Author Archives: Viktor Nagy

„Vár állott, most kőhalom„

Kölcsey Ferenc szavai sajnos a mai napig aktuálisak annyi eltéréssel, hogy manapság a kulturális élet bástyáit rombolják le, és a kőhalmok helyét átveszik az irodák, szállodák és luxus lakóparkok.  Az utóbbi években számos olyan jobb sorsa érdemes klub működése szűnt meg, ami pótolhatatlan űrt hagyott maga után a budapesti éjszakai élet palettáján. Ezen helyszínek közül emlékezünk most meg pár fontosabbra a következő cikkünkben.

Corvintető:

Az egykori Corvin Áruház tetején 2007-ben romkocsmaként nyitotta meg kapuit a Corvintető, egy laza 10 évet ráverve a mai divatos rooftop bárok koncepciójára. 2008-ban aztán a negyedik emeleten megnyitott a klub rész is, ami kezdetben a DJ Palotai, Cadik és MC Zeek nevével fémjelzett szerdai Rewindokkal okozott örök emléket azoknak, akiknek volt szerencséjük elcsípni egy-egy ilyen alkalmat a sörtől és egyéb kiöntött italoktól ragadó tánctéren. A működése során számos ráncfelvarráson átesett helyszín 2013-ban nyerte el végleges formáját a plafonon futó LED sorral. 2018-as bezárásakor már Rooftop Cinemaként is üzemelt, és megszámlálhatatlan színvonalas külföldi előadó fordult itt meg az évek során. Helyén elvileg irodák kapnak majd helyet a homlokzat felújítása után.

Dürer Kert:

A 2008-ban útjára indult Dürer Kertet biztos vagyok benne, hogy senkinek sem kell bemutatni. A 37 ezer négyzetméteres komplexum ugyanis lefedte a teljes zenei palettát, és volt, hogy a többtermes elrendezésének köszönhetően akár egy este is képes volt több zenei stílus szerelmeseinek az igényeit kielégíteni. A koncerthelyszínként működés mellett ideális hely volt nyaranta a kerthelyiség baráti beszélgetésekre, egy-egy hűsítő ital társaságában. A zenei rendezvények mellett számos kulturális program is színesítette a Dürer repertoárját, legyen szó BGE Napról, vagy akár a hétvégi lemezbörzékről. Az itt található próbatermek és stúdió pedig a művészeknek nyújtott otthont az alkotáshoz. A Liget-projekt indulásakor már sejteni lehetett, hogy előbb utóbb utoléri a végzet a helyet, végül 2020 végén került sor a zárásra, és a vírusnak köszönhetően az eredetileg tervezett búcsút sem sikerült a program szerint megtartani. A helyén lakó- és irodaépületek lesznek kialakítva. Viszont némi bizakodásra adhat okot, hogy a tervek szerint új helyszínen él majd tovább a Dürer Kert szellemisége.

Merlin:

A Merlin színház a belváros szívében 2006-tól működött éjszakánként klubként is, és a 2012-es zárásig számtalan színvonalas fellépővel és rendezvénnyel örvendeztette meg a közönséget. Volt itt a budapesti német nagykövetség által szervezett ingyenes T.Raumschmiere buli, ami a vasfüggöny leomlásának 20 éves évfordulójára indított három napos összművészeti programsorozat záró akkordja volt, de itt került megrendezésre az egyik cikkünkben nemrég említett Berlin Calling film bemutatója is, amit természetesen utána Paul Kalkbrenner fellépése zárt. Szintén bizakodásra adhat okot az a tavalyi hír, miszerint az épületet felújítják és a kultúráé lesz a főszerep a megújulás után, szóval van némi esély rá, hogy a jellegzetes csigalépcsőn még lesz alkalmunk felmenni, és elmerülni a zene nyújtotta örömökben.

A fent említett helyszínek mellett fontos még megemlíteni az R33-at, ami az egykori Közvágóhíd területén üzemelt, és inkább volt egy underground művészeti közösség, mint szórakozóhely. Ennek ékes bizonyítéka volt a számos itt üzemelő próbaterem is. Az 1870-es években épített helyszín felejthetetlen élményt nyújtott annak, akinek volt szerencséje akár csak egyszer is megfordulni itt. A helyén luxus lakópark épül.

Illetve a Hajógyári-szigeten üzemelt szórakozóhelyekről is érdemes ejteni pár szót, aminek ugyan a minősége eléggé megkérdőjelezhető volt, és számos negatív történet kapcsolódott hozzá, azonban kétségkívül megvolt a maga közönsége a komplexumnak, de ami ennél is fontosabb, hogy abban az időszakban, amikor üzemelt, az Events Hall/Studio volt az egyetlen olyan hely, ami alkalmas volt több ezer ember szórakozását kiszolgálni. Az évek során számtalan nemzetközi fellépő fordult itt meg, ám ami nekünk még érdekesebb lehet, hogy BGE UNITE is volt a falai közt.

Reméljük, hogy a következő hasonló témájú cikkben már a Covid utáni azon új helyszíneket tudjuk majd bemutatni nektek, amik újonnan nyíltak, és színvonalas szórakozást kínálnak az odalátogatóknak.


Egy élet a bolygónkon

Az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány miatt teljesen eltűnt a közbeszédből a környezetvédelem, ezért a következő cikkünkkel egy filmajánló kapcsán, a „kellemeset” a hasznossal összekötve szeretnénk felhívni a figyelmet rá, hogy akármekkora a baj a vírus miatt, a Földünk pusztításával nem álltunk le és attól, hogy nem veszünk tudomást róla, a probléma még mindig létezik.

Az utóbbi évek egyik legnépszerűbb témája a médiában az emberiség bolygó romboló tevékenysége volt. Ha éppen nem volt mivel riogatni, ez tökéletes témát szolgáltatott évszaktól függetlenül, és sikerült egy remek „reklámarcot” is találni Greta Thunberg személyében, akit annyira elkeserített a természetünk pusztítása, hogy az idejét nem sajnálva tüntetett és igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy nagyon rossz irányba halad az emberiség és a környezet viszonya.

Aztán jött a 2020-as év a COVID-19-cel és szép lassan mindenki elfelejtette, hogy más baj is van a járványon kívül. Sőt, az első hullám alatt jöttek a hírek, hogy a kijárási korlátozások miatt visszatértek a delfinek Velencébe és a környezet szépen kezd helyre jönni. Ezzel csak annyi gond volt, hogy ugyanannyi valóságalapja volt, mint azoknak a mémeknek, amin a dinoszauruszok tértek vissza a környezetbe: vagyis semmi.

