Author Archives: gyorik agi

20-ra lapot! IV. – American School Bus

Aktuális cikksorozatunkban olyan fiatalokkal készítünk interjúkat, akik huszonévesen is mertek kockáztatni. Saját ötleteik alapján kezdték, most pedig egy sikeres vállalkozással a hátuk mögött osztanak meg néhány “műhelytitkot”. Az interjúsorozat utolsó részében ismerjetek meg egy olyan BGF-es hallgatót Szimics Ádámot –, aki sok kaland és nehézség után sem adta fel törekvéseit.

Honnan jött az ötlet az amerikai iskolabusz-étteremhez?

Ez nem egy egyszerű kérdés, azt hiszem. Üzlettársammal, Simon Zolival már ezt megelőzően is volt egy vállalkozásötletünk: hagyományos, magyar ételeket árultunk volna, gyorséttermi verzióban, ehhez kerestük a megfelelő helyet. Már itt felmerültek komoly problémák, mert ebben az időben jöttek létre a nemzeti dohányboltok is, így nem nagyon találtunk bérelhető üzlethelyiséget, ha valamelyik mégis felkeltette volna az érdeklődésünket, általában túl drágának bizonyult. A Bartók Béla úton volt egy megfelelőnek tűnő hely, de végül bizonytalanok voltunk a bérlésében. Folyamatosan jöttek a nem várt költségek, mint a kéményépítés a szagok elvezetésére, ami körülbelül egymillió forintot jelentett, és mivel csak bérelni akartunk egy helyet, ráadásul az üzlet beindulása is kérdéses volt, nem érte meg egy ilyenre beruházni, amit otthagytunk volna a tulajdonosnak. Jött egy ötlet, hogy olyan dolgot kellene csinálni, ami csak a sajátunk, és a miénk is marad. Először nagy általánosságban lakókocsikban gondolkoztunk, később egy tipikus, krómszínű amerikai lakókocsiban. Felvetődött, mi lenne, ha amerikai iskolabuszt alakítanánk át étteremmé, ahol igazi amerikai/dél-amerikai ételeket szolgálnánk fel. Az elképzelés megvalósítása akkor kezdődött el, amikor több baráttól is pozitív visszajelzést kaptunk.

10521174_868016416555108_5702990440752187691_n

Hogy sikerült beszereznetek egy ilyen járművet?

Tavaly júliusban kezdtünk utánajárni, hogy mennyibe kerül, és hol lehet beszerezni egy ilyen buszt. Itthon találtunk egyet, amit 8 millió forintért árultak, az interneten rákeresve azonban kiderült, hogy ez Amerikában 2 millió forint körül mozog, úgy gondoltuk, jobban megérné inkább behozatni. Szállítmányozó cégek után kezdünk el kutatni, viszont sajnos megint nem jártunk sikerrel: több hasznot húztak volna le, mint amennyit az nekünk megért. Arra jutottunk, hogy magunknak kell megoldani a szállítás lebonyolítását. Repülőjegyet vettem Miamiba, és amikor kimentem, arról szólt minden napom, hogy jártam a városokat eladó iskolabusz és szállítmányozó cég után. Egész Floridát bejártam. Mivel azon a részen, ahol vándoroltam, az emberek nagy része spanyolajkú, az angol csak a második nyelvük, így nem mindig volt könnyű dolgom.

A buszt két hét alatt találtam meg, igaz, a szerencsén is múlott. Egy szomszédos város általános iskolájának volt egy eladó darabja, amit 1500 $-ért vettem meg. Szállítmányozó céget is találtam, akik harmadannyiért vitték el Amszterdamig, mintha magyar  vállalkozással hozattuk volna. Úgy intéztem, hogy a gépem és a hajó is egy időben érkezzen meg. Sajnos a számításaim nem jöttek be, a hajó több mint egy hetet késett. A busz megérkezése után jött a következő akadály: német ideiglenes rendszámot akartunk intézni, de amerikai járműre nem lehetett, így még egy hétvégét várni kellett, amíg postai úton megérkezett a magyar ideiglenes rendszám. Ha nem is könnyen, de végül csak eljutott a busz Balassagyarmatra, a “saját lábán”, egy bérelt csarnokba, ahol megkezdődhettek az átalakítási munkálatok.

bgz

Milyen átalakításokat végeztetek/végeztek rajta?

