a filmre fókuszálunk. Akinek ez a szeretetnyelve, egy beszélgetés, ahol figyelmesen meghallgatják, mindennél többet fog érni.

Ajándékozás

Sokaknak mit sem ér egy-egy elismerő szó vagy egy figyelmes beszélgetés. Sokkal inkább abból érzik a szeretetet és a törődést, ha meglepik őket egy ajándékkal. Ez mutatja meg nekik, hogy a partnerük gondolt rájuk még a külön töltött idő során is. Ha a párunknak ez a szeretetnyelve, figyeljük meg, miket kap másoktól és mennyire örül nekik, valamint miket emleget és nézeget, mondván, hogy „majd megveszem”. A jó ajándék titka az, hogy jelentőségteljes legyen az adott személy számára, így nem is feltétlenül kell drágának lennie: egy szál virág vagy a kedvenc édessége is nagy örömöt fog okozni.

Szívességek

Ez a szeretetnyelv a tipikus mintapéldája annak, hogy a tettek többet érnek a szavaknál. Míg az elismerő szavaknál arra van szükség, hogy hangoztassuk elismerésünket és dicsérjük partnerünket, itt egy szimpla elmosogatás vagy főzés is csodákat tehet. Ha azt szeretnénk, hogy érezze a törődésünket, tapasztaljuk ki, milyen tevékenységeknél vágyik segítségre és lepjük meg rendszeresen azzal, hogy megcsináljuk helyette, vagy együtt csináljuk vele.

Testi érintés

Az ötödik és egyben utolsó szeretetnyelvünk a testi érintés. Ilyen esetben egy ölelés, vagy egy simítás a karon többet ér minden szónál. Régóta ismert már, hogy mekkora érzelmi erő rejlik egy-egy érintésben. Azok számára akik ezt a szeretetnyelvet beszélik, az elérhetőség és a fizikai jelenlét a legfontosabb.

Kis fun fact a testi érintéshez: kutatások azt bizonyítják, hogy azok, akik kiskorukban rendszeresen szeretetteljes testi érintésekben részesültek (például ölelés vagy puszi), jobban boldogulnak az érzelmi életük során.

„A szeretet nyelve egyetemes, ám ahányan vagyunk, annyiféle nyelvjárását beszéljük.”– Gary Chapman

Ez az idézet tökéletesen leírja, miért is fontos megérteni egymás szeretetnyelvét. Viszont, ahhoz, hogy mások tudják, hogyan tudják feléd kifejezni a szeretetüket, először neked kell tisztában lenned az elsődleges és másodlagos szeretetnyelveddel. Nagyrészt érzi az ember elolvasva a leírásukat, mi a leginkább jellemző rá, de ha esetleg szeretnétek kitölteni egy tesztet, ami (nyilván nem 100%-ig megbízhatóan) megmutatja nektek százalékra lebontva az öt szeretetnyelvet: https://www.5lovelanguages.com/quizzes/love-language

Európai toplista élén a magyar gazdaság

Az elmúlt szinte két évben (sajnos) az életünk szerves része lett a koronavírus, ami a világ összes országának gazdaságára rányomta a bélyegét. A folyamatos korlátozások és intézkedések mellett a talpra állás igencsak nagy kihívást jelent mindenki számára, azonban 2021-ben Magyarország elég meglepő eredményt produkált. Ez talán történelmünk egyik legnagyobb gazdasági növekedése is lehet.

Ahogy az a képen is látható, 2020-ban hatalmas visszaesésnek lehettünk tanúi a korona beköszöntekor, amikor hirtelen minden bezárt a vírusnak köszönhetően. Úgyhogy, mielőtt belevágnék abba, milyen rekordokat döntött az előző évi növekedés, nézzük meg egy kicsit, milyen mély gödörből is kellett kimásznia az országunknak.