Ilyen körülmények között érkezett meg sir David Attenborough: Egy élet a bolygónkon című ismeretterjesztő filmje a Netflixre, ami az angol természettudós életútjával párhuzamba állítva mutatja be, hogyan sikerült egy emberöltő alatt szinte teljesen tönkretennünk a bolygónk élővilágát és biodiverzitását. Attenborough neve garancia arra, hogy most nem egy manapság divatos szenzációhajhász, a valóságműsoroktól semmiben nem különböző dokumentumfilmet fogunk kapni, hanem egy rendesen adatokkal és információkkal ellátott szűk másfél óra vár ránk, ami nem csak a problémát bontja ki, hanem a végén valós megoldási lehetőségeket is kínál számunka.

A film felütésénék helyszínéül Pripjaty városát választották, ami remekül példázza kicsiben, hogy mit művelünk a környezetünkkel, illetve halkan még felderenghetnek bennünk Djatlov elvtárs szavai: „nem jó, de nem is tragikus”, ami tökéletesen lefedi az emberek többségének a környezetünk rombolásával kapcsolatos hozzáállását. Innen ugrunk vissza az időben és az Attenborought jellemző gyönyörű felvételekkel és régi archív anyagokkal bemutatják, hogy mennyire csodálatos hely volt a bolygónk. A dokumentumfilmes narrálásának köszönhetően szépen lassan kezdjük megérteni az összefüggéseket, amik mentén működik a körülöttünk lévő környezet élővilága. Azonban ahogyan egyre jobban közeledünk napjainkhoz, a látott képek kezdenek egyre nyugtalanítóbbakká válni és a közben bevágott adatok is egyre nyomasztóbb képet festenek arról, hogy milyen irányba is haladunk jelenleg.

Ezen a ponton már mindenki számára kristálytisztán látszik, hogy a helyzet bizony tragikus, azonban itt még nem áll meg a dokumentumfilmes, ugyanis felvázolja, hogyha ezen az úton megyünk tovább milyen jövő vár majd az emberiségre a következő emberöltő során. Viszont ezeket az információkat nem pánikkeltésre használja, hanem ezzel ágyaz meg a film utolsó harmadát kitevő résznek, ami arról szól, hogy mi is lehet a megoldás ezekre a problémákra.

Ennek az utolsó harmadnak köszönhetően bármennyire is súlyos a téma, nem úgy áll fel az ember ezután a szűk másfél óra után, hogy kedve lenne elbújni egy sötét sarokba zokogni, ugyanis a megoldási javaslatok mellett bemutatnak pár remek, már megvalósult példát is, ami szintén szokatlan ebben a témában, mivel általában a problémamegoldás helyett a szenzációhajhászás szokott a cél lenni, itt azonban nem erről van szó.

Szóval ha szeretnétek egy olyan filmet megnézni ezzel a témával kapcsolatban, ami információkkal, adatokkal megtámogatva bemutatja nem csak a problémát, hanem megoldásokat is vázol fel, akkor nem kell tovább keresnetek: David Attenborough: Egy élet a bolygónkon című filmje nektek szól. Ráadásul azon kívül, hogy lesz mit átgondolni az alkotás után, az is hatalmas motivációt jelenthet a változtatásra, hogy a természettudós még 93 évesen is aktívan harcol az ügyért, szóval ha ő képes erre értünk, akkor nekünk sem fog leesni a karikagyűrű az ujjunkról ha megpróbálunk picit barátságosabban bánni a minket körülvevő világgal.

A végtelenbe és tovább!

Az év végére ráfordulva, karnyújtásnyira a karácsonytól úgy gondoltuk, egy olyan témával szeretnénk megalapozni az ünnepi hangulatotokat, ami amellett, hogy az idei év sikeresebb megmozdulásai közé tartozott, még egy izgalmasabb jövő ígérete is benne van. Szóval nincs más dolgotok, mint bevackolni egy adag bejglivel, mert a következő sorokban lehozzuk nektek a csillagokat.

2020 május 30-án, három nappal az eredeti tervezett kilövés után sikeresen útjára indult a Crew Dragon űrhajó a Space X Falcon-9 rakétájának a segítségével. Ez az esemény azért is volt történelmi jelentőségű, mert csaknem 9 évet kellett várni rá, hogy újra amerikai földről, amerikai űrhajóval küldjenek embereket az űrbe. Emellett meg kell említenünk azt is, hogy ez volt az első olyan küldetés, amit magáncég hajtott végre emberi személyzettel a fedélzeten. A két veterán asztronauta: Robert Behnken és Douglas Hurley több mint két hónapot töltött a Nemzetközi Űrállomáson és augusztus 2-án sikeresen landoltak a Földön. Azért is számít nagy teljesítménynek ez a küldetés, mert a Space X csupán 18 éve létezik és ennyi idő alatt sikerült elérniük, hogy az űrutazást forradalmasítva olyan rakétákat alkossanak meg, amelyeket többször is fel lehet használni. Azonban a cég vezérizgatójának, Elon Musknak ennél grandiózusabb tervei vannak a nem is olyan távoli jövőt nézve. A következő lépés a Starship nevű űrhajó, illetve az ezt útjára bocsájtani képes Super Heavy rakéta rendszer kifejlesztése és tesztelése. Ezek az eszközök már képesek lesznek a Holdra vagy akár a Marsra is eljutni. A Starship decemberi teszt kilövése során sikeresen végrehajtotta az emelkedést 12,5 km-es magasságig és utána a visszatérés is sikeres volt egészen a landolásig, akkor ugyanis egy kisebb meghibásodás miatt felrobbant, viszont a teszt elsődleges célja az adatgyűjtés volt. Tehát sikeres volt a projekt és a cél a jövő évre, hogy Föld körüli pályára állítsák az űrhajót. Ugyan jelenleg sci-fi be illő elképzelésnek hangzik, hogy embert juttassunk a vörös bolygóra, azonban Musk ennél is tovább megy, ugyanis a fő célja az, hogy megalkossa a technikai háttért a Mars kolonizálására és ezt a missziót sikerre is vigye belátható időn belül.

Visszatérve a Holdra, a NASA által meghirdetett Artemis program célja, hogy 2024-ben újra ember lépjen a bolygó felszínére. A Space X mellett a másik érdekes cég, ami részt vesz a programban: a Blue Origin nevű vállalat, amit 2000-ben alapított a világ leggazdagabb embere: Jeff Bezos. Jelenleg még pár lépéssel az imént említett versenytársuk mögött járnak a fejlesztéssel, azonban, ami miatt érdemes megemlíteni őket, azok itt is a rövid, illetve a hosszú távú célok. Első körben nem csak eljutni szeretnének a Holdra, de maradni is és űrbázist létrehozni, valamint megkísérelni a bolygón rendelkezésre álló nyersanyagok kinyerését és hasznosítását. Mivel Bezos vérbeli üzletember, ezért nem meglepő, hogy őt elsősorban az űrben fellelhető erőforrások kiaknázása érdekli. A hosszútávú célja olyan hatalmas űrbázisok létrehozása, ahol akár több millió ember élhet, illetve olyan új, jelenleg még elképzelhetetlen iparágak kialakítása, amikkel az űr lehetőségeit kihasználva tudjuk biztosítani a fajunk fennmaradásához szükséges nyersanyag igényeink kiszolgálását.