Ahhoz, hogy étteremként működhessen, be kellett szerelnünk víz- és szennyvíztartályt. Szükséges volt az áram és a gázrendszer kiépítése, engedélyeztetése is. Egyszóval teljes közművesítést kellett elvégezni. Mivel alacsony volt a busz belmagassága, levágtuk a tetejét, és 40 cm-t emeltünk rajta, ami miatt valószínűleg nem fogunk még egy ilyen busszal találkozni a vendéglátásban. A körülbelül 2 tonnás tetőt úgy kellett kiemelni, és aztán visszahelyezni a magasított vázszerkezetre, hogy egy millimétert sem mozdulhatott el. Ezután következett az ablakok megtervezése, kialakítása, a jármű stílusjegyeit megtartva. Elmondhatjuk, hogy a világon egyedülálló lett. Sajnos később motort is cserélnünk kellett benne, amit Hong Kongból rendeltünk. Közel egy évig dolgoztunk azon, hogy egy szinte teljesen új járművet építsünk az alapokra, most pedig, úgy néz ki, szerkezetileg készen van.

1622661_868016319888451_3185139520850265261_n

Hogyan építitek fel a designját?

Menet közben találjuk ki, viszont minden apró részletre igyekszünk odafigyelni, ami eléggé megnehezíti a dolgunkat. Jelenleg aktuális kérdés a benti ülések gyártása, hogy milyen legyen a varrásuk, a színük, az árnyalatuk. Sokat segít az arculati tervekben Kósa Tomi barátom, aki most a MOME-ra jár. Igyekszünk olyan designt létrehozni, ami illeszkedik mindenhez. A busz belső terének elrendezését sem volt könnyű kitalálni, ötvöznünk kellett a praktikumot a design-nal. Célunk volt, hogy a konyharész aránylag kis helyen is elférjen, hogy minél nagyobb legyen a vendégtér. Tervezzük, hogy kinti rész kialakítására is legyen lehetőség, ebben egy enteriőrtervező segít nekünk.

10552383_686584298089812_8562943754989667781_n

Milyen amerikai ételekben, italokban gondolkodtatok?

Nem csak a designban szeretnénk, hogy minden tökéletes legyen, hanem az ételekben is a prémium minőségre törekszünk. Elsősorban burgert és tortillát fogunk árusítani, de italokban is inkább a különlegességet próbáljuk majd elhozni. Hogy pár példát említsek: lesz levendula-fröccs, Root Beer, ami egy igazi amerikai gyömbéres üdítő, Dr. Pepper, de persze a hagyományos üdítőkből is fog kerülni a polcra.

Tavasszal szeretnétek nyitni. Hol lesztek megtalálhatóak?

Korai még erről beszélni. Tervezzük, hogy fesztiválokon jelenünk meg, de elsősorban budapesti helyszínekben gondolkodunk. A Facebook oldalunkon közzéteszünk minden fontos momentumot, így aki elsőként szeretne nálunk ebédelni, annak mindenképpen érdemes lájkolni minket!

A School Bus Burger & Tortilla étterem folyamatos alakulását itt tudjátok szemmel kísérni

10433796_868006903222726_906725037660034512_n

Hol látnád legszívesebben a "mozgó" éttermet?

Blaha Lujza tér környékén
Deák Ferenc tér környékén
Eiffel tér környékén
Batthyány tér környékén

20-ra lapot! III. – Lőrinczi Gergely és a Sté

Aktuális cikksorozatunkban olyan fiatalokkal készítünk interjúkat, akik huszonévesen is mertek kockáztatni. Saját ötleteik alapján kezdték, most pedig egy sikeres vállalkozással a hátuk mögött osztanak meg néhány “műhelytitkot”. A folytatásban egy olyan embert ismerhettek meg, aki nem csak gondolkodásban, de a divatban sem egy mindennapi figura.

Mi inspirált, hogy elkezdd ezt a vállalkozást?

Mindig érdekelt a divat, az emberek utcai viselete, leginkább az, hogy mit hordanak a hétköznapjaikon. Nem az, amikor elmennek valahova, és különösen odafigyelnek arra, mit vesznek fel, hanem amikor csak kikapnak valamit a polcról. Régen sokat jártam le a városba, kiültem és figyeltem az emberek ruházatát. Ez volt a programom, nagyon érdekelt. Külföldön is szerettem megfigyelni és összehasonlítani a magyar emberek szokásaival. Szép lassan kialakult, hogy szeretnék valami olyat csinálni, amivel az emberek többek lehetnek az utcán, hogy ne jöjjön szembe velük ugyanaz a minta. Foglalkoztatott, vajon mivel lehetne feldobni a hétköznapi viseletet, hogy minél egyedibb legyen. Leginkább 15-28 évesek körében gondolkoztam. Kísérletezni kezdtem technikákkal, hogy egy alap mintát hogyan lehet mindig mássá tenni. Hogyha kettő hasonló kinézetű ruhát veszel, mégse legyen ugyanolyan, hanem térjen el egymástól, apró hibák vagy véletlenek által jöjjenek létre új minták. Körülbelül két évig agyaltam ezen. Fejben volt a legnehezebb elindítani, de ha ott már eldöntötted, hogy tetté váltod, akkor utána minden megy magától. Valahogy így született meg végül maga a sté is, egy nap felkeltem és azt mondtam: „Jó, akkor legyen ma.” Leültem, megcsináltam a logót és elindítottam a Facebook oldalt.