2020: a hirtelen visszaesés éve

Hazánkba a vírus 2020 márciusában ért el, a hónap közepén pedig el is kezdődött az eredetileg 2 hetesnek ígért karantén, ami alig pár hét múlva már második születésnapját fogja ünnepelni. A vendéglátóipar és a turizmus szinte teljes hiánya komoly következményekkel járt, a megszorítások miatt a kormány 5-6 százalék közötti visszaesésre készült az előző évhez viszonyítva. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 5,0-5,5 százalékra becsülte, az Európai Bizottság 5,3 százalékos visszaeséssel számolt, míg a hitelminősítők (Standard & Poor’s és Fitch Ratings) 6,3 és 6,2 százalékosra tették a visszaesés mértékét.

A talált hivatalos adatok szerint 2020-ban a GDP volumene 5,1 százalékkal maradt el az előző évitől, amivel Varga Mihály pénzügyminiszter meglehetősen elégedett volt. Szerinte ezek az adatok azt mutatják, hogy „Magyarország uniós szinten is eredményesen védekezett a járvány gazdasági hatásaival szemben”. Facebook videójában ki is fejtette, hogy az uniós átlag 6,4 százalék volt, így hazánk a vártnál sokkal jobban teljesített. Ezzel olyan országokat előztünk meg, mint például Ausztria, Franciaország vagy Olaszország.

Sőt, „hatalmas meglepetés” címszó alatt az is kiderülhet számunkra, hogy 2020 negyedik negyedévében a szigorítások ellenére is sikerült 1,1 százalékos növekedést produkálnia a gazdaságnak, aminek pozitív hatásai át is húzódtak 2021 egészére.

2021: a gazdasági rekord éve

„A negyedik negyedévben Európa legnagyobb növekedését érte el Magyarország” – 2021 utolsó három hónapjában 7,2 százalékkal bővült a gazdaság az egy évvel korábbi értékekhez képest.

Az éves növekedés pedig 7,1 százalék volt, amire nem volt példa az elmúlt harminc évben. Ez az eredmény bőven felülmúlta a várakozásokat, ugyanis reális növekedésnek a kicsivel 7 százalék alatti érték tűnt. Varga Mihály hozzátette, mindez azt bizonyítja, hogy a családok és vállalkozások támogatására, a beruházásokra, valamint az adócsökkentésre épülő gazdaságpolitika hatékony.

Nem sokkal a KSH statisztikai adatai után az Eurostat is publikálta az eredményeket, ahol negyedéves összevetésben 2,1 százalékos növekedéssel Magyarország (egyelőre) az első helyen foglal helyet, maga mögött tudva Spanyolországot és Lengyelországot, éves összevetésben viszont Magyarország a második helyre került: csak a lengyelek 7,7 százalékos növekedése volt képes megelőzni minket. Ugyan még pár ország adata nem ismert és esélyes, hogy hátrébb fogunk csúszni 1-2 hellyel, ennek ellenére teljesen egyértelmű, hogy országunk a kontinens élvonalában áll.

Amellett, hogy ilyen kiemelkedően teljesített az ország, azt is fontos megemlíteni, hogy ezekkel az eredményekkel a magyar gazdaság már érdemben 3,4 százalékkal meghaladta azt a szintjét, ami a járvány kitörése előtt volt jellemző 2019-ben. Ez a javuló tendencia pedig folytatódni látszik 2022-ben is: továbbra is erőteljes, 5,9 százalékos növekedést és javuló egyensúlyi mutatókat várnak a szakemberek. Ezentúl az előrejelzések szerint 2025-ig minden évben további 4 százalék felett erősödhet a gazdaság.

„A magyar gazdaság még Cristiano Ronaldot is lefutotta”

2021 kiemelkedő eredményét Varga Mihály pénzügyminiszter egy Facebook-poszttal is megünnepelte, miszerint országunknak még a világhírű focistát is sikerült felülmúlnia teljesítményével.

Ilyen pozitív évzárás után felmerül a kérdés, hogy vajon most már minden visszaállhat a régi kerékvágásba? Nyilvánvalóan erre csak remélhetjük, hogy a válasz igen. Viszont, a mutatók most elég jó hírekkel szolgálnak, így nincs más dolgunk, mint bízni abban, hogy 2022 nem tartogat újabb hullámvölgyeket és ártalmas meglepetéseket számunkra.