Ha már űrversenyről van szó, akkor nem szabad megfeledkezni Kínáról sem, főleg, hogy ők a harmadik nemzet, akik asztronautát voltak képesek küldeni az űrbe. A helyzet azért is izgalmas, mert 2011 óta ki vannak tiltva a Nemzetközi Űrállomásról, ezért saját űrállomás létrehozásán dolgoznak. Sok információ nincs arról, hogy pontosan hol tartanak a saját technológiájuk fejlesztésével. Amit viszont lehet tudni, hogy nemrég indították útjára a Mars expedíciójukat, ami várhatóan jövő év februárjába ér célba a marsjáróval a fedélzetén és megkezdi a bolygó légkörének és kérgének az elemzését, valamint az élet nyomainak a kutatását. Túl vannak az első sikeres teszt kilövésen az általuk fejlesztett űreszközzel, ami vissza tud térni a kilövés után a Földre és újra felhasználható. Várhatóan ez hatalmas lökést fog adni a kínai űrprogramnak.

A hidegháború után lelassult az emberiség azon törekvése, hogy meghódítsa az űrt, azonban ahogy látjátok, ez a következő években nagyon úgy néz ki, hogy változni fog és minden eddiginél nagyobb sebességre fognak kapcsolni az ezzel foglalkozó szervezetek. Búcsúzóul pedig szeretnénk nektek Boldog Karácsonyt és Kellemes Ünnepeket kívánni az egész Külker Online nevében!

NBA-buborék 2020

Vasárnapról hétfőre virradóra véget ért az idei NBA-szezon, ami a Los Angeles Lakers győzelme mellett arról lesz emlékezetes, hogy a szezont a koronavírus miatt félbe kellett szakítani, így a végét a játékosok a külvilágtól elzárva egy buborékban töltötték és így játszották le a még hátralévő meccseket. Ennek a buboréknak az emlékezetes pillanatait szeretnénk felidézni a következő cikkünkkel.

Márciusban jött a hír, hogy a Utah Jazz egyik játékosa, Rudy Gobert elkapta a koronavírust, ezért az Oklahoma City Thunder elleni meccset lefújják, pedig a játékosok már a pályán melegítettek. A szezont azonnal leállították, és elkezdték kidolgozni a folytatás lehetséges forgatókönyveit. A végső választás arra esett, hogy a floridai Orlandóban található Disneyland Kampuszon alakítanak ki egy külvilágtól elzárt „buborékot”, ahol a meghívott 22 csapat lejátszhatja a szezon befejezéséhez szükséges mérkőzéseket.

A meghívott csapatok névsora úgy lett kialakítva, hogy keletről és nyugatról is a 8-8 playoff helyen álló gárda, valamint azok a csapatok akik maximum 6 meccsre voltak ezektől a helyektől. Így végül 13-an érkeztek nyugatról és 9-en keletről. Első körben 8-8 meccset játszott minden csapat, és ezután osztották ki az értékes playoff helyeket. Annyi csavar volt még a dologban, hogy nyugaton volt egy play-in meccs a Portland Trail Blazers és a Memphis Grizzlies között a bejutásért, ahol ha a 9. Grizzlies kétszer tudott volna nyerni, ők jutottak volna tovább, de ez nem történt meg, ugyanis az első meccset nyerte a Portland, így nekik következhetett a playoff.

A nyolcaddöntők során volt három söprés rögtön, ugyanis a címvédő Toronto Raptors a Brooklyn Netset, a Boston Celtics a Philadelphia 76ers csapatot, és a Miami Heat az Indiana Pacerst küldte haza 4-0 eredménnyel. Egy körrel kedvesebbnek bizonyult a Los Angeles Lakers a Portland Trail Blazershez, és a Milwaukee Bucks az Orlandó Magichez, ugyanis ezen a 2 összecsapáson 4-1 gentleman’s sweep lett az eredmény. A Houston Rockets szoros 4-3 eredménnyel jutott túl az Oklahoma City Thunderen, majd a Los Angeles Clippers és Dallas Mavericks párharcnál el is érkezünk a buborék első igazán emlékezetes pillanataihoz. Itt ugyanis úgy sikerült a végső győzelemre is esélyesnek tartott Clippersnek 4-2 eredménnyel túljutni a Mavericksen, hogy a 21 éves Luka Doncic nemcsak megnyert a Dallasnak 2 meccset, de a 6 meccs során összeszedett két dupla-duplát, két tripla-duplát úgy, hogy közben sérült volt. Akik látták a negyedik meccsen a dudaszós tripláját és az egész playoffban mutatott játékát, azok tudják, hogy fogunk még szép dolgokat látni tőle a jövőben.

Hiányérzete lehet a Denver Nuggets szurkolóknak, hogy róluk miért nem volt eddig szó, aminek az oka, hogy nekik a buborékban az lett a mániájuk, hogy 3-1-es hátrányból állnak fel, és a Utah Jazz után nagy meglepetésünkre underdogként hazaküldték a Clipperst is a buborékból. A másik meglepetés, hogy a szintén esélyesnek tartott Milwaukee, aki a soraiban tudta az alapszakasz MVP Giannis Antetokounmpot, elég simán elvérzett a Miami ellen, így az a kínos szituáció állt fent, hogy mire a díjat kiosztották már nem volt érdekelt a küzdelmekben. Viszont ez az MVP döntés olaj volt a tűzre LeBron Jamesnél, aki Alex Caruso és Anthony Davis segédletével egész simán eljutott a döntőig a Lakersszel útközben legyőzve a Houstont, és az addigra már teljesen kifacsart Denvert. A Boston egy szoros csatában 4-3-mal búcsúztatta a címvédő Torontót, majd 4-2 eredménnyel alulmaradt a keleti főcsoport döntőben a Miami ellen.