Hogy született meg a technika?

Ennek a technikának bizonyos fázisai elterjedtek abban a körben, ahol mozogtam, ugyanis punkok és skatepunkok közt nőttem fel. Tudni kell róluk, hogy nagyon kreatívak, viseletüket például maguk állítják össze: farmernadrágjaikat smirglivel koptatják, ruháikat átszabják, színezik, felvarrókkal és színes textilekkel egészítik ki. Így sikerült összeraknom nekem is a saját elképzeléseimmel egy újfajta technikát.

3

Mindent te csinálsz ebben a vállalkozásban, vagy van segítséged?

Mivel az eredeti szakmám az fotós, a grafika pedig az évek folyamán rám ragadt, igen, egyelőre mindent én csinálok. A sté arculatát én készítettem, a fotókat, a koncepció összerakását, a grafikai részét és a marketinget is, sőt, néha még a kiszállítást is. Szerencsére a fotós szakmából vannak ismerősök, így a sminkes és a fodrász is megoldott volt a fotózásokon.

Mit tanultál, vagy mivel foglalkoztál a sté előtt?

Érettségi után Nyíregyházán tanultam, földrajz szakon. Bejártam más szakok óráira is, kíváncsi voltam, érdekel-e annyira ez az egész, hogy esetleg öt évig tanuljam és utána csak ezzel foglalkozzak egy életen át. Nem nagyon találtam meg a helyem. Akkor éreztem, hogy nekem a kreatív szakmában kellene dolgoznom. Ezután kezdtem el Pesten egy fotós iskolát, és innentől kezdődtek el a véletlenek.

 1

Milyen véletlenekre gondolsz?

Nagyon fontos, hogy amit csinálok, arról érezzem, hogy működni fog-e, vagy sem. Ha egymás után maguktól történnek jó dolgok, akkor azt folytatni kell. Példának okáért: elkezdtem a márkát, másnap megkeresett egy bringás srác, hogy támogassam őt. Jött a gondolat, hogy milyen király lenne, ha valakit támogathatnék a Punnany Massifból. Nem sokkal ezután egy ismerősömön keresztül találkoztam Szekeres Norbival, aki azért jött be hozzám a Heinrich Alkotói szintre, hogy nagyobbra cserélje a pulcsiját, amit a barátnőjétől kapott. Azt mondta, szívesen hordana több sté pólót is, így adtam neki ajándékba párat. A csapat is érdeklődik a cuccok felől, de erről többet még nem árulhatok el.

Ez volt a véletlen egyik fele. A másik pedig az eljárás, amivel dolgozom, ami érzékeny technikák sokasága. Amikor kitalálok egy új mintát, sokat kockáztatok. Megesett olyan, hogy valamivel kevert pamut volt az alapanyag és az nem rozsdás hatású lett, hanem szürke. Ennek ellenére megmutattam a megrendelőnek és miután rábólintott, elküldtem neki, mert úgy gondolom, hogy ez még teljesen belefér, mivel ennek a márkának ez a lényege: a véletlenektől növekszik és a véletlenek hozták létre. A minták is szabálytalanul generálódnak, kicsit persze korlátok közé szorítva, de mindig máshogy terjednek el az anyagban.

Sok olyan véletlenül született lehetőség van, ami az embereket kizökkenthetné a megszokott kerékvágásból, egy rossz ciklusból, amitől sokkal jobb lehetne az élet, vagy minden megváltozhatna. Ahelyett, hogy ezzel élnének, sokan önsajnálatba esnek. Igaz, hirtelen váltás lenne, mindent felforgatna, de boldogabb emberekké válnának. Persze én sem tudok mindig élni vele, mert sokszor elmegy mellettem, nem szól, hogy itt van. Viszont amikor megfogom, akkor szokatlan dolgok történnek az életemben.

A multik dolgozói is megtehetik, hogy élnek a véletlenekkel, csak talán ők még nehezebben veszik észre. Mert egyszerűbb reggel bemenni a munkába, este hazamenni, megvacsorázni, kicsit játszani a gyerekkel, másnap ugyanezt megtenni és közben azt mondani, hogy milyen rossz. Lehetne például „véletlen” az, hogy fogja az egész családot pénteken, gondol egyet és elviszi őket egy hétvégi kirándulásra, akár sátorozni. Ettől lesz a családban egy burkolt harmónia, és ez segít életben tartani egy házasságot is…

A sté weboldala és Facebook oldala

2

Mennyire követed az öltözködési trendeket?

