Author Archives: Bence Cserhalmi

Home office vagy iroda? Merre tartanak a naprakész vállalatok?

Akinek még esetleg nem tűnt fel, egy éve már, hogy lezárások és izoláció közt éljük az életünket. Ebben a helyzetben rengeteg szokásunk megváltozott és számos kompromisszumot kellett megkötnünk. Így volt ez az irodai munkák terén is, ahol egy – az amúgy is sokak szerint elkerülhetetlen – folyamat gyorsult fel: az irodák átalakítása a távoli munkavégzés által.

De még mielőtt erről beszélnénk, nézzük meg röviden, hogyan születtek meg a modern irodák. Az egyik első irodát a Brit Kelet-indiai Társaság nyitotta meg, az egyre növekvő adminisztráció és papírmunka rendszerezése érdekében. Egészen a 20. század elejéig az irodák kialakítását a nagy nyitott terek jellemezték, ahol egy gyárhoz hasonlóan szorosan tömött sorokban helyezkedtek el a dolgozók. A következő évtizedekben a változást a toronyházak hozták el. Bár ez a változás még csak a felsőbb vezetők kényelmét és a hierarchiában elfoglalt pozícióját hozta el a saját panorámás irodáikkal.

Cubicle Offices

A 60-as, 70-es évekre megjelentek a privát szféra iránti igények, részben a nők irodai munkába állása és az őket ért zaklatások miatt. Ebben az időben alakult ki az Action Office, ami többféleképpen összeépíthető térelemekből állt, ezzel megalkotva a különféle feladatokhoz az ideális teret. Ennek a továbbgondolása lett a költséghatékony “Cubicle Farms”, amely szerintem minden irodai dolgozó rémálma lehetett. A 90-es, 2000-es években némi átalakulás indult el az internet megjelenésével. A Szilícium-völgy innovatív startupjai szakítottak az eddigi gondolkodásmóddal és elindultak egy új úton.

Ez lett az az út, amelynek most egy állomását a járvány felgyorsította. A home officera sokan úgy tekintenek, mint az irodai munka végső állomása, a tökéletes megoldás. Nem kell órákat tölteni ingázással, nem szükséges tip-top megjelennünk minden nap, az idegesítő kollégákkal sem kell találkozni. Sokan vannak, akik nem 9-17 óra között teljesítenek a legjobban, hanem például este. Számukra a home office olyan lehetőséget kínál, ahol kevesebb időráfordítással nagyobb hatékonyság érhető el. És kaja is mindig van a közelben! Azonban sokaknak nincs meg a megfelelő infrastruktúra ahhoz, hogy otthon dolgozzanak: van, aki a konyhapultra kényszerül, van, akiknél a WiFi akadozik, vagy éppen a gyerek, lakótárs nem hagy minket nyugton. Egyes cégek mindent megtettek azért, hogy ezeket az akadályokat leküzdjük: hazaküldték a céges számítógépeket, székeket, vagy éppen extra hozzájárulást az infrastruktúrához.

Egy bizonyos emberi tényező miatt azonban nem állhatunk át teljesen a távoli munkára. Ez pedig a kreativitás. Számos kutatás mutatta ki az emberi interakció fontosságát problémamegoldás során. A jövő irodáiban elengedhetetlen az olyan helyek kialakítása, ahol az emberek együtt tudnak lenni, társalogni, kávézni, vagy akár ötletelni, de nem egy üres szobában egy hosszú asztalnál. Mivel emberek vagyunk, ezért emberi környezetre is lesz szükségünk, főleg ha magasan képzett, és komoly elvárásokkal rendelkező munkaerőt szeretnénk alkalmazni. Steve Jobs a home office nagy ellenzője volt. Szerinte a legjobb ötletek a különböző részlegeken dolgozó kollégák véletlenszerű találkozásaiból születnek. A halála után megépült új Apple Campus szerintem ékes példája annak, hogyan alkothatunk emberi környezetet: hatalmas belső terek, rengeteg természetes fény és a beltéri növények mind-mind olyan elemek, amik fokozzák a kreativitást és a produktivitást. Emellett a kikapcsolódásra is és a szellemi felfrissülésre is alkalmas park veszi körül, ahol a testmozgás minden feltétele adott.