A döntő első meccsén a Miaminál Bam Adebayo és Goran Dragic is megsérült, ezért a Lakersnek sikerült az első két meccset behúznia, és sokan már temették  az izgalmas párharc esélyét. Azonban a harmadik meccs előtt Jimmy Butler vért ivott és Tyler Herro, valamint Kelly Olynyk segítségével szépített a Heat. Jimmy Butler elképesztő teljesítményt nyújtott a döntő során, amit nagyjából végig a pályán töltött, és az ötödik meccset még sikerült behúzni a Miaminak, de végül a Lakersnél és LeBron Jamesnél kötött ki a bajnoki gyűrű. LeBronnak ez volt a negyedik bajnoki címe, illetve azzal, hogy ő lett a döntő MVP-je, elérte, hogy három különböző csapat tagjaként is megkapja ezt az elismerést. A Lakers számára ez az idei bajnoki cím azért is lehet különleges helyen, mert a klub és a kosárlabda egyik legnagyobb ikonja, Kobe Bryant idén január 26-án hunyt el egy tragikus helikopter baleset során.

A vinyl varázsa

Most biztos sokan nem értitek, hogy 2020-ban a zenei streaming szolgáltatások robbanásszerű növekedésének idején miért foglalkozunk még a vinyl lemezekkel, illetve hogy egyáltalán mi is az pontosan. A következő cikkünk ezért lehet érdekes számotokra, ugyanis bemutatjuk, hogyan élték túl a lemezek a kazettákat, CD-ket és az MP3 lejátszókat.

Fontos az elején tisztázni, hogy az Amerikai Egyesült Államok zeneiparát, ha az élőzenei bevételeket nem vesszük figyelembe, teljes mértékben a különböző online zenei streaming szolgáltatások uralják. 2019-re a bevételek majdnem 80 %-a ilyen szolgáltatásokból származott. 2020 első félévében ez az amerikai piacon 4,8 milliárd dollár bevételt takart. A teljes iparág ezen időszaki bevétele 5,7 milliárd dollár volt, ami az előző évi adatokhoz képest 5,6 %-os növekedést mutatott. A fizikai hanghordozók, beleértve a: kazetták, CD-k és a lemezek is mindössze 376 millió dollárt tudhattak magukénak, ami 23 %-os csökkenést jelentett a korábbi időszakhoz képest. A számok alapján könnyen tűnhetne úgy, hogy semmi értelme nincs foglalkozni ezzel a témával.

Azonban ha más szemszögből nézzük meg a vinyl lemezek helyzetét a piacon, akkor máris érdekesebb képet kapunk ennél. A lemezek aranykora 1973-tól nagyjából a 80-as évek közepéig tartott. Ebben az időszakban hasonlóan dominálta az iparágat a hanglemez, mint manapság a streaming. Viszont az újabb fizikai hanghordozók minden akkori átlagos fogyasztói igényt jobban kielégítettek, mint a lemezek. Ez azt eredményezte, hogy a 2000-es évek elejére majdnem teljesen eltűnt a vinyl az eladási listákról. Itt azért még érdemes megemlíteni, hogy ezt az időszakot úgy sikerült átvészelnie a hanglemeznek, hogy 2000-ben megalapították a Discogs nevű oldalt, ami az első számú piactere lett a használt lemezek adásvételének. A Discogs, eBay és a még életben maradt lemezboltok igyekeztek kielégíteni azt a kevés megmaradt lemezőrültet, akik nem voltak hajlandóak lemondani kedvenc zenehallgatási formátumukról. Ebben az időszakban az újonnan kiadott lemezek nagyrésze inkább rétegzene volt, ami között volt számos olyan, amit direkt csak vinylre adtak ki, ezzel is ösztönözve őket a vásárlásra. Aztán 2007-ben a Record Store Day nevű kezdeményezéssel elindult a szemléletváltás, ami elhozta a hanglemezek reneszánszát.

A kezdeményezés elsődleges célja az volt, hogy segítse a még talpon maradt lemezboltok túlélését, ugyanis ekkorra már nem csak a fizikai hanghordozókkal kellett versenyezni, hanem egyre nagyobb teret kaptak a különböző digitális zenehallgatási formák is. A koncepció az volt, hogy a megváltozott fogyasztói igények miatt elsősorban a lemezboltok kulturális értékével és hangulatával próbálnak meg új vásárlókat szerezni. Ennek keretein belül minden évben az adott napon világszerte szerveztek koncerteket, eseményeket, és adtak ki olyan limitált lemezeket, amik addig nem jelentek meg ezen a formátumon. Ez annyira jól sikerült, hogy szép lassan elkezdtek növekedni a vinyl eladási számai, és ma már ha nyitott szemmel járunk a városban, egyre több lemezbolttal találkozhatunk, sőt bizonyos áruházak polcain is szembe jöhetnek a hanglemezek. Sőt, a 2020-as év első félévében, 34 év után először sikerült jobb számokat produkálnia az amerikai piacon, mint a CD-nek. Szám szerint ez 232,1 millió dolláros bevételt jelent, míg a CD eladások csupán 129,9 millió dollárig jutottak. Ez az előző év ugyanezen időszakához képest 4 %-os növekedést jelent a versenytárs 48 %-os csökkenésével szemben. Szóval a fizikai hanghordozók piacán újra a trónra került a hanglemez, és sikerült egy olyan szegmensben növekedést mutatnia, ahol a közvetlen versenytársai hatalmas zuhanásban vannak.

Egyértelmű, hogy ha a teljes zeneipari eladásokat vesszük figyelembe, akkor a vinyl már soha nem lesz piacvezető, de nem is célja. Viszont az sincs kizárva, hogy ha a technológia fejlődésével újra változnak a zenével kapcsolatos fogyasztási szokások, és a hanglemez, kazetta, CD, MP3, streaming sor bővül majd újabb alternatívákkal, akkor a most uralkodó streaming is csak egy újabb strigula lesz a vinyl neve mellett, amit túlélt. Ugyanis az eddig felsorolt folyamatok mellett a legnagyobb érv a hanglemezek hallgatása/gyűjtése mellett, hogy teljesen más érzés amikor a hangszedőt rárakod a kedvenc albumodra és diszkrét sercegés kíséretében kristálytisztán megszólal a Pink Floyd.

Techno történelem: Berlin

Cikksorozatunk következő részében a techno szülővárosa, Detroit után, a műfaj fővárosának számító Berlinbe invitálunk titeket egy rövid utazásra, amely során szeretnénk bemutatni mi vezetett odáig, hogy manapság a stílus szerelmeseinek nagy része álmodik róla, hogy hosszabb vagy rövidebb időre elmerüljön a berlini forgatagban és meglátogassa a kultikus helyeket, illetve számára eddig ismeretlen helyeken merüljön el a techno nyújtotta örömökben.