Színek: többek, mint gondolnánk

Mostanában kicsit beleástam magam a spirituális, és egyéb gyógyító, illetve nyugtató módszerekbe, mert igazából már pont elég kétségbeesett voltam ehhez (köszi, vizsgaidőszak). Úgyhogy a mai cikkben elhoztam nektek a színeket és azoknak különböző hatásait a szervezetre, hátha valakinek hasznos lesz ez ilyen stresszes időkben. Vagy csak hasonlóan kétségbeesett, mint én.

A színek tudományosan

A magasabb rendű élőlények a fényt nem kizárólag a látásra használják, hanem a szervezet működésének szinkronizálásához is elengedhetetlen. A besugárzó fény mennyisége szoros összhangban áll a lélektani tünetekkel, a hosszúra nyúló sötétség depresszív hatást okozhat. Ezért vagyunk lényegesen lehangoltabbak és nyomottabbak a tél beköszöntével.

Mint körülbelül minden a Földön, a színek is a Napból eredő fénytől függenek. A színes fényalkotórészek hullámhosszukban eltérnek egymástól, ezek az elektromágneses hullámok pedig hatással vannak az élő szervezetekre, a szemen és a bőrön keresztül egyaránt. Ezt a hatást vizsgáló tudomány már legalább 200 éves, akkoriban jelent meg Johann Wolfgang von Goethe műve a színek pszichológiájáról. Azonban a színek pontos hatásáról napjainkban is vitatkoznak a pszichológusok és a kutatók, abban viszont kevesen kételkednek, hogy jelentősen befolyásolják a viselkedésünket és az érzéseinket.

A legtöbb kutató szerint a színérzékelés központja az agyunk legprimitívebb része, azaz a limbikus agy. Ez azt jelenti, hogy szorosan kapcsolódik a színek megélése a tudatalattinkhoz és az érzéseinkhez. Egy példa erre: egy szobába besétálva a falak rögtön hatást gyakorolnak ránk, még akkor is, ha pontosan nem tudjuk meghatározni ennek természetét. Ezek az asszociációk visszavezethetők kulturális okokra is, ugyanakkor lehetnek biológiai jellegűek, amik akár akarjuk, akár nem, ott vannak.

A fantasztikus négyes

A négy elsődleges szín hat a szervezetünkre a legerősebben: a vörös, a kék, a zöld és a sárga. Ezeknek a keveréséből erednek a további színek, amiket meleg és hideg színekre szokás bontani. Érdekes módon, ha a belső terekben a meleg színek jelennek meg, kisebbnek és barátságosabbnak, míg ha hideg színek, akkor nagyobbnak és hűvösebbnek érzékeljük a helyiséget.

vörös: uralkodó szín, ezt vesszük észre a leggyorsabban és felejtjük el a legnehezebben. Energiát, szenvedélyt sugároz, az erőt és a hatalmat szimbolizálja. Nagyon óvatosan kell vele bánni, mert könnyen lehet vele félelmet, valamint dühöt kiváltani. Élénkítő hatású, meleg érzetet kelt és úgy tartják, hogy fokozza az étvágyat is, így éttermekben gyakran használják.

kék: nyugtató szín, gondolatainkat és érzéseinket a nyugalom és a békesség felé tereli. Ellazít, ezáltal könnyebben megy a koncentráció is, ez pedig növeli a termelékenységet. Kreativitást igénylő helyiségekbe tökéletes szín.

zöld: harmonikus szín, a természetet, az egészséget, a fiatalságot jelképezi. A zöld a legkevésbé megterhelő a szemünk számára, így ez fáradtság esetén a legpihentetőbb és legharmonikusabb szín. Nyugtató, frissítő hatású és egyensúlyt teremt.

sárga: a nap univerzális szimbóluma, örömmel, energiával és pozitivitással kapcsoljuk össze. Élesíti a memóriát és a gondolkodást, így a kreativitás serkentéséhez ez is kiváló.