Apple Park

Fontos eleme egy jó irodának az elhelyezkedés: a nyüzsgő nagyvárosok vonzzák a fiatal diplomásokat. Londonban például két pályaudvar közé ékelődik be az egyik legújabb irodanegyed, ami nem csak a jó megközelíthetőség miatt előnyös, de a PNAS kutatása szerint az ilyen negyedekben magasabb a bejegyzett szabadalmak száma is. Persze a belvárosban sokkal nehezebb kialakítani egy organikus környezetet a toronyházak közé. Sydneyben azonban már erre is találtak megoldást: az új rugalmas szerkezetű toronyházak lehetővé teszik, hogy beépítsük a Szilícium-völgyben alkalmazott ötleteket, többszintes belső terek és teraszok formájában.

Quay Quarter Tower Sydney

Ha még a jövő irodáinak útja nem is teljesen világos, annyi biztos, hogy a költséghatékonyságról a minőség és a teljesítmény növelése felé fordul az irány. Ez pedig nem lesz máshogyan elérhető, csak a dolgozók jólétének és komfortjának növelésével. Az Outputra kell helyezni a hangsúlyt, és egyensúlyt teremteni az irodában töltött kreatív és az otthon töltött, inkább egyedül elvégzendő, nagyobb fókuszálást igénylő feladatok között.

Mezőgazdaság 4.0

Világszerte több, mint 800 millió ember éhezik nap, mint nap és ennek többszöröse azoknak a száma, akik nem tudják bevinni a megfelelő mikrotápanyagokat, mert nem férnek hozzá alapvető élelmiszerekhez. A globalizált világunk mezőgazdasága nagyon összetett rendszerré vált rengeteg nem várt hátránnyal, aminek most a megoldásán világszerte dolgoznak együtt termelők, tudósok és az informatika mágusai. Ez az új zöld forradalom, amit úgy is emlegetnek, hogy Mezőgazdaság 4.0.

Mi a helyzet most?

               Jelenleg a Föld népessége a 8 milliárd főhöz közelít. Ilyen népesség mellett, ha mindenki úgy étkezne, mint ahogy Egyesült Államokban szokás, akkor a ma elterjedt technológia mellett minden egyes négyzetméteren növényeket és állatokat kellene termelni és tenyészteni, és még így is 38%-os hiány lenne. Ugyan, ez a veszély jelenleg nem áll fenn, de a feltörekvő országok lakói és nagyvárosokba költözők, akiknek a jövedelme folyamatosan növekszik, előidézhetnek hasonló állapotokat. Gondoljunk csak Kínára, ahol ez több száz millió embert jelent és fog még jelenteni. Arról nem is beszélve, hogy a születést szabályozó különböző programok ellenére a Föld népessége 30 év múlva 2- , 80 év múlva pedig további 3-6 milliárd fővel is emelkedhet.

               A mezőgazdaságunk a mostani formájában nem tartható fenn túl sokáig. Számos kihívással kell szembenéznie ma egy gazdának. A klímaváltozás szélsőséges időjárási helyzeteket eredményezett: tovább tartó szárazságokkal, özönvíz szerű esőzésekkel, kemény telekkel és váratlan tavaszi jégesőkkel is meg kell küzdeniük. És akkor még nem is beszéltünk a felmelegedés miatt egyre északabbra eljutó tájidegen kártevőkről, akik ellen vagy nem hatnak a vegyszerek, vagy annyira sokat kell alkalmazni belőlük, hogy tönkretehetik a talajt. Ugyanez igaz a műtrágyára is. A növekvő igény miatt kevesebb ideig maradhat ugaron a föld és a koncentrált igények miatt a 10.-es töriből visszacsengő vetésforgóra sincs lehetőség.

               Egyszóval a földek kimerültek. Az előző zöld forradalom megoldásai, mint az erdőírtás, és az új vegyszerek kifejlesztése a mai környezettudatos világnézetünkkel már nem összeegyeztethető. Ezért a mezőgazdaság megmentésére ismét a tudományt és újonnan az informatikát kell segítségül hívni. Növelni kell a termelés hatékonyságát, hogy lépést tudjon tartani a növekvő igényekkel. Számos innováció áll lehetőségre és még több válik elérhetővé a közeljövőben. Nézzünk meg kettő olyan példát, ami már elkezdte meghódítani a földet.