Abszolút, mindenből a legtrendibbet!
Nem érdekel a divat, azt hordom, ami tetszik
Inkább kisebb, kevésbé ismert ruhaboltokban vásárolok, szeretem ha egyedi cuccaim vannak
Csak a turi!

20-ra lapot! II.- Gangel Gergely és az Allround Shapes

Aktuális cikksorozatunkban olyan fiatalokkal készítünk interjúkat, akik huszonévesen is mertek kockáztatni. Saját ötleteik alapján kezdték, most pedig egy sikeres vállalkozással a hátuk mögött osztanak meg néhány “műhelytitkot”. A sorozat második epizódjában olvashatunk Gangel Gergely önmegvalósítása érdekében tett lépéseiről és az ahhoz tartozó nehézségekről.

Hol dolgoztál azelőtt, hogy elindítottad saját vállalkozásod?

A jelenlegi vállalkozásom előtt két helyen dolgoztam. Társtulajdonosként, valamint ügyvezetőként becsatlakoztam egy számítástechnikai termékeket forgalmazó cégbe, ahol körülbelül egy évet töltöttem, majd egy grafikai stúdióhoz mentem, náluk projektvezetőként dolgoztam fél évig. A két munka és az ott betöltött poszt rengeteget segített abban, hogy kipróbáljam és megismerjem magam mint vállalkozó, hogy szembesüljek az előnyeimmel és hátrányaimmal egyaránt. Nagyon intenzív időszak volt és rengeteg tapasztalatot sikerült szereznem, melyek most nagy hasznomra válnak és segítenek abban, hogy jobb döntéseket hozzak. Ennek ellenére most is rengeteget hibázok és tanulok, de ezt nem érzem kudarcnak. Ebből lehet tapasztalatot gyűjteni és fejlődni, ami szerintem egy vállalkozónak rendkívül fontos a pályája során.

ars_ujweb_fb

Miért határoztál úgy, hogy önállósodsz?

Nem töltöttem sok időt se iskolában, se munkahelyen. Egy közgazdasági gimnáziumban tettem le az érettségit, majd egy OKJ-s szakképzőn tanultam grafikát, amit nem fejeztem be. Eléggé szabad szellemű ember vagyok, nem bírom a korlátokat. Ha visszagondolok, már fiatalkoromban sem tudtam elképzelni, hogy mit és hogyan fogok majd dolgozni, ami sokáig nagyon frusztrált és aggasztott. Mindig nagy volt bennem a megfelelési kényszer és otthon is sokat vártak el tőlem.

A középiskola után tudtam csak elkezdeni ebből kitörni és a saját fejemet követni, így kezdtem el a rajz és a grafika iránt is érdeklődni és ezen a területen továbbtanulni. Akkoriban ebben leltem a legtöbb örömömet és sikeremet. Volt egy másik elfoglaltságom is: állandóan üzleteltem. Középiskolában videojátékokkal, aztán iPoddal és egyéb olyan dolgokkal, amik érdekeltek vagy vágytam rájuk. Az ilyen jellegű holmikat ritkán nyomták a szüleim a kezembe, úgyhogy megtanultam megszerezni magamnak, amire úgy éreztem, szükségem van. Persze némi segítséget mindig kaptam hozzá. Az OKJ-s tanulmányaim alatt olyan szintre fejlődött az üzleti tevékenységem, hogy gyakorlatilag havi fix keresetem volt belőle. Mivel a grafikában akkor még nem láttam sok pénzszerzési lehetőséget, ez meg csuklóból ment, némi hezitálás után úgy döntöttem ebből csinálok vállalkozást, és háttérbe szorítom a rajzot. Viszonylag gyorsan sikerült összehoznom. Pár hónap után már jóval a hazai átlagfizetés fölött kerestem. Ez rengeteg önbizalmat adott és lehetőséget, hogy önálló életet kezdjek.

Szépen működött és fejlődött is a dolog, majd egy nem várt esemény után úgy döntöttem nem folytatom tovább. Ez elég nagy pofon volt akkor és még most sem sikerült teljesen felállni. A vállalkozó kedvem mindenesetre megmaradt, sikerült is egy kis tartalékot felhalmoznom. Adódott egy lehetőség, hogy egy grafikai stúdiónál dolgozhatnék vezető beosztásban, amibe persze bele is vágtam, ugyanis új vállalkozási lehetőség nem volt kilátásban, pénzt kellett keresni, ráadásul a szakmámba vágott, végre grafikai témában dolgozhattam, viszont nagy felelősség terhelt és mindennel el kellett számolnom a főnökömnek. Ettől függetlenül nem panaszkodtam, sok dolgot tanultam, fix fizetésem volt és viszonylag rugalmas időbeosztásom.