Történetünk 1989 november 9-én kezdődik, amikor is egy élő sajtótájékoztató keretein belül Guenter Schabowski egy kisebb bakizásnak köszönhetően bejelentette, hogy a keletnémet polgárok utazhatnak nyugatra mégpedig azonnali hatállyal. Hivatalosan másnaptól lépett volna érvénybe a határozat, azonban a bejelentés hatására akkora tömeg indult meg a Berlini falhoz, hogy átkeljen a határon, hogy nem tudtak mit tenni, muszáj volt megnyitni a határt. Ezzel a lépéssel elkezdődött a II. világháború vége óta szovjet megszállás alatt álló Kelet-Németország egyesítése Nyugat-Németországgal.

A techno mozgalomnak eleve fontos üzenete volt a szabadság és egység, ám ebben a politikai környezetben ez még nagyobb hangsúlyt kapott. A másik fontos tényező, ami segítette az irányzat térnyerését, hogy a szovjetek bukása után rengeteg elhagyatott gyárépület, bunker, földalatti állomás és egyéb hatalmas romos objektum maradt kihasználatlanul és mi mással lehetne ezeket a területeket megtölteni, mint az eleve ilyen környezetben megszületett új művészeti irányzattal, a technoval. Eleinte ezeken az illegálisan szerveződött raveken még nagyobb hangsúlyt kaptak az acid house és house lemezek, ám a volt keletnémetek ennél keményebb, indusztriálisabb körítésre vágytak, így egyre nagyobb teret kapott az ekkor még mindig gyerekcipőben járó techno. A másik fontos mozzanat, ami sokat hozzátett a fejlődéshez, hogy a németek bevonták a mozgalomba a divattervezőket is és elkezdett megjelenni az egyedi öltözködés ezeken a rendezvényeken, valamint egyre nagyobb hangsúlyt kapott a vizuális körítés és különböző vetítésekkel fényekkel és füsttel kísérleteztek az élmény fokozásának érdekében.

A fontosabb mérföldkövek közül az egyik ha nem a legnagyobb a Dr.Motte és barátnője Danielle de Picciotto által 1989-ben útjára indított Love Parade. A Love Parade alap ötlete az volt, hogy rendeznek egy politikai demonstrációt aminek a fő üzenete a béke elérése a szereteten és zenén keresztül. Az első rendezvényen nagyjából 150 fő vonult a kamionokról szóló zenére és még abszolút fogalmuk sem volt, hogy hová tart ez a kezdeményezés. A fordulópont az 1991-es „My House Is Your House And Your House Is Mine” mottójú kiadás volt, amikor már 6000 résztvevő vonult Berlin utcáin. Azonban nem a résztvevők száma miatt fontos ez az év, hanem ez volt az első esemény, amikor az ország különböző városaiból érkező techno fanatikusok egyesültek és elkezdték közösen építeni tovább ezt a szubkultúrát. Az egyes városok különítményei ezután rendszeresen vendégeskedtek egymásnál és szívták magukba a különböző értelmezéseit a stílusnak. Az 1999-es kiadáson már másfél millió ember vett részt és inspirált elképzelhetetlen mennyiségű művészt.

A másik fontos bástyája a techno fővárossá válás folyamatának a Tresor club és kiadó volt, ahol már az elején vendégül látták a detroiti nagyokat és elkezdődött a kölcsönös inspiráció a különböző előadók között. A kiadó eközben igyekezett a legaktuálisabb művészek munkáit kiadni és biztosítani az újabb és újabb zenéket, amikkel fel lehetett robbantani a táncteret. A klub rezidensei közül külön kiemelendő Ellen Allien, aki később megalapította saját kiadóját BPitch Control néven ahol pl. Paul Kalkbrenner Berlin Calling című filmjéhez írt zenéje is megjelent. Ha már a városhoz köthető ikonikus előadóknál tartunk, akkor semmiképpen sem hagyhatjuk ki személyes kedvencemet a Berghain rezidensét és a Klockworks kiadó alapítóját: Ben Klockot, őt azért is szeretném külön megemlíteni, mert a szemfülesebbek idén nyáron itthon is meghallgathatják a produkcióját, ami mindig élményszámba megy. Ha már kiadóknál és előadóknál járunk, akkor fontos még a Hard Wax lemezboltot is megemlíteni, ami biztosította a DJ-k ellátását a megfelelő lemezekkel és olyan ikonikus emberek voltak a csapatában, mint Dj Hell vagy Marcel Dettmann.

Lehetetlen lenne minden helyet, előadót és fontos eseményt felsorolni, ami odavezetett, hogy Berlin lett a techno fővárosa, de ez nem is volt cél, ugyanis pont az a szépsége ennek a városnak és a művészetének, hogy mindenki megtalálhatja a neki valót és végtelen lehetőség van a további kutatásra újabb és újabb élményekért. Szóval, ha lehetőségetek lesz meglátogatni a várost, akkor a legjobb, amit tehettek, hogy a kötelező Berghain, Tresor , about blank szentháromságon kívül igyekeztek minél több ismeretlen helyet felkeresni és új élményekkel gazdagodni. Búcsúzóul pedig szeretném még nektek megemlíteni a kedvenc berlini kiadóm, az Ostgut Ton-t, illetve megosztani veletek egy mixet, amiből kiderül, hogy a veterán előadók mennyire jól tudnak együttműködni az új arcokkal ezzel is bizonyítva, hogy nagyon szép évek következnek a techno szerelmeseinek. 

Az utolsó tánc

Ha úgy érzed, hogy szükséged van az eredményes vizsgaidőszakhoz egy hatalmas motivációs lökésre, vagy az eddigi rengeteg tanulás után tartanál egy lélegzetvételnyi szünetet, esetleg már ki vagy éhezve a minőségi sportélményre és a magyar foci NB 1-nél valami színvonalasabbat keresel, vagy csak nem szeretnél lemaradni az év egyik legjobb sorozat élményéről akkor itt az ideje Az utolsó táncnak.

Tavaly a HBO a Csernobil című minisorozattal bebizonyította, hogy igény van az olyan alkotásokra is a sorozatok palettáján, amit nem húznak a nagy profit reményében a végtelenségig újabb és újabb fáradt fordulatokkal, képtelen ötletekkel. A sorozat első képkockája előtt lehetett sejteni, hogy mi lesz a vége és nagyjából miről fog szólni. Az 5 epizód annak ellenére lett az év egyik legsikeresebb minisorozata, hogy a témája vagyis a Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőműben történt sorozatos emberi mulasztásoknak köszönhető atomkatasztrófa az egyik legsúlyosabb ipari katasztrófája volt a történelmünknek. Mégis miért nézték akkor az emberek a sokszor nyomasztó, és kellemetlen érzést kiváltó sorozatot? Azért, mert végig remek színészi játékkal, hihetetlen minőségű díszletekkel és érezhető koncepcióval készültek a részek, amik ennek köszönhetően azonnal beszippantották a nézőket. Aki még nem látta volna, érdemes ezt is pótolni viszont ezt elsősorban nem a vizsgaidőszak idejére időzíteném, mert el tudja venni az ember kedvét a tanulástól.