Vertikális farmok

               Szerintem az egyik legmegosztóbb és ugyanakkor legizgalmasabb fejlesztést a vertikális farmok adják. Ahogy a nevéből is sejlik, a termelés hatalmas raktárakban sűrűn egymás felé elhelyezett polcokon történik. Az ilyen létesítményekben már gyakorlatilag bármilyen növény előállítható bizonyos fajoknál akár 100-390-szeres termelékenység mellett. Az ilyen farmok számos új technológiát foglalnak egybe: a magyarul hidroponiának nevezett eljárás révén a növényeknek gyakorlatilag nincs szüksége hagyományos talajra, elég mindössze valamilyen gyapot vagy kavics, amit könnyen át tud járni egy olyan tápfolyadék, ami azt a tápanyagot tartalmazza és olyan mennyiségben, amennyi éppen kell. Az eljárás révén 95%-kal lehet csökkenteni a vízfelhasználást. A kívánt hőmérséklet és napfényszükséglet a klímaberendezések és LED-fények segítségével folyamatosan fenntartható, így évszaktól függetlenül lehet termeszteni. Vegyszerek alkalmazására pedig az izolált környezet miatt semmi szükség nincs. A vertikális farmok egyik nagy előnye, hogy gyakorlatilag bárhol lehet alkalmazni, a külső környezet egyáltalán nem számít.

Városi farmok

               2050-re az előrejelzések szerint a népesseg 2/3-a városokban fog élni. Sok szempontból előnyös lehet, ha a városokban is elterjed a termesztés. A nagyvárosokban kialakuló hősziget csökkenthető, ha a házak tetejét növényekkel fedik be, a kihasználatlan rozsdaövezetekben is hatalmas terület áll rendelkezésre.  Berlinben például egy régi gyár területén üvegházakban akvapónia segítségével hetente 9500 cserép bazsalikomot nevelnek fel. Az akvapónia igazából egy ősi eljárás, már a maják is alkalmazták. A kis medencékben éldegélő aranyhalak képzik a tápanyagban gazdag vizet, amit aztán a hidroponikus rendszerbe vezetve eljuttatnak a palántákhoz, akik végül kiveszik a nekik szükséges tápanyagokat, és így a víz ismét tisztán visszakerül a halakhoz. A városban termelt növényeknek sokkal kevesebbet kell utaznia a boltokig, így olcsóbban is lehet őket árusítani.

Hollandiában a beltéri termesztés már az össztermelés 35%-át teszi ki annak ellenére, hogy az ország mindössze 1%-át foglalják el ilyen épületek. Természetesen, hátulütője is van az új technológiának. Ez pedig az energia és tudásigény, ami végsősorban a költségeken mutatkozik meg. Egy ausztrál cég, a Sundrop azonban a napenergia segítségével minden energiaköltségét képes például fedezni.

Az új technológia telepítése azonban így is költséges marad, ami sokakat visszatart a fejlesztéstől. Ennek kiküszöbölésére némi szemléletmódváltásra és hosszútávú víziókra van szükség. A kormányoknak és a nagybefektetőknek fel kell ismerniük az ebben rejlő lehetőségeket. Állami támogatások és kölcsönök nélkül nem indulhatunk meg nagy léptékben a körforgásos gazdaság és a fenntartható mezőgazdaság útján. De az esélyek szerintem elég jók. Úgy, ahogy az elektromos autók trendjére is felültek a befektetők és az államok, úgy válhat a következő nagy őrületté a mezőgazdaság 4.0 is.

Mi történt a GameStop részvényekkel?