Ahogy teltek a hónapok ez kezdett kevés lenni. Nem igazán találtam benne kreativitást és önmegvalósítási lehetőséget, másrészt nagyon sok minden nem úgy működött vezetési szinten, ahogy szerintem kellett volna, ez pedig sokszor rajtam csattant, vagy én idegeskedtem miatta, a döntéshozásaim pedig a projektekre voltak korlátozva, szóval nem tehettem semmit. Úgy gondoltam, ha saját grafikai stúdióm lenne, akkor is ugyanezt csinálnám, de a saját elképzeléseim és szabályaim szerint. Nekem ez nagyon fontos, így fél év után felmondtam és elhatároztam, hogy megcsinálom a saját grafikai műhelyem. Most ezen dolgozok.

Mi motivált vagy motivál, hogy a nehézségek ellenére is folytasd, amit elkezdtél?

Elsősorban az önmegvalósítás, a kreativitásom kiélése és a szakmai siker kivívása, illetve az, hogy az ügyfeleim, akiket kiszolgálok, elégedettek legyenek. Nagyon zavar, hogy rengeteg helyen át akarják vágni az embereket. Nem tudom, hogy ez itthon van csak így, vagy külföldön is, de általános, hétköznapi problémának látom. Ezen kívül ott van a saját egzisztenciám kialakítása és persze a pénz. Fontosnak tartom ezt is, hiszen pénzből lehet csak megélni és sok pénzből pedig jóval könnyebb.

ars_kiasrc_mockup2_zsuzsmuvek

Milyen nehézségek merülnek fel? Hogyan birkózol meg velük?

Nagy nehézség a korom, sokszor emiatt nem vesznek komolyan. Aztán a pénz, mivel sajnos nincs több milliós tőkém, amivel indulhatnék és fedezhetném a vállalkozásomat. A felelősség és a munkába fektetett idő is megterhelő, ezek miatt sok minden háttérbe szorul, sokszor önmagam is. Nem mondom, hogy mindegyikkel meg tudok birkózni, de minden nap törekszem rá, hogy leküzdjem a nehézségeimet és harmóniába kerüljek önmagammal, hogy nyerjek egy kis szabadidőt, hogy foglalkozhassak azokkal, akik számomra kedvesek. Igyekszem minél többet tanulni, olvasni és informálódni. Folyamatosan bővítem a tudásom minden irányban és fejlesztem a képességeimet. A hibákból tanulok, próbálok tapasztalatot gyűjteni, ami úgy gondolom megfizethetetlen, és a valós hétköznapokon kívül sehol nem tanítják.

Kapsz valakitől támogatást?

Elsősorban a szüleim igyekeznek segíteni anyagilag, bár mindig csak addig és annyit fogadok el, amennyit feltétlenül szükséges. Ezen kívül amit a vállalkozásból profitálok, annak a nagy részét vissza is forgatom rögtön, hogy minél kevesebb anyagi jellegű támogatásra szoruljak. Szeretem saját magam megteremteni, amire szükségem van. Persze ezen kívül akadnak vészmegoldások is, de szerencsére még egyszer sem kellett ilyet igénybe vennem. Érzelmileg a barátnőm az első számú támogatóm, ezen felül az üzlettársak, barátok, családtagok drukkolnak és biztatnak minden nap, ami nagyon sokat segít.

interju_kep2

Mi a célod ezzel a vállalkozással? 

A célom elsősorban az, hogy megvalósítsam önmagam és kiéljem a kreatív énem. Üzleti lehetőségek adódnak bőven, amikben lehetne potenciál és pénzszerzési lehetőség, de ilyen szempontból válogatós vagyok.

Igyekszem hű maradni az elképzeléseimhez. A hosszú távú tervem az, hogy olyan ügyfeleknek dolgozhassak, akik vevők a minőségre és tisztában vannak a kreatív szolgáltatások által létrehozott dolgok értékével. Én bízom benne, hogy ez itthon is megvalósítható. A másik, amit szeretnék elérni és kivívni az a szakmai elismerés és a siker. Nyilván a kettő össze is függ valamennyire és hatványozhatja is egymást. Korában már említettem, hogy nem szeretem, ha csőbe húzzák az embereket, amit vállalkozásom során első számú elvként kezelek. Nagyon sok helyen azt látom és szinte minden nap találkozok olyan vállalkozásokkal, ahol a céget vagy a tulajt a mindennapi profiton kívül nem igazán érdekli, hogy az ügyfele hogyan távozik tőle.

Néhány kivételt leszámítva nem látom azt, hogy a cégek vállalnák a felelősséget a termékük vagy szolgáltatásuk iránt. Mivel ez engem nagyon zavar, mindig is nagy hangsúlyt fektettem az ügyfélközpontúságra. Van, hogy ezért többet kell dolgoznom, vagy anyagilag rosszabbul jövök ki, de végül beigazolódik, hogy ha elégedettek az ügyfeleim, azzal csak jól járhatok. Szóval ahelyett, hogy csatlakoznék az itthoni sztenderdhez, inkább a másik tábor oldalára állok. És hogy hogy teszem mindezt?