A Netflixnek is voltak már hasonló próbálkozásai és akadtak köztük egész sikeresek ,de a csodafegyverre egészen idén április 20.-ig kellett várni. Ekkor debütált ugyanis az ESPN-nel közösen készített, az itthon Michael Jordan – Az utolsó bajnokságig címmel futó dokumentumfilm sorozat. A történet elejére először 2016-ig kell visszamennünk, azon belül is nyárra amikor a Cleveland Cavaliers megnyerte a csapat első bajnoki címét, Lebron James pedig a harmadik NBA gyűrűjét. Az utcai parádét nézve Michael Jordan átkapcsolt a sorozat során sokszor látott és hallott „Jordan üzemmódba” és nem fért neki bele, hogy van egy generáció, vagy bárki a világon, akinél ha a valaha volt legjobb sportoló téma szóba kerül nem az ő neve ugrik be első és egyetlen válaszként.

Innen újabb ugrást kell tennünk vissza az időben, ugyanis az, hogy a sorozat elkészülhetett múlott egy másik fontos mozzanaton is mégpedig, hogy Adam Silver az 1997/1998 as szezon előtt érezte, hogy egy soha vissza nem térő lehetőség. Az akkor már ötszörös bajnok Jordan és a Chicago Bulls utolsó próbálkozása, hogy másodjára is triplázzanak egymás után. Felmerülhet a kérdés, hogy szezon előtt honnan lehet tudni, hogy itt a vége , de aki erre a kérdésre kíváncsi nekik a sorozat választ fog adni. A nagy teljesítmény viszont nem ennek a felismerése volt, hanem meggyőzni A levegő urát arra, hogy egész évben követhesse a csapatot egy profi filmes stáb, és filmre vegyék az egész szezont. Ez Jordan médiával ápolt viszonyának a fényében, amit szintén bemutat a sorozat, nem volt kis teljesítmény. Viszont az volt a megegyezés alapja, hogy amíg nem engedélyezi Jordan, addig egy képkockát sem használnak fel belőle, ezért is volt fontos az a bizonyos telefonhívás 2016-ban.

A sorozat tempóját követve ismét ugrunk az időben, mégpedig az idei év elejére amikor bejelentették, hogy az idei NBA döntő mellé lesz szánva kísérőműsorként a Last Dance 10 epizódja. Tehát egészen nyárig nem tehetik rá a kezüket a fanatikus kosárlabda rajongók és senki más sem. Azonban a szezont félbe kellett szakítani, viszont a Netflixnél és ESPN-nél előre hozták a dátumot, ezáltal mind a 10 rész elérhető azok számára, akik kíváncsiak rá. Higgyétek el, hogy kíváncsiak vagytok rá, akkor is ha soha életetekben nem láttatok egy kosárlabda meccset sem.

A Last Dance bemutatja, hogy milyen ára van, ha valamiben a legjobb vagy a világon, de emellett megtanít arra is, hogy még akkor is szükséged van a többiekre ha a csúcson szeretnél maradni. Emellett nem utolsó sorban olyan motivációs bombát ad a 10 óra alatt, hogy nincs az a vizsga amit ne tudnátok utána megcsinálni. Búcsúzóul sikeres vizsgaidőszakot kívánunk mindenkinek!

Techno történelem: Detroit

A tavasz beköszöntével egyre nehezebb a négy fal között tartani magunkat, de a jelenlegi helyzetre való tekintettel muszáj még kitartanunk egy picit. Éppen ezért a következő cikkünkkel szeretnénk titeket egy képzeletbeli utazásra invitálni, melynek során megismerhetjük a techno zene születésének körülményeit és reményeink szerint sikerül pár olyan előadót is megismertetni veletek, akiknek a zenéivel kicsit könnyebb lesz átvészelni a korlátozásokból még hátralévő időt.

A technot sokan monoton gépzajnak tartják és elképzelni sem tudják, hogy mit kedvelnek benne a stílus szerelmesei. Viszont az is tény, hogy manapság egyre többen vannak, akik már-már fanatikus módon keresik az ilyen típusú rendezvényeket, és képesek órákig a HATE youtube csatornáját, vagy a kedvenc lemezboltjuk polcait bújni az újabb gyöngyszemekért. Ahhoz, hogy ezt az egész jelenséget megértsük, egészen az 1980-as évek közepéig kell visszamennünk, a helyszín pedig, ahogy már sejthetitek: Detroit.

Detroit az autóiparnak köszönhetően a 20. század során az Egyesült Államok egyik legnagyobb iparvárosává vált. Azonban az 1973-as, majd az 1979-es olajválságnak köszönhetően az amerikaiak elkezdték a kisebb fogyasztású, külföldi autókat preferálni és ennek következtében az egykori Motor City szép lassan egy ipari szellemvárossá vált. Akik maradtak, azoknak szembe kellett nézniük az egyre növekvő szegénységgel és az emiatt egyre elképesztőbb mértékű bűnözési hullámmal, valamint a gépesítésnek köszönhetően nem volt biztos az ő helyük sem hosszútávon a munkaerőpiacon.

Ilyen környezetben nem csoda, hogy az arra fogékony fiatalok a művészetekbe, azon belül is a zenébe menekültek. Így tettek történetünk főhősei is, név szerint: Juan Atkins, őt mint az „originator”-t emlegetik, ugyanis maga a techno mint műfaji megnevezés hozzá köthető, valamint az 1985-ben általa alapított Metroplex kiadónál a Model 500 álnéven kiadott No Ufo’s-t tekintik az egyik első detroit techno szerzeménynek. Őt követi a sorban Kevin Saunderson, aki az „elevator” néven maradt meg a köztudatban: az elsősorban underground műfajt neki sikerült az Inner City nevű kollaborációjával felemelni a mainstream kategóriába, ugyanis a Big Funnak és a Good lifenak is sikerült az Egyesült Királyság zenei toplistáján elcsípni a top 10-es helyek egyikét. A Belleville hármas utolsó tagja pedig Derrick May, aki az „innovator” becenevet kapta. Elég csak meghallgatni a Transmat kiadónál a Michael Jamess-el közös Rhythm Is Rhythm alteregó alatt kijött Strings Of Life-ot, hogy tudjuk miért tett szert erre a névre. Őket hármójukat emlegetik a Belleville három néven, mert mind a hárman ugyan abba a középiskolába jártak Bellevilleben, ahol egymást inspirálva és segítve fektették le a műfaj alapjait.

