BGE
2022. 05. 29. - Eszter Brandhuber

A rovarevés a fenntartható jövő útja?

A Föld népessége egyre nő, az erőforrásai viszont rohamosan csökkennek. 2050-re a Föld lakossága eléri a 10 milliárdot. Az élelmiszerhiány következményeit azonban már ma is érezzük, de mi lesz akkor 30 év múlva?

Az utóbbi két-három évben a koronavírus járvány még tovább mélyítette az élelmezés problémáját. 2019 és 2022 között azoknak a száma, akik nem tudnak megfelelő ételhez jutni, megduplázódott. 2022-ben tehát több ember éhezik, mint valaha.

Ahogyan jelenleg táplálkozunk, az hosszútávon nem fenntartható

A Földünk egyszerűen nem tud lépést tartani a népesség növekedési ütemével. Becslések szerint 2050-re a Föld lakossága eléri a 10 milliárdot. Ez az élelmezés szempontjából azt jelentené, hogy megközelítőleg 70%-kal több élelmiszerre lenne szükségünk. Az élelmiszerhiánynak most is érezzük a hatásait, éppen ezért kétségtelen, hogy nincs megfelelő kapacitás egy ekkora népesség eltartásához.

A húsipar az egyik legvitatottabb kérdés, amikor a fenntartható étkezésről beszélünk. Mind tudjuk, hogy a húselőállítás rengeteg káros környezeti hatással bír. Ennek ellenére viszont a hús a legelterjedtebb módja a protein bevitelnek, legalábbis a nyugati kultúrákban. A világ mezőgazdasági területeinek már 77%-át állattenyésztésre használják, de a globális fehérjebevitelnek csak 33%-a származik húsból és tejtermékekből. Tehát sajnos a rendelkezésre álló forrásokat nem a leghatékonyabb módon használjuk fel.

Igazából, az állattenyésztéshez kapcsolódó számos probléma megoldható lenne, ha a világ lakosságának nagy százaléka lemondana a húsról. Ez viszont rendkívül valószínűtlennek tűnik, függetlenül a környezeti vagy etikai okoktól. Ma a legjobb megoldásnak az tűnik, ha képesek vagyunk egy olyan húspótlékkal előállni, ami teljesen átveheti az állati fehérjék helyét.

’Mesteréges hús’

A mai előrehaladott technológia lehetővé teszi, hogy állati sejtekből biológiai úton húst állítsunk elő. Ez igazából nem újdonság, már a 2000-es évek elején megszületett az ötlet Jason Matheny fejében. Azonban, hogy az utóbbi 20 évben ez az ötlet nem reformálta meg a húsipart, nem a biológiai nehézségeknek, hanem a kulturális akadályoknak köszönhető.

Egyes kutatások szerint a mesterséges húsra való áttérés nemcsak a metánkibocsátást csökkentheti, hanem a víz- és földhasználatot is több mint 95%-kal. 2020-ban először Szingapúr engedélyezte a mesterséges hús árusítását, ezzel egy új időszakot elindítva az emberiség történetében.

Ma ez még talán nagyon undorítónak tűnhet, de sajnos elkerülhetetlen, hogy előbb vagy utóbb Európában is hasonló termékekkel fogunk a boltok polcain találkozni.

Bogarak

Ez talán az előző lehetőségnél is szokatlanabbnak tűnik, viszont közel sem olyan elképzelhetetlen, hogy a jövőben a bogarak sokkal szervesebb részei lesznek az étrendünknek, mint gondolnánk. Napjainkban is vannak olyan régiók, ahol teljesen bevett szokás a különböző bogarak fogyasztása. A FAO szerint világszerte legalább kétmilliárd ember eszik rovarokat. Japánban például népszerűek a darázslárvák, Malawiban a kabócák, Thaiföldön pedig a takácshangyákat fogyasztják előszeretettel. A termeszek, amelyek sok afrikai nemzet kedvenc ételei, süthetők, füstölhetők, párolhatók, napon száríthatók vagy porrá őrölhetők. Az ehető rovarfajok listája folyamatosan bővül, ma körülbelül 1900-nál tart.

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Wageningeni Egyetem és Kutatóközpont által végzett kutatás vizsgálta, hogy miként lehetne a rovarok élelmiszerként és takarmányként való felhasználását különösen a nyugati világban szélesíteni.

A rovarok tele vannak fehérjével és olyan alapvető mikrotápanyagokkal is, amelyekben a vas és a cink is kimondottan gazdagok. Emellett nincs szükségük akkora helyre, mint az állatállománynak, alacsonyabb az üvegházhatású gázok kibocsátása és sokkal kevésbé vízigényesek, mint az állatok.

A rovarliszt helyettesíthet néhány drága összetevőt (például szójababot és hallisztet), amelyek a haszonállatok etetésére is szolgálnak. Ez potenciálisan csökkentheti az állattenyésztési termékek költségeit, ami annak is köszönhető, hogy a bogarak tenyésztéséhez nem szükségesek drága tápok, hiszen élelmiszermaradványokkal vagy állati trágyával is teljesen jól lehet őket táplálni. Ezzel ráadásul csökkentik a keletkezett hulladékot.

A kutatás arra is kitért, hogy hogyan lehetne ezt az újfajta étrendet a nyugati kultúrákban is népszerűsíteni. Arra jutottak, hogy az emberek sokkal hajlandóbbak lennének bogarakat enni, hogyha nem közvetlenül szembesülnek vele. A viaszférgek, amelyek méhkasokban élnek és méhsejteket esznek, valójában nagyon ízletesek. A „féreg” szó azonban elég elrettentően hangzik. Meg kell találni azokat a kifejezéseket és leírásokat, amelyek „kecsegtetőbbek” az emberek számára, hogy nyitottabbak legyenek az innovációra.

Azt nem tudni pontosan, hogy mikor lesz szélesebb körökben is elterjedt a különböző rovarok fogyasztása, az azonban biztos, hogy közelebb van, mint gondolnánk. Az EU 2020-ban 3 féle bogarat (a házi tücsköt, sárga lisztkukacot és a szöcskét) az emberi fogyasztásra alkalmasnak nyilvánított. A bogarakat ma már lehet fagyasztva, szárítva és porállagú formában is kapni.

Ti mit szóltok a kezdeményezéshez? Megkóstolnátok egy bogárkülönlegességet, vagy inkább maradnátok a jól bevált ételeiteknél?

További cikkek
Top