Az elmúlt két hét során gyakorlatilag elöntötte a gazdasági rovattal rendelkező újságokat a tőzsdei történések idei eddigi legizgalmasabb fejleménye. Több, csőd szélén álló vállalat részvényei, egyik napról a másikra az egekbe szöktek és olyan árfolyamokat produkáltak, melyek már nem is tükrözték a vállalatok valódi értékét. Mostanra rengeteg megszólalás és információ érhető el a témában, ezáltal megkísérelném összefoglalni mi is történt és, hogy valóban hatalmasat lehet-e kaszálni ezzel az ügylettel.

A történetet a legtöbbször emlegetett GameStop nevű videojáték áruház részvényein keresztül mutatnám be. Ez a cég leginkább a Konzol Világra hasonlít itthoni körülmények között, annyi különbséggel, hogy a vállalat igen alacsony bevételeket produkál, főleg a válság óta. Az elmúlt évben CEO váltás történt, és elindult az online webáruház is. Azonban a lemezen vásárolt játékok piaca továbbra is zsugorodik. Egy kiterjed Egyesült Államokbeli cégről van szó, rengeteg üzlethelyiséggel, amik természetesen csak úgy eszik a pénzt. Ezt látva, a Wall Street nagy kockázati tőkebefektetői, mint például a Melvin Capital Management nevű hedge fund – mely 10,75 milliárd dollárnyi eszközállományt bukott a történtek nyomán – shortolni kezdték a cég részvényeit.

A shortolás nagyjából azt jelenti, hogy a részvény növekedése ellen fogadunk. Tehát arra számítunk, hogy az adott részvény a jövőben kevesebbet fog érni. Pénzt úgy lehet ezzel keresni, hogy kölcsön kérjük az adott vállalat részvényeit. Történetesen olyan vállalatét, amelyről úgy gondoljuk, hogy hamarosan csökkenni fog az értéke, majd eladjuk a részvényeiket. Ezután megvárjuk amíg valóban leértékelődik az adott cég és ekkor visszavásároljuk a részvényeiket a piacról,  immáron alacsonyabb áron, és végül visszajuttatjuk az eredeti tulajdonoshoz, megtartva a különbözetet/nyereséget. A shortolás régebben csak egy biztosítékként szolgált a részvény vásárlások mellett, mára azonban teljesen önálló ágazat épült rá.

Az alacsony árfolyamot a hedge fundok tehát eladással (kínálat növekedése) és a méretükből adódó meggyőzőerővel (egyéni befektetők számára azt kommunikálják, hogy miért érdemes eladni az adott cég részvényeit) érik el. A Melvin Capital Management befolyásával és eladásaival nagyon alacsonyan tartottat a GameStop árfolyamait egészen január közepéig, kb. 20$-on.

Január közepétől viszont elindult egy lassú folyamat, ami 27.-én teljesedett ki- és keresztül húzta a hedge fundok számításait. Meredeken emelkedni kezdett a GamesStop részvénye és meg sem állt egészen 349$-ig. De mi történt? Miért ugrott így meg az árfolyama egy csőd szélén álló üzletláncnak? Az első és legnagyobb lökéshullám egy Reddit fórumról, a r/wallstreetbets-ről indult, ahol többen kitalálták, hogy részben talán etikai okokból, de sokkal inkább nyerészkedés céljából megmentik ezt, az általuk kedvelt céget és egyben keresztbe tesznek egy olyan óriás tőzsdei vállalatnak, mint a Melvin úgy, hogy felverik a GameStop részvényeinek árfolyamát tömeges vásárlásaikkal. Ha valami olyanból kezdünk el vásárolni ami nagyon kapós, akkor annak szükségszerűen meg fog emelkedni az ára és így hatalmas profittal tudjuk majd eladni, nem igaz?

Igen is, meg nem is. Tőzsdézni ma már gyakorlatilag bárki tud az ennek teret adó olyan platformokon, mint a Revolut, az eToro vagy a Robinhood. Valóban szédítő összegeket lehet ezzel a módszerrel szerezni, azonban ehhez tényleg résen kellett lennie az embernek. Ha valaki kicsit később szállt be, és mondjuk 300$-ért vett belőle, azzal a hittel, hogy még bőven emelkedni fog az árfolyam, könnyen lehet, hogy már nem tudta eladni a részvényeit, mert már azon résztvevők száma nő, akik időben kapcsoltak és szeretnék eladni a felértékelődött papírjaikat. Emiatt, hirtelen ismét nagyobb lesz a kínálat és az árfolyam zuhanni kezd. Végül pedig már csak kevesebbért tudta eladni, mint amennyiért beszerezte, hatalmasat lehetett bukni.