Magára a szolgáltatásra, amit nyújtunk, alapból négy különböző garanciát biztosítunk, mely egyedülálló az egész hazai kreatív piacon. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektetünk az ügyféllel való kommunikációra. Nálunk nem kell több napot várni egy e-mail-re vagy árajánlatra. Igyekszünk pár órán belül reagálni mindenre.

Munkáinkat tekintve inkább nemzetközi irányokba próbálunk húzni és fejlődni, valamint ennek megfelelő minőségű szolgáltatást kínálni, mely az itthoni vállalkozásoknak nagy előnyt jelenthet a piacon való érvényesülésben. Továbbá fontos még megemlíteni, hogy rengeteg problémára tudunk megoldást kínálni kiegészítő szolgáltatásként, legyen szó online marketingről, nyomdai kivitelezésről, webfejlesztésről vagy esetleg márkaépítésről. Ami ebben lényeges, hogy ezeket nem házon belül hegesztjük egy-két emberrel, hanem profi, kifejezetten az adott feladatra szakosodott partnereinkkel kooperálva végezzük el. Így garantált a sikeres és minőségi eredmény, és lehetővé válik, hogy mi is maximálisan arra koncentrálhassunk, amiben a legjobbak vagyunk, anélkül, hogy nemet kéne mondanunk egy-egy speciálisabb kérésnek.

SAMSUNG CSC

Facebook oldala

Weboldala

Ha belekezdhetnél egy saját vállalkozásba, milyen területen tennéd?

Pénzügyi
Marketing
Informatikai
Kommunikációs
Nyitnék egy oroszlán farmot

20-ra lapot! I. – Náray E. Tamás és az Ahoy!


Aktuális cikksorozatunkban olyan fiatalokkal készítünk interjúkat, akik huszonévesen is mertek kockáztatni. Saját ötleteik alapján, sikeres vállalkozással a hátuk mögött osztanak meg néhány “műhelytitkot”. Első körben Náray E. Tamás avatott be minket történetébe.

Mit jelent az Ahoy?

A régi, angol tengerészetből jön, az „a hoy”, egy csónak a láthatáron, köszöntésként használták egymás között a matrózok. Mint utólag kiderült, csehszlovákul is egy köszönési forma, ami annyit tesz: „szia” vagy „hello”. Számomra is hasonlót jelent. Pontosabban egy nyitott köszöntést az életre, hogy minden rendben van. Ugye az Ahoy, egy limonádé és csokoládé bár, Pest szívében és célom, hogy egy laza és fiatalos légkört teremtsek mindenki számára, aki ide betér.

Mondtad, hogy régi álmod volt létrehozni egy ilyen helyet. Hogyan tudtad megvalósítani?

Ez a hely korábban egy jó barátomé volt, aki szintén hasonló kávézóként üzemeltette, viszont más célokat tűzött ki maga elé, így kapva az alkalmon átvettem tőle az üzletet. Az egész váratlanul és gyorsan hullott az ölembe. Nem sok időm volt átgondolni, kevesebb, mint két hét alatt kellett döntenem, hogy folytatom-e, amit a barátom elkezdett vagy sem.

Azt látom, hogy lassan kezd népszerűvé válni az Ahoy. Gondolom, minden figyelmedet most az üzletre irányítod, főleg, hogy sok újítást is behoztál. Hogyan tudsz így a tanulmányaidra is koncentrálni?

Egy évig tanultam kommunikációt a Corvinuson, de nem igazán tetszett. Közben már dolgoztam grafikai és design területen. Weblapfejlesztéssel foglalkoztam, egy saját magam alapította cégben, ahol hatan dolgoztunk együtt. Ez a tapasztalat sokat segített a későbbiekben, amikor elkezdtem a kávézót felépíteni. Azt ugye tudni kell, hogy a gimnáziumot művészeti iskolában végeztem. Az Ahoy itallapját is például én terveztem. De a Bár logóját és a falakon látható posztereket kedves barátom, Turai Barna, tervezte, készítette. Közben félbehagytam a tanulmányaimat, végül Gazdálkodás Menedzsment szakon fejeztem be. Igaz, még van néhány tantárgyam és hátra van a szakdolgozat megírása is, de már a végső lépéseknél tartok. Még nem tudom idén visszamegyek-e, hogy befejezzem, de most nem egy prioritás az egyetem számomra.  Nem azért, mert olyan nagy sikerem lenne az Ahoy-jal, csak úgy érzem az eddigi boldogulásomhoz magára a papírra nem kimondottan volt szükségem. Amit megtanultam az egyetemen, úgy érzem hasznosítani tudom már most is az életemben. Mindenképpen hasznos volt, hogy ott tanulhattam. De amíg nem érzem túl nagy szükségét, addig nem gondolom, hogy sürgetni fogom a diploma megszerzését.