A különböző szekvenszerek, elektromos szintetizátorok és a Roland legendás 808-as és 909-es dobgépének köszönhetően ontották magukból a jobbnál jobb zenéket, melyek a helyi rádiós legendának, a “the Electrifying Mojo”-nak köszönhetően eljutottak a detroiti fiatalokhoz. A The Music Institute néven megnyitották az első underground techno clubot a városban, ahol a Belleville hármas mellett olyan legendás DJ-k játszottak mint, Eddie „Flashin” Fowlkes vagy Blake Baxter, és a bulizó fiatalok között rendszeresen megfordult az akkor még a Detroit-folyó túloldalán, Windsorban élő Richie Hawtin is.

Ilyen körülmények között elkerülhetetlen volt a Detroit techno második hulláma, melynek a csúcspontja az Underground Resistance 1989-es megalapítása volt „Mad” Mike Banks, Robert Hood és Jeff Mills által, ami nemcsak egy kiadó volt, hanem egy zenei állásfoglalás is a poszt Reagen éra ellen, valamint egy lehetőség a helyi afroamerikai zenészeknek az álmaik megvalósítására. Carl Craig nevét sem szabad kifelejteni, ha a második hullámról van szó, viszont búcsúzóul még Jeff Mills „The Wizard”-ról szeretnénk pár szót ejteni, mert ha valakit, akkor őt mindenképpen külön ki kell emelni a második hullámból. Amellett, hogy a mai napig ő a Roland 909 dobgép használatának a koronázatlan királya, amit a lemezjátszókkal művelt, felfoghatatlan. A szintén detroiti Eminem például a Groundhog Day című számában a következőt állítja Millsről: “…and discovered this DJ who was mixing, I say it to this day, if you ain’t listened to The Wizzard, you ain’t have a fu**ing clue what you was missing…”, pedig ugye szerinte nobody listens to techno…

Reméljük, sikerült egy kicsit elterelni a gondolataitokat a jelenlegi helyzetről, és találtatok a cikkben elég zenei muníciót a következő időszakra. Vigyázzatok magatokra és egymásra, de ami a legfontosabb: Maradjatok otthon!

A koronavírus hatásai a gazdaságra

Mostanra már bizonyára mindannyian követitek a koronavírussal kapcsolatos híreket és tájékozódtatok az éppen aktuális helyzetről. Először is a legfontosabb, hogy itthon jelenleg továbbra sem tudnak a hatóságok fertőzött személyről, szóval semmi ok a pánikra. Ezért a különböző hipermarketek kifosztása helyett inkább azt javasolnánk, hogy a következő néhány sorban nézzük meg, eddig milyen hatásai voltak a vírusnak a gazdaságra.

A globális ellátási lánc

Kínában a vírus terjedését megakadályozandó több várost és tartományt karantén alá vonták és korlátozták a közlekedést, aminek hatására rengeteg gyár kénytelen volt leállítani a termelését. Számos vállalat vis majorra hivatkozva lemondta szállításai teljesítését. Ugyan a legfrissebb hírek szerint sikerült megfékezni a vírus további terjedését Kínában és már a gyárak újra indításán dolgoznak, azonban ezt a folyamatot nehezítheti majd a vírus miatti munkaerő hiány, illetve az újabb egészségügyi intézkedések, amelyeknek a gyáraknak meg kell majd felelniük.

A kínai ipar méretét tekintve nem meglepő, hogy az itt tapasztalt gyártás szüneteltetése tovább gyűrűzött más országok iparára is, pl. az autóipari szektorban, ami egyes szakértők szerint az egyik legnagyobb vesztese lehet a koronavírusnak: már Dél-Koreában és Japánban is történtek gyárleállások az egyes alkatrészek beszerzésének a nehézségei miatt. A Fiat-Chrysler is bejelentette, hogy heteken belül kénytelen lesz leállítani az egyik európai gyárát. A legoptimistább becslések szerint ha sikerül megfékezni világszinten a járványt, leghamarabb áprilisra állhat vissza a rend a globális ellátási láncban.

A turizmus

A turisztikai ágazat lehet az autóipar mellett a másik nagy vesztese a járványnak. Az utazási korlátozásoknak köszönhetően a naponta Kínában megforduló járatok száma 15.072-ről egészen 2.004-re csökkent. Számokkal kifejezve ez becslések szerint 105-115 milliárd dolláros árbevétel kiesést jelent a délkelet-ázsiai régió turizmusának. A kínai turisták hiánya az európai piacokat is megviselik: Franciaországban jelenleg 40-%-kal esett vissza a számuk, itthon pedig Varga Mihály pénzügyminiszter az ő távolmaradásukat jelölte meg az egyik okként, amiért az idei növekedési várakozást 4%-ról 3,5-re csökkentette a Pénzügyminisztérium. Az európai turizmusnak további csapás, hogy a vírus észak-olaszországi megjelenésének köszönhetően azonnal megszakították a Velencei karnevált, lemondták a Barcelonai Mobil Világkongresszust és a Genfi Autószalon is elmarad idén. Továbbá ha nem sikerül megfékezni a vírust időben, akkor veszélybe kerülhetnek olyan sport események is, mint a labdarúgó BL hátralévő mérkőzései, ami befolyásolná a nyári labdarúgó Európa Bajnokságot is, illetve ha kedvezőtlenül alakulnak a dolgok, akár a nyári Tokiói Olimpia is veszélybe kerülhet.

A tőzsdék

Ugyan a cikk elején leírtuk, hogy semmi ok a pánikra, jelenleg a tőzsdéken más a helyzet. A koronavírus negatív hatása miatt aggódó befektetőknek köszönhetően rég nem látott eladási hullám söpört végig a világ tőzsdéin. A vezető amerikai részvényindexek közül az S&P 500 a héten 12%-ot csökkent, amivel a 2008-as válság óta a legrosszabb hetét zárta. A világ többi részén is esés figyelhető meg a fontosabb részvények között: a londoni FTSE100 több mint 3, a németországi DAX több mint 4, a japán Nikkei 225 pedig majdnem 4%-os eséssel zárta a napot. A magyar tőzsde szintén nem zárt jó hetet: a Bux 12,7, a Mol 12,3, a Magyar Telekom pedig 10,8%-os mínusszal zárta a hetet. A mostanában egyébként sem az erősségéről híres forint pedig az euróval szemben elérte az újabb történelmi mélypontot 340,6-os árfolyammal.