Mindeközben, a hedge fundok rémült visszavásárlásai is felvitték az árakat. Valószínűleg az ő befolyásuk miatt fagyasztották be a részvény vásárlási lehetőséget az egyéni tőzsdézésnek teret adó alkalmazások, miközben ők tovább kereskedhettek. Valamint egyéb monopol megnyilvánulásaik is voltak, ezzel teljesen ellentmondva az általuk imádott szabad kereskedelemnek. Mintha ezek a nagy vagyonkezelők még nem merték volna bevallani maguknak, hogy hamarosan minden meg fog változni.

Tehát, ha nem vagyunk teljesen tisztában a tőzsdézéssel (ahogy én sem), akkor a következmények és a felelősségvállalásunk, valamint az esélyeink gyakorlatilag a szerencsejátékhoz hasonlóak, talán még annál is rosszabbak. Persze akkor mi más lenne ez, ha nem addikció? Úgyis csinálni fogja, aki gyorsan és tanulásba fektetett idő nélkül szeretne gyorsan “meggazdagodni”. Elég valószínű, hogy előbb-utóbb ismét lesznek hasonló lehetőségek. Ezért, ha mégis tőzsdézni van kedvünk, a szakavatottak azt tanácsolják, hogy kis pénzekkel, amit nem sajnálunk elveszteni. Valamint több cégbe fektessünk be, hogy még jobban szétterítsük a kockázatot. Ha egy bejön, az úgy is állja a veszteségeinket.

Mit várhatunk 2021-től?

            Egy GPT-3 nevű mesterséges intelligenciát megkértek, hogy jósolja meg mit várhatunk ettől az évtől a korábbi évek eseményei alapján. A sajátos gondolkodású algoritmus egészen meglepő képeket festett le a Hold sötét oldalán felfedezett skorpióktól a gyilkos orchideák támadásáig. Az asztrológusok a Szaturnusz hamarosan kezdődő évét várják, ami „tudattalanul emlékeztetni fog minket a kötelességtudatunkra, felelősségérzetünkre és lelkiismeretünkre…” Na de nézzük meg azért mire is hívják fel a figyelmet az állam és a versenyszféra szakemberei, valamint a kutatóintézetek.

           Kénytelen vagyok egy kis visszatekintéssel kezdeni a 2020-as évre, hiszen hazánkban és az egész világon kialakult tavalyi gazdasági helyzet alapozza meg az idei évi várakozásainkat. A szakértők nagy része V alakú, tehát viszonylag gyors kilábalásra számít az első hullám restrikciói után, majd ezt a második hullám és az újabb korlátozó intézkedések bevezetésével kellet W alakú kilábalásra módosítaniuk, amely már átnyúlik az idei évre. Hogy mit jelent ez? Ha elképzeljük a kibocsátás mértékét egy grafikonon, ahogy változik időben, a korlátozások alatt nagyon erős sokkot kapott a gazdaság, amiből, annak felengedésével gyors felpattanást tapasztalhattunk, és ugyanerre számítanak idén tavasszal is a mostani korlátozások elengedésével.

Hogy ez valóban így nézzen majd ki, a kormánynak a 2020-as második negyedév óvatos gazdasági megközelítései után a második hullám alatt mélyebben a zsebébe kellett nyúlnia, noha sokan úgy vélik, hogy a támogatások mértéke és elosztási minősége elmarad az EU fejlettebb tagállamainak intézkedéseitől. Ennek ellenére természetesen a 336 milliárd Forintos beruházásösztönző program – melyet azok a vállalatok vehettek igénybe, többek közt, akik nem bocsájtják el dolgozóikat – valamint a nagyvállalatok számára nyújtott 70 milliárd Forintos támogatás, a hitelmoratórium, a részleges adó és járulékmentességek és a gazdaságvédelmi akcióterv egyéb intézkedései sokak számára jelentettek némi fellélegzést, lehetőséget az alkalmazkodáshoz. Szíjjártó Péter szerint, ezek alapján, a második negyedévben állhat újra növekedő pályára a gazdaság.