10401420_1505988712956546_7171280871894970288_n (1)

 

Milyen kihívásokkal kell szembenézned és hogyan oldod meg?

Ma Magyarországon nem könnyű vállalkozást indítani. De ugye minden kezdet nehéz és nyilvánvalóan az ember nem tudja, a hely be fog-e futni vagy sem és van egy pénzügyi kerete is, amivel kalkulálnia kell. Ezen kívül folyamatos küzdelem folyik azért is, hogy a kávézóban elromlott dolgok megjavításra kerüljenek vagy a hiányt pótolni lehessen és sajnos ez a lista folyamatosan csak bővül, ha ki is húzhatok valamit jön a helyére egy másik megoldandó probléma. Mint például szeretnék egy nagyobb menüt kiírni a falra, jó lenne az itallapot is frissíteni. Tűnhetnek apró dolgoknak is, de ezekből van általában a legtöbb. Az ember fél a kudarctól. Én igyekszem hitben látni ezt a dolgot, próbálok előre nézni és nem aggódni sokat.

10615436_1562158724006211_7230627544884503107_n

Milyen eszközöket használsz, hogy bővüljön a látogatottsága az Ahoynak?

Talán az első és legszerencsésebb dolog, a „We love Budapest” volt. Ők találtak meg minket. Igazából csak egy top listán voltunk, nem is rólunk szólt az egész cikk, mégis ez sokat segített a Facebook és Instagram ismeretségünkön is. De alapvetően szájhagyomány útján terjed az Ahoy, mondhatnám azt is, ez a stratégiánk. A jó minőségű ital, a jó kiszolgálás és szolgáltatás a legjobb marketing eszköz. Az internetes oldalakon pedig ezt a jó hírt igyekszünk erősíteni.

10534587_1522430891312328_3943036506908102974_n

Mi a története a limonádé és csokoládé specialitásotoknak?

Őszintén szólva sosem dolgoztam vendéglátásban, de mindig is nagyon érdekelt és szerettem, szeretek a konyhában sürögni-forogni. Ettől függetlenül a limonádé és a forró/jeges csokoládé az előző tulajdonos receptjei alapján készül. Az ő jóvoltából használhatjuk a mai napig is. De a sütemény már saját fejlesztés, és azért alakítottunk az itallap felhozatalon is.

10501990_1525022354386515_6472901290146924599_n

Mik a jövőbeni terveid?

Mivel több egyetem is található a közelben, és véleményem szerint a hely kimondottan alkalmas tanulásra is, így téli terveim között szerepel, hogy hosszabb lesz a nyitva tartásunk, és már korán reggel is lehetőség lesz betérni akár egy kávéra. Tervezzük, hogy legyen nyomtatónk, telefontöltőink, kávébérlet, amivel előre meg lehet venni bizonyos mennyiségű kávét, ezáltal kedvezményesebben is lehet majd hozzá jutni.

Kitől kaptál támogatást vagy kinek/kiknek köszönöd, hogy létrejöhetett az Ahoy limonádé és csokoládé bár?

Nagyon sok segítséget kaptam, talán az egyik legnagyobb élményem, hogy nem is gondoltam volna, hogy ennyi barátom van, akik segítenek. A barátságomat is egy teljesen új oldalról fedeztem fel. Ha csak visszagondolok a kávézó átalakítására, a parketta felcsiszolásához kellett hívnom mesterembert, minden mást a barátimmal együtt, közösen terveztünk és csináltunk meg. Visszatérvén a tengerészethez: az embernek igyekeznie kell, hogy jól kormányozza a hajót, de a szelet egy külső hatás irányítja. Sok olyan szerencse ért, amit nem tudok a véletlennek tulajdonítani. Mint például, hogy megtalált minket a We love Budapest. Sokszor volt, hogy nehézségekbe ütköztem, de akkor olyan emberekkel hozott össze a sors, akik szívesen segítettek a problémám megoldásában. Mind ezek tudatában hiszem, hogy a vitorlámba kapott szelet Isten adta.

10414625_1522927127929371_8075074097613733453_n

“Nem léteznek rácsok, a gondolat a rabság.
Légy nyitott a világra, mert szemen szúr a vakság!”

Tegyük fel: Zsebben a diplomád! Hogyan tovább?

