Kultúra
2017. 04. 06. - Márk Lukács

A magyarság csúcsteljesítményei – Hungarikumok

 

A Hungarikum Bizottság nemrégiben, pontosabban március 22-én új tagokat vett fel a Hungarikumok Gyűjteményébe. Az újonnan felvett tagok: a világhírű Egri Bikavér, a tiszai halászlé, a magyar pásztor- és vadászkutyafajták, illetve a Kodály-módszer. Sokak szerint ennek a lépésnek mind a négy újdonsült tag esetében már éppen ideje volt. Nyilván sokan hallottátok már a hungarikum szót és biztosan tudjátok a jelentését, illetve a jelentőségét is. Az esemény apropójából egy rövidebb ismertetőt, és egyben összefoglalót készítettem nektek a magyarság kiemelkedő jellegzetességeiről, a hungarikumokról.

Mik azok a hungarikumok?

A “hungarikum” a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra, a magyar emberekre jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség. Az alapötlet, hogy ezeket az értékek összegezve és összegyűjtve legyenek, a kétezres évek elején vetődött fel először. Ennek a célja, ezen értékek megfelelő védelme és a következő nemzedékek számára való fenntartása volt. Végül 2012-ben született törvény a kezdeményezésről, melyet az Országgyűlés természetesen egyhangúlag elfogadott. Manapság már létezik az úgynevezett Hungarikumok Klubja is, melynek tagjai a hungarikumok népszerűsítéséről és az esetleges bővítésekről, vagy új lehetőségekről egyeztetnek. A jelenlegi 64 hungarikumot a Hungarikumok Gyűjteményében tekinthetjük meg kategóriánként csoportosítva, erről a későbbiekben még lesz szó.

Hogyan lehet valami hungarikum?

A hungarikummá nyilvánítás alulról építkező, többlépcsős folyamat, melyet bárki kezdeményezhet a megfelelő formanyomtatvány benyújtásával. Ezt a folyamatot a cikkben látható piramis tökéletesen ábrázolja, amiből látszik is, hogy ez nem egyik napról a másikra megy végbe. A folyamatot a következőképpen lehetne összegezni: Hungarikummá kizárólag olyan kiemelkedő nemzeti érték nyilvánítható, amely előzőleg már felvételt nyert a Magyar Értéktárba. Nemzeti érték Magyar Értéktárba való felvételét pedig az kezdeményezheti, akinek javaslata a megyei értéktárba, külhoni nemzetrész értéktárba, vagy az ágazati értéktárba már bekerült. Nemzeti érték a megyei, vagy külhoni nemzetrész értéktárba kizárólag akkor kerülhet be, ha a települési vagy tájegységi, illetve külhoni települési vagy tájegységi értéktárba korábban már felvételt nyert. Ezt az alulról történő építkezést nevezzük a nemzeti értékpiramis rendszerének. A folyamat tehát, mint már említettem, elég bonyolult és hosszú időt vesz igénybe, ám ez nem csoda, hiszen országunk imázsa a tét. Ha valakinek esetleg a cikk elolvasása közben eszébe jutott valami, amit feltétlenül hungarikumnak érez, az ezen a linken kaphat teljeskörű információkat a javaslat benyújtásának módjáról.

piramis3

Hungarikumok gyűjteménye

A törvényi meghatározás szerint a „hungarikum” gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. Jelenleg 64 hungarikum szerepel a gyűjteményben, de ezek száma időközönként nő, mint ahogy a cikk elején is említettem. Ez a 64 érték 7 csoportba van beosztva. Ez a 7 csoport a következő: Agrár- és élelmiszergazdaság, Egészség és életmód, Ipari és műszaki megoldások, Kulturális örökség, Sport, Természeti környezet, illetve Turizmus és vendéglátás. A teljes listát csoportokba beosztva ezen a linken tekinthetitek meg, mivel most csak párat szeretnék közülük kiemelni.

Puskás Ferenc életrajza

Puskás Ferenc nevét szerte a világon ismerik, talán ő még mindig a legismertebb magyar ember a földön, aki az országának hírnevet és elismertséget szerzett. A „Sport” kategóriában egyedül az ő életműve található, tehát mondhatni ez egy külön Puskás számára létrehozott kategória, nyilván teljesen jogosan. 1927. április 1.-jén született, tehát tegnap előtt lett volna kereken 90 éves, és 2006. november 17-én távozott el közülünk, hogy – ahogy ő mondta – csatlakozzon odafönn a többiekhez, a mennyei válogatotthoz. A Nemzet Sportolója, a magyarság huszadik századi szimbóluma volt, aki az Aranycsapat és a Budapest Honvéd tagja 1956-os emigrációjáig. Ezután a Real Madrid-ban játszott többek között Alfredo Di Stéfano-val, ahol szintén legendává vált. Rengeteg hazai és nemzetközi elismerést kapott pályafutása befejeztével, ahol később megfordult edzőként, ott a mai napig ismerik és tisztelik a nevét. Mint már említettem Puskás Ferenc valószínűleg máig a magyarság egyik ,,nagykövete”.

Pálinka

Egyetemistaként ki az, akinek ne lenne egy vicces, vagy éppen kevésbé vicces sztorija amit ehhez az italhoz kapcsolhatunk, melyet méltán nevezhetünk Magyarország nemzeti italának. Magyarországon alig van olyan családi vagy egyéb rendezvény, ahol ne kerülne az asztalra pálinka is. A pálinka valóban olyan egyedi, mint a Magyarok önmaguk, illetve mint amilyen a magyar nyelv is! A pálinka eredetvédelem alatt áll, így pálinkának nevezni, csak Magyarországon termelt gyümölcsből, gyümölcsvelőből készített és palackozott italt lehet, ezért is különleges nemzeti ital a pálinka, ami egy igazi Hungarikum. Ehhez a nemzeti italhoz számos nemzeti szokás és hagyomány is kapcsolódik, illetve szintén elég sokfelé ismerik szerte a világban.

Magyarként legyünk büszkék hungarikumainkra, őrizzük meg a jövő nemzedékének és adjuk tovább értékeinket.

További cikkek
Top