Színárnyalatok

Az alapszínekből jönnek további színek, amiket általában a következőkre bontanak:

narancs: csak úgy, mint a vörös, ez is egy elég figyelemfelkeltő szín. Barátságos és meleg érzést ad, éberebbé és barátságosabbá tesz minket. A narancs hatására is megnőhet az étvágyunk, így ezt a színt is előszeretettel használják ételhez köthető helyiségekben.

lila: régen a királyok viselték, ezért gyakran a hűséget és gazdagságot párosítják hozzá. Kedvező hatással lehet a szívműködésre. A gyerekek általában kedvelik a lilát, úgyhogy például iskolai környezetbe remekül beleillik.

türkiz: hűvös szín, a frissességet és a tisztaságot jelképezi. Mivel ez a kék egy árnyalata, a kékhez hasonlóan nyugtató hatással bír. A leggyakrabban ezt a színt a strandoknál és fürdőknél, illetve az orvosi cégeknél láthatjuk.

rózsaszín: barátságos, biztonságot nyújtó szín. Vidámító, nyugtató hatású, általában olyan helyiségekben alkalmazzák, ahol nyugalmat szeretnének sugározni.

barna: ugyan alapvetően ez egy meleg, barátságos, nyugtató szín, a túl sok barna szomorú, tompa hangulatot is áraszthat. Pihenésre vagy koncentrálásra szolgáló környezetben használják. Az optimális hatásért érdemes alapjáraton vidám színekkel kombinálni.

Plusz érdekesség

Az öngyilkosságok jelentős részét teszi ki a metró, illetve a vonat elé való beugrás. Az igen magas öngyilkossági rátával rendelkező Japánban kb. 10 évvel ezelőtt elkezdtek a peronok fölé kékfényű lámpákat elhelyezni, hogy észrevétlenül, mégis tudatosan befolyásolják az emberek lelki világát. Mivel a kék szín nyugtató hatással bír a szervezetre, a lámpáktól azt várták, hogy a zaklatott állapotban lévőket hamarabb megnyugtassa. Ugyanarról folyamatos vita folyik, hogy ez okozta-e az öngyilkosságok számának csökkenését vagy sem, a kedvező eredmények láttán azóta már több országban is alkalmazzák a kékfényű lámpákat.

Tetoválások: honnan ered az előítélet?

Manapság már egyre több mindenkin lehet látni tetoválásokat és egyre inkább kezd megszokottá válni, hogy a pólók ujjai takarásából időnként kikandikál egy-egy bőrön virító minta. Ám ezt, főleg az idősebb korosztály számára, sokszor nehéz elfogadni és eltekinteni tőle, valamint megérteni azt, hogy ez is az önkifejezés egyik eszköze. Ezért is szeretnék most egy kicsit ezeknek az előítéleteknek a mélyére ásni és kideríteni, honnan is erednek valójában.

Azonban mielőtt erre sor kerülne, beszéljünk a tetoválások történetéről. A tetoválás szó eredete a „tatau polinéziai szóra nyúlik vissza, aminek jelentése: nyomot hagyni valamin. A 18. században a tattaow és tattow írásmóddal igyekeztek a kiejtést szemléltetni. Végül különböző változatok után, az angolosított kiejtés tükrözéséhez a tattoo szóban állapodtak meg. A legrégebbi ismert emberi tetoválást Ötzi viselte, akinek a bőrét párhuzamos, valamint keresztre emlékeztető minták díszítették.

