Gazdaság
2013. 10. 21. - Scheier

„Atomtavasz” elé nézünk? – reaktor-építési hullám Európában

Mit gondolnak az emberek az atomenergiáról? Az 1986-os csernobili katasztrófa, valamint a hidegháború atomkísérletei számtalan horror film és számítógépes játék alapjául szolgálva elültette az emberek fejében a mumust, hogy minden atomerőmű felrobbanhat teljesen indokolatlanul és így mutáns szörnyeket vagy zombi hordákat hozhat létre. Bár tudjuk, hogy ez teljesen valótlan, mégis sokakat megoszt ez a téma.

Chernobylreactor_1

Majdnem 30 évvel a csernobili szerencsétlenség után, 2011 márciusában a fukusimai atomerőművet mosta el a víz, újabb pánikrohamot keltve, aminek következményében a német kormány belefogott az ÖSSZES atomerőműjének leállításába (2022-re teljesen megszűnnek). Az ijedelem akkora volt, hogy még kicsiny hazánk Paksi Atomerőműjében is sürgősen elvégezték a vizsgálatokat, hogy mi történne egy esetleges cunami vagy borzasztó földrengés esetén, ami errefelé köztudottan „gyakori”. Véleményem szerint, a helyzet korántsem ennyire aggasztó. Tény, hogy az atomenergia nem játék, de a Szovjetunióban és Japánban is bizonyíthatóan emberi mulasztás (előbbi a túlterhelés miatt, utóbbi a tervezés terén) okozta a tragédiákat, tehát ezek a balesetek kiküszöbölhetőek lehetnének, csak jobban oda kell figyelni és betartani a szabályokat.

n1-qpr

Fontos megjegyezni még, hogy a szénhidrogén-alapú energiahordozóink a világban mindenütt rohamosan fogynak és a környezetet is nagyban rombolják, mivel káros égéstermékeket juttatnak a légtérbe. Az atomreaktorok ellenben a maghasadás (egy atommag több magra bomlása) vagy magfúzió (két atommag egyesülése) révén keletkezett hőt hasznosítják elektromos áram termelésére. Ez az átalakítási folyamat normál körülmények között mentes mindennemű káros anyag-kibocsátástól, azt pedig minden 10. osztályos gimnazista megtanulja, hogy több százezer tonna szén elégetése tud csak annyi energiát termelni, mint egy egységnyi hasadóanyag az atomerőműben.

Az előbbi események után nem meglepő, hogy az elmúlt években nem szárnyalt az atomreaktor-beruházások száma, sőt 30 éve nem volt reaktorépítési hullám kontinensünkön. Az akkoriban épült erőművek biztonságos üzemideje lassan lejár, így valamivel pótolni kéne majd őket. Az érintett kormányok a bekövetkező energia kiesést viszont meglepő módon (ellenben a módszer rossz hírnevével) új blokkok építésével kompenzálnák, sőt egyes országok az eddiginél nagyobb hangsúlyt is fektetnének az atomenergia felhasználására, köszönhetően legfőképp a technológiai újításoknak. Az új reaktorok többsége már harmadik generációs, és jobb hatékonysággal működnek, mint a most üzemelők. A kivitelezők nagy részben oroszok, mivel Nyugat-, és Közép – Európával ellentétben, Oroszországban az elmúlt években is folyamatosan fejlődött a technológia, így az orosz atomenergetikai beszállító cégek ezt a tudást exportálnák most hozzánk.

power-plant-qpr

A finnek és a franciák, már építik is az új reaktorokat. Csehország és Szlovákia a beruházás megkezdésének kapujában áll (politikai harcok kísérik illetve hátráltatják mindkettőt) és talán a bolgár Kozloduj atomerőmű is hamarosan bővítésre kerülhet, mivel a napokban már a környezetvédelmi engedélyt is megkapták. Próbál nem lemaradni Anglia és Fehéroroszország sem, a szigetországban ugyan még szeretnének néhány fontos kérdést tisztázni, viszont Belorussziában már el is fogadták a tervezetet. Rajtuk kívül a Balti-államok, Románia, Horvátország és Szlovénia is erősen fontolgatja a meglévő erőmű bővítését vagy új építését.

Felmerülhet a kérdés, hogy a környező országok beruházásai mennyiben befolyásolhatják kis hazánk energiapiacát. Úgy gondolom, hogy a kiöregedő erőművek pótlása és a villamosenergia import helyett hasznosabb lenne a Paksi Atomerőmű bővítésén, fejlesztésén gondolkodni, hisz az új kapacitás jól integrálható lenne a meglévő villamosenergia-rendszerbe. A mi erőművünk engedélyezett üzemideje is 2014-17 között jár le, de az üzemeltetési engedély meghosszabbítható. Az erőmű állapota jó, működése biztonságos és a hosszú távú környezeti hatásai is az elmúlt 30 év tényadatai alapján teljesen elhanyagolhatóak. Ha a távolabbi jövőben 6 blokk működhetne Pakson (az eddigi 4 helyett), az a magyarországi villamosenergia-igény 54 százalékát fedezné (az eddigi 46% helyett) és így csökkenhetne a szénhidrogének felhasználása és a szén-dioxid kibocsátás.

Paks_01.preview

További cikkek
Top