Azt, hogy pontosan mekkora hatással lesz a járvány a világ gazdaságára, jelenleg még nehéz pontosan megállapítani, ugyanis ez nagy mértékben fog attól függeni, hogy mikor sikerül a járvány terjedését megfékezni és ez alatt az idő alatt milyen intézkedésekre lesz szükség. Ami bizakodásra adhat okot, az az, hogy eddig a trópusi területeket elkerülte a vírus. Ezért a szakértők abban reménykednek, hogy a közelgő tavasz segíteni fog a járvány megállításában, ám ezt sem tudják biztosra, szóval addig is nem tehetünk mást, mint kerüljük a pánikot és megteszünk minden lehetséges óvintézkedést az egészségünk megőrzésének az érdekében.

Star Wars: Disney kora

A 2019-es év végével lezárult az első Disney Star Wars korszak, ami a 2015-ös Az ébredő Erővel kezdődött és a Skywalker korával ért véget, öt filmmel és egy sorozattal. Mozgalmas és tanulságos pár éven vannak túl az űropera rajongói, szóval szerintem érdekes lenne visszatekinteni hogyan sikerült az első kör az új felállásban. Ugyan igyekezni fogok, hogy ne áruljam el ki Luke apja, főleg hogy az új filmekről lesz elsősorban szó, de azért nyomokban előfordulhatnak spoilerek, szóval csak óvatosan, aki még nem látta az újabb epizódokat.

Az ébredő nosztalgia:

Az egész történet nem is olyan réges-régen, csupán 2012-ben, és nem is egy messzi-messzi galaxisban, hanem Hollywoodban kezdődött, amikor George Lucas 4,05 milliárd dollárért értékesítette a teljes Lucasfilm Ltd. filmes cégét. Ezzel az üzlettel a Disneyhez került az összes Csillagok Háborúja jog és a Halálcsillag tervei is.

A Disney rögtön be is jelentette, hogy 2015-től évente érkezik egy új Csillagok háborúja-film a mozikba. Páratlan években az új trilógia részei jönnek majd, amik tovább viszik a Skywalkerek történetét. Páros években pedig különálló epizódok következnek, amik bővítik az univerzumot.

A rajongók többsége örült a hírnek, mivel az eredeti trilógia főbb szereplői is aláírtak az új trilógiára és John Williams is visszatért, mint zeneszerző. Azonban voltak akik már ekkor zavart éreztek az erőben, és mint utólag kiderült, sajnos nekik lett igazuk.

Az egész sorozatot tekintve a hetedik rész 2015-ben J.J. Abrams rendezésével került a mozikba, ami a Harrison Ford által játszott Han Solo karakterének volt a hattyúdala. A filmet hatalmas érdeklődés övezte, és végül sikerült 2 milliárd dollár bevételt összeszednie a mozis pályafutása során. Az elsőszámú kritika a filmmel kapcsolatban az volt, hogy az Egy új remény soft rebootja, és kihagyta azt a ziccert, hogy a három visszatérő színész újra találkozzon a filmvásznon. Az új karaktereket viszont remekül bemutatta és felvetett számos kérdést is, amit a következő két filmben ki lehetett volna fejteni, illetve megmutatta, hogy az akkora technikával hogyan néz ki a Csillagok Háborúja.


A következő évben a Zsivány Egyes következett, ami sokak szerint az új kör legjobb alkotása, ami annyira jól sikerült, hogy az egyik szereplő külön sorozatot fog kapni a Disney +-on hamarosan.

Az utolsó csepp: 

2017-ben folytatódott a történetAz utolsó Jedikkel, amit Rian Johnson írt és rendezett. A kritikusok véleménye alapján ez volt A Birodalom visszavág óta a legjobban sikerült mű az egész Skywalker Sagában. A rendező célja az volt, hogy egy olyan alkotást tegyen le az asztalra, ami teljesen más, mint az eddigiek a sorozatban. Ezt maradéktalanul teljesítette is, viszont nagyon sok rajongónál kiverte a biztosítékot néhány döntése. Az, hogy maga a film milyen lett ízlés kérdése eldönteni, viszont ez az epizód lett volna a Mark Hamill által játszott Luke Skywalker búcsúja. A fanatikus rajongók 36 évet vártak A Jedi visszatér óta, hogy megtudják mi történt a kedvencükkel azóta, és abszolút nem arra számítottak amit kaptak. Emellett az előző részben feltett kérdések nagy részét a rendező vagy elvetette, vagy erősen a nézők tudtára adta, hogy ezek szerinte nem fontosak, és sikerült úgy véget érnie a filmnek, hogy a következő rész írójának nem volt egyszerű dolga.

A 2018-as Han Solo filmről sokat nem érdemes beszélni azon kívül, hogy az első film lett a franchise történelmében, ami veszteséges lett a mozikban. Ebben közrejátszott az is, hogy menet közben rendezőt kellett cserélni, illetve rengeteg rajongónak még ott volt az emlékeiben Az utolsó Jedik által okozott trauma. A bukás következményeképpen több készülő filmet lemondtak, és az Obi-Wan mozifilmet is átrakták inkább a Disney +-ra, mint sorozat, amiről pont a napokban jelentették be, hogy eltolták a premier dátumát, mert gondok voltak a forgatókönyvvel.

Sajnálatos módon 2016-ban elhunyt a Leila Organát játszó Carrie Fisher, így változtatni kellett az eredeti terveken, miszerint köré épült volna a záró epizód. Akik látták az előző 2 filmet tudják, hogy ez miért is volt olyan nehéz annak fényében, hogy hol tartott éppen a történet. Az eredetileg leszerződtetett rendezőt, Colin Trevorrowt elbocsájtották, viszont egy korai forgatókönyve megtalálható az interneten, akit érdekel Duel of the Fates néven megtalálja.

Az idő szorította a Disneyt, szóval vészmegoldásként visszahívták J.J. Abramst, hogy sikeresen zárja le az általa elkezdett trilógiát. Sajnos ekkorra már olyan helyzetben volt a franchise, hogy ez körülbelül lehetetlen küldetés volt, amit nem is sikerült megcsinálnia a rendezőnek. A 2019-es Skywalker kora az 1 milliárd dolláros bevételt is alig tudta átlépni, ami ugyan szép bevételnek tűnik, de egy Star Wars-filmnél a minimális elvárás.

This is the way : 

Az egyetlen bizakodásra okot adható dolog a rajongók számára a The Mandalorian című sorozat lehet, illetve az ott összegyűlt szakemberek neve, mint pl. Jon Favreau, aki anno A Vasemberrel útjára indította a Marvel univerzumot, illetve Taika Waititi, aki korunk egyik legeredetibb rendezője és a filmjei forgatókönyveit is maga írja.

Top