Igyekszem elhelyezkedni egy multinál
Fogalmam sincs, sodródom
Beállok villanyt szerelni Mucsiékhoz
Csakis a saját vállalkozás, nem gürizek másért

„A zene nyelve mindenkié”, mert ki lehet vele fejezni a kimondhatatlant


Bergmann Emese az ELTE Gyógypedagógiai karán tanult, szakterülete a zeneterápia. Tizenkét éve foglalkozik zenés gyógyítással. Most ti is megismerhettek közelebbről egy olyan módszert, amit Magyarországon még nem sokan ismernek, de külföldön már előszeretettel használják.

Mi az a zeneterápia?

Egy pszichoterápiás módszer. A zene az életünk része. Gyógyítja a lelket, ugyanakkor lehet vele rombolni is. Már a fogantatástól befolyásoló tényező, hatással van értelemre, érzelemre, fizikumra és pszichikumra egyaránt. Ha ezek nincsenek egyensúlyban, akkor a zenét közvetítő eszközként használhatjuk a belső béke helyreállítására. A dallam, a harmónia, a ritmus, a dinamika, és ezek összessége hatással van az ember pszichikumának fejlődésére is. A zenéhez tartoznak még a természeti hangok, a világ zajai, zörejei is. Az emberek nagy többsége nincs tisztában azzal, hogy akár a hanghatások, akár az ember által alkotott zene romboló hatással is tud lenni a pszichikumra, ha nem tudják jól alkalmazni, használni. Nem mindegy, hogy egy dallamhoz milyen szöveg társul, és ugyanez fordítva is igaz. Fontos szempont a hangerő mértéke, a dinamika, a harmónia. A zenével társult információk mindegyike bejut az agyba, míg a zene nélküli információk egy része fennakad az agy szűrőrendszerén. Vegyünk például egy depresszív hatású szöveghez társuló szomorú dallamot, ami az egyént akár az öngyilkossághoz is vezetheti.

Miért lehet közvetítő eszközként használni a zenét?

Ez az egyetlen olyan világnyelv, amit mindenki megért, és nem kell külön tanulni. Ahogy Kodály is mondta: „A zene nyelve mindenkié.” – ki lehet vele fejezni a kimondhatatlant: érzelmeket, fogalmakat egyaránt.

Mit alkalmazol a zeneterápiás foglalkozásaid során?

Ha valaki hallott már a zeneterápiáról, de közelebbről nem találkozott még vele, azt gondolhatja, hogy az egész annyiból áll, hogy leül egy kényelmes fotelbe és zenét hallgat. Persze ez is része lehet egy-egy foglalkozásnak, de ennél azért többről van szó. Leginkább a zenés festést használom, a zene és a mozgás összekapcsolását, vagy a különböző hangszerekkel való játékot.

10 éves kislány - " Az én házam"

10 éves kislány – ” Az én házam”

Milyen korosztálynak szól ez a fajta terápia?

Mindenkinek. Fogantatástól egészen a halálig.

Mely területeken lehet a legjobban alkalmazni a zenés gyógyítást?

A zeneterápia az élet minden területén fontos helyet tud elfoglalni. Szülésnél, családi, munkahelyi krízishelyzetben, sérült embereknél. Például agyvérzés után segíteni tud a beszédfejlesztésben, egy műtét után a mozgásfejlődésben, a demencia lelassításában, kapcsolatteremtési problémák, dadogás és memóriazavarok leküzdésében, önismeret-fejlesztésben és még nagyon sok minden másban is.

Mit tudsz adni ezzel az embereknek, és mit kapsz vissza?

Segíteni tudok a problémáik megoldásában és szellemük fejlődésében. Érdekes látni, hogy milyen hatással van az emberekre a zene, és hogy milyen változásokat tudok bennük okozni ennek segítségével. Jó érzéssel tölt el, hogy valami jót, egyedit tudok adni, ami nem kézzel fogható. A siker kulcsa pedig az eredményben található meg.

(a kép illusztráció)

(a kép illusztráció)

Vegyünk pár megtörtént esetet:

  • Egy hiperaktív, figyelemzavaros gyereknél egy éves munkával sikerült elérni, hogy végig tudja ülni türelemmel a tanórákat, és javult a tanulmányi eredménye is egy osztályzattal.
  • Egy felnőtt kismamának tudtam segíteni anyukája halálának feldolgozásában.
  • Egy másik kismamának segített a zeneterápiás foglalkozás abban, hogy nyugodtan, problémamentesen tudja megszülni gyermekét.
  • Egy osztályközösséget hozott össze. Harmonikusabb lett, a konfliktusok rendeződtek.

 

Csodálatos fejlődésen megy keresztül ez a módszer, a benne rejlő lehetőségek még feltárásra várnak, de napról napra többet segít rajtunk a zene. Köszönjük Emesének, hogy válaszolt kérdéseinkre, sok sikert kívánunk a zeneterápia alkalmazásához!

Top