Ötzi | National Geographic

A tetoválások -az esztétikai szempontokon kívül- társadalmi jelentőséggel is bírtak. Például Polinéziában a minta és annak nagysága a társadalmi rangtól és az életkortól egyaránt függött. Ezek a bőrrajzok mind a hagyományos eljárással készültek: egy hegyes eszközzel, rendszerint tűvel vagy tövissel ütik be a bőrbe a kívánt mintát, és ezt utána eltávolíthatatlan festékanyaggal dörzsölik be. Ezzel szemben Afrikában, a sötét bőrszín miatt, az úgynevezett hegtetoválás terjedt el inkább: a felületet valamilyen éles tárggyal megkarcolták, majd a létrejövő sebekbe hamut vagy agyagot dörzsöltek, néha maró folyadékkal kezelték és ezt az eljárást addig ismételték, míg kiemelkedő hegek nem keletkeztek. Náluk ezek a minták a törzsi hovatartozást mutatták. Ám annak ellenére, hogy régen a tetoválás a különböző kultúrák és népcsoportok velejárója volt és büszkén viselték őket, a modern világban a megszólások és az előítéletek elől nincs menekvés. Valószínűleg mindenkit legalább egyszer utolértek már a „Belegondoltál, hogy fog ez kinézni idős korodban?”, „Hogyan fogsz így normális állást találni?” és a klasszikus „De ez egész életedben rajtad lesz, meg fogod unni” megjegyzések. De vajon honnan jön ez az általános ellenszenv? Miért ennyire polgárpukkasztó az, hogy kicsit kidíszíted a bőrödet? Hiszen ez csak az önkifejezés egyik eszköze.

A XIX-XX. századfordulón a tetoválások gyakorisága csökkent. Ez idő tájt ugyanis illegális volt és éppen emiatt a megítélése is meglehetősen negatív lett. A művészek titkos szervezeteket hoztak létre a nagyvárosok elhanyagoltabb negyedeiben, ahol iskola híján, szájról-szájra adták tovább a tudásukat. A nagyon tetovált emberek, mint „szörnyetegek”, cirkuszokkal jártak vidékre. A bőrbe varrott minták iránti vonzalom az 1961-ben feltűnő hepatitisnek és a sajtók által terjesztett rémhíreknek köszönhetően még inkább csökkent. Ezen felül gyakori volt az is, hogy az embereket a börtönben töltött idejük ihlette meg. Ezt egy 2007-es kutatás is alátámasztotta, ahol a 642 megvizsgált személy közül 449-nek volt tetoválása és ebből 182 még a börtönben csináltatta meg. Ez sem éppen a legjobb fényt vetette a tetoválásokra.

Napjainkban azonban már a tetoválás nem illegális és mindenki számára egyaránt elérhető, így ezt kihasználva már sokakon láthatóak kisebb-nagyobb minták. Az idősebb korosztály azonban a tetoválásokat még mindig automatikusan azzal köti össze, hogy a minták viselője biztosan rossz környezetből való, börtönben ült és szegény is. Nem csoda tehát, hogy azt feltételezik, az ember megbízhatatlan lesz csak azért, mert neki tetsző rajzok vannak a bőrén. Emellett, mivel főként a fiatalok körében terjedt el a tetováltatás, gyakran találkozhatunk azzal a fajta lenézéssel, ami kifejezetten az életkorra vonatkozik. A „Még fiatal vagy, később úgyis megbánod” alapon az idősebbek előszeretettel ítélkeznek, hogy pillanatnyi fellángolások miatt és teljesen meggondolatlanul varrat magára mindenki bármit is. Nem tagadom, ez biztosan előfordul, de azért az esetek többségében egy alaposan átgondolt döntésről van szó.

És végül, mint ahogy nagyjából minden másnál, a tetoválások elleni előítéleteknél is fennáll a kettős mérce. Míg mostanában már a tetovált férfiakra, mint vonzó és extrovertált személyekre tekint a társadalom, addig ezzel szemben a nőkhöz még mindig inkább negatív gondolatokat fűznek. Többek között a lázadás általános sztereotípiája jelenik meg, hogy biztosan nagymértékű alkoholt fogyasztanak, hűtlenek és szabályszegők a tetovált nők. Ezt az általánosítást pedig rendszerint felhasználják a filmekben is, ezzel ráerősítve az előítéletekre.

Összességében, mindig lesznek előítéletek és mindig lesznek olyanok is, akik megmondják, mit csinálj és mit ne csinálj. De 2021 van és a tetkók elképesztően jól néznek ki. Úgyhogy ha épp gondolkodsz egyen, csak tartasz mások véleményétől: menj és csináltasd meg!

Top