           Egyelőre az első negyedév sokak szerint, még a restrikciók miatt, nem fog jó eredményekkel szolgálni. A kkv-k körében a csődök száma tovább növekedhet. A belvárosban sétálva sajnos feltűnően megnövekedett a kiadó üzlethelyiségek száma. Viszont, a vakcina tömeges megjelenésével, az oltási program kiszélesedésével az idei év a növekedésről és a fokozatos helyreállásról szólhat. A Fitch Solutions szerint a globális kereskedelem újra meghatározóvá válik, élen a vírusból gyorsan kilábalt Kínával. Az OECD és az Európai Bizottság jelentései szerint is 3-4%-os növekedés várható erre az évre, a fejlett országok pedig még ennél is jelentősebb, akár 8%-os gazdasági teljesítménynövekedést is elérhetnek.

Magyarországon a Danube Capital 4,5%-os GDP növekedésre számít. Helyreállhat a fogyasztás és a beruházások is ismét beindulhatnak, hiszen az eddigi bizonytalanság miatt sokan elhalasztották ezeket. Szerencsére a jelenlegi enyhébb korlátozások kevesebb munkahely megszűnését jelentették. A leginkább bizonytalan ágazat jelenleg a turizmus, a vendéglátás, valamint a szórakoztatóipar. Ezek ugyanis a vírus terjedését nagyban elősegítik. Azt hiszem nem vagyok egyedül ha azt mondom, nagyon szeretném, hogy idén már lehessenek nyaralások, fesztiválok, bulik és 10 fő fölötti társas “gőzkiengedések”… Senki sem tudja még, hogy a leginkább magára hagyott ágazatban mire számíthatunk. A GKI „részleges javulást” jelez előre, ami valljuk be, nem mond sokat. 

Tavaly nyáron az összes gazdasági ágazat képes volt a harmadik negyedévben pozitív eredményeket hozzáadni a GDP-hez, az építőipar kivételével. Ez azért jelent gondot, mert az építőipar nagyon sok ember számára jelent megélhetést, és annak gyenge eredményei gyakorlatilag minden ágazatot negatívan érintenek a hitelezéstől az egyszerű fogyasztásig. Erre némi megoldást nyújthat a beruházásösztönzés mellett a már elkezdődött ingatlanár csökkenés. Az ingatlanosok úgy terveznek, hogy hamarosan ismét beindul a lakáspiac az egyre alacsonyabb árak és a bő kínálat hatására.

A hitelmoratóriumról. A kormány esélyt és időt adott a munkahelyüket elvesztettek számára az újrakezdéshez a hiteltörlesztés felfüggesztésével újabb fél évig. Ezt a félévet okosan kell felhasználni és valóban esetleg egy új szakma kitanulására vagy saját magunk képzésére kell szenteljük, ne tekintsünk úgy a ki nem fizetett törlesztőkre, mint bevételekre. Fontos, hogy a futamidő a moratórium alatt is pörög tehát több kamatot kell majd kifizetni a moratórium lejártával.

Annyi biztos, hogy megváltoztak a játékszabályok örökre. Mostmár elképzelhetetlen lenne úgy alapítani egy új vállalkozást, hogy az nem jelenik meg az interneten, és nem használja ki a közösségi média adta lehetőségeket. A Smart Insights szerint az online vásárlók 87%-a gondolja úgy, hogy a közösségi média segített meghozni számára egy vásárlási döntést. A home-office kultúra további terjedése és elmélyülése is elkerülhetetlen. Furcsa válság ez, amit saját kormányaink generáltak tudva (remélhetőleg), hogy ez milyen következményekkel jár és most a megoldást is jogosan tőlük várjuk.

Mit vihetünk útra ebből a kis helyzetjelentésből? Várjuk a legjobbat, de készüljünk a legrosszabbra. Vagy talán az asztrológusokat kellene újra idéznem: „Fontos, hogy kísérletezők, játékosak és nyitottak maradjunk